Hivatalos adatok szerint tizenhárom katonanő vesztette életét az ukrán légierőnél az Oroszország indította háború kezdete óta.

Az ukrán légierőnek csaknem 7000 női tagja van, aki a nemzetközi nőnapot idén „nem virággal, hanem fegyverrel a kézben” éli meg

– mondta a légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk altábornagy, és hozzátette: a férfiakkal vállvetve küzdenek az orosz agresszió ellen, harcolnak gyermekeik jövőjéért, Ukrajna jövőjéért.

A harci cselekményekben a légierő több mint 1500 női katonája vesz részt, közülük tizenhatan kitüntetést kaptak – jegyezte meg a tábornok.

Eközben Vitalij Klicsko kijevi polgármester a közösségi média oldalára videót posztolt arról, ahogy piros tulipánokkal ajándékozza meg a katonanőket.

Újabb magyar rendőri egységek indulnak Észak-Macedóniába és Szerbiába határvédelmi célból – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon.

Ezzel az újabb egységgel Észak-Macedóniába már a 70., Szerbiába az 58. kontingens indul el, és az ottani rendőri fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában – írták a közleményben.

A hatóság hangsúlyozta:

Ezért a testület felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

Az orosz jegybank bejelentette, hogy szerdán is zárva marad az orosz tőzsde.

A tőzsde február 28-a óta zárva tart Oroszországban amiatt, hogy a nyugati államok szankciókat vetettek ki Oroszországra, és emiatt bezuhant a rubel. Egy orosz tévé adásában az egyik szakértő már ivott is tőzsde halálára, és azt mondta: visszamegy inkább Télapónak. 

Az Eurostar ingyenes jegyeket kínál az ukrán menekülteknek a franciaországi Calais-ban, hogy eljussanak a lille-i brit vízumközpontba – számolt be a Sky News. 

Sokan saját járműveikkel érkeztek az észak-franciaországi kikötővárosba, hogy Lille-be kell utazniuk, amely körülbelül 113 kilométerre van. Az átlagos menetidő vonattal körülbelül másfél óra, bár a leggyorsabb járatok mindössze 27 percet vesznek igénybe.

Az Egyesült Királyság Belügyminisztériuma nemrég bejelentette, hogy a mai napon felállítja a vízumkérelmező pontot. Ez azonban haragot váltott ki azok közül, akik azzal vádolták a brit kormányt, hogy lassan reagál az ukrajnai orosz invázióra. 

„Mindenki, aki menekül Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja elől, az Európai Unióban menedékre lel” – hangsúlyozta Ylva Johansson uniós belügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén, majd hozzátette:

a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, humanitárius katasztrófa közepette állnak helyt és nyújtanak segítséget a rászorulóknak.”

Az uniós belügyi biztos az ukrajnai háború elől menekültek helyzetének romlásáról tartott vitán kiemelte: a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, annak ellenére, hogy nagyon nehéz körülmények között kell helytállniuk.

„A tagállami hatóságok emberfeletti munkát végeznek, új határátkelőket nyitnak, menekülttáborokat létesítenek az érkezők számára, egyszerűsítik a befogadásra vonatkozó eljárásokat, az önkormányzatok és helyi szervek pedig orvosi és egyéb ellátást biztosítanak a menekülteknek” – közölte le az MTI Johansson beszédét.

Magyar–amerikai közös kiképzésen vesz részt a MH 25. Klapka György Lövészdandár, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, valamint az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis kijelölt állománya a Bakonyban, közölte a Honvédelmi Minisztérium honlapján.

Mint részletezik, „a gyakorlat keretében a magyar katonák amerikai páncélos felderítőkkel kiegészülve éleslövészetet hajtanak végre a hajmáskéri lőtéren, amely elősegíti a NATO keretében az amerikai és magyar szárazföldi alegységek közötti még hatékonyabb együttműködést, illetve a feladatok összehangolását”.

Ötszáz vasúti, menetrend szerinti és különjárattal szállították eddig a lengyel–ukrán határt átlépő menekülteket Lengyelországban, Varsón mintegy 200 ezren haladtak át – hozta le az MTI.

Andrzej Bittel infrastrukturális miniszterhelyettes foglalta össze, hogy csak a menetrend szerinti vonatjáratokat összesen több mint 700 pótvagonnal bővítették.

