A Belgiumba érkező ukrán menekültek többek között tartózkodási engedélyre, megélhetési támogatásra és orvosi ellátásra jogosultak, azonban a hosszadalmas bürokratikus eljárások megnehezítik a beilleszkedési folyamatot – írta a Brussels Times belga hírportál pénteken.
Az MTI szerint a hírportál azt írta, hogy az Oroszország által indított háború elől menekülő ukránokat befogadó családok arra panaszkodtak, hogy a hatóságok rendkívül lassan kezelik a menekültdossziékat, ami pénzügyileg hátrányos helyzetbe hozza a kérelmezőket.
Az állításokra reagálva Bart De Wever, Antwerpen polgármestere elismerte, hogy voltak adminisztratív problémák, de hangsúlyozta, hogy háromezer menekültet nem könnyű kezelni.
Ugyanakkor visszautasította azt a kritikát, hogy a város nincs felkészülve, a káoszért a szövetségi kormányt tette felelőssé, amely szerinte minden terhet a városokra és községekre hárított. Hozzátette azonban, hogy a következő napokban megoldják a legsürgetőbb problémákat, és minden érintettel felveszik a kapcsolatot.
Pénteken az ukrán hadsereg bejelentette, hogy fogolycserét hajtottak végre előző nap a részben orosz irányítás alatt álló dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Poszad-Pokrovszkje településnél – írja az MTI.
A hírek szerint négy orosz hadifogolyért cserébe az orosz erők átadtak öt ukrán katonát.
Csütörtökön Kijev arról adott hírt, hogy harminc ukrán katona térhetett haza fogolycsere keretében, azt azonban nem mondták meg, hány orosz katonát engedtek el cserébe.
A héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy az orosz erők által elfogott ukránokért cserébe kiadják Moszkvának a kedden hazaárulás gyanújával letartóztatott, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állónak tartott Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikai vezetőt, a Kreml azonban elvetette a javaslatot. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a héten leszögezte: Medvedcsuk nem tartott fenn titkos kapcsolatokat Oroszországgal.
Az ostromlott Mariupolban, ahol az ukrán erők létszámhátrányban vannak, és körbevette őket az orosz hadsereg, Európa egyik legnagyobb fémipari létesítményét használják erődként – írja a Guardian.
Az Azovstal vas- és acélművek több mint 11 négyzetkilométeren terül el. A gyár a Metinvest fémipari vállalathoz tartozik, amely Ukrajna leggazdagabb emberének, Rinat Ahmetovnak a tulajdonában van.
A gyár hatalmas, ahol az oroszok „egyszerűen nem találják meg” az ukrán erőket − mondta el Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző.
Ezért kezdtek az oroszok arról beszélni, hogy vegyi támadást indítanak. Ez az egyetlen módja, hogy kifüstöljék őket onnan
− tette hozzá.
Eddig 2,75 millió ember érkezett Lengyelországba Ukrajnából a háború kitörése óta – számolt be a BBC a lengyel határőrség közleménye alapján.
Az utóbbi hetekben csökkent a Lengyelországba érkezők száma, mivel egyre többen térnek vissza Ukrajnába. Csütörtökön 26 800 fő lépte át a határt, ami nyolc százalékkal több, mint előző nap – írták.
Az orosz erők Harkivban tűz alá vettek egy evakuálandó civilekkel teli buszt, heten meghaltak, huszonheten megsebesültek – közölte az ukrán főügyészség pénteken. A jelentés szerint a buszt Borova településnél támadták meg, csütörtökön.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta: péntekre kilenc humanitárius folyosó megnyitásáról született egyezség. A megállapodás szerint a biztonságos útvonalakon távozhatnának civilek Mariupol, Bergyanszk, Tokmak és Enerhodar városból.
Szevasztopolba szállították az elsüllyesztett Moszkva rakétacirkáló legénységét – írja a TASZSZ tengerészeti forrásokra hivatkozva. Arról nem ír, hogy hány emberéletet követelt az ukrán támadás.
Korábban beszámoltunk arról, hogy az ukrán hatóságok szerint két Neptun rakétával lőtték ki a csütörtökön elsüllyesztett orosz hadihajót, a Moszkvát.
Az ukrán hadsereg 2021 tavaszán jutott hozzá a nagy hatótávolságú cirkálórakéta-rendszerhez, amely képes akár háromszáz kilométerről is elpusztítani egy ötezer tonnás hajót.
