Ez a poszt a következő Percről percre része:
Ukrán katonai hírszerzés: Putyin terrortámadásra készül a csernobili atomerőműben
-
A brit kormány több száz orosz parlamenti képviselő ellen léptetett érvénybe szankciókat. Ezt azzal indokolták, hogy az érintett törvényhozók támogatják a délkelet-ukrajnai szakadár térségeket.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az intézkedés az orosz parlament alsóházának (Állami Duma) 386 tagját érinti.
A brit kormány rendelkezése szerint ezek a képviselők nem utazhatnak be Nagy-Britanniába, brit területen lévő vagyoneszközeikhez nem férhetnek hozzá, illetve üzleti tevékenységet sem végezhetnek brit földön – írja az MTI.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Korlátozta az Instagramhoz történő oroszországi hozzáférést az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor), miután a közösségi hálózat tulajdonosa, az amerikai Meta Platforms szóvivője szerint engedélyezte a felszólítást az oroszokkal szembeni erőszakra.
A Roszkomnadzor a főügyészség követelése alapján döntött a blokkolásról, miután az bírósági keresetet nyújtott be a Meta Platforms szélsőséges szervezetnek minősítése és tevékenységének betiltása érdekében, gyűlöletkeltés, ellenségeskedés szítása és erőszakkal fenyegetés címén – írja az MTI.
A vállalat vezetőségének ilyen lépései nemcsak azt a benyomást keltik, hogy a terroristatevékenység megengedhető, hanem arra is irányulnak, hogy gyűlöletet és ellenségeskedést szítsanak az Oroszországi Föderáció polgáraival szemben
– közölte a főügyészség. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) gyilkosságra és erőszakra történő nyilvános bujtogatás, és terroristatevékenységben való részvétel címén büntetőeljárást indított.
Az orosz politikusok és hivatalos intézmények már tömegesen jelentették be, hogy feladják Instagram-profiljukat, helyette a VK-t fogják használni. A TASZSZ hírügynökség úgy értesült, hogy az ugyancsak a Meta Platforms tulajdonában álló WhatsApp működését nem érinti az oroszországi korlátozás.
-
A brit kormány több száz orosz parlamenti képviselő ellen léptetett érvénybe szankciókat. Ezt azzal indokolták, hogy az érintett törvényhozók támogatják a délkelet-ukrajnai szakadár térségeket.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az intézkedés az orosz parlament alsóházának (Állami Duma) 386 tagját érinti.
A brit kormány rendelkezése szerint ezek a képviselők nem utazhatnak be Nagy-Britanniába, brit területen lévő vagyoneszközeikhez nem férhetnek hozzá, illetve üzleti tevékenységet sem végezhetnek brit földön – írja az MTI.
-
Az ukrán kormány szerint a csapatai megöltek egy orosz katonai parancsnokot – számolt be a Sky News. Egy ukrán tisztviselő „jó hírnek” minősítette Andrei Kolesnikov vezérőrnagy, a keleti katonai körzet 29. hadseregének parancsnoka halálát.
Azonban nem ez az első alkalom, hogy Ukrajna azt állítja, hogy megölt egy orosz tábornokot; korábban napvilágot láttak olyan információk, miszerint Vitali Geraszimov vezérőrnagy meghalt egy csatában Harkov közelében.
Az információt később nyugati tisztviselők is megerősítették: a harmadik orosz tábornok is életét vesztette Ukrajnában, hozzátéve, hogy Oroszország keleti katonai körzetéből származott.
Elemzők korábban azt mondták, hogy magas rangú katonai tisztek jelenléte a csatatéren annak lehet a jele, hogy Oroszország hadműveleteit nem tervezik meg rendesen.