A varsói főpolgármesteri hivatal szóvivője, Monika Beuth-Lutyk a sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a háború kitörése óta 14 vonattal és 117 busszal mintegy 200 ukrán érkezett a fővárosba, és jelentkezett az ottani befogadó és tájékoztató központoknál.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter Tallinban magas rangú észt vezetőkkel tárgyalt a három balti országban tett villámlátogatásának utolsó állomásán.

Diplomáciai körútjának célja az volt, hogy biztosítsa a három egykori szovjet tagköztársaságot, jelenlegi EU- és NATO-tagokat arról, hogy a NATO szavatolja biztonságukat a kiszélesedő orosz–ukrán háború közepette, adta közre az MTI.

Megvédünk minden centiméternyi NATO-területet kollektív képességünk teljes erejével

– közölte Blinken a Kaja Kallas észt miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón, hozzátéve: az amerikai és más szövetséges erők már megerősítették jelenlétüket a szövetség keleti határán fekvő tagállamokban, így a Baltikumban is.   

Az észtországi miniszterelnök sürgette Blinkent, hogy támogassa „állandó és észszerű” NATO-kontingens létrehozását a balti államokban. „Nagyon agresszív szomszédnak” nevezte Oroszországot, „amely alatt szenvedtek”, és amelyet, mint mondta, meg kell büntetni ukrajnai tettei miatt.   

A BBC ukrán oldala egy rövid drónfelvételt tett közzé arról, miként zajlik az evakuáció a Kijev közelében lévő Irpinyből. 

Mint megírtuk, Irpinyből kedd délelőtt kezdték meg a civilek kimenekítését.

Helyi idő szerint fél tízkor már több mint 150 ember elhagyta városát, a kiürítés folyamatban van

– idézte az MTI Olekszij Kulebát, Kijev régió kormányzóját. 

Ukrajnában jelentősen nőtt a roamingoló ügyfelek mobilnet és hanghívás forgalma, Magyarországról a háborús országba indított nemzetközi hívások és SMS-ek száma is többszörösére emelkedett, közölte a Yettel az MTI-vel.

A roaming adatforgalom 50 százalékkal nőtt Ukrajnában.

A Magyarországról ukrán telefonszámokra indított nemzetközi hívások száma átlagosan kilencszeresére nőtt az elmúlt héten. A hívások hossza jelentősen, naponta átlagosan nyolcszorosára nőtt, sőt a Yettel azt is hozzátette, 

A rendőrség új eljárásrendet követ a hiányos okmányokkal Ukrajnából érkező menekülők ügyintézésében – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.

Tudniillik a rendőrök beléptetés után, még a határátkelőhelyeken ellátják az érkezőket ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással, amely harminc napig biztosít számukra jogszerű magyarországi tartózkodást. Az igazolással önállóan utazhatnak tovább magyarországi úti céljuknak megfelelően.

A hatóság saját Facebook-oldalára is kirakta az új intézkedést, megnyugtatva mindenkit, hogy gördülékeny a beléptetés és az ügyintézés a határon, hangsúlyozva:

Továbbra is teljes kapacitással üzemeltetjük a közúti határátkelőhelyeket.

A Sky News szerint egyelőre még bizonytalan, hogy a brit kormány milyen módon oldja meg az ukrajnai menekültek fogadását.

Kedden derült ki, hogy a kormány azt tervezi: a következő hetekben a franciaországi Lille-ben állítanak fel egy menekültügyi központot, és ott bírálnák el a kérelmeket. A lassú, hetekig elhúzódó szervezést azonban nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem néhány kormánypárti is kritizálta. 

Heteken belül, miniszter asszony? Sajnálom, de »heteken belül« ez már túl késő. Itt nőkről és gyerekekről van szó, fel kell gyorsítanunk a folyamatot

– mondta egy kormánypárti képviselő a parlamentben Priti Patel belügyminiszternek. Egy másik képviselő mindeközben azt vetette fel, hogy már Lengyelországban, Rzeszówban is fel lehet állítani egy hasonló központot, ahol felvehetnék azokat a biometrikus adatokat, amelyek a menekültvízum kiállításához szükségesek. 

Az Európai Unió tagországaival ellentétben a britek egyelőre csak azokat a menekülteket hajlandók vízum nélkül befogadni, akiknek a hozzátartozói már az Egyesült Királyságban élnek vagy akiknek egy harmadik ország már jóváhagyta a menekültkérelmét. 

