A Biden-adminisztráció európai szövetségeseivel ugyan egyeztetve, de egyelőre önállóan lép még a mai napon: megtiltja az orosz olaj, folyékony földgáz és szén importját az Amerikai Egyesült Államokba – írta a Bloomberg hírügynökség két névtelen forrásra hivatkozva.
A hírügynökség értesülését, miszerint még kedden bejelentik a döntést, nem kommentálta a Fehér Ház sajtószolgálata. Mindössze azt közölték, hogy Joe Biden elnök további intézkedéseket jelent be washingtoni idő szerint 10:45-kor tartott beszédében, amelyek elszámoltathatóvá teszik Oroszországot az Ukrajnával szemben indított kiprovokálatlan és igazságtalan háború miatt.
Noha a döntést várhatóan az elnök jelenti majd be, a törvényhozásban már a hétvégén előkészítették a megfelelő jogi szabályozást, hogy mielőbb életbe léphessen a tilalom.
A hírre azonnal reagáltak a határidős olajárak, négy százalékot emelkedve, és elérve a 124,21 dollárt hordónként.
Frissítés: késő délután felmerült, hogy másik is csatlakozhatnának a lépéshez.
A Sky News szerint Boris Johnson is csatlakozik az amerikaiak döntéséhez, bár némi késéssel: úgy tudni, hogy a kormányfő azt fogja ma bejelenteni, hogy 2022 végéig leálítják az orosz olaj importját. A földgáz- és szénimportot viszont ők nem korlátozzák le.
Mindeközben az Európai Bizottság is egy hasonló döntést készített elő. Ők úgy kalkulálnak, hogy az orosz gázimportot volumenét ebben az évben egyharmadára tudnák csökkenteni, a következő években pedig – „még bőven 2030 előtt" – teljesen felszámolnák.
A lépést még támogatniuk kell az EU-s tagországoknak is. Ezzel kapcsolatban a tagállamok vezetői csütörtökön és pénteken összeülnek Versailles-ban, ahol várhatóan elfogadnak majd egy olyan nyilatkozatot, amelyben az oroszoktól való energiaipari függés csökkentését tűzhetik ki célul.
Odessza lakói továbbra sem hiszik el, hogy Vlagyimir Putyin támadást indítana a kikötőváros ellen, amelyet családi, irodalmi és kulturális kötelék fűz Oroszországhoz, és sok orosz számára mitikus hely, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok a város bombázására készülnek.
Az odesszai operaházat már homokzsákok és tankcsapdák védik, és Putyin fegyveres erői már így is számos alkalommal tettek olyat az elmúlt napokban, ami két héttel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt – írja a The Guardian.
Nem tudom, milyen rohadéknak, idiótának vagy szemétládának kell lenned ahhoz, hogy megnyomd a gombot, és rakétákkal bombázd Odesszát. Egész egyszerűen érthetetlen számomra
– mondta Gennagyij Truhanov, Odessza polgármestere.
Vasárnap beszélt Putyin orosz elnökkel Macron francia és Erdogan török államfő. A beszélgetésekről hivatalosan kiadott közleményt ismerjük, azonban most egy kínai oldal idéz egy török forrást, amely szerint Erdogan a beszélgetésen felvetette Putyinnak, hogy kereskedhetnek továbbra is, megoldhatják mindezt „okosban” is. A fizetési eszköz pedig lehet rubel, jüan vagy éppen arany.
Az A haber török tévé értesülése szerint Erdogan apró szívességet kért a felvetett kereskedelmi megoldásért cserébe. Jelenleg 30 török teherhajó vesztegel az Azovi- tengeren búzával és napraforgómaggal megrakodva, de nem mernek kifutni a nyílt tengerre, nehogy találat érje őket. Putyin azt mondta, utasítja az orosz haditengerészetet, hogy engedjék át a török szállítókat.
A háború nagyon rosszul érintette Törökországot, mert a harcok kezdetekor a turizmus hirtelen leállt, az energia- és élelmiszerárak is meredeken emelkedtek a szárazföldi és tengeri szállítmányok akadozása miatt, illetve az ellátási láncok megszakadása miatt. Törökország a világ legnagyobb napraforgóolaj-importőre, és az Oroszországból, illetve Ukrajnából származó napraforgóolaj szolgálja ki az ország importigényének 70 százalékát.
