Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint olyan mértékű radioaktív kibocsátás, mint az 1986-os baleset miatt következett be, nem elképzelhető az oroszok által jelenleg elfoglalt csernobili atomerőműben.

    A szakértő azt írja blogjában, hogy a kisebb tüzérségi támadásokat akár kibocsátás nélkül is átvészelheti a sérült 4. blokk. A nagyobb tüzérségi támadásoknak pedig lokális hatású lehetne az eredménye, de olyan nagyságú kibocsátás, mint ami a balesetkor bekövetkezett, nem elképzelhető – fogalmazott az egyetemi tanár.

  • Barack Obama is állást foglalt az orosz–ukrán helyzetről. A volt amerikai elnök elítéli Oroszországot, amely a támadással megsértette a nemzetközi jogot és az emberi tisztesség alapelveit. Facebook-bejegyzésében hangsúlyozza, Ukrajna nem jelentett fenyegetést számukra, az ok, amiért támadást indítottak, hogy az ukrán nép a szuverenitás, az önrendelkezés és a demokrácia útját választotta.

    Aláhúzta továbbá, hogy az oroszok meggondolatlan lépésének következményei túllépnek Ukrajna határain, ez az „illegális invázió Európa szívében” ugyanis a nemzetközi rend és biztonság alapelveit is veszélyezteti.

    Felhívta a figyelmet rá, hogy minden lelkiismeretes embernek hangosan és egyértelműen el kell ítélnie Oroszországot és segítenie kell az ukrán népet, továbbá minden amerikainak, pártoktól függetlenül támogatnia kell Joe Bident abban, hogy a legközelebbi szövetségeseivel együttműködésben kemény szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben.

    Miután az oroszoknak jelentős szerepük van az energiapiacon, ezeknek a szankcióknak meglesznek a következményei, Obama szerint azonban ezt muszáj bevállalni azért, hogy a szabadság mellett foglaljanak állást.

  • Kígyózó sorok alakultak ki pénteken délelőtt egy toborzóirodánál Rivnében, a Kijevtől keletre, a lengyel határ közelében található városban. Az ukrán kormány korábban közölte, minden önkéntesnek fegyvert adnak, a 18 év felettiek számára kötelezővé tették a bevonulást a seregbe.

  • Angela Merkel szerint meg kell állítani Oroszország és elnöke, Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját, mivel az semmivel sem igazolható, Európa történetében pedig éles választóvonal – adta hírül az MTI.

    A volt német kancellár, aki tavaly decemberi visszavonulása óta először szólalt meg, kiemelte: a lehető leghatározottabban elítéli a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentő támadást.

    Gondolataim és szolidaritásom az ukrán néppel és a Zelenszkij elnök vezette kormánnyal vannak ezekben a szörnyű órákban és napokban

    – fogalmazott a Németországot 2005 és 2021 kancellárként irányító Merkel.

    Hozzátette: teljes mértékben támogatja Olaf Scholz kormányának erőfeszítéseit, amelyet az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7-csoport többi tagjával, a NATO-val és az ENSZ-szel közösen  végez .

  • Az ukrán vezérkari főnök, Juri Galuskin tábornok közleményében jelezte: eltörlik az életkorlimitet, így ezentúl bárki csatlakozhat a hadsereghez. Eddig a 18 és 60 év közötti állampolgárokat várták.

    Olekszij Reznikov védelmi miniszter közösségi oldalán arról írt, hogy az életkorhatár eltörlése mellett a belépési procedúra is egyszerűbbé vált, elég egy személyi okmány, és bárki csatlakozhat a hadsereghez. 

  • A neonácizmus és a ruszofóbia ukrajnai megerősödésének hallgatólagos ösztönzésével, valamint kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta donbaszi népköztársaságok diplomáciai tárcájának vezetőjét – írja az MTI.

    Lavrov a találkozót követő sajtótájékoztatón visszakérdezett az őt faggató újságíróktól, hogy vajon hogyan fogadná Nagy-Britannia, hogyha Írországban betiltanák az angol, vagy Franciaország, ha Belgiumban betiltanák a francia nyelv használatát.