A Visegrad24 hírportál nem rég bejelentette, hogy Andrej Petrovics Burlakov orosz őrnagy is életét vesztette az ukrán hadsereg elleni csatában. Így a hírszerzési vezérkari főnök helyettese ma már a második magas rangú orosz katona, aki meghalt a háborúban.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítást adott arra, hogy az Ukrajnában harcoló orosz katonák készítsenek elő terrorcselekményt a csernobili atomerőmű ellen, amiért utóbb majd Ukrajnát teszik felelőssé – állította pénteken az ukrán katonai hírszerzésre hivatkozva az UNIAN ukrán hírügynökség.
A nukleáris létesítmény egészében – az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat közlése szerint – továbbra sincs áramellátás, annak ellenére sem, hogy Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök csütörtökön még azt ígérte, országának szakemberei megoldják ezt a problémát. Lekapcsolták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megfigyelőrendszeréről is.
Az orosz csapatok által ellenőrzött csernobili atomerőműben technogén katasztrófát terveznek, amiért a megszállók Ukrajnára próbálják áthárítani a felelősséget. Azaz miután a szárazföldi hadművelettel és a közvetlen tárgyalásokkal nem sikerült elérni a kívánt eredményt, Putyin kész a világközösség nukleáris zsarolásához folyamodni
– írta az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága. A közlemény szerint az orosz erők nem engednek be az atomerőmű területére ukrán szerelőbrigádokat. Helyettük Belaruszból érkeztek úgynevezett szakemberek, akik nukleáris energiával foglalkoznak, de velük együtt orosz szabotőrcsoportok is beszivárogtak a területre.
Az ukrán hírszerzés úgy értesült, hogy az Antonov repülőgépgyár hosztomeli légi bázisának területén az orosz csapatok hűtőkocsikba gyűjtik az elesett ukrán katonák holttestét. Állítólag azt tervezik, hogy a csernobili atomerőműbe viszik őket, ahol majd „meggyilkolt szabotőrökként” állítják be a propagandájukban – írja az MTI a lapra hivatkozva.
Közben Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos arról tájékoztatott pénteken, hogy február 24. óta mostanáig 78 gyermek vesztette életét, és több mint száz sérült meg az ukrajnai háborúban. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra sem tudnak pontos adatokat a Donyeck megyei Mariupol és Volnovaha településen, valamint a Kijev megyei Irpiny városában elhunytak és megsebesültek számáról.
Az ombudsman a nemzetközi közösséghez és a nemzetközi emberi jogi szervezetekhez fordult azzal a felhívással, hogy segítsenek megállítani Oroszország Ukrajna elleni katonai támadását.
Volodimir Zelenszkij elnök egyik pénteki videóüzenetében arra emlékeztette az Ukrajnában orosz oldalon harcolni akaró szíreket, hogy Oroszország ugyanúgy bombázta városaikat, mint ahogy most Mariupolt és Harkivot.
Így bánnak az orosz csapatok az orosz ajkúakkal, akiknek védelméről annyi szó esett Moszkvában: rakéták, bombák, tüzérség. És most itt vannak a szír zsoldosok, akik meg sem tudják különböztetni, hogy ki milyen nyelven beszél itt, milyen templomba jár és melyik pártot támogatja
– fogalmazott üzenetében Zelenszkij.
Ihor Poliscsuk, a nyugat-ukrajnai Luck városának polgármestere egy, az ukrán televíziók által azonos időben közvetített műsorban közölte, hogy a város repülőterét ért pénteki légicsapás következtében az eddig megerősített információk alapján négyen haltak meg, és hatan szenvedtek sérülést.
Az ukrán vezérkar péntek déli jelentése szerint az orosz erők változatlanul heves támadásokat hajtanak végre Kijev és Mariupol környékén, valamint előrenyomulnak a keleti országrészben Krivij Rih, Kremencsuk, Nyikopol és Zaporizzsja irányába. Ezenfelül tüzérségi és légi támadásokat indítanak az ország belsejében fekvő városok – Dnyipro, Luck és Ivano-Frankivszk – ellen.