Alekszandr Darcsijev, az orosz külügyminisztérium észak-amerikai osztályának igazgatója szerint Moszkva készen áll az őszinte párbeszédre az Egyesült Államokkal, és megőrzi reményét, hogy a Washingtonnal fenntartott kapcsolatok visszatérnek a normális kerékvágásba – számolt be az Interfax.
Annyira nyitottak vagyunk az őszinte és kölcsönösen tiszteletben tartó párbeszédre, amennyire az Egyesült Államok kész lesz rá. Talán jó lenne emlékezni a hidegháború idején is működő békés együttélésre
– mondta Darcsijev. Hozzátette: „Nem szabad ránk erőltetni a közmondásos »szabályalapú rendet« a »progresszív« normák mellett, amelyek elutasítják a hagyományos erkölcsöt.”
Az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) felfüggesztette üzleti tevékenységét az orosz ligával, a KHL-lel Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt – írja az MTI.
Az NHL már felszólította a bajnokságban szereplő klubokat, hogy szakítsák meg kapcsolataikat az orosz sorozatban érdekelt együttesekkel, illetve az orosz székhelyű játékosügynökökkel, ügynökségekkel. Ez a lépés egyúttal azt is jelenti, hogy a jövőben komoly nehézségekbe fog ütközni a játékosok mozgása a két bajnokság között.
Az észak-amerikai ligának ez nem az első lépése a háború kitörése óta, a múlt héten ugyanis megszakította kapcsolatait orosz üzleti partnereivel, felfüggesztette orosz nyelvű közösségi- és digitálismédia-oldalainak működését, valamint megszüntette az oroszországi televíziós közvetítéseire vonatkozó szerződéseit.
Boris Johnson brit miniszterelnök kedden Londonban fogadja a visegrádi országok miniszterelnökeit, így Orbán Viktort is.
A találkozó előtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a V4-ek álláspontja egyértelmű, és Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia is békét szeretne, valamint azt, hogy minél előbb véget érjen a háború Ukrajnában, és biztonság legyen Közép-Európában.
Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon is már nagyon sok a menekült, és egy részük természetesen Csehországba is továbbutazott
– mondta Szijjártó Péter, aki közölte, hogy amikor a találkozót elkezdték szervezni, még nem készülhettek fel a jelenlegi biztonsági helyzetre.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének (UNHCR) vezetője azt állította, hogy már összesen kétmillió ember menekült el Ukrajnából az orosz invázió kezdete óta – számolt be a Sky News.
Tegnap ez a szám még csak 1,7 millió körül járt; a sok menekült egy nap alatt azt követően hagyta el az országot, hogy ukrán tisztviselők szerint ma megkezdték a civilek evakuálását az északkeleti Szumi városból és a főváros, Kijev melletti Irpin városából.
A kiürítések azután kezdődtek, hogy orosz és ukrán tisztviselők megállapodtak humanitárius folyosók létrehozásáról, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek egyes területekről elmeneküljenek. Bár ez az ukrán minisztérium szerint több helyen nem lett betartva.
Az ukrán külügyminisztérium szerint az orosz erők megsértették az ideiglenes tűzszünetet, és célba vették a Mariupol városából induló humanitárius folyosót – számolt be a Sky News.
Az ukrán és az orosz hatóságok korábban megállapodtak egy humanitárius folyosó kialakításáról, amely lehetővé teszi a civilek elmenekülését, azonban az orosz hadsereg feltételezhetően megsértette a korábbi napok ideiglenes tűzszüneteit is.
A helyzet kétségbeejtővé vált Mariupolban, ahol élelmiszer-, víz- és áramhiány uralkodik.
Az ukrán elnök korábban azt mondta, hogy a hiányok miatt egy gyermek kiszáradásban életét vesztette a városban.
Csomagolják és alagsorban helyezik el a műkincseket a Lviv Nemzeti Múzeumban, mert attól tartanak, hogy az orosz invázió nyugat felé haladva őket is elérheti. Az Ukrajna kulturális fővárosának tartott Lvivben most az idővel versenyeznek, hogy megvédjék a gazdag történelmi és művészeti gyűjteményüket – írja az Associated Press.
Látjuk, hogy az oroszok lakóövezeteket és menekülő embereket bombáznak. Azt állították, hogy ilyen nem fog megtörténni, de most már nem hihetünk nekik. Meg kell óvnunk az örökségünket, ez a nemzeti kincsünk
– mondta Ihor Kozhan, a múzeum igazgatója.