    Megerősítettük, hogy továbbra is támogatjuk a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot abban a törekvésében, hogy megerősítsék függetlenségüket, hogy biztosítsák jogaikat, mindenekelőtt azt a jogot, hogy a saját földjükön éljenek, és joguk legyen a Donyec-medence kulturális, nyelvi és egyéb hagyományaira, amelyek évszázadok alatt alakultak ki, és amelyeket az ukrán rezsim most megpróbál aláásni

    – mondta az orosz külügyminiszter a TASZSZ állami hírügynökségnek. Hozzátetette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem tárgyalt Oroszországgal, amikor a térség biztonságáról volt szó.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban nyíltan kijelentette: a NATO-bővítés elfogadhatatlan, de meg akarják próbálni a közös tárgyalások, közös erőfeszítések révén biztosítani a biztonságot a térségben.

    Hozzátette: Volodimir Zelenszkij hazudik, amikor azt mondja, hogy kész megvitatni az ország semleges státuszát.

  • Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kétszáz férőhelyet ajánl fel az Ukrajnából érkező menekültek elszállásolására és ellátására – olvasható az egyetem közleményében. Az akadémiai vezetés a Hallgatói Önkormányzattal együttműködve olyan további segítségnyújtási csomagot állít össze, amely támogatja a határ menti humanitárius tevékenységeket és saját, ukrán állampolgárságú, határon túli magyar és más nemzetiségű hallgatóit.

    Az ELTE közleményében arról is írnak, hogy a vagyonkezelésükben lévő debreceni Márton Áron Szakkollégium három kollégista családtagjait fogadta be, és kapacitása erejéig további segítséget nyújt a menekültek ellátáshoz.

    Az ELTE-n jelenleg 157 ukrajnai hallgató tanul, közülük 116-an kettős állampolgárok, az ELTE kollégiumaiban összesen 221 fő ukrajnai lakóhellyel rendelkező hallgató tartózkodik. Az egyetem szükség esetén pszichológiai segítséget is nyújt nekik.

  • Pénteken délelőtt megkezdődött a Kijevben élő magyarok evakuálása – számolt be róla az Azonnali. A lap úgy értesült, hogy a külügyminisztérium szervezésében autókonvoj indult meg Magyarország felé az ukrán fővárosból.

    Arról egyelőre nincs információ, hogy az érintettek mikor érhetnek Magyarországra, hiszen óriási dugók alakultak ki Kijev környékén és a határátkelőknél.

  • Ukrajna orosz inváziójának első napján összesen 137 katona és civil vesztette életét Ukrajnában. Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman jelentése szerint 316 ember sebesült meg az orosz támadások miatt.

  • Az Ukraine News közösségi oldalán tett közzé egy térképet, amin bejelölte, hol zajlanak a harcok a fővárosban, Kijevben. Eddig arról érkeztek hírek, hogy főként észak felől támadnak az oroszok, azonban immár kelet felől is front nyílt.

  • Megdöbbentő felvételek keringenek a közösségi médiában: egy orosz lánctalpas harci jármű nemes egyszerűséggel áthajt egy ukrán civil autóján. 

    Az esetet követően a szinte felismerhetetlenségig összeroncsolódott autót többen körülveszik, és különböző szerszámokkal nekiesnek a benne ülő férfi – aki csodával határos módon túlélte az esetet – kiszabadításának.

  • Moszkva nem hajtott végre rakétatámadást Kijev ellen – mondta az orosz védelmi minisztérium egyik névtelenül nyilatkozó tagja a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

    Elmondta azt is, hogy péntek reggel az ukrán légvédelmi rendszer tévedésből támadta meg az ukrán légierő Szu–27-es vadászgépét Kijev felett.

    Egyelőre nem lehet tudni, hogy a TASZSZ informátora hiteles információkat közvetít-e.

  • Kína ellenzi az Oroszország elleni „illegális” szankciókat, amelyek „sértik az ország legitim jogait és érdekeit” – közölte pénteken a kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-bin az állami televízióban (CCTV). 