Oroszország májustól csökkenti a kivitelre szánt kőolaj vámját: az orosz pénzügyminisztérium pénteken közölte, hogy az exportvám tonnánként 11,6 dollárral, 49,6 dollárra csökken a jövő hónaptól, miután áprilisban 2,9 dollárral emelkedett.
Tavaly májusban az exportvám magasabb, 54,9 dollár volt – emlékeztett az MTI.
Oroszországban a kormány havonta vizsgálja felül a vámkulcsot egyebek között az orosz Urals típusú nyersolaj világpiaci ára alapján, rendre a hónap közepén. Az április közepéig tartó egy hónapban az Urals átlagára 79,81 dollár volt az egy hónappal korábbi 95,6 dollár után.
Az Urals gyengébb minőségű az északi-tengeri Brent olajfajtánál, mert magasabb a kéntartalma.
Finnország volt miniszterelnöke, Alexander Stubb szerint az oroszok a NATO-csatlakozás miatt célba vehetik ugyan országát, de katonai támadásra nem számít.
Kifejtette: kibertámadásokra számítanak a lépés miatt (egy hekkertámadás már volt is akkor, amikor az ukrán elnök felszólalt a finn parlamentben), de ennél többre nem. Hozzátette azt is, hogy ha mégis megtörténik, Finnország fel van készülve rá.
Alexander Stubb véleménye szerint „ha Oroszország hadserege már Ukrajnával sem bírt, akkor nem áll érdekükben, hogy Finnország ellen támadást indítsanak”. Mindemellett hozzátette azt is: ha Vlagyimir Putyin orosz elnökről van szó, semmit sem szabad üres fenyegetésnek venni.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy lényegében az ukrajnai háború miatt valósulhatott meg az a terve, amely korábban támogatottság híján elbukott – vagyis a NATO-hoz való csatlakozás.
Putyin csak magának köszönheti, tudják, valószínűleg nekem kellene hálásnak lennem Putyinnak mint a finn NATO-tagság határozott támogatójának. Pedig már feladtam a reményt
– fogalmazott.
Négy orosz régióban hajtottak végre szabotázsakciót az Oroszországi Vasutak létesítményeiben, ezzel lehetetlenné tették a közlekedést bizonyos vonalakon – jelentette a Belarusz Vasutak Közössége nevű Telegram-csatorna.
Az Unian szerint számos sikeres akciót hajtottak végre az elmúlt két hétben. Emiatt a Brjanszki, Orlovszki, Szmolenszkij és Kurszki régióban a vasúti sínek egy része használhatatlanná vált.
A szabotázsműveletekért a Buszli Ljácljác nevű szervezet vállalta a felelősséget.
Mint megírtuk, péntek hajnalban rakétacsapást hajtottak végre az oroszok Kijev környékén. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek délelőtti hadijelentésében azt mondta: Kijev egyik elővárosában mértek csapást katonai célpontra.
A szóvivő elmondása szerint nagy hatótávolságú, tengeri indítású Kalibr rakétákkal mértek csapást egy katonai létesítményre Kijev Zsuljani nevű külvárosában a Vizar gépgyárra, megsemmisítve a létesítményben a nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszereket, valamint a hajó elleni rakéták gyártó- és javítóműhelyeit.
A Moszkva nevű orosz rakétahordozót, a fekete-tengeri flotta zászlóshajóját az ukránok – saját bevallásuk szerint – Neptun típusú, hajó elleni rakétákkal semmisítették meg (az orosz fél ezt nem ismerte el, de azt igen, hogy a hajó elsüllyedt).
Az orosz szóvivő pénteken kilátásba helyezte azt is, hogy
az orosz haderő fokozni fogja a kijevi célpontokra mért rakétacsapások számát és erejét,
válaszul az orosz területet érő „terrortámadásokra vagy szabotázsakciókra”.
Konasenkov ugyanis azt állította, hogy csütörtökön Oroszországot, a Brjanszki és Belgorodi területet is ukrán csapások érték. Közlése szerint egy orosz Sz–400-as rakétarendszer visszatérés közben megsemmisített egy ukrán Mi–8-as helikoptert, amely Brjanszkot támadta.
A védelmi minisztérium szóvivője arról is beszámolt, hogy az orosz rakétaerők a Harkiv megyei Izjumszke településen likvidálták egy lengyel katonai magáncég zsoldoskülönítményét. A csapás következtében akár harminc lengyel zsoldos veszthette életét – mondta.