-
A Wizz Air februárban bejelentette, hogy százezer ingyenes repülőjeggyel segíti az Ukrajnából érkező menekülteket, és ezek foglalásához mindössze ukrán személyigazolványra vagy útlevélre van szükség.
A cég most írta ki hivatalos Twitter-oldalára, hogy meghosszabbították az ingyenjegyek felhasználását, és
március helyett április 10. a határidő.
A Wizz Air azt is közölte, hogy az Ukrajnából menekülők segítése érdekében folytatja a határ menti országokból Európába tartó további járatok és repülőgépek számának bővítését.
-
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója Telegram-üzenetben közölte, hogy az orosz erők támadást intéztek egy pszichiátriai kórház ellen a kelet-ukrajnai Izjum városánál. A kormányzó háborús bűncselekménynek nevezte a hadműveletet.
Elmondása szerint a kórházban 330 ember volt a támadás idején, többen közülük kerekesszékesek vagy mozgásképtelenek. 73 embert sikerült evakuálni, az áldozatok számáról hivatalos források egyelőre nem adtak hírt, később viszont az ukrán mentőegységek közölték, hogy nem találtak halottat.
Ez civilek ellen elkövetett háborús bűncselekmény, ez népirtás Ukrajnával szemben. Úgy tűnik, mintha a nagyfokú ellenállásunk miatt az orosz hadsereg immár cinikus módon a civilek ellen is támadást hajtana végre
– jelentette ki a kormányzó, majd hozzátette, hogy az orosz erők lakónegyedeket bombáztak Harkivban.
-
A Sky News által hitelesített videó azt a pillanatot örökítette meg, amikor egy rakéta becsapódott az Ukrajna keleti részén található Dnyipro városába.
Három orosz légicsapás érte péntek reggel Dnyiprót, amely jelentős ipari központ, másfelől Ukrajna negyedik legnagyobb városa. A város egyébként stratégiai ponton helyezkedik el, a Dnyeper folyó mellett.
Anton Herascsenko belügyminisztériumi tanácsadó szerint a csapásokban legalább egy ember meghalt.
-
A Sky News szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken közölte, hogy lehetséges egy találkozó Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij között, és egyáltalán „nincs kizárva”.
A szóvivő mindemellett azt mondta: először a békedelegációknak kell elvégezniük a feladat első részét. Ezzel vélhetően arra utalt, hogy közeledniük kell az álláspontoknak egymáshoz, mielőtt lenne értelme összehozni egy ilyen találkozót, ám erre vonatkozó jeleket sajnos egyelőre nem lehet látni.
Az ukrán elnök a minap nyilatkozta azt, hogy szerinte csak az vethet véget a háborúnak, ha négyszemközt ülnek le tárgyalni Putyinnal.
-
A Kreml közölte pénteken, hogy azok az oroszok, akik szégyellik az ország ukrajnai „különleges katonai műveletét”, nem igazi oroszok – számolt be róla a Reuters.
Egy igazi orosz soha nem szégyell orosznak lenni
– mondta Dmitrij Peszkov szóvivő, amikor a „Szégyellem, hogy orosz vagyok” elhíresült szlogenről kérdezték, amelyet egyes oroszok hangoztattak a háborúra reagálva.
Ha valaki ilyesmit mond, akkor egyszerűen nem orosz
– tette hozzá Peszkov. Szerinte egyre több az oroszellenes Nyugaton, és reméli, hogy az ottani vezetők abbahagyják a ruszofóbia szítását.
-
Az elmúlt napokban többórás sorok alakultak ki a román–magyar határon, ám a határrendészet szerint Romániában már második napja csökken a háború elől menekülő, Románia területén maradó ukrán állampolgárok száma.