    „Az Egyesült Államok 2011 óta több mint 100 szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, de ez nem egy célravezető megoldás a problémák megoldása érdekében” – fogalmazott Vang. 

    A két ország egyre erősödő partneri kapcsolatot ápol, és bár Kína eddig hangsúlyozta, hogy támogatja az egyes országok területi szuverenitását, Oroszország ukrajnai manővereit nem nevezte inváziónak egyszer sem. 

  • Ahogy az várható volt, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elvette Szentpétervártól a Bajnokok Ligája döntőjének rendezését. Az új helyszín a Stade de France, azaz Párizs lett – olvasható az UEFA közleményében.

    Arról is beszámolt az UEFA, hogy az orosz és ukrán csapatok nem játszhatnak hazai pályán a nemzetközi sorozatokban, semleges pályán kell megrendezniük a mérkőzéseket. A szervezet közleményében kiemelt szponzorát, az orosz állami gázvállalatot (Gazprom) valamiért nem említik. Részletek itt.

  • A Magyar Honvédség megkezdte az átcsoportosítást a magyar–ukrán határ közelébe – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka a hajdúhadházi Vay Ádám Kiképzőbázison tartott tájékoztatóján.

    A honvédség parancsnoka ugyanakkor kérte a lakosság türelmét, és felhívta a figyelmet arra, hogy nappali és éjszakai lőgyakorlatokat is végrehajthatnak. A feladatban nemcsak aktív, hanem tartalékos katonák is részt vesznek.

    Bővebben alábbi cikkünkben olvashat a magyar–ukrán határ közelébe csoportosított katonák munkájáról:

  • Fél 3 körül már 8 százalékos pluszban állt a BÉT részvényindexe, miután csütörtökön közel 10 százalékot esett a BUX.

    A nagy zuhanáshoz az OTP is erősen hozzájárult, amely története egyik legnagyobb esését produkálta: a bankpapír árfolyama a kereskedés végén 14,69 százalékos csökkenést követően 13 010 forinton zárt. Ezt a hét utolsó kereskedési napján a bankpapír vissza is hozta, miután 14.30 körül már 15 százalékos pluszban, 14965 forinton állt, ami már csak közel 200 forinttal van a szerdai záróárfolyamától.

    Az OTP tegnap az Indexnek azt válaszolta, hogy ugyan üzleti tevékenységük Ukrajnában jelentős, de az egész csoporthoz viszonyítva a most felértékelődő üzleti kockázat is kezelhető mértékű.

  • Közleményt adott ki Afganisztán tálib kormányzata, amiben a nézeteltérések békés rendezésére szólította fel Oroszországot és Ukrajnát. A tálibok kijelentették: semlegesek maradnak a konfliktusban, ugyanakkor aggódnak a civil áldozatok miatt. 

    A kommünikének különös színezetet ad, hogy a tálibok tavaly augusztusban fegyveres összetűzések után elfoglalták Kabult, az afgán fővárosból százezrek menekültek el.

    Ahogy a mondás tartja: bagoly mondja verébnek.

  • Helyszíni beszámolók szerint már Kijev kormányzati negyedében is fegyverropogást hallanak. Az Associated Press hírügynökség jelentéséből kiderül, az orosz csapatok már a fővárost ostromolják.

    Ezt megerősíti a védelmi minisztérium péntek délelőtti Twitter-bejegyzése is, melyben arra szólítják fel a lakosságot, hogy ha ellenséges csapatokat látnak, figyelmeztessék a hatóságokat.

  • Orosz légi deszantosok teljes ellenőrzésük alá vonták a csernobili atomerőmű körüli területet – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken Moszkvában.

    Az orosz ejtőernyősök és az atomerőmű biztonsági zászlóaljához tartozó ukrán katonák együttműködése az erőmű védelmében garancia arra, hogy a nacionalista alakulatok vagy más terrorista szervezetek ne tudják kihasználni az országban kialakult helyzetet

    – nyilatkozott a tábornok.

