Jó reggelt! Köszöntjük kedves Olvasóinkat!
Az Index hétfőn is beszámol a legfontosabb fejleményekről az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban. Vasárnapi hírfolyamunkat ide kattintva tudja visszaolvasni.
Tartsanak velünk!
Kedves olvasóink!
Búcsúzik az Index napi hírfolyama, melyben beszámoltunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről.
A technikai szünet után kedden folytatódnak a béketárgyalások, és mi is jelentkezünk a legfrissebb hírekkel.
A mai eseményeket összefoglaló cikkünket itt találja.
Pihenjenek jól!
Az ukrajnai háborúról tárgyalt egymással hétfőn Rómában Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság vezetője – számolt be az MTI.
A Fehér Ház hétfőn este kiadott közleménye szerint lényegi eszmecsere folyt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt. A két tárgyaló fél „kiemelte az Egyesült Államok és Kína közötti kommunikációs csatornák változatlan nyitottságát”.
A Fehér Ház közleménye előtt Ned Price, amerikai külügyi szóvivő azt közölte: a találkozón az amerikai küldöttség közvetlenül felvetette, és „nagyon egyértelműen” aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Washington szerint Kína támogatást nyújt Oroszországnak.
A több mint hét órán keresztül tartó tárgyalásokon Jake Sullivan jelezte, hogy komoly következményei lesznek Kína nemzetközi kapcsolataira nézve, beleértve az Egyesült Államokat, európai szövetségeseit és a csendes-óceáni térséget, ha az ukrajnai háború idején Peking folytatja Oroszország támogatását.
Az oroszok 68 százaléka helyesnek tartja az orosz elnök döntését az ukrajnai „különleges hadművelet” elindításáról – derült ki az állami finanszírozású orosz Közvélemény Alapítvány (FOM) hétfőn közölt felméréséből. A közvélemény-kutatást március 5-én és 6-án 53 oroszországi régióban, 1500 ember körében végezték el. Egy, a február 25–27. között elkészített, hasonló közvélemény-kutatásban 65 százalékos volt a támogatottság.
Oroszország céljaival kapcsolatban 62 százalék (korábban 60 százalék) az ország „határainak biztosítását”, 59 százalék (korábban 58 százalék), a donyecki és luhanszki „népköztársaság” lakosságának védelmét, 39 százalék (korábban 37 százalék) pedig Ukrajna NATO-csatlakozásának és a területén bázisok elhelyezésének megakadályozását nevezte meg támogatása magyarázataként. Mindkét felmérésben 20 százalék volt azok aránya, akik a Donyec-medence Oroszországhoz csatolását is célként jelölték meg.
Az új kutatásban válaszolók 16, az előzőben a 17 százalék gondolta úgy, hogy a harc az ukrajnai politikai rendszer megváltoztatásáért és az oroszbarát erők hatalomra juttatásáért folyik. Most 9, korábban 8 százalék vélekedett úgy, hogy a háború célja „az ukrán államiság felszámolása és Ukrajna területének Oroszországhoz csatolása”.
Az orosz csapatok támadása miatt megsérült az Olisevszkiji földalatti gáztároló – közölte az Ukrtransgaz sajtószolgálata.
Ma délelőtt 9 óra körül lövedék csapódott be a földalatti gáztároló területén álló épületbe, miközben az orosz megszálló csapatok lőtték Olisivkát. A gázgyűjtőhely metanol-ellátását biztosító szivattyútelep megsérült
– idézi a közleményt a Slovodilo .
Mint írják, a személyzetet evakuálták, személyi sérülés nem történt. A gázgyűjtőhelyből a kiömlött gázt kiürítették, külső kommunikációját lekapcsolták.
Magyarország és az Európai Unió védelemben részesíti azokat, akik az ukrán–orosz konfliktus miatt otthonukat elhagyni kényszerülnek. Ezt is kiderül abból az információs segédanyagból, amelyet azok az ukrajnai menekültek kapnak meg, akik átlépik a magyar határt – írja a Kárpáthír. Amennyiben valaki az ukrán–orosz háború elől menekül, úgy menedékes státuszra jogosult. A védelem kiterjed az ukrán állampolgárok családtagjaira is.