Romániába 364 ezer ukrán menekült érkezett a háború kezdete óta, közülük 282 ezren továbbutaztak, többségük Magyarország felé. Napi bontásban a legtöbben, közel 34 ezren múlt hétvégén érkeztek, azóta fokozatosan csökken a számuk, míg az országból távozóké egész héten 25 ezer körül stagnált. A Romániában maradók száma a keddi 86 ezret közelítő csúcsról 82 ezerre csökkent.
A belügyminisztérium elmondása szerint eddig 3623 ukrán állampolgár nyújtott be menedékkérelmet a román hatóságokhoz,
de többségük nem igényel szállást a bevándorlási hivatal (IGI) által üzemeltetett befogadóközpontokban, ahol így is 71 százalékos a helyek telítettsége.
Az ukrajnai menekülteket elszállásoló magánszemélyeknek menekültekként és éjszakánként húszlejes (1540 forint) támogatást biztosítanak.
-
A Deutsche Bank fenntartja kapcsolatait Oroszországgal. A bank a Reuters információi szerintközölte: nem vonul ki teljesen Oroszországból. Ez kiváltotta a befektetők nemtetszését, és a Wall Street-i bankokkal ellentétes álláspontot képvisel, amelyek többsége az ukrajnai invázió miatt megszakítja a kapcsolatát Moszkvával.
Gyakran kérdezik tőlünk, hogy miért nem vonulunk ki teljesen Oroszországból. A válasz az, hogy ez ellentétes lenne a pénzügyi érdekeinkkel
– mondta Christian Sewing, a bank vezérigazgatója a Deutsche Bank munkatársainak.
-
Japán humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. A tokiói kormány pénteken úgy határozott, hogy 8,8 millió jennel, azaz mintegy 26 millió forinttal támogatja az orosz invázió által sújtott országot, írta a Japan Times.
A most jelzett adományt az ukrajnai rászoruló emberek élelmezésére, ivóvízére, ellátására, elszállásolására is fordíthatják, de a szomszédos országokba menekülőket is segíthetik a forrásból. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint az orosz invázió miatt több mint kétmillióan hagyták el eddig Ukrajnát.
Korábban Tokió felajánlotta, hogy azok az ukrajnai menekültek, akiknek rokona, ismerőse van az ázsiai országban, három hónapot tartózkodhatnak Japánban.
A japán kormány gazdagsági és pénzügyi szankciókkal sújtja Moszkvát az ukrajnai invázió miatt. Több orosz és fehérorosz kormánytisztviselő, valamint üzletember pénzeszközeit is befagyasztották.
-
Az Európai Unió megduplázná az Ukrajnának szánt, fegyverek vásárlására fordítható összeget. Legalábbis ezt javasolja az Európai Unió külügyi főképviselője az állam- és kormányfők informális találkozóján Versailles-ban, írta az MTI. Josep Borrell hangsúlyozta: így az uniós hozzájárulás mértéke egymilliárd euróra nőhet. Hozzáfűzte: bizonyos abban, hogy javaslatát a tagállami vezetők támogatják.
A külügyi főképviselő február végén jelezte: az Európai Uniónak hadi eszközökkel is segítenie kell Kijevet. Borrell akkor azt mondta: nagy kaliberű fegyvereket, páncéltörőket, lőszert is kell szállítani Ukrajnának. Emellett az ukrán hadseregnek szüksége van üzemanyagra a tankok és repülőgépek üzemeltetéséhez.
A fegyvereket a tagállamok garantálják, összehangolva az erőforrásokat.
-
A Sky News szerint Svédország várhatóan 76 ezer ukrán menekültet fogad be a következő hónapokban az orosz invázió nyomán – az ország migrációs hivatalának közlése szerint. A svédek három lehetséges forgatókönyvet mutattak be, 27 000 és 212 000 menekült között számolnak. Svédország sportcsarnokokat, raktárakat és kiállítási központokat készít elő a menekülő ukránok elhelyezésére.