    A szóvivő az ukrán katonai infrastruktúra 118 földi objektumának megsemmisítéséről és öt ukrán harci gép lelövéséről számolt be. Saját veszteségadatokat nem közölt.

  • A világ tőzsdéin csütörtök hajnalban a pánik uralkodott, de estére megnyugodtak a kedélyek, és az amerikai tőzsdeindexek is pluszban zártak. A nap eleji nagy mínuszok után nagy emelkedést követően végül az S&P 500 index 1,5 százalékos, a Nasdaq Composite 3,34 százalékos, a Dow Jones pedig 0,28 százalékos pluszban zárt. Pénteken 9.22-kor az S&P 500 Futures mínusz 1,12 százalékon áll, így a hangulat csak konszolidáltnak tekinthető, de hurráoptimistának nem.

    Az európai tőzsdéken a befektetők a csütörtöki nagy zuhanás után az esti amerikai pluszok hatására jobbára kivárásra játszanak, hiszen csütörtökhöz képest nem nagyon változik az árfolyamuk.

    A német DAX 9.13-kor plusz 0,35 százalékkal 14 100 ponton, az olasz MIB 9.32-kor plusz 0,37 százalékkal 24 972 ponton, a francia CAC-40 9.33-kor plusz 0,9 százalékkal 6580 ponton, az angol FTSE-250 pedig 9.34-kor plusz 1,55 százalékkal 20 170 ponton állt.

    A BUX 3,3 százalékos emelkedést követően 44 520 ponton állt 9.37-kor. A nagyobbak közül az OTP-részvényt érdemes kiemelni, hiszen a csütörtöki hatalmas esés egy részét 9.38-kor 6,38 százalékos plusszal próbálja meg ledolgozni, de ez is csak 13 840 forintos árfolyamot jelent.

  • Twitteres videófelvételeken látható, ahogy Kijev külvárosában, Obolonban orosz tankok gördülnek végig az utcákon. 

  • Miután az orosz haderő elfoglalta az atomerőműhöz tartozó területet, Csernobilban jelentősen megemelkedett a sugárzás mértéke – közölte az ukrán parlament közösségi oldalán.

    Az orosz alakulatok kezébe került objektumon megugrott sugárszint oka ismeretlen. Az érintett területen folyó harcok miatt eddig még nem sikerült tisztázni az okokat. A többszörös sugárszint-növekedést az ott lévő automata figyelőrendszer észlelte, és továbbította a központhoz.

  • A tegnapi közel 10 százalékos esést követően péntek reggel már jobban állt a BÉT részvényindexe: a BUX 10.40 körül 5 százalékos pluszban állt.

    A vezető részvények közül az OTP sokat visszahozott a tegnapi, majdnem 15 százalékos esést követően: fél 11 körül több mint 8 százalékos pluszban állt a bankpapír. Az OTP tegnap az Indexnek azt válaszolta, hogy ugyan üzleti tevékenységük Ukrajnában jelentős, de az egész csoporthoz viszonyítva a most felértékelődő üzleti kockázat is kezelhető mértékű.

    A Mol 3,1, a Richter 1,7 százalékos pluszban állt, míg a Telekom 0,5 százalékos mínuszban volt.

  • Az oroszok a Kígyó-szigeten szolgáló ukrán katonák megadását követelik – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

    Orosz hadihajó vagyok. Azt javaslom, hogy tegyék le a fegyvert, és adják meg magunkat, hogy elkerüljük a felesleges áldozatokat. Ellenkező esetben támadunk

    – ismétli kétszer a hadihajó legénysége. Az ukrán katonák válasza szó szerint ez volt:

    Orosz hadihajó, menj a f*szba!

    Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman közösségi oldalán osztotta meg, hogy az ott tartózkodó ukrán katonák mind meghaltak.

  • A BBC Radio 4 Today című műsorában interjú hangzott el Szjatoszlav Juras ukrán parlamenti képviselővel. Arra a kérdésre, hogy mi a tervük arra az esetre, ha az ukrán hadseregnek nem sikerül megbirkóznia az invázióval, a politikus azt válaszolta:

    „most is épp itt van előttem az AK-47-esem.”

