Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!
Szombaton is beszámolunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről.
Pénteki percről percre frissülő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Tartsanak velünk vasárnap is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!
Az orosz–ukrán háború 52. napján ezek voltak a legfontosabb történések:
Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület katonai adminisztrációjának vezetője elmondta, hogy a kelet-ukrajnai régióban végrehajtott orosz támadások jelentős károkat okoztak a polgári infrastruktúrában – írja a CNN.
Egy nap alatt az oroszok megrongáltak tíz infrastrukturális létesítményt, egy olajfinomítót és egy kórházat Liszicsanszkban
– mondta Szerhij Hajdaj, majd hozzátette, „további 26 épület részben vagy teljesen megsemmisült. Szeverodonyeckben, Rubizsnyében, Kreminnában és Liszicsanszkban 16 lakóépületet ért találat”.
Szerhij Hajdaj elmondta, hogy a Liszicsanszk piacán történt támadás tüzet okozott, amely átterjedt egy kőolaj-finomító két iszaptartályára, felgyújtott három kenyérszállító furgont, és megrongált egy egészségügyi épületet is.
Boris Johnson brit miniszterelnök szombat délután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt, és elismeréssel adózott az ukrán erők bátorsága előtt, akik továbbra is védelmezik országukat.
Johnson közölte, hogy a britek továbbra is szorosan együttműködnek a szövetségesekkel annak érdekében, hogy Ukrajna meg tudja védeni a szuverenitását a következő hetekben, hónapokban.
Emellett a múlt héten életbe lépett szankciókról is beszélt a brit miniszterelnök, aki megnyugtatta Zelenszkijt, hogy a britek továbbra is biztosítják az ukránoknak a védekezéshez szükséges eszközöket, így a páncélozott járműveket is.
Az orosz védelmi minisztérium olyan felvételeket tett közzé, amelyeken a Moszkva cirkálóhajó legénysége látható. Ez az első alkalom a hadihajó elsüllyedése óta, hogy láthatóak a legénység tagjai – írja a BBC.
Az egyik felvételen az látszik, amint tengerészek nagy csoportja felvonul a krími kikötővárosban, Szevasztopolban, ahol az orosz haditengerészet főparancsnoka, Nyikolaj Jevmenov admirális ellenőrzi őket.
A minisztérium idézte Nyikolaj Jevmenov admirálist, aki azt mondta, hogy a tisztek és a legénység „folytatják szolgálatukat”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a háború kimeríti Ukrajna gazdaságát, de a helyzet javul, elsősorban a partnerek támogatásának köszönhetően – írja az Unian.
Az ukrán elnök szerint a háború első hónapja 7 milliárd eurójába került Ukrajnának. A nagy összeget az okozta, hogy a háború elején gyorsan kellett ellátni az országot mindennel, amire szüksége lehet, ha a városokat elfoglalják.
Hangsúlyozta, hogy az ország gazdaságát pozitívan befolyásoló tényező az lenne, ha az emberek visszatérnek Ukrajnába, és bekapcsolódnak a munkába.
Hiszek abban, hogy az emberek majd visszatérnek, és dolgoznak, és a gazdasági helyzet is jobb lesz
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy Mariupol teljes területét megtisztították az ukrán erőktől, és blokád alá vettek néhány harcost az Azovsztal acélműben – jelentette a RIA hírügynökség alapján a Sky News.
A védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov közölte, hogy szombatig az ukrán erők az ostromlott kikötővárosban több mint 4000 embert veszítettek el – tette hozzá a RIA.
Kirilo Timosenka, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint 1449 embert menekítettek ki ukrán városokból humanitárius folyosókon keresztül szombaton.
Ez csaknem a fele a pénteki 2864 evakuált ukránnak.
Az ukrán vezérkar arra figyelmeztet, hogy rakétacsapások fenyegetik Ukrajnát Belarusz területéről.
Az ukrán vezérkar közleménye szerint továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az orosz megszálló erők rakétacsapásokat mérnek Ukrajnára Belarusz területéről.