-
A Német Labdarúgó-szövetség (DFB) pénteki ülésén ellenszavazat nélkül megfosztotta tiszteletbeli tagságától Gerhard Schröder korábbi német kancellárt – közölte az MTI. A 77 éves Schröderre az ukrajnai háború miatt nagy nyomás nehezedett az elmúlt hetekben, a korábbi kancellár ugyanis a fegyveres konfliktus kirobbanása óta még egyszer sem ítélte el nyilvánosan a Vlagyimir Putyin orosz elnök által indított katonai akciókat, és változatlanul betölti tisztségeit orosz állami vállalatoknál.
Schröder nemrég Moszkvába utazott, hogy a háborúval összefüggésben tárgyaljon Putyin elnökkel.
Rainer Koch és Hans-Joachim Watzke, a DFB ideiglenes elnökei úgy fogalmaztak, a volt kancellár nem maradhat tiszteletbeli tagja a szövetségnek, „amely az emberek közötti megértést hirdeti, és elutasítja az erőszak minden formáját”. Hozzátették, a pénteki döntéstől függetlenül változatlanul elvárják Gerhard Schrödertől, hogy gyakorolja befolyását, és tegyen meg mindent az ukrajnai béke előmozdítása érdekében.
-
Moszkva a lehető leghatározottabb intézkedéseket fogja meghozni, ha a Meta által működtetett Facebook és Instagram nem blokkolja az oroszok, köztük a katonák elleni erőszakra történő felhívásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak pénteken Moszkvában.
„Ez olyan információ, amely nagyon-nagyon alapos megerősítést és tanulmányozást igényel” – mondta Dmitrij Peszkov azt a hírt kommentálva, hogy a Meta bizonyos országokban ideiglenesen engedni fogja az ukrajnai orosz erők elleni erőszakra buzdítást.
Egyszerűen nehéz elképzelni ilyesmit. Biztos vagyok benne, hogy az illetékes szerveink ki fogják deríteni, hogy ez valóban így van-e. Reméljük, hogy ez nem igaz, mert ha igen, akkor a leghatározottabb intézkedésekre lesz szükség e cég tevékenységének megakadályozására
– mondta Dmitrij Peszkov.
-
A német gazdaságban széles körű támogatást élveznek a szigorú szankciók, mert a háború nem kedvez az üzletnek, de már az eddigi kivetett korlátozások is kezdik éreztetni negatív hatásukat – mondta Martin Wansleben, a DIHK (Deutscher Industrie- und Handelskammertag e.V.), a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének ügyvezető igazgatója a Rheinische Post pénteki számában.
A hatás nemcsak az energiaárak további emelkedésére vonatkozik, hanem különösen az ellátási láncokban bekövetkező, a gazdaságra széles körű hatást gyakorló fennakadásokra is
– figyelmeztetett.
-
Az ENSZ pénteki adatai szerint már több mint két és fél millió ember menekült el Ukrajnából a háború miatt.
Mint megírtuk, Magyarországra is több mint 200 ezer menekült érkezett már Ukrajnából, de az ENSZ szerint többségük, másfél millió fő Lengyelországba menekült.
Egyedül Varsóban 300 ezer menekült gyűlt össze, ami a város lakosságának körülbelül 15 százalékát teszi ki. A városi önkormányzat egyik szóvivője emiatt arra kérte a többi országot – köztük a nyugat-európaiakat is –, hogy ők is fogadjanak be menekülteket.
Az ENSZ azt is közölte, hogy a menekültek közt körülbelül 116 ezer olyan ember van, akik egy harmadik ország állampolgáraként menekültek át Ukrajnából valamelyik szomszédos országba.
-
Orbán Viktor pénteken délelőtt közölte, hogy folytatódik a főként az ukrajnai háborúról szóló EU-csúcs Párizsban.
A miniszterelnök péntek hajnalban jelentette be, hogy az Európai Unió is részt vesz a fegyverszüneti tárgyalásokon. Hozzátette: „A legfontosabb ügyet számunkra kedvező módon rendeztük el, nem lesznek szankciók, amelyek kiterjednek az olaj és a gáz területére, vagyis Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva van.”