A múzeum dolgozói mellett önkéntesek is segítenek a műtárgyak elpakolásában. Elmondásuk szerint nincs arra idejük, hogy különleges csomagolóanyagokra várjanak, hanem szupermarketekből elhozott banános dobozokba helyezik a régi könyveket és ősi kéziratokat, köztük egy ezeréves, arannyal díszített Bibliát is.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) különleges átigazolási időszakot nyit az Oroszországban rekedt légiósok számára az ukrajnai invázió miatt.
A játékosok átmenetileg felfüggeszthetik szerződésüket, és csak az idény után kell visszatérniük, de a futballisták szakszervezete szerint túl enyhe a határozat.
Kedd reggelig 178 894 ember érkezett Magyarországra Ukrajna felől az öt határátkelőhely valamelyikén – közölte a kormányszóvivő kedden Budapesten, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács ülését követő sajtótájékoztatón.
Szentkirályi Alexandra azt mondta: az országba érkező menekültek ellátása folyamatos, akár átutazóban vannak, akár hosszabb ideig tartózkodnak Magyarországon. Ismertette:
keddig a katasztrófavédelem 3252 embernek – köztük 1780 gyermeknek – biztosított szállást.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke a sajtótájékoztatón a béke fontosságát hangsúlyozva kiemelkedőnek nevezte a magyarországi összefogást. Tájékoztatása szerint Kárpátalján, a határ menti magyar településeken és a pályaudvarokon működő segítségpontokon a karitatív szervezetek már 81 600 embernek segítettek az elmúlt bő egy hétben.
Az S&P Global Ratings szerint több tucat orosz cég kerülhet csődbe. Az amerikai hitelminősítő 52 orosz társaság besorolását vágta vissza CCC-szintre Oroszország ukrajnai inváziója miatt. Ráadásul az új minősítést a további rontás lehetőségére utaló negatív kilátással látta el az S&P Global Ratings – írja az MTI. A döntés a gazdaság számos szektorát érinti.
Olyan cégek kerültek fel a listára, mint
a Rosznyefty, a Lukoil, a Gazprom, a gyémánttermelő Alrosa vagy az acélipari Szeversztal.
Az amerikai hitelminősítő pénteken Oroszország hosszú lejáratú szuverén devizaadósság-kötelezettségének osztályzatát rontotta CCC-szintre. Ugyancsak a múlt héten vonta meg Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást a másik két vezető nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings is.
A kormány mindent megtesz a magyar emberek védelme érdekében – jelentette ki a kormányszóvivő kedd reggel Budapesten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat logisztikai központjában, ahonnan egy adományokat szállító teherautó indult Ukrajnába.
Szentkirályi Alexandra a magyar emberek védelme legfontosabb zálogának nevezte azt, hogy Magyarország semmilyen módon nem keveredik bele egy háborús konfliktusba. Úgy fogalmazott: ott, ahová ez a teherautó megy, leginkább békére lenne szükség.
A kormányszóvivő méltatta a határ menti összefogást, amelyben a rendőrség, a katasztrófavédelem, a segélyszervezetek, az önkormányzatok és a kormányhivatalok munkatársai, valamint az önkéntesek mind azért dolgoznak, hogy az Ukrajnából menekülők minél emberibb bánásmódot kaphassanak a magyar oldalon.
Magyarország emberségből jelesre vizsgázik ezekben a napokban
– jelentette ki. Szentkirályi Alexandra rámutatott: Magyarországnak segítenie kell azokat, akik átjönnek a határon, de azokat is, akik otthon maradnak. Ezért a kormány a hárommilliárd forinttal támogatott hat karitatív szervezet mellett a Hungary Helps programon keresztül 1,35 milliárd forint támogatást nyújt a kárpátaljai térségben a helyi közösségek, valamint az ott tartózkodó belső menekültek megsegítésére.
A cél az, hogy enyhítsük a kárpátaljai humanitárius válságot
– idézi az MTI a kormányszóvivőt.
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkára hangsúlyozta: mivel Magyarország az első biztonságos országnak számít az ukrajnai válság esetében, a menekülteket befogadja. Ugyanakkor minden lehetőséget és segítséget megadnak azoknak a családoknak is, akik szeretnének szülőföldjükön megmaradni – fűzte hozzá.