Aki rendelkezik biometrikus útlevéllel, vízummentesen 90 napig szabadon tartózkodhat és mozoghat Magyarországon és az Európai Unió területén. Ha azonban ilyen nincs a menekült birtokában, úgy Magyarországról nem mehet tovább más uniós tagállamba. Aki magyar állampolgár (is) és Ukrajnából Magyarországra menekül, nem kaphat menedékes státuszt, viszont a helyzetre való tekintettel a magyar állam erejéhez képest azonos szolgáltatásokat nyújt az ilyen honfitársai számára is.
Aki magyarországi tartózkodásra nem jogosult, és nem tudja igazolni, hogy Ukrajnában jogszerűen tartózkodott, úgy Magyarország területét minél hamarabb el kell hagynia.
Immár a negyedik uniós szankciós csomagról döntöttek. A soros uniós elnökséget ellátó franciák közölték Twitter-üzenetben, hogy az uniós nagykövetek tanácsa egyhangúlag támogatta a szankciók kiterjesztését, és a szankciós listára felvették Roman Abramovics orosz oligarchiát. Mellette persze több orosz milliárdos és olyan cég is felkerült a tiltólistára, akik és amelyek összefüggésbe hozhatók az ukrajnai offenzívával.
A teljes listát hamarosan közzéteszik az unió hivatalos oldalán. Abramovics esetében a szankció úgy szól, hogy befektetéseit, pénzeszközeit le lehet foglalni, illetve be lehet fagyasztani, és nem léphet be az Európai Unió területére – írja az Aljazeera.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója Rafael Mariano Grossit azt közölte, hogy a csernobili atomerőmű 211 fős személyzete, akik a háború február 24-i kezdete óta váltás nélkül dolgoznak, már képtelenek ellátni feladataikat és az erőmű műszaki kiszolgálását – írja a Korrespondent.
A NAÜ főigazgatója hozzátette: aggasztó a személyzet nehéz és stresszes helyzete, valamint az ebből fakadó lehetséges nukleáris katasztrófa kockázata.
Az atomerőmű még a múlt héten közepén maradt elektromos áram nélkül, amit vasárnap este ugyan helyreállítottak, azonban az oroszok nem sokkal utána újra megrongálták a térséget ellátó villamos vezetékeket.
Az erről szóló cikkünket itt olvashatja.
Az ukrajnai Kovalska Industrial-Construction ingatlanfejlesztő csoport az orosz invázió kezdetén haditermelésre állt át. Átengedte a honvédségnek több száz járművét, emellett betonkeverőket, kukásautókat és markológépeket is. A kukásautók közül többet rakétaelhárítókká turbóztak fel – írja a Menedzsment Fórum.
Szergij Pilipenko vezérigazgató azt mondta: családi cég vagyunk, és úgy látjuk, hogy ez az egyetlen út. Meg kell nyerni a háborút, és újra kell építeni Ukrajnát.
Az ingatlanfejlesztő a járművek mellett a fegyverellátásba is bekapcsolódott. A csaknem két tonna építészeti robbantásokhoz használt, felhalmozott robbanóanyag beszolgáltatása mellett gyáraikban most „sündisznókat” gyártanak, a hatalmas, tankok ellen is hatékony, a katonai ellenőrzőpontok megerősítésére szolgáló fémakadályokat. Hasonló hadászati elemeket gyárt a fém- és bányaipari területen aktív Metinvest, amely szintén az ukrán hadsereget szolgálja gyártósoraival.
Az ukrajnai vállalkozók országon belül is költöznének, a háború sújtotta övezetekből Nyugat-Ukrajnába tennék át székhelyüket. Félezren már regisztráltak is a kijevi gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztérium honlapján – írja a Kárpátalja.ma.
Több mint száz létesítményt bocsátanak Kárpátalján a háborús övezetből áttelepült vállalkozások rendelkezésére. A tervek szerint a kommunális tulajdonban lévő ingatlanokat is bevonják a programba. A költözés egyetlen feltétele Kárpátalja környezet-biztonságának megóvása.
A legtöbb vállalkozás a magánszektorban találhatja meg a helyét a magyarok lakta térségben. Az első hónapokban a bérleti díjat minimális szinten tartják, az állam pedig vállalja a vállalkozók eszközeinek elvitelét a háborús övezetből.