Mihail Mizincev, az orosz Nemzetvédelmi Irányító Központ vezetője szerint több mint 2,5 millió ukrán kérte evakuálását Oroszországba – számolt be az Interfax. 

Az elmúlt nap során 2 541 367 egyéni ukrán állampolgároktól, valamint különböző kommunikációs csatornákon keresztül benyújtott külföldiek megmentését és evakuálását kérő fellebbezést dolgoztak fel adatbázisunkban Ukrajnában 1917 településről

– mondta Mizincev keddi tájékoztatóján.

Azonban az ENSZ információi szerint, jelenleg csupán 99 300 ember menekült Oroszországba Ukrajnából. 

Robbanás rázta meg a Vinnicja közelében lévő Kalinivka városát kedd délután.

A Los Angeles Times helyszíni tudósítója, Marcus Yam tett közzé egy videót az esetről. Azt írta, hogy a robbanás a város szélén, egy erdő közelében történt. 

A tudósító úgy értesült, hogy egy vegyianyaggyár raktára kapott találatot, ez okozhatta a nagy erejű robbanást. 

A Biden-adminisztráció európai szövetségeseivel ugyan egyeztetve, de egyelőre önállóan lép még a mai napon: megtiltja az orosz olaj, folyékony földgáz és szén importját az Amerikai Egyesült Államokba – írta a Bloomberg hírügynökség két névtelen forrásra hivatkozva.

A hírügynökség értesülését, miszerint még kedden bejelentik a döntést, nem kommentálta a Fehér Ház sajtószolgálata. Mindössze azt közölték, hogy Joe Biden elnök további intézkedéseket jelent be washingtoni idő szerint 10:45-kor tartott beszédében, amelyek elszámoltathatóvá teszik Oroszországot az Ukrajnával szemben indított kiprovokálatlan és igazságtalan háború miatt.

Noha a döntést várhatóan az elnök jelenti majd be, a törvényhozásban már a hétvégén előkészítették a megfelelő jogi szabályozást, hogy mielőbb életbe léphessen a tilalom. 

Frissítés: késő délután felmerült, hogy másik is csatlakozhatnának a lépéshez.

A britek és az EU is az importstop útjára lép

A Sky News szerint Boris Johnson is csatlakozik az amerikaiak döntéséhez, bár némi késéssel: úgy tudni, hogy a kormányfő azt fogja ma bejelenteni, hogy 2022 végéig leálítják az orosz olaj importját. A földgáz- és szénimportot viszont ők nem korlátozzák le.

Mindeközben az Európai Bizottság is egy hasonló döntést készített elő. Ők úgy kalkulálnak, hogy az orosz gázimportot volumenét ebben az évben egyharmadára tudnák csökkenteni, a következő években pedig –  „még bőven 2030 előtt" – teljesen felszámolnák.

A lépést még támogatniuk kell az EU-s tagországoknak is. Ezzel kapcsolatban a tagállamok vezetői csütörtökön és pénteken összeülnek Versailles-ban, ahol várhatóan elfogadnak majd egy olyan nyilatkozatot, amelyben az oroszoktól való energiaipari függés csökkentését tűzhetik ki célul. 

A Pentagon egyik tisztviselője azt nyilatkozta a Sky News szerint, hogy Oroszország Szíriában is megpróbál zsoldosokat toborozni az ukrajnai háborúba. 

Az ukrán hadsereg és a nyugati tisztviselők már napok óta azt állítják, hogy az oroszok soraiban alacsony a morál, a katonák közül sokan nem akarnak harcolni, illetve néhányan dezertálnak is. Szerintük ez vezethetett most ahhoz, hogy az oroszok elkezdtek külföldi zsoldosok után nézni.

Figyelemre méltónak tartjuk, hogy Vlagyimir Putyin úgy látja: szüksége van a külföldi harcosokra azért, hogy megerősítse a már Ukrajnában tartózkodó, jelentős mértékű haderejét

– mondta a Pentagon tisztviselője, hozzátéve: egyelőre egy szíriai zsoldost sem vittek az oroszok Ukrajnába, és azt sem tudják pontosan, hogy nagyságrendileg hány külföldi harcost terveznének bevetni. 

Oroszország a szíriai polgárháborúban a kormányerők és Bassár el-Aszad elnök oldalán szállt be 2015-ben, nagymértékben hozzájárulva  ahhoz, hogy végül fennmaradt a rezsim az országban. 