Az államtitkár jelezte: a Hungary Helps program az elmúlt öt évben a világ ötven országában több mint félmillió embernek segített humanitárius katasztrófahelyzetek átvészelésében, a szülőföldön való megmaradásban. Hozzátette: Magyarország története legnagyobb humanitárius segítségnyújtási programját indította el az ukrajnai menekültek megsegítésére. Köszönetet mondott a kárpátaljaiakat segítő Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek, a Református Szeretetszolgálatnak, a Baptista Szeretetszolgálatnak, a Katolikus Karitásznak és a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyének.
Azbej Tristan a nemzetközi nőnap alkalmából külön köszöntötte a humanitárius válság kezelésében részt vevő nőket.
Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke közölte: a határon való könnyebb átkelés érdekében kisebb teherautókkal, de gyakrabban, akár napi két-három szállítmánnyal juttatják el az adományokat Ukrajnába.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy megnyitották a menekülésre szánt útvonalakat. Kijevből és Csernyihivből egy-egy humanitárius folyosó vezet Oroszország, valamint Fehéroroszország felé, Harkivból, Szumiból és Mariupolból pedig két-két út nyílik meg ukrán és orosz területekre.
Az orosz fél a humanitárius folyosók megnyitásának szándékáról az ukrán kormány mellett előre értesítette az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának illetékes szerveit, valamint több nagykövetséget és más nemzetközi szervezeteket is tájékoztatott.
Meg nem erősített információk szerint Oroszország március 11-én, pénteken leválasztja magát a globális internetről; azután csak a saját infrastruktúráról működtetett hálózaton tudnak majd netezni.
A Metro egy Twitter-bejegyzésre hivatkozik, amelyben azt írják: az orosz cégeknek mindössze néhány napjuk maradt, hogy áttérjenek egy belföldön működő szerverre.
A hír után a Nexta egy birtokába jutott dokumentumra hivatkozva cáfolta az információt.
Megkezdődött kedden a civilek evakuálása az északkelet-ukrajnai Szumi és a Kijev melletti Irpin városokból – közölték ukrán tisztségviselők.
Előtte az orosz és az ukrán tisztségviselők megállapodtak abban, hogy humanitárius folyosókat alakítanak ki a civilek menekülési lehetősége érdekében az orosz hadsereg által ostromlott városoknál.
Helyi idő szerint fél tízkor már több mint 150 ember elhagyta városát, és a kiürítés folyamatban van
– idézi az MTI Olekszij Kulebát, Kijev régió kormányzóját. Az orosz hadsereg már hétfőn is kész volt ilyen folyosókat létesíteni, de azokon csak Oroszország vagy Fehéroroszország felé távozhattak volna a lakosok, ezt Ukrajna elutasította.
Eközben a Sky News arról ír, hogy már 21 halálos áldozata van a Szumi városában történt támadásnak.
Az ukránok nagyjából hatvanszor vetették be eddig a Megtorló névre keresztelt drónjukat, amely minden alkalommal jelentős csapást mért az ellenségre.
A 2,3 méter szárnyfesztávval rendelkező drónt elsősorban orosz szállítmányok megsemmisítésére használják, és nagyjából három kilogramm robbanóanyagot tud szállítani, és képes áthatolni a mélyebben lévő orosz vonalakon is.
Az eszközhöz tartozik egy felderítőegység is, amelynek az a feladata, hogy célpontokat keressen – íja a Business Insider.
Ukrajna szerint az oroszok eddig több mint 12 ezer katonát veszítettek – ez a szám egy nappal korábban 11 ezer volt.
Az oroszok múlt szerda óta nem közöltek adatokat a veszteségeikről, akkor arról számoltak be, hogy 498 katonájuk esett el a harcokban.
Ukrán információk alapján a háború kezdete óta több mint 300 harckocsit és 1036 páncélozott járművet semmisítettek meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok Odessza bombázását tervezik.
A Kyiv Post a Twitter-oldalán közölt egy fotót, amelyen látható, hogyan nézett ki az odesszai operaház a második világháborúban, valamint miként fest napjainkban. A két kép félelmetesen hasonlít egymásra: az épület előtt rengeteg homokzsák van, illetve tankok megállítására alkalmas tárgyak.
Liszt Ferenc is megfordult az épületben, amelyet a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészpáros tervezett, akárcsak a Vígszínházat, a Budapesti Operettszínházat, a Szegedi Nemzeti Színházat vagy a Kecskeméti Katona József Színházat.
A második világháborúban a németek által támogatott román erők 1942-ben foglalták el Odesszát, a becslések szerint 1941 és 1945 között 130 ezer zsidót kínoztak meg és öltek meg a régióban.