A világelit orosz tagjainak mintegy ezermilliárd dolláros vagyona pusztul el most Putyinéval együtt – írja a Napi.hu. A nyugati országok által Ukrajna lerohanása miatt szankciókkal sújtott orosz üzletemberek között tucatjával vannak a világ leggazdagabb emberei. Ott van Alekszej Mordashov, a Szeversztal orosz acélgyártó legnagyobb részvényese, az alumíniummilliárdos Oleg Gyeripaszka és a Chelsea futballcsapat tulajdonosa, Roman Abramovics is.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió, de még a semleges Svájc által is kirótt vagyonbefagyasztások a világ leggazdagabb embereit érintik, és egyre inkább úgy fest, hogy a pénzüket a szövetséges országok akár meg is dézsmálhatják, legalábbis Franciaország már felvetette a lehetőséget, hogy a magánszemélyek lefoglalt pénzét kisajátíthassák az országok.
Az orosz oligarchák vagyonuk mintegy hatvan százalékát a tengerentúlon tartják ingatlanokban vagy offshore céghálókon keresztül, nem könnyű feladat a nyugati hatóságoknak, hogy befagyasszák ezeket a tételeket.
A hivatalos rangsorok szerint a leggazdagabb Alekszej Mordasov, a Forbes 29 milliárd dollárra teszi a vagyonát. Az üzletemberé az egyik legnagyobb európai utazásszervező, a Tui egyharmada is. A világ leggazdagabb embereinek 2021-es listáján Mordasov az 51. helyen áll.
A Fox News amerikai hírcsatorna egyik újságírója megsérült az ukrán főváros mellett, miközben a harcokról tudósított – közölte a nézőkkel John Roberts, a csatorna hírolvasója.
Hogy ki sérült meg, egyelőre nem közölték – írja a Deadline.
Mindenkit emlékeztetek arra, hogy ez egy háborús övezet, gyorsan változnak a hírek, de keményen dolgozunk, hogy minél hamarabb elmondhassuk a részleteket. Most a csapatunk biztonsága a legfontosabb
– mondta John Roberts.
Meg kell őrizni az atomlétesítmények biztonságát – hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár, lehetségesnek nevezve egy esetleges atomháború perspektíváját is. A világszervezet székhelyén újságíróknak nyilatkozva a főtitkár „hátborzongató fejleménynek” nevezte az orosz nukleáris erők készültségi szintjének emelését. Emiatt szerinte
a nukleáris konfliktus lehetősége – amely korábban elképzelhetetlen volt – visszatért a lehetőségek világába.
Guterres az orosz hadsereget okolta a legtöbb polgári áldozat halála és az elpusztított polgári létesítmények nagy része miatt. De kijelentette, hogy továbbra is ellenzi az Ukrajna fölötti repülési tilalmi övezet létrehozását, amely növelné a NATO-erők és Oroszország közötti nyílt konfrontáció kockázatát – számolt be az MTI.
Az ENSZ-főtitkár sajnálatát fejezte ki a donyecki incidensről szóló sajtóértesülések hallatán.
Álláspontunk igen világos: a polgári személyek és polgári infrastruktúra elleni bármilyen támadás sajnálatot vált ki
– szögezte le.
Gerhard Schröder egykori német kancellár a múlt hét második fele óta igyekszik latba vetni kapcsolatait és közvetíteni az orosz–ukrán konfliktusban. Csütörtökön tárgyalt Moszkvában Putyin elnökkel, akihez baráti szálak fűzik, majd másnap hosszasan egyeztetett az orosz tűzszüneti tárgyalások vezetőjével. Csak annyi szivárgott ki, hogy a legfajsúlyosabb problémák a vitatott hovatartozású ukrán területek státusza és Ukrajna közeledése volt a NATO-hoz.
A berlini kormány egyébként nem hatalmazta fel Gerhard Schrödert, hogy közvetítsen. A volt kancellárt egyébként is sok bírálat érte, mert a nemzetközi szankciók elrendelése ellenére sem mondott le jövedelmező megbízatásairól orosz nagyvállalatok igazgatótanácsaiban.