    Hozzátette:

    felfegyverezzük az embereket, akik mindenképpen harcolni fognak. Ez egy 40 milliós nemzet, és nem fogjuk tétlenül nézni, amit az oroszok csinálnak. Mindennel harcolni fogunk, amink van, és amit a nemzetközi közösség adni tud nekünk. 

  • Az orosz hadsereg lefoglalta az Ukrán Fegyveres Erők két járművét, és ukrán egyenruhába öltözve mentek be Kijev központjába. Őket orosz katonai teherautók követik – mondja a védelmiminiszter-helyettes.

    Hanna Maljar közösségi oldalán azt írta, hogy Obolonyból Kijev központjába tartanak az orosz fegyveresek. Az ukrán hadsereg vezérkarának forrásai szerint orosz tankok a csernobili tilalmi zónából is megindultak a főváros felé.

  • A brit kormány az Ukrajna elleni orosz támadás miatt vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja az összes orosz nagyvállalatot és számos üzletembert, aki közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz – jelentette be csütörtök este Boris Johnson brit miniszterelnök. A szankcionáltak között szerepel Putyin volt veje.

    Johnson a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában közölte azt is, hogy azonnali hatállyal kitiltják Nagy-Britanniából az Aeroflot orosz légitársaságot, írta meg az MTI. 

    A brit kormányfő bejelentette: London teljes mértékben elzárja a brit pénzügyi rendszert az orosz bankok elől, amelyek így nem tudnak majd fontban denominált tranzakciókat végrehajtani és klíringtevékenységet végezni Nagy-Britanniában. A szankciókkal sújtott orosz pénzintézetek között van a legnagyobbak közé tartozó VTB Bank is.

    Johnson hangsúlyozta: a most elhatározott brit szankciók száznál több orosz vállalkozást és személyt érintenek.

    Az intézkedések lehetetlenné teszik az orosz állami és magánvállalatok számára, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piacon jussanak finanszírozáshoz, megtiltja a nagy-britanniai kereskedést értékpapírjaikkal és adósságeszközeikkel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szankciókkal sújtott vállalatok és személyek nem juthatnak hitelhez a brit tőkepiacon. A brit kormány emellett korlátozni fogja az orosz állampolgárok által nagy-britanniai bankszámlákon elhelyezhető pénzösszegek értékét is.

    A londoni pénzügyminisztérium pénzügyi szankcióintézkedések összeállításával foglalkozó ügyosztálya csütörtök este hosszú listát tett közzé azokról az orosz állampolgárokról, akik ellen a brit kormány személyes szankcióintézkedéseket hozott. Az érintettek között szerepel Kirill Samalov, Vlagyimir Putyin leányának volt férje, aki a legfiatalabb orosz milliárdosnak számít.

  • Helyi beszámolók szerint az orosz hadsereg már elérte az ukrán főváros északi részét, az unian.net úgy értesült, hogy Minszkij kerületben harcok dúlnak. Az oroszok az ukrán járműveket igyekeznek felrobbantani, a helyiek próbálják visszaverni a szabotőrök támadását.

    Éjszaka újabb rakétatámadás érte Kijevet, az alábbi felvételek is ezt támasztják alá.

  • Meghalt két tanár pénteken, amikor az ukrán biztonsági erők lövedéke eltalált egy iskolaépületet a Moszkva által elismert Donyecki Népköztársaságban található Horlivka városában – írja a TASZSZ orosz hírügynökség Ivan Prihodko polgármesterre hivatkozva.

  • Az ukrán belügyminisztérium mintegy tízezer gépkarabélyt osztott ki a Területi Védelmi Erők (SzTO) kijevi önkéntes zászlóaljainak – közölte  Fjodor Veniszlavszkij, a Nép szolgája frakció helyettese.

    Kijevben csak az elmúlt néhány órában mintegy 10 ezer gépfegyvert adtak ki az önkénteseknek

    – mondta a képviselő. A TASZSZ szerint Veniszlavszkij elárulta, hogy a fegyveresek jelenleg Kijev utcáin járőröznek.

Rovatok