-
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közölte, hogy csütörtöki adatok szerint a háborúnak eddig több ukrán civil áldozata volt, mint ahányan az ukrán katonák közül haltak meg.
A miniszter azt nem árulta el, hogy számszerűen hány katonai vagy civil áldozat van, de azt mondta: szeretné, ha nem csupán Kijevben, hanem világszerte tudnék, hogy ukrán civilek halnak meg.
Az ENSZ adatai szerint március 9-éig bezárólag 549 civil halt meg, és 957-en sérültek meg az ukrajnai háborúban. Az oroszok a háború kezdete óta tagadják, hogy direkt civilekre céloznának, ennek ellenére rengeteg alkalommal bombáznak le civil célpontokat.
-
Szergej Lojko író, újságíró, a Los Angeles Times és több amerikai lap korábbi haditudósítója Ukrajnába érkezett, amiről az ukrán hadsereg egy videóban számolt be.
A korábbi tudósító azt mondta: 69 éves, orosz ember, és a karrierje során sok fegyveres konfliktust látott már, de egyikben sem harcolt még, mivel nem ez volt a szakmája.
Most viszont láthatják a Kalasnyikov gépkarabélyt a kezemben. Most már nem újságíróként vagyok itt, hanem magánemberként. Ide jöttem, Ukrajnába, Kijev külvárosába azért, hogy megvédjem Ukrajnát a hazámtól és Putyintól, korunk Hitlerétől
– mondta Szergej Lojko, hozzátéve: életében először úgy látja, hogy ez a harc egyértelműen „a jó és a gonosz” között zajlik.
A volt tudósító ezután azzal folytatta: arra kéri a világszerte élő, harci tapasztalattal rendelkező embereket, hogy hasonlóan járjanak el. Úgy fogalmazott: megérti, hogy a külföldi kormányzatok nem akarnak csatlakozni a konfliktushoz, mivel nukleáris háborútól tartanak, de az emberek saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy megvédik „Ukrajna szabadságát és függetlenségét”.
Szergej Lojko egyébként már 2014–15-ben is tudósított a kelet-ukrajnai harcokról. Az erről készült anyagaival több újságírói díjat is elnyert az Egyesült Államokban.
-
Az ukrán külügyminisztérium szerint egy Kijevtől délre lévő faluban, Marhalivkában meghalt egy, a fővárosból elmenekült család szinte összes tagja.
Azt írták, hogy az összesen (nagyszülőkkel, unokákkal, oldalági rokonokkal) 12 fős család nem sokkal korábban menekült el Kijevből, mert nem érezték biztonságban magukat a fővárosban. A faluban azonban rakétatámadás érte a házukat, és ebben mindannyian meghaltak, leszámítva a családapát és a macskájukat.
-
Mariupol után most már Kijev egyik elővárosában, Bucsában is olyan sok a halott, hogy tömegsírokba kell temetni őket. Erről a Kyiv Independent újságírója számolt be.
A barátom, a bucsai kórház igazgatója már második napja ássa a tömegsírokat
– írta.
Eddig csak Mariupolból érkeztek olyan jelentések, hogy a sok halott miatt már tömegsírokat kell ásni a városban. Azon a településen a helyi önkormányzat már szerdán is 1200 körülire becsülte a halottak számát.
-
Az Associated Press szerint Vlagyimir Putyin jóváhagyta, hogy „önkéntes” katonák érkezzenek az ukrajnai orosz hadsereghez. A hírügynökség szerint e megfogalmazás a gyakorlatban azokra a szíriai zsoldosokra vonatkozhat, akiknek a felbéreléséről már korábban is tárgyaltak az oroszok.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ezzel összefüggésben azt mondta: több mint 16 ezer ember jelentkezett harcra náluk a Közel-Kelet országaiból, akik közül korábban sokan már harcoltak az Iszlám Állam ellen az oroszokkal együtt.