Áramellátásban segít London Kijevnek. Akár több tízezer lakás ellátásához elegendő nagy teljesítményű generátorokat kap Ukrajna. Ötszáz ilyen mobil egységet szállítanak az orosz invázió sújtotta országnak. A berendezéseket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte Boris Johnson brit miniszterelnöktől – számolt be az MTI.
A nagy teljesítményű eszközök elsősorban az orosz támadások miatt áram nélkül maradt alapvető fontosságú intézményeket, köztük kórházakat, menedékhelyeket és víztisztító műveket látják majd el energiával. A generátorokat brit kereskedelmi szállítók adják saját készleteikből.
Boris Johnson kormányfő hangsúlyozta: számos területen érzékelhetők Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyos hibájának tragikus következményei Ukrajnában. Hozzátette: Nagy-Britannia mindent tőle telhetőt megtesz az illegális invázióval szembeni ukrán ellenállás támogatására gazdasági, diplomáciai és humanitárius intézkedésekkel, valamint védelmi célú katonai felszerelés szállításával.
Értesülések szerint a Fehér Házban azt tervezik, hogy Joe Biden elnök európai körútra indulna, míg tart az orosz–ukrán háború. A Biden-adminisztráció szeretné támogatásáról biztosítani a NATO keleti szárnyának tagállamait az orosz invázió idején.
Az elnöki látogatás célja éppen ennek kinyilvánítása lehetne, bár egyelőre nem világos, mikorra időzítenék.
Az ukrán gazdaság jelentős csökkenésével számol idén az IMF, amely szerint az infláció a tavalyinak akár a duplája is lehet idén Ukrajnában – adta hírül az MTI.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az Oroszország által megtámadott Ukrajnában a gazdaság 10 százalékkal eshet vissza idén, de még ennél is lényegesen rosszabb lehet a mutató, ha elhúzódnak a háborús események. Az IMF nem zárt ki egy 25-35 százalékos GDP-csökkenést sem az iraki, libanoni és más országok háborús tapasztalatai alapján.
A Nemzetközi Valutaalap szerint az idei infláció 20 százalékra is felpöröghet a tavalyi 10 százalékról.
Az IMF március 7-én kelt jelentése szerint Ukrajnának 4,8 milliárd dollár külső finanszírozásra lesz szüksége.
Az IMF Ukrajnáért felelős illetékese rámutatott, hogy az orosz invázió kezdete óta Ukrajna 1,4 milliárd dollár tartozást fizetett vissza.
A tajvani hadsereg tartalékosainak százai vettek részt hétfőn kiképzésen, miután a sziget elnöke „egységre” szólított fel a Tajvanon felmerült aggodalmak miatt, amelyek szerint az Ukrajna elleni orosz támadás után Peking erővel venné vissza az ellenőrzést a sziget felett – számolt be az MTI. Tavaly a Peking és Tajpej közötti növekvő feszültségek miatt fokozták a tartalékosok kiképzését.
Hétfőn mintegy négyszáz tartalékos vett részt lőgyakorlaton. A március elején kezdődött kiképzésen a fővároshoz, Tajpejhez közeli egyik tengerparti szakasz védelmét gyakorolják.
Szombaton Caj Jing-ven elnök a tartalékosoknak mondott beszédében hangsúlyozta: a szigetnek egységesnek kell lennie, hogy garantálni tudja a saját védelmét.
Az ukrajnai helyzet ismét bebizonyította, hogy a nemzetközi szolidaritáson és segítségen kívül a nép egységétől függ egy ország védelme
– mondta a gyakorlóruhát és golyóálló mellényt viselő Caj asszony.
Hétfőn a tajvani nemzetvédelmi minisztérium szerint tizenhárom kínai katonai gép, köztük tizenkét vadászgép sértette meg a tajvani légvédelmi övezetet, és a hónap eleje óta ez volt a legmagasabb szám. Hszi Csin-ping kínai elnök a Tajvant szuverén államnak, nem az „egy Kína részének” tekintő Caj Jing-ven 2016-ban történt megválasztása óta határozottabb álláspontot foglal el Tajpejjel szemben. Tavaly a kínai hadsereg repülőgépei rekordszámú esetben sértették meg Tajvan légterét.