A Moszkva rakétacirkáló kapitánya, Anton Kuprin is meghalt a hajó elsüllyedésekor – állítja Anton Herascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója.
A NEXTA emlékeztetett arra, hogy Anton Kuprin volt az, akit parancsot adott a Kígyó-sziget bombázására a háború elején.
Az orosz parlament egy volt ellenzéki képviselője ennél is tovább ment. Ilija Ponomarev azt mondta, hogy nem csak a parancsnok halt meg, a hajó 510 fős legénységéből mindössze 58-an menekültek meg.
Egils Levits lett államfő szerint is népirtásnak tekinthető az orosz hadsereg tevékenysége az Ukrajna ellen indított háborúban – adta hírül az MTI. Levits a lengyel, a litván és az észt elnökkel közösen találkozott a héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben.
A delegáció előtte elutazott a Kijev melletti Bucsába, Borogyankába és Irpinybe is, ahol az orosz erők kivonulása után az ukrán hatóságok civilek tömegsírjaira és háborús bűntettek más nyomaira bukkantak.
Azután, amit a saját szememmel láttam, minden jel arra utal, hogy népirtás történik
– jelentette ki a lett államfő.
Átmenetileg felfüggesztette negyedéves eredményeinek közzétételét az Alrosa, mert a társaság részvényeseinek jelentős része jelenleg nem tud befektetési döntést hozni – közölte a kibányászott gyémánt alapján a világ legnagyobb termelője, amelyet nemzetközi szankciókkal sújtottak az Ukrajna elleni orosz háború miatt.
Az Alrosának április 15-én kellett volna ismertetnie az első negyedévre vonatkozó eredményeit, köztük a termelési mennyiségre, az értékesítésre és a bevételre vonatkozó adatokat – számolt be az MTI.
Az Alrosa biztosítja az oroszországi gyémánttermelés kilencven százalékát, több mint húszezer alkalmazottat foglalkoztat. Múlt év végén a cég 332 milliárd rubel bevételt ért el, ötven százalékkal felülmúlva a megelőző évit.
Megkezdődött az ukrán televíziós csatornák közvetítése Magyarországon – jelentette be Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége a Facebook-oldalán.
Március 31-től körülbelül 150 magyarországi kábelhálózat-szolgáltató csatornái között szerepelnek az ukrán televíziós csatornák.
Az ukrajnai háború északi, keleti és déli frontján megsebesült ukrán katonákat ápolnak a lengyelországi kórházakban – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A politikus Wroclawban rendezett sajtóértekezletén azt mondta: lengyel nemzetiségű ukrán állampolgárokról van szó, később azonban úgy fogalmazott: „Kórházainkban ma már ukrán katonákat ápolunk.”
A lengyel határőrség péntek reggeli adatai szerint 2 millió 757 ezer ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba az orosz támadás megindulása óta – számolt be az MTI.
A budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 449 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 136 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala az MTI-t.
A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Hozzátették: a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A német NTV egy hosszabb írásban fejtette ki, hogy az orosz hadvezetés láthatóan nem törődik a saját katonáival sem.
Példaként hozták fel, hogy Csernobilban sugárbetegséget kaptak az orosz katonák, valamint azt, hogy még a saját halottaikat sem gyűjtötték össze akkor, amikor visszavonultak Kijev környékéről.
Gustav C. Gressel katonai szakértő emlékeztetett: a 2014-es kelet-ukrajnai háborúban az oroszok begyűjtötték és krematóriumokban elégették a holttesteket, hogy ne legyen bizonyíték az ottlétükre. Most viszont teljesen elhanyagolják a halottakat, ami szerinte a második világháborús szovjet hadviselés öröksége lehet.
A FlightRadar 24 szerint péntek reggel egy Boeing B–52 Stratofortress stratégiai bombázó repült át Magyarország felett.
A nukleáris fegyverek hordozására is képes, sugárhajtású repülő Lengyelországon, Csehországon és Szlovákián áthaladva érkezett a magyar légtérbe, onnan pedig Romániába ment tovább. Ott viszont megfordult, és délben már a cseh–német határon járt.
A háború kitörése előtt a NATO-tagországok néhány gépe Ukrajna felett is felderítő repüléseket hajtott végre. Az invázió kezdete óta ezeket a missziókat már csak az Ukrajnával szomszédos NATO-országokban hajtják végre.