-
Oroszország képes megoldani a gazdasági problémáit. Ezt az orosz külügyminiszter közölte. Szergej Lavrov hangsúlyozta: Moszkva nem fog függni sem nyugati kormányoktól, sem cégektől. Hozzáfűzte: ezek a szereplők nem a gazdasági együttműködést mozdítják elő, hanem kerékkötőkké, az Oroszországgal szembeni politikai agresszió eszközévé váltak.
Az orosz diplomácia vezetője megjegyezte: Moszkva soha nem használta elrettentő fegyverként a gázt vagy az olajat, írta a TASZSZ. Lavrov emlékeztetett arra: csaknem egy évtizede éppen Ukrajna provokált ki egy krízist, kihasználva azt, hogy a vezetékrendszer, amely ellátja Európát gázzal, országa területén halad keresztül. Az orosz külügyminiszter úgy vélte: nyugat-európai politikusok pontosan tisztában voltak ezzel akkor, mégis azt mondogatták: Moszkva a földgázzal tartja sakkban Európát.
A Central Bank elemzőinek előrejelzése, jelentette az Interfax, úgy kalkulál: az infláció mértéke 20 százalékra ugorhat Oroszországban az idén, miközben a GDP 8 százalékra zsugorodhat.
-
Péntek hajnalban több nyugat-ukrajnai városban is légicsapásokat hajtott végre az orosz hadsereg.
Az egyik célpont a nyugat-ukrajnai Volinyi területen található Luck volt, az itteni bombázásról videó is készült. Úgy tudni, hogy az orosz bombázás miatt a városban leállt két olyan erőmű, amely fűtést biztosított a lakosság számára.
A Nexta szerint azonban nemcsak Luckot, hanem a Volinyi területen, valamint az azzal szomszédos Rivnyei területen több célpontot is bombatámadás érhetett.
Ezenkívül az oroszok bombázták Ivano-Frankivszkot is, amely a Kárpátalja szomszédságában található Ivano-Frankivszki terület központja.
Ezt azóta az oroszok is elismerték, azt állítva, hogy a város közelében lévő katonai repülőteret bombázták.
Az Associated Press a fenti esetekkel kapcsolatban azt írta: az oroszok ezáltal lényegében kiterjesztették a hadműveleteket Ukrajna nyugati területeire is, ahol eddig még nem zajlottak harcok. Azt viszont még nem tudni, hogy az oroszok megpróbálják-e elfoglalni ezeket a területeket (és ezt készítik elő a csapások), vagy csak az infrastruktúrát próbálják-e megsemmisíteni.
Ezenkívül az oroszok az egymillió lakossal rendelkező Dnyipro városát is bombázták péntek hajnalban, ott állítólag egy óvodát, egy lakóházat és egy cipőgyárat is találat ért, és egy ember meghalt.
-
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken közölte, hogy az oroszok elfoglalták a kelet-ukrajnai Volnohava városát, a Volnovahai járás központját – írja az MTI.
A város elfoglalása azért fontos fejlemény, mert ezáltal az oroszok kiszélesítették az ostromgyűrűt a 400 ezres Mariupol körül, amelyet már napok óta ostromolnak.
Konasenkov szerint a járásközpontot a Donyecki Népköztársaság erői „szabadították fel”. Volnovaha a háború előtt 21 ezer lakosú település volt, a városban a jelentések szerint súlyos károk keletkeztek.
A szóvivő szerint a szakadár hadsereg további három, környékbeli települést az ellenőrzése alá vett. Beszámolt továbbá arról is, hogy az orosz haderő nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel üzemképtelenné tette a lucki és az ivano-frankivszki katonai repülőteret.