Az orosz invázió a gazdaságra is erőteljesen hat. Ukrajnában drasztikusan emelkedett a benzin és a gázolaj ára. A benzin literje több mint öt, a gázolajé kilenc hrivnyával drágult – írja a Kárpátalja.ma. (Egy hrivnya csaknem 12 forintot ér.)
A szomszédos országban a benzin átlagos ára literenként 39 hrivnya. A gázolaj még ennél is drágább, csaknem negyven hrivnyát kérnek el literjéért. Az ukrán gazdasági minisztérium árplafont vezetett be mindkét terméknél, ám az árak így még emelkedhetnek.
Ukrajnában 2021 nyarán a havi átlagfizetés Kijevben 21 ezer hrivnya volt, míg Kárpátalján súrolta a 13 ezer hrivnyát.
Peking hétfőn félretájékoztatással vádolta meg az Egyesült Államokat, miután az amerikai sajtóban olyan értesülések jelentek meg, miszerint Moszkva katonai és gazdasági segítséget kérne Kínától az Ukrajna elleni háborúja miatt ellene kirótt szankciók miatt – számolt be az MTI.
Az utóbbi időben az Egyesült Államok álhíreket terjeszt Kínával kapcsolatban
– jelentette ki újságírók előtt Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője, akit az értesülésről kérdeztek.
Vasárnap jelentették amerikai lapok és a brit Financial Times, hogy Oroszország hadifelszerelést kért Kínától a február 24-én indult ukrajnai támadásait követően. A lapok meg nem nevezett amerikai tisztségviselőkre hivatkozva írtak az értesülésről. Az idézett illetékes ugyanakkor nem számolt be arról, hogy milyen jellegű fegyverzetről lett volna szó, illetve, mi volt Peking válasza a kérésre. Moszkva állítólag gazdasági támogatást is kért a nyugati szankciók ellensúlyozására.
Liu Peng-ju, Kína washingtoni nagykövetségének szóvivője a Reuters globális hírügynökségnek az értesülést firtató megkeresésére azzal válaszolt, hogy „sosem hallott erről”. Mint mondta, Peking fő törekvése, hogy a „valóban meghökkentő” ukrajnai feszült helyzet ne szabaduljon ki az ellenőrzés alól.
A lapértesülések egyébként pár órával azt megelőzően jelentek meg, hogy Rómában hétfőn amerikai–kínai megbeszélések kezdődtek Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság vezetője között. A megbeszélések témái – a Fehér Ház közlése szerint – az Egyesült Államok és Kína közötti verseny kezelésére tett erőfeszítések, valamint az Oroszország Ukrajna elleni háborújának regionális és globális biztonságra gyakorolt hatásai.
Ukrajnában kilencven gyermek vesztette életét az orosz invázió kezdete óta – közölte az ukrán főügyészség. Hozzáfűzték: több mint százan megsebesültek a harcokban. A legtöbb áldozatot Kijevben, Harkivban és Donyeckben követelték az összecsapások – számolt be az MTI.
Brit hírszerzési adatok szerint csaknem ezerhétszáz civil lelte halálát a katonai konfliktusban a Sky News szerint. Ugyanakkor jelezték: valószínűleg ennél többen halhattak meg. Ahol jelenleg is hadműveletek zajlanak, ott nem lehet felmérni a veszteségeket.
Adatok szerint már két és fél millió ukrajnai ember hagyta hátra otthonát, közülük mintegy 1,8 millióan Lengyelországba menekültek.
Volodimir Zelenszkij online fogja elmondani beszédét az amerikai kongresszusi képviselők előtt – számolt be az Aljazeera. Az ukrán államfő a felszólalását várhatóan közép-európai idő szerint délután két órakor kezdi.
Nagy megtiszteltetés lesz számunkra Zelenszkij elnök beszéde a képviselőház és a szenátus előtt, és az is, hogy kifejezhetjük elismerésünket az ukrán népnek hősies harcáért a demokrácia védelmében – írta a képviselőház elnöke, Nancy Pelosi és Chuck Schumer, a demokraták szenátusi többségi frakcióvezetője közös levelükben.