Orosz katonai repülőgépek több kelet- és közép-ukrajnai várost bombáztak keddre virradóan, Kijev külvárosait pedig tüzérségi támadás érte. Kijevtől keletre, az orosz határ közelében lévő Szumi és Akhtirka városokban lakóépületeket és egy erőművet ért bombatámadás – közölte Dmitro Zsivickij helyi közigazgatási vezető.
A támadásoknak több mint tíz civil halálos áldozatuk van – köztük gyermekek –, és vannak sebesültjeik is, illetve meghalt négy ukrán katona. Bombatámadás ért egy zsitomiri olajraktárt és a szomszédos Csernyihiv várost is, amely Kijevtől nyugatra van. Buha kijevi peremkerületből az ottani polgármester heves tüzérségi tűzről számolt be.
Még a holttesteket sem tudjuk összeszedni, mert éjjel-nappal folyamatosan csapódnak be a lövedékek. Emiatt a kutyák szaggatják szét őket. Rettenetes!
A lengyel határőrség kedden közölte, hogy már több mint 1,2 millió ukrán menekült lépte át a határt Lengyelországba az orosz invázió február 24-ei kezdete óta.
A határőrség adatai szerint csak hétfőn 141 500 menekült érkezett az országba.
Az ENSZ közölte, hogy eddig 1,7 millió ukrán hagyta el az otthonát, és menekült el másik országba.
Boris Johnson brit miniszterelnök Londonban fogadja a visegrádi országok – Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország – miniszterelnökeit kedden.
Megpróbáljuk a háború útját elrekeszteni, és megnyitni a tárgyalásokat, amelyek elvezethetnek a békéhez
– mondta előzetesen Orbán Viktor miniszterelnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a felszállás előtt a Facebook-oldalán osztott meg egy képet, amelyhez azt írta, hogy
Londonban is természetesen a háború jelenti a fő tárgyalási témát: Boris Johnson már várja a négy visegrádi miniszterelnököt.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közölte, hogy az Ukrajnából érkezőket a hátrahagyott vagy más irányba útnak indult családtagokkal való kapcsolattartásban is segítik – írja az MTI.
Egy friss veszélyhelyzeti kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók úgy lássák el a menekülőket előre fizetős SIM-kártyákkal, hogy azok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe
– közölte az ITM.
A kezdeményezés azzal a biztonsági kockázattal jár, hogy a megsegítettek beazonosíthatóságának hiányában a kártyák rossz kézbe kerülhetnek, akár súlyos visszaélésekre is alkalmat teremthetnek. A terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló nemzetközi erőfeszítésekhez igazodva a magyar előfizetők évenkénti adategyeztetésre kötelesek, ha előre fizetős SIM-kártyát használnak.
Megöltek egy orosz tábornokot a Harkiv környékén vívott harcokban – állítja az ukrán hírszerzés –, ezzel egy héten belül ő a második tábornok, akit az orosz hadsereg Ukrajnában elveszített – írja a Guardian.
Megölték Vitalij Geraszimov vezérőrnagyot, az orosz 41. hadsereg parancsnokának első helyettesét hétfőn – állítja az ukrán védelmi minisztérium. A vezérőrnagy halálát orosz források is megerősítették a Bellingcat oknyomozó újságíró ügynökségnek. Vitalij Geraszimov a második csecsen háborúban, a szíriai hadműveletben és a Krím félsziget elfoglalásában is részt vett.
Ezzel ő a második orosz tábornok, aki az ukrajnai invázióban halt meg. Március elején az orosz hírszerzés megerősítette, hogy Andrej Szuhovetszkij vezérőrnagy, Geraszimov helyettes parancsnoka elesett.
Az elmúlt napok leginkább vitatott témája az Ukrajna fölött repüléstilalmi zóna bevezetése volt, amelyről Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy azokat az országokat, amelyek részt vesznek a kialakításában, Oroszország a fegyveres konfliktus részesének tekinti.
A NATO kijelentette, hogy erre biztosan nem kerül sor, ám Sir Chris Deverell, korábbi magas rangú brit katona úgy véli, ez idővel elkerülhetetlen.
Eddig elleneztem, hogy a NATO repüléstilalmi zónát vezessen be Ukrajnában, mert az biztosan kiélezné a konfliktust, de úgy tűnik, Putyin anélkül is a háború kiterjesztése felé hajlik. Ezért a NATO-nak el kell döntenie, hogy most harcol Oroszországgal, vagy később
– írta a tábornok a Twitter-oldalán, hozzátéve, hogy csak akkor lehet bevezetni a repüléstilalmi zónát, ha a Nyugat hajlandó szárazföldi csapatokkal is támogatni Ukrajnát.