Konasenkiv szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők a katonai infrastruktúra 3213 létesítményét, 98 repülőgépet, 118 pilóta nélküli légi járművet, 1041 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 113 rakéta-sorozatvetőt, 389 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 843 darab speciális katonai járművet vesztettek.
-
Távozik Oroszországból a Goldman Sachs. A meghatározó amerikai pénzintézetek közül ez az első, amely felhagy tevékenységével az ukrajnai invázió miatt, írta a Moscow Times. A nagybank szóvivője azt is közölte: az ügyfelek támogatására összpontosítanak globálisan, és „az embereik jóllétének a garantálására”.
Az amerikai bank legutóbbi éves jelentése szerint összesen 650 millió dollár értékű ügyletállomány felett exponáltak Oroszországban 2021 végén. Ügyfeleik túlnyomó többsége a magánszektorhoz kötődik, és hitelt vettek fel. A Goldman Sachs nem adott tájékoztatást arról, számos alkalmazottját miként érinti konkrétan a mostani lépése.
A Citigroup, egy másik vezető amerikai bank, amelynek a teljes kitettsége 9,8 milliárd dollárra rúg Oroszországban, december végén azt jelezte: felmérik a lehetőségeket az országban. A múlt évben a Citigroup bejelentette: értékesítené a retail banki ágát Oroszországban.
-
Az orosz támadások során megsemmisült az ukrán első osztályú Deszna Csernyihiv labdarúgócsapatának otthont adó stadion, mely korábban a Jurij Gagarin Stadion nevet viselte. Az 1936-ban épített, majd 2016-ban kibővített és felújított létesítmény aktív használatban volt a háború előtt, a Csernyihiv csapatán kívül az ukrán női labdarúgó-válogatott mérkőzéseinek gyakori helyszíne volt.
Április 22-én itt játszott volna a magyar női labdarúgó-válogatott az ukránnal a 2023-as női labdarúgó-világbajnokság selejtezőjében.
A Deszna Csernyihiv csapata az ukrán élvonal stabil szereplője, a háború kitörése előtt a hetedik helyen állt az idei szezonban. A támadás utáni képeket Vjacseszlav Csausz, a csernyihivi önkormányzat első embere posztolta Facebookra:
A stadion mellett Csernyihiv vízhálózatát is találat érte, a városban akadozik a közművek működése. Március 10-e óta nem működik a központi gázellátás, ma már a központi vízellátással is problémák adódtak. Csernyihiv városa Észak-Ukrajnában fekszik, a belarusz határtól nagyjából ötven kilométerre.
-
Mariupol városi tanácsa közölte, hogy bár továbbra is katasztrofális a helyzet a városban és állandóan lövik őket az oroszok, az reményt adhat számukra, hogy több gyermek is született az utóbbi egy napban.
A háború ellenére Mariupol továbbra is él. Tegnap óta 24 csecsemő született a városunkban. Azt kívánjuk, hogy a legfiatalabb mariupoli lakosaink életében, és városunk életében ne legyen többé háború
– írták csütörtök esti közleményükben.
Sandbox Miniapp
**Маріуполь живе!**
— Українська правда * (@ukrpravda_news) March 10, 2022
Попри війну Маріуполь продовжує жити. З вчора на сьогодні в нашому місті народилося 24 дитинки. Нехай у житті нових маленьких маріупольців ніколи більше не буде війни.
Україна переможе.
Тримайтеся, маріупольці!Mariupol volt az a város, amelyben szerdán egy gyermekkórházat is lebombáztak az oroszok. A létesítményben 17 ember megsérült, és – mint később kiderült – hárman meg is haltak. Az oroszok azzal védekeztek, hogy a gyermekkórház katonai célpont volt.
A város polgármestere péntek reggel azt írta: félóránként bombázzák őket az oroszok – többnyire a lakónegyedeket érik találatok –, és szerinte olyan fegyvereket is bevetnek, amelyeket tiltanak a nemzetközi egyezmények.