Izrael segítségével nem lehet megkerülni az Oroszországgal szemben meghozott szankciókat – jelentette ki az izraeli külügyminiszter. Jaír Lapid Pozsonyban jelezte szlovák kollégájának, hogy az izraeli kormányzati szervek a Moszkva elleni szankciók érvényesítésén dolgoznak. Hozzáfűzte: Oroszországnak be kellene fejeznie az ukrajnai műveleteket. Szerinte semmi sem indokolja Ukrajna területi függetlenségének megsértését és a civilek elleni támadásokat.
Szólt arról is, hogy Izrael minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse a közvetítői erőfeszítéseket a tűzszünetért és a béke helyreállításáért. Együttműködnek Washingtonnal, hogy lezáruljanak a harcok. A tárgyalás témája volt a harci övezetekben rekedt zsidók és izraeliek távozásának elősegítése, illetve az izraeli humanitárius segélyek Ukrajnába juttatása is – számolt be az MTI.
Számos külföldi cég szünetelteti a tevékenységét Oroszországban, illetve távozott is a szankciók miatt, amelyeket az ukrajnai invázió idézett elő. A japán vállalatok többségét is érintik a büntetőintézkedések, ám ezek hatása nem jelentős összességében – írja a Japan Today. Szakértők felhívják a figyelmet, hogy számos japán cégnek nem Oroszország a fő piac.
Csaknem 350 japán társaság működött februárban Oroszországban. A Toyota például szünetelteti tevékenységét Szentpétervárott. A Nissan és a Mitsubishi is evakuálta személyzetét, több száz más céghez hasonlóan.
Tokió csatlakozott más államokhoz az orosz bankok vagyonelemeinek befagyasztásában. Ugyanakkor az orosz–ukrán krízis miatt drasztikusan dráguló fontos nyersanyagok, termékek, legyen kőolaj, félvezetők vagy palládium, a japán cégeket is érzékenyen érintik.
Amint arról korábban az Index is beszámolt, egy lelőtt ukrán rakéta szilánkjai csapódtak be Donyeckben. Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője, aki szerint az esetnek legalább húsz halálos áldozata lehet, Ukrajnát vádolta meg a támadással.
Az orosz védelmi minisztérium nem szolgáltatott bizonyítékot, Ukrajna pedig tagadta, hogy támadást indított volna.
Ez kétségtelenül egy orosz rakéta vagy más lőszer, nincs is értelme beszélni róla
– mondta Leonyid Matjuhin, az ukrán hadsereg szóvivője.
Donyeck háborús bűncselekmény elkövetésével vádolta meg Kijevet. Ukrajna már korábban is tagadta, hogy megpróbálná visszaszerezni a szakadár területeket. Oroszország azonban már Ukrajna megtámadása előtti napokban is a 2014-es tűzszünet megsértésével vádolta meg az ukrán kormányt, ami Ukrajna szerint csak ürügy volt a megtámadásukhoz – számolt be a Reuters.
A NATO megkezdte hadgyakorlatát Norvégiában. Ez az orosz–ukrán katonai konfliktus miatt új megvilágításba kerülhet. A hadgyakorlatot az Egyesült Királyság két legnagyobb hadihajója vezeti.
Washington és Oslo között széles körű a katonai együttműködés. Ez magában foglalja a hírszerzési információk cseréjét, nagyszabású norvég fegyvervásárlásokat, így lopakodó vadászgépek és tengeri járőrrepülőgépek beszerzését, de a norvég repterek használatát és amerikai hadianyagok tárolását norvég területen is – írja a Privátbankár.
Az Északi-sarkkörön túli Svalbard-szigetcsoporton norvég törvények hatályosak, de különleges státuszt élvez mint nemzetközi terület. Az ottani norvég radarállomás a svalbardi egyezmény megsértésével üzemel, ez nem tetszik Moszkvának. A megállapodás rögzíti: a szigetcsoport nemzetközileg garantált demilitarizált státuszú övezet. A szigeteken Oroszország is folytat gazdasági tevékenységet.
Moszkva szélesíteni akarja katonai bázisát líbiai és szerb harcosokkal – legalábbis az ukránok szerint ezt tervezi Moszkva. Az ukrán hadsereg úgy tudja, már meg is kezdték a kiképzésüket az orosz csapatok.