Hackerháború is zajlik az ukrán-orosz fronton. Az ukránok több sikeres műveletet indítottak orosz kormányoldalak ellen, és ehhez önkéntes hackerhaderőt toboroznak. A titokzatos Anonymus csoport is támogatja az ügyüket már a kezdetek óta. Az egyes elemzők által előrevetített masszív orosz kiberhadműveletre egyelőre nem került sor – írta a Portfolio.

Oroszország mindig is az államilag támogatott hackertámadások fellegvárának számított, már a háborút megelőző években bevezetett szankciókra is ily módon válaszoltak a kormányközeli orosz netmágusok. Az ukrán állam a katonai konfliktus elejétől védekezni kényszerül az infrastruktúra megbénítására indított kibertámadások ellen.

Az inváziót megelőző hetekben egy új, pusztító szoftvert sikerült azonosítaniuk az ukrán hatóságoknak, amely addigra már több száz számítógépre telepítette fel magát. Ez alatt az idő alatt fontos adatokat távolított el a helyi hatóságok szervereiről. Az orosz támadást megelőző napon összeomlott az ukrán parlament, a külügyminisztérium és a fegyveres testületek weboldala, röviddel utána pedig az egészségügyi minisztérium, a miniszteri kabinet és több, magánkézben lévő bank oldala is elérhetetlenné vált.

A Sky News közzétett egy felvételt, amely jól mutatja az orosz bombázások utóhatását a Szumi régióban lévő Akhtirkában. 

A hírportál által ellenőrzött videón látni, ahogy az omladozó házakból kiszakadt törmelékek borítják az utcákat. A régiót az orosz invázió kezdete óta heves ágyúzások sújtják; a helyi hatóságok megerősítették, hogy csak a tegnap esti légicsapás során 21 ember vesztette életét. 

Jelenleg egyébként zajlik a civilek evakuálása a helyszínről, miután az orosz kormány bejelentette, hogy ideiglenes tűzszünetet tart. 

A korábbi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok Volodimir Klicsko elmondása szerint állandó a lövöldözés Kijev körül.

A profi sporttól 2017-ben visszavonult sportoló csatlakozott az ukrán védelmi erőkhöz az orosz invázió miatt.

Kijev városában, amikor aludni tér az ember, robbanásokat hallhat, rakétakilövéseket, amelyek a várost védik, valamint golyók és rakéták becsapódását is. Óriási a nyomás rajtunk, ukránokon, de összetartunk az orosz agresszióval szemben

– mondta Klicsko a CNN-nek, figyelmeztetve arra, hogy az orosz bombázások akár atomerőművet is eltalálhatnak.

Ahogy arról korábban beszámoltunk: az ukrajnai háború elől elmenekülők száma mára meghaladta a kétmilliót. Most az is kiderült, hogy pontosan melyik országokba mentek – írja a BBC. 

Az ENSZ szerint ennyien menekültek a szomszédos országokba:

• Lengyelország: 1 204 000
• Magyarország: 191 000
• Szlovákia: 141 000
• Moldova: 83 000
• Románia: 82 000
• Oroszország: 99 300
• Fehéroroszország: 453 

Az ENSZ hozzátette, hogy több mint 183 000 ember ment ezekből az országokból más európai országokba.

Adománnyal mennek Kijevbe és menekültekkel térnek vissza Kárpátaljára a határ menti reformátusok. Pár napja tucatnyi, magára hagyott árva gyereket mentettek ki az ukrán fővárosból.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke azt mondta az Inforádiónak: egyre nagyobb a felelősség és a teherhordozás, nemcsak a menekültek ügyével kell foglalkozni, hanem a betegeket, időseket is gondozni kell. Szerinte Beregszászban talán 15 ezerre tehető a menekültek száma, a kárpátaljai falvakban ötven–százezer közötti lehet. Már több helyről érkezett a szervezethez is kérelem, hogy szükség lenne lábbelire, ruhára, pelenkára.

A püspök jelezte: a segélyszállítmányok nagy része még Magyarországon van. A reformátusok a hétvégén busszal küldtek adományt Kijevbe, ahol számos ember, köztük gyermekek és idősek metrókocsikban húzzák meg magukat, miközben akadozik az élelmiszer-ellátás.

Zán Fábián Sándor elmondta azt is, hogy senki sem mentesül a katonai szolgálat alól, a lelkész és a főjegyző már kapott behívót.