Octavian Morariu, az Európa Rögbiszövetség elnöke a Twitter-oldalán írta, hogy Giorgi Dzhangirian, az Ukrán Rögbiszövetség egykori elnöke 83 évesen csatlakozott az ukrán hadsereghez, hogy megvédje a hazáját.
Egy fotót is megosztott róla, amelyen katonai felszerelésben van, vélhetően egy kijevi ellenőrző pontnál.
A Világbank összesen 723 millió dolláros költségvetési támogatási csomagot hagyott jóvá Ukrajna számára. A pénzt a „gazdasági vészhelyzetből való kilábalás finanszírozására” fordíthatja az ukrán kormány.
A Világbank a teljes összegen belül 489 millió dolláros segélycsomagnak adott zöld jelzést, amiből 350 millió dollár a hitel, további 139 millió dollárt pedig pénzügyi garanciaként különítenek el. Ukrajna ezen felül egyebek között 134 millió dollárnyi támogatást is kap – idézi a közleményt az MTI. A Világbank jelezte, hogy a következő hónapokban 3 milliárd dolláros támogatási csomagot készít elő Ukrajnának.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete felháborodását fejezte ki az orosz csapatok által ukrán civilek ellen elkövetett atrocitások miatt, és a harcok beszüntetését, valamint humanitárius folyosók létesítését sürgette.
Felszólította Moszkvát, hogy határozottan, világosan, egyértelműen kötelezze el magát a humanitárius segítségnyújtás azonnali és akadálytalan lehetővé tétele mellett.
Emlékeztetett arra, hogy továbbra is több ukrán város állandó ostrom alatt van, az orosz erők folyamatosan lövik őket, miközben a kórházak kifogynak az utánpótlásból, fogy az élelem és egyre több a civil áldozat.
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet bejelentette, hogy az orosz erők kedden reggel, moszkvai idő szerint 10 órakor ismét beszüntetik a harcokat, hogy lehetővé tegyék a humanitárius folyosók megnyitását Kijevnél, Csernyihivnél, Szuminál és Mariupolnál.
Az ukrajnai háború elől összesen 3983 ember, köztük 1194 gyermek menekült hétfőn Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek – közölte a rendőrség.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 119 ember, köztük 62 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A hatóság arról is beszámolt, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.
Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.
Az ukrán hatóságok osztottak meg egy felvételt, azokról a nőkről, akik katonai felszerelésben, fegyverekkel a kezükben azt mondják:
Dicsőség Ukrajnának! Halál az ellenségre!
Az orosz haderőnek azt üzenték, hogy „Minden gyerekért, nőért, idős emberért, romos házért, utcáért, még a pajtáért is lelövünk titeket, mint a veszett kutyákat”.
Ukrajnában megtiltották a besorozható korú férfiaknak, hogy elhagyják az országot és bátorítják őket a harcra, a nők viszont elmenekülhetnek. Néhányuk azonban úgy döntött, hogy marad és harcol.
Volodimir Zelenszkij figyelmeztette a nyugati országokat, hogy a háború nem áll meg Ukrajnában, és a függetlenség elleni támadás az egész világra hatással lesz.
Az ukrán elnök az ABC World Newsnak adott interjújában megismételte, hogy szükségük van az Egyesült Államok és a NATO támogatására, hogy uralni tudják Ukrajna légterét.
Nem engedhetjük meg, hogy kizárólag Oroszország tevékenykedjen a légtérben, mert bombáznak minket, rakétákkal lőnek ránk, vadászgépekkel támadnak, és nincs a kezünkben a légtér irányítása
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Joe Biden amerikai elnök többet is tudna tenni a háború megállításáért.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban bejelentette, hogy azokat az országokat, amelyek részt vesznek az Ukrajna fölötti repüléstilalmi zóna kialakításában, Oroszország a fegyveres konfliktus részesének tekinti.
Mindenki azt gondolja, hogy messze vagyunk az Egyesült Államoktól vagy Kanadától. De amikor a függetlenség, a szabadság megsérül, akkor védelmet kell nyújtani. Mert mi vagyunk az elsők, de ők lesznek a következők. Mert minél többet eszik ez a vadállat, annál többet akar
– mondta Zelenszkij.