A Business Insider korábbi cikke szerint a B52-esek rendszerint az angliai Fairfordban lévő bázisról szállnak fel, és az utóbbi időben az eddigieknél ritkábban hajtanak végre missziókat, de azért időről időre megjelennek az európai légtér felett. A lapnak a NATO európai parancsnokságának egyik tisztviselője azt mondta, hogy az ehhez hasonló küldetésekkel „stratégiai jelzéseket” küldenek az oroszoknak, hogy elrettentsék őket.
Az orosz hadsereg megkezdte a mariupoli lakóépületek udvarán elásott holttestek exhumálását – jelentette be a városi tanács a helyben maradt lakosokra hivatkozva.
Mariupol lakói szerint az orosz csapatok megkezdték a korábban lakóépületek udvarán elásott holttestek exhumálását. Ráadásul a megszállók megtiltják az emberek temetését. Minden udvarnak megvan a maga gondnoka, aki nem ad lehetőséget a mariupoli lakosoknak, hogy elhunyt rokonaikat vagy barátaikat visszaadják a földnek
– hangsúlyozták. Arról azonban nem tudnak, hogy miért végzik az exhumálást és hová viszik a holttesteket – írja a Korrespondent.
Tekintettel arra, hogy az ukrán hírszerzés szerint 13 mobil krematóriumot rögzítettek Mariupolban, feltételezhető, hogy az orosz megszálló erők minden eszközzel megpróbálják elfedni háborús bűneik nyomait
– írta a városi tanács.
Oroszország dollár helyett rubelben fizette ki április elején két lejáró kötvénykötelezettségét, ami az eredeti kötvényszerződés fizetési feltételeinek megszegését jelenti – közölte a Moody’s nemzetközi hitelminősítő.
Hangsúlyozták: a szóban forgó kötvények szerződései nem nyújtanak lehetőséget arra, hogy a törlesztéseket dolláron kívül bármilyen más valutában teljesíteni lehessen. Ezáltal lényegében csődeseménynek minősülhet, ha a május 4-ég tartó türelmi időszak végéig a helyzet nem rendeződik.
A 2018 után kibocsátott eurókötvények – bizonyos feltételekkel – megengedik Oroszországnak, hogy rubelben teljesítse az egyes részletek törlesztését. A 2018 előtti kötvények azonban vagy nem tartalmazzák ezt a záradékot, vagy csak más keményvalutában – a dollár mellett euróban, fontban vagy svájci frankban – engedik a fizetéseket.
Az érintett, 2022-es és 2042-es lejáratú kötvények ebbe a kategóriába tartoznak.
Az Európai Unió március 15-én jelentette be, hogy megtiltja a hitelminősítői osztályzatok érvényben tartását oroszországi jogi személyekre, vállalatokra és egyéb entitásokra. A Moody’s így márciusban visszavonta Oroszország hitelminősítési osztályzatait. Később ugyanígy tett a két másik globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és az S&P is.
Átneveznek 58 orosz kötődésű utcát Ungváron – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ungvári önkormányzat csütörtöki ülésén vizsgálták meg, hogy mely utcák kötődnek orosz személyekhez, és el is döntötték, hogy átnevezik őket. Az ülésen ezenkívül azt is körvonalazták, hogy milyen új neveket kaphatnak majd ezek az utcák:
A háború kitörése óta, február 24-től április 15-ig az ukrán fegyveres erők 756 orosz harckocsit, 163 repülőgépet, 144 helikoptert és 66 légvédelmi rendszert semmisítettek meg – számolt be az ukrán fegyveres erők vezérkara.
A vezérkar kiemeli: az orosz haderő vesztesége már meghaladta a húszezer főt.
„Egy orosz zászlóshajó teljesen jó hely a merülésre. Most már legalább eggyel több merülési helyünk van a Fekete-tengeren” – írta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter arra reagálva, hogy elsüllyedt a Moszkva nevű csatahajó.
„A háborús győzelmünk után mindenképp meglátogatom majd a roncsot” – tette hozzá a miniszter, aki saját bevallása szerint már legalább 300 merülésen vett részt.
Mariupol azonnali katonai művelettel vagy politikai döntéssel menthető meg – jelentette ki Szergej Voliny, az ukrán haderők őrnagya.