Lehetséges, hogy a megszállók folytatják a rakétatámadásokat és a bombázásokat Oroszország területéről Ukrajna katonai és polgári infrastruktúrája ellen
– áll a közleményben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely minden orosz vállalatot kötelez a devizatőzsdékről való kilépésre, majd ezt követően orosz értékpapírra kell váltaniuk – írja az Unian.
A jelentések szerint a letéti igazolások forgalmazását a nyugati tőzsdéken a törvény közzététele után 10 nappal le kell állítani. A társaságok öt munkanapot kapnak a letéti igazolások elhelyezésére vonatkozó megállapodások felmondására.
Az orosz kormány ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy engedélyezze a már kibocsátott részvények további forgalomba hozatalát az országon kívül.
A törvénymódosításokat a gazdasági minisztérium készítette elő a legnagyobb orosz kibocsátók letéti jegyeinek értékcsökkenése miatt a londoni tőzsdén. Megjegyzendő, hogy több mint 30 orosz vállalat, köztük a Gazprom, a Rosznyefty és a Lukoil letéti jegyeivel kereskednek az amerikai és az uniós piacokon.
Korábban az UNIAN már írt arról, hogy csak márciusban 9,8 milliárd dollárt vontak ki az oroszok a devizaszámlákról.
A nemzetközi jog szerint a tankok és más nehézfegyverek szállítása Ukrajnának nem egyenlő az Oroszország elleni háborúba való belépéssel – mondta Marco Buschmann német igazságügyi miniszter.
Ha Ukrajna megvalósítja a törvényes önvédelemhez való jogát, akkor az ország fegyverszállítással való támogatása nem vezethet oda, hogy a háború részeseivé váljunk
– fogalmazott a német igazságügyi miniszter egy német lapnak adott interjújában. Majd hozzátette, a nemzetközi jog szerint a fegyverszállítás nem jelenti a háborúba való belépést – számolt be az Unian.
Nyikolaj Jevmenov tengernagy, az orosz haditengerészet vezetője találkozott az a Moszkva nevű elsüllyedt cirkáló legénységével – írja a TASZSZ.
Az admirális közölte, hogy a hajó legénysége továbbra is a haditengerészetnél szolgál.
Az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy valóban elsüllyedt a Moszkva a Fekete-tengeren, míg az ukrán hatóságok arról tájékoztattak, hogy Neptun rakétával lőtték ki az orosz hadihajót.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös pozitívan értékelte a két ország együttműködését az OPEC+-on belül – közölte az orosz elnöki hivatal.
A Kreml szerint a két vezető szombaton beszélt egymással telefonon, és kedvezőnek látta a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és tíz másik, a szervezetben tagsággal nem rendelkező állam – közöttük Oroszország – által alkotott OPEC+ keretében folyó közös munkát, amelynek célja a nemzetközi kőolajpiac stabilitásának a biztosítása.
Putyin és Mohamed bin Szalmán nemzetközi kérdésekről, így az ukrajnai és a jemeni helyzetről is tárgyalt.
Ha az Orosz Föderáció megsemmisíti a Mariupolt védő ukrán hadsereget, akkor az a további béketárgyalásokat ellehetetleníti – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában.
Mariupol olyan, mint tíz Borodjanka. Azt akarom mondani, ha a katonaságunkat megsemmisítik, akkor véget vetünk minden tárgyalásnak
– fogalmazott az ukrán elnök. Elmondása szerint nem kereskednek területekkel és az embereikkel. „Minél több Borodjanka van, annál nehezebb lesz” – tette hozzá.
Zelenszkij az interjúban elmondta, hogy folytatják a tárgyalásokat Mariupolról az Orosz Föderációval, bár a tárgyaló felekben már nincs bizalom. Ukrajna tűzszünetet akar, hogy elvigye a sebesülteket, nőket és gyerekeket, de ez Oroszország akaratán múlik.
Olekszandr Zincsenko, a Manchester City ukrán futballistája az otthoni atrocitásokról és a volt csapattársaival szemben érzett frusztrációjáról beszélt, akik nem szólalnak meg Oroszországban.
Nem tudok kívül helyezkedni ezen a helyzeten. Az, hogy megpróbálok mindent követni, most lényegében az életem. Az első, amit mindennap teszek, hogy a telefonomért nyúlok, aztán folyamatosan a kezemben van
– mondta Zincsenko, hozzátéve, hogy már több mint hét hét telt el, és látható, hogy egyesek kezdenek felejteni, kezdenek alkalmazkodni az országában uralkodó brutalitáshoz, ahol az emberek éheznek, haldokolnak, holttesteket fedeznek fel.
Hogyan tudna bárki is megnyugodni?!
– fakadt ki a The Guardian riporterének a futballista, aki napról napra jobban és jobban gyűlöli azokat az embereket, akik megszállták a hazáját. Zincsenko szerint minden cselekedetükre az orosz invázió árnyéka vetül, annak barbár következményeivel együtt, és a legnagyobb aggodalmai egyike, hogy a világ lassan érzéketlenné válik a háborús hírekre.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-bejegyezésben bírálta Európát a lassú ukrajnai fegyverszállítás miatt – írja az Unian.
Bejegyzésében azt írta, hogy Ukrajna fegyvert kért az Európai Uniótól, de az nem a kért fegyvereket adja, és a fegyverszállítmányok érkezése is túl sokáig tart.
Ebben a játékban nem a demokrácia győzedelmeskedik. Ukrajnának fegyverekre van szüksége. Nem egy hónap múlva. Most
– hangsúlyozta Mihajlo Podoljak.
Rinat Ahmetov, Ukrajna leggazdagabb üzletembere továbbra is bízik abban, hogy Ukrajna „bátor katonái” megvédik az Azovi-tenger partján álló várost, amely az orosz csapatok héthetes bombázása után romhalmazzá vált.
A tulajdonában lévő Metinvest – Ukrajna legnagyobb acélgyártója – korábban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a megrendeléseit. Az SCM Csoport pénzügyi és ipari magánvállalat is Rinat Ahmetov tulajdonában van.
Számunkra 2014-ben tört ki a háború. Minden vagyonunkat elveszítettük mind a Krímben, mind az ideiglenesen megszállt Donbasz területén. Elveszítettük a vállalkozásainkat, de ettől csak keményebbek és erősebbek lettünk
– mondta Rinat Ahmetov a Reutersnek.
„Biztos vagyok benne, hogy az ország legnagyobb magánvállalkozásaként az SCM kulcsszerepet játszik Ukrajna háború utáni újjáépítésében” – tette hozzá.
Figyelmeztetést adott ki az ukrán parlament szombaton, amely szerint Oroszország újabb hamis videót tervez nyilvánosságra hozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről.
Az ukrán parlament hivatalos Twitter-oldalán azt írják, az úgynevezett deep fake technológiával készült fiktív közleményben Volodimir Zelenszkij állítólag negatívan beszél az ostromlott városokról, különösen Mariupolról.
Korábban már terjedt olyan hamis videó is, amelyben Zelenszkij azt mondta az ukránoknak, hogy a hadsereg erőfeszítései kudarcot vallottak a háborúban, és ezért fel kell adni a harcokat.
Az oroszok által megszállt Krímben lévő Szevasztopol városa közelében 39 orosz hadihajó és más típusú hajó található. A megsemmisült Moszkva cirkáló nincs köztük. Az Ukrán Pravda saját hírforrásaira hivatkozva a következőket sorolja fel:
Április 10-hez képest két nagy partraszálló és egy kis tengeralattjáró-elhárító hajóval, valamint két kis rakétahajóval, egy járőrhajóval, két szabotázselhárító hajóval és egy tengeri aknakeresővel csökkent a szevasztopoli orosz állomány. A szevasztopoli öblökben nem találták Moszkva nevű rakétacirkálót, amelynek elvesztését az orosz hatóságok április 14-én hivatalosan is megerősítették.
A lap adatokkal rendelkezik arról is, hogy a megszállt Szevasztopol vizein tartózkodott egy hajócsoport és az ukrán haditengerészet hajója, a csoport a következőkből áll: egy tengeralattjáró, egy vezérlőhajó, három kis tengeralattjáró-elhárító hajó, két aknakereső, egy tengeri vontató és egy torpedófogó.
Egy ember meghalt, és 18-an megsérültek, miután rakétatámadás érte Harkivot – közölte a helyi tűzoltóság. Majd hozzátették, egy szabadtéri piacot ért találat.
Ez volt a második ilyen támadás a kijevi térségben két napon belül – számolt be a Sky News.
A beszámoló szerint szombaton az orosz erők újra megkezdték a szétszórt támadásokat Kijev és a nyugat-ukrajnai területek ellen. Eközben a lvivi régió kormányzója a szomszédos Belaruszból felszálló orosz Szu–35-ös gépek légicsapásairól számolt be.
A Kreml kiterjeszti a brit politikusokkal szembeni korlátozásokat az általa oroszellenes hisztériahullámnak nevezett jelenség miatt – írja a Guardian.
Dominic Raab, Grant Shapps, Priti Patel, Rishi Sunak, Kwasi Kwarteng, Nadine Dorries, James Heappey, Nicola Sturgeon, Suella Braverman és Theresa May mellett
Boris Johnson, Liz Truss és Ben Wallace is felkerült az Oroszországba való beutazási tilalom alatt álló politikusok listájára.
Az orosz külügyminisztérium közleményben tudatta:
Ez a lista hamarosan bővül. További brit politikusok és parlamenti képviselők kerülnek fel rá, akik folyamatosan szítva az oroszellenes hisztériát a teljes Nyugatot a Moszkvával szembeni verbális fenyegetések irányába terelik, és tisztességtelenül bátorítják a kijevi neonáci rezsimet.
Az ukrán tisztségviselők szerint körülbelül 700 ukrán katona van orosz fogságban, és nagyjából ugyanennyi orosz katonát ejtett fogságba Ukrajna – írja az Independent.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta:
Ami a katonaságot illeti, elvileg megközelítőleg paritásban vagyunk. Több mint 700 foglyuk van nálunk, és körülbelül ugyanennyi náluk. Az orosz csapatok viszont több mint 1000 civil embert is elfogtak, akiknek körülbelül a fele nő.
Verescsuk kihangsúlyozta, hogy továbbra sem cserélnek katonákat civilekre, hiszen azt tiltják a genfi egyezmények:
Nem sértjük meg a nemzetközi humanitárius jogot, ezért követeljük a civilek feltétel nélküli szabadon bocsátását és átadását az ukrán félnek.
Ukrajna közölte, hogy legfrissebb információi szerint 20 100 orosz katona esett el, valamint 1982 páncélozott harcjármű megsemmisült – írja a Sky News.
Az egyéb megsemmisült haditechnikai eszközök között 145 helikopter, 762 harckocsi és 163 repülőgép is szerepel. A Sky News nem tudta még hitelesíteni ezeket az állításokat.
Múlt hónapban Oroszország azt állította, hogy 1351 katonája halt meg az ukrajnai háborúban. A NATO március 24-ei becslése szerint azonban 7000–15 000 orosz katona vesztette életét.
Az olasz hatóságok az uniós szankcióknak megfelelően április 17-től kitiltják az olasz kikötőkből az orosz hajókat. A tilalom azokra a hajókra is vonatkozik, amelyek február 24-e után lobogót váltottak – írja a TASZSZ.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió az ötödik szankciós csomagban vezetett be kikötési tilalmat az orosz – vagy orosz üzemeltetésű – hajókra az uniós kikötőkben.
Az ukrán főügyészség által közzétett adatok szerint már 200 gyermek halt meg Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta – írja a Sky News.
További 360 gyermek sérült meg a háborúban – tették hozzá az ukrán tisztviselők.
Az ENSZ korábban közölte, hogy több mint 10 millió menekült hagyta el Ukrajnát az orosz invázió kezdete óta.
Egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy több lőszert, különösen tüzérségi lőszert kell gyorsabban eljuttatni az ukrán erőkhöz – idézi egy amerikai tisztviselő szavait a CNN.
Az orosz egységek elleni nehéz szárazföldi harcok várhatóan az elkövetkező napokban kibontakoznak.
Bár az Egyesült Államok 18 darab 155 mm-es vontatott ágyút és 40 000 tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának a Biden-kormány által a héten bejelentett új biztonsági segítségnyújtás részeként, még ez a mennyiség is napokon belül elfogyhat, ami felveti annak a lehetőségét, hogy az ukrán erők kifogynak a lőszerből
– mondta a tisztviselő, aki szerint a korábbi súlyos harcok során az ukrán erők egy nap alatt akár több ezer tüzérségi lövedéket is kilőttek.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke napi telefonbeszélgetéseket folytat a térségbeli kollégákkal, arra ösztönözve őket, hogy minél hamarabb szállítsanak több fegyvert és utánpótlást Ukrajnába.
A hét elején a Pentagon vendégül látta a hadsereg nyolc legnagyobb fővállalkozójának vezérigazgatóját, hogy kitalálják, hogyan lehetne gyorsabban felfegyverezni Ukrajnát.
A kerekasztal-beszélgetés középpontjában a Pentagon azon célkitűzései álltak, hogy Ukrajnának továbbra is szállítsanak fegyvereket, ugyanakkor képesek legyenek fenntartani az amerikai erők készenlétét és támogatni a szövetségesek védelmét.
A klaipėdai állami tengeri kikötő szombattól felfüggesztette az orosz lobogó alatt közlekedő hajók beléptetését balti kikötőjébe – közölte Algis Latakas igazgató a litván vállalat honlapján.
A kikötők nagy jelentőséggel bírnak a nemzetközi kereskedelem szempontjából. Az orosz hajók betiltása, amelyhez Klaipėda is csatlakozott, az orosz gazdaságot és hatóságokat befolyásoló intézkedések része – írja a TASZSZ.
A litván kikötő csatlakozott az ukrajnai események kapcsán az Orosz Föderáció elleni uniós szankciókhoz.
Az ötödik szankciócsomag az orosz lobogó alatt közlekedő hajók eu-s kikötőkbe való belépésének tilalmát tartalmazza.
Az ukrán hadsereg által a brjanszki régióban található Klimovo faluban elkövetett ágyúzás négy áldozata továbbra is kórházban van, ketten súlyos állapotban vannak. Erről Alekszej Kuznyecov, az Orosz Föderáció egészségügyi miniszterhelyettese nyilatkozott szombaton újságíróknak – írja a TASZSZ.
Az április 16-án moszkvai idő szerint 14.30-kor a brjanszki Klimovo faluban történt incidens nyolc áldozata közül további négy embert ápolnak kórházban. Egy 2020-ban született fiú fejsebét a moszkvai Orosz Egészségügyi Minisztérium Orosz Gyermekklinikai Kórházában ápolják. Intenzív osztályon van, állapota súlyos. Egy 1948-ban született nő lábszárát amputálták, állapotát stabilnak, ám súlyosnak értékelték
– számolt be Kuznyecov.
Egy ember meghalt, és többen megsérültek az ukrán fővárost ért szombati légitámadásokban, közölte Vitalij Klicsko, a város polgármestere, írta meg a Sky News.
A politikus hozzátette, hogy a sérültek életéért jelenleg is küzdenek a mentőcsapatok.
Kijev továbbra is az agresszor célkeresztjében van – fogalmazott Klicsko.
Kilenc humanitárius folyosóról állapodtak meg szombatra – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. A Reuters jelentése szerint az ostromlott Mariupol városából magángépkocsikkal történő evakuálási tervek között szerepelnek civilek is.
A kilenc evakuációs folyosó közül öt keletről indult, az ukrajnai Luhanszki régióban, ahol a helyi tisztviselők szerint heves ágyúzások zajlanak.