Korábban már megállapodtak az oroszok szíriai zsoldosokkal. Az ukrán hírszerzés szerint toborzóirodát nyitottak például Damaszkuszban és Aleppóban is.
Oroszország a külföldi katonáknak havi hatszáz dolláros fizetést ajánl – írja a Neokohn. A zsoldosok a tüzérségnél és a mesterlövészeknél is szolgálhatnak.
Anton Gerascsenko belügyminiszter tanácsadója közzétett egy felvételt az orosz megszállók telefonbeszélgetéseiről, amelyben arról beszélnek, hogy Ukrajnában meg kell ölni a civileket.
Szerinte az orosz katonák engedélyt kaptak arra, hogy tüzet nyissanak civilekre.
Azt mondta a parancsnok: van egy nyílásunk a Kamazban (nehéz-tehergépkocsi – a szerk.), nyisd ki és lőj. Nem érdekel, mi van ott. Gyerekek, nem gyerekek, b*sszatok oda mindenkinek
– hallható a felvételen.
Roman Abramovics, a nemzetközi szankciókkal sújtott orosz oligarcha magángépe Izraelből Isztambulba repült. Egyelőre nem tudni, hogy a Chelsea futballklub tulajdonosa is rajta volt-e a gépen. Az ő és más orosz zsidó milliárdosok miatt is főhet az izraeli kormány feje, hogy miként kezelje a rájuk vonatkozó szankciókat. Abramovicsnak van portugál és izraeli állampolgársága is, brit állampolgárságát viszont nem hosszabbították meg.
Abramovics és hét másik orosz oligarcha is felkerült múlt csütörtökön a brit kormány szankciós listájára, amellyel el akarják szigetelni a Putyinhoz közeli milliárdosokat, és zárolni szeretnék a vagyonukat. Uniós vezetők is támogatják, hogy az orosz milliárdos neve is felkerüljön a brit után az uniós szankciós listára. Jaír Lapid izraeli külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Izrael nem fog kiskaput nyitni az USA és más nyugati országok által hozott szankcióknak.
Ugyanakkor Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára azt mondta egy interjúban: felszólítja Izraelt, hogy mielőbb csatlakozzon az Oroszország ellen hozott pénzügyi és kiviteli szankciókhoz – számolt be minderről a Reuters.
Légiriadó közben raboltak ki egy menekült családot Munkácson – írja a Kárpátalja.ma. A sértett nő a nővérével és gyerekeivel menekült Kárpátaljára a kelet-ukrajnai harcok miatt. Egy munkácsi kollégiumban kaptak menedéket.
A hajnali légiriadó idején a család a kijelölt óvóhelyen húzta meg magát, azonban mire visszatértek a szobájukba, az összes pénzük, tízezer hrivnyájuk és több száz dollárjuk is eltűnt.
A nyomozás során kiderült, hogy ki követte el a bűncselekményt. A lopott pénzt visszaadták a tulajdonosnak. A tolvaj ellen büntetőeljárás indult, előzetes letartóztatásba helyezték, akár évekre börtönbe kerülhet.
Az ukrán–lengyel határ közelében fekvő Javoriv gyakorlótér elleni orosz légitámadás célja pánikkeltés volt a civil lakosság körében, valamint Európa humanitárius erőfeszítésének meghiúsítása – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki Ingrida Šimonytė litván kormányfőt fogadta Varsóban. Megbeszélésükhöz online csatlakozott Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is a három országot összekötő, lublini háromszög nevű fórum keretében – számolt róla be az MTI.
A tárgyalást követő sajtóértekezleten Morawiecki hangsúlyozta: az ukrán Lvivtől közel negyven kilométerre, az ukrán–lengyel határtól pedig mintegy húsz kilométerre fekvő Javoriv a háború elől menekülők útvonalán fekszik.
Az oroszok célja, hogy meghiúsítsák azt a humanitárius erőfeszítést, amelynek segítségével Lengyelország, Litvánia, Európa ártatlan embereken, nőkön, gyermekeken akar segíteni – jelentette ki a lengyel kormányfő.
A javorivi gyakorlóteret vasárnap reggel érő orosz légitámadásnak harmincöt halálos áldozata és 134 sebesültje van.