Voliny kiemelte, hogy az orosz ellenséges csapatok agresszíven nyomulnak előre a városban, emiatt kritikus helyzet alakult ki. Azonban biztos benne, hogy Mariupol blokádjának feloldása lehetséges.
Hozzátette, hogy az ukrán védők nem szándékoznak megadni magukat, harcra készek, de a helyzet egyre romlik – idézte a hadnagyot a Korrespondent.
Az ukrán állami nyomozóiroda 230 hazaárulással kapcsolatos ügyet vizsgál – számolt be az iroda honlapján.
Ezekből 154 büntetőeljárás hazaárulás miatt indult, és további 84 ügyet az ellenséggel való együttműködés miatt vizsgálnak.
A vádlottak között vannak községi önkormányzatok vezetői, különböző szintű képviselők, tisztviselők, bírák, rendfenntartók és katonák is.
A kijevi régióban található Gorenka falu 77 százaléka elpusztult az orosz hadsereg támadásában – derül ki az ENSZ műholdképe alapján.
A település azon részei, melyeket az orosz haderő lerombolt, pirossal vannak jelölve. A terület északi és nyugati részei szenvedték a legnagyobb károkat.
Magyarország területére az elmúlt napon az ukrán–magyar határszakaszon 6666 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5661 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta szerkesztőségünket az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 1137 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A háború elől április 14-én 907 ember, köztük 250 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 34 ember, köztük 18 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
Összesen 2557 civilt evakuáltak csütörtökön Ukrajna harcok sújtotta térségeiből – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.
Tájékoztatása szerint körülbelül 2300-an érkeztek Zaporizzsjába, köztük 290-en a blokád alatt álló Mariupolból, további 220-an pedig a kelet-ukrajnai Luhanszkból. A napokban várhatóan folytatódnak a harcok Luhanszk és a Donyec-medence térségében.
David Beasley, az ENSZ római székhelyű Élelmezési Világprogramjának (WFP) vezérigazgatója az AP hírügynökségnek csütörtökön adott interjújában a Mariupolban rekedteket fenyegető éhínségre figyelmeztetett, és az ukrajnai humanitárius válság romlására hívta fel a figyelmet.
Elkeserítő a helyzet: az embereket éheztetik
– mondta Beasley azzal kapcsolatban, hogy az oroszok nem engedik be az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosba a segélyszállítmányokat. A WTP vezetője emlékeztetett arra is, hogy mivel Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, a harcok következményét a kelet-európai országtól távol élők is meg fogják érezni.
Egy drón rögzítette, amint egy ukrán BTR–4-es páncélozott szállítójárműről kilőnek egy orosz harckocsit a Donbászban.
Az ukrán harcjárműre egy 30 milliméteres gépágyú volt felszerelve, amely elvileg nem kéne képes legyen, hogy átvigye ennek a tanknak a páncélját. A gyakorlat viszont a háború kezdete óta már többször is bizonyította, hogy ha a tankot több alkalommal is eltalálják ugyanott ezzel a fegyverrel, akkor képesek áthatolni a páncélzatán.
Andrzej Duda lengyel elnök aláírt egy, a lengyel parlament által megszavazott törvényt, amellyel megtiltották a szén importját Oroszországból.
A lengyel kormány március végén közölte: kétségeik vannak azzal kapcsolatban, hogy az uniós szankciók kiterjednek-e majd az energiaszektorra, de ők „nem szeretnének tovább várni arra”, hogy Brüsszel cselekedjen.
Tavaly a lengyel szénimport 66 százalékát az Oroszországból érkező szén tette ki. Ugyanakkor az importot kizárólag magáncégek végezték, mivel az állami hatóságok számára már két éve megtiltották az orosz szén behozatalát, így elsősorban a privát szektornak jelent majd nehézségeket az új törvény.
Az olajra és a gázra az importtilalom nem terjed ki. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ugyanakkor azt ígérte, hogy legkésőbb fél éven belül ezen a téren is függetlenítik az országot az orosz importtól.
A most aláírt törvényben még annak a lehetőségét is rögzítették, hogy Lengyelországban lefoglalhatják azoknak az embereknek az ingóságait, ingatlanjait, akik tettlegesen is támogatták az orosz agressziót.
Az orosz hadsereg rakétákat lőtt ki Kijevre és más ukrán városokra is hajnalban.
Az egyik, a közösségi médiában terjedő felvétel szerint egy lakóépületet is eltalálhatott egy rakéta.