Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk hétfőn is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!

Az orosz megszállók vasárnap három civilt öltek meg a Donyeck területen, kettőt Drobisevóban és egyet Toreckban. Ezt a Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság vezetője, Pavel Kirilenko közölte Telegram-csatornáján, hozzátéve, hogy tizenhárom embert pedig megsebesítettek.

Emellett három, korábban meghalt civilt lehetett beazonosítani.

Ezenkívül Bahmutban három civilnek nyújtottak orvosi segítséget, akik megsebesültek a luhanszki régióban

– mondta a Regionális Katonai Igazgatóság vezetője. 

Az Unian korábban beszámolt arról, hogy vasárnap tíz ember tudott kijutni a luhanszki Szeverodonyeckből, de útközben az autójukat orosz csapatok lőtték ki. Személyi sérülés szerencsére nem történt.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 42 nyomozót küld Ukrajnába, hogy kivizsgálják az orosz erők által elkövetett háborús bűnöket – jelentette be Karim Khan, az ICC legfőbb ügyésze.

Karim Kahn megjegyezte, hogy ez a legnagyobb bevetés, amelyet irodája valaha is végrehajtott. A nyomozói csapatban 30 holland szakember vesz részt, köztük igazságügyi szakértők és elemzők, akiknek az a feladatuk, hogy megtalálják a bizonyítékokat, és megállapítsák az igazságot.

Az ügyész hangsúlyozta: nem az érdekli, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság vagy a nemzeti hatóságok szolgáltatnak-e igazságot, hanem a lényeg az, hogy a vizsgálatok hitelesek, becsületesek és függetlenek legyenek, és a bíró ezután tudjon dönteni – mondta a francia Le Monde-nak adott interjújában az ügyész. 

Az ukrán fegyveres erők szerint Oroszország 2500 tartalékos katonát tervez Ukrajnába küldeni.

A katonák jelenleg Oroszországban, a Voronyezsi, a Belgorodi és a Rosztovi területen vesznek részt kiképzésen.

Az Orosz Föderáció fegyveres erőinek parancsnoksága toborozni próbál, valamint tartalékosokat akar küldeni, hogy kompenzálja a veszteségeit

– közölte az ukrán hadsereg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta meg Emmanuel Macron francia elnököt annak az Európai Parlamentben a hét elején elmondott beszédét követően, hogy engedményeket tenne Oroszországnak a két ország közötti konfliktus lezárása érdekében. A francia elnöki hivatal cáfolja az állítást – adta hírül az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Emmanuel Macron „egy nem túl korrekt” javaslatot tett azért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „arcvesztés” nélkül kerüljön ki a konfliktusból. Emmanuel Macron az Európai Parlamentben hétfőn elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy Oroszország „megalázása és revansszellem nélkül kell arra törekedni, hogy visszaállítsuk a békét a kontinensen”.

A francia elnöki hivatal cáfolja, hogy Emmanuel Macron önállóan élne bármilyen javaslattal Moszkva vagy Kijev irányában.

A köztársasági elnök soha semmiről nem tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Zelenszkij elnök beleegyezése nélkül, és soha nem kért engedményt az ukrán elnöktől. Mindig is azt hangoztatta, hogy az ukránoknak maguknak kell dönteniük arról, hogy miről tárgyalnak az oroszokkal

– olvasható az Elysée-palota közleményében.

Finnország és Svédország vasárnapi bejelentése után úgy tűnik, hogy a két ország egy lépéssel közelebb került a NATO-csatlakozáshoz – írja a BBC.

De milyen katonai képességeket hoz a két ország a szövetségbe?

• Finnország sokkal több katonával rendelkezik (257 250), mint nyugati szomszédja (24 600), de ezek túlnyomó többsége hatalmas számú tartalékos (238 ezer), akiket háború esetén be tud hívni.
• Svédország ezzel szemben több mint ötször annyi helikopterrel (106) rendelkezik, mint a szomszédja (19).
• Harckocsik terén hasonló a felszereltségük nagysága, 100 van a finneknek, 120 a svédeknek. Harci repülőgépek száma terén is közel állnak egymáshoz: a finneknek 107 darab van, a svédeknek pedig 96.
• Páncélozott személyszállító járművek terén a svédek állnak jobban (1064-613), míg tüzérségi ágyúkból a finnek vannak jobban eleresztve (672-357).

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület katonai vezetője Telegramon közölte, szombaton 10 embert, köztük gyerekeket evakuáltak Szeverodonyeckből, amikor az autó tűz alá került – számolt be az Unian.

Tíz embert evakuáltak, köztük négy gyereket és két mozgáskorlátozottat. Szeverodonyeckben az oroszok ijesztgetik a lakosságot, házakat rombolnak. Egyre többen vannak, akik el akarnak menni. A járőrök egyszerre csak tíz embert tudtak elvinni, de az autó tűz alá került. Szerencsére személyi sérülés nem történt

– fogalmazott Szerhij Hajdaj. Majd hozzátette, a kimenekítettek már biztonságban vannak.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lehallgatott egy beszélgetést az orosz megszálló katonák között, amiből kiderült, hogy olyan foszfor- és kazettás bombákat használnak Ukrajnában, amelyeket a nemzetközi egyezmények tiltanak – írja az Unian hírügynökség.

Ezt bizonyítja az újabb SZBU-lehallgatás:

Mindenki arra vár, hogy Vologyának (Putyin gúnyneve) elege lesz az egészből, kivonja a csapatokat, és idedobja a Topolokat. Meg mindent, amit a nemzetközi egyezmények betiltottak: kazettás bombát, foszforbombát

– mondja az egyik lehallgatott orosz a társának.

Az SZBU garantálja, hogy az ilyen lehallgatások és az összegyűjtött adatok mind bekerülnek a nemzetközi bíróságok vádirataiba, hogy egyetlen orosz háborús bűnös se ússza meg a büntetést.

Amint arról az Unian korábban már beszámolt, az orosz megszállók először foszfor- és gyújtóbombákat dobtak le a Mariupolban lévő Azovsztálra. Maguk a megszállók azt állítják, hogy 9M22C gyújtólövedékeket használtak termitréteggel. Az égési hőmérséklet ez esetben körülbelül 2000-2500 Celsius-fok, ilyenkor az égést szinte lehetetlen megállítani.

Az Ukrajnába hazatérők száma immár ötödik napja folyamatosan meghaladja az országból elmenekülőkét – jelentette vasárnap az ukrán állami határőrszolgálat. A közlemény szerint, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett, szombaton „csaknem 46 ezren érkeztek, ebből több mint 42 ezren ukránok”.  

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a háború kezdete óta 6,1 millió ember hagyta el Ukrajnát,

• ebből 3,3 millióan utaztak ki Lengyelországba,
• 957 ezren Romániába és Moldovába,
• 800 ezren Oroszországba,
• Magyarországra 594 ezren,
• Szlovákiába 415 ezren,
• Fehéroroszországba pedig 27 ezren.

Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója szintén arról számolt be, hogy a háború miatt elutazni kényszerülők közül egyre többen térnek vissza Harkiv városába. Naponta mintegy kétezren térnek ide vissza, és ez a szám folyamatosan növekszik. Kiemelte ugyanakkor, hogy a városban meg kell oldani a lakhatási problémákat, mert jelenleg a harkivi metróban mintegy 4500-an élnek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Németország meghozott egy fontos politikai döntést, hogy függetlenedjen az orosz gáztól – jelentette be németországi látogatása után a külügyminiszter a Facebook-oldalán.

Két hónappal ezelőtt Németország azt mondta, hogy az orosz olajembargó lehetetlen. Most pedig Németország az egyik vezető hatalom, amely valóban szorgalmazza az olajembargót. Sokat beszéltünk a gázembargóról is. Az orosz gáz óriási probléma, és ezt a függőséget meg kell szakítani

– fogalmazott Dmitro Kuleba. Majd hozzátette, a németeknek több időre van szükségük, hogy megoldják országuk gázellátását. 

A külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszát is megvitatták Németországban. Elmondása szerint Ukrajna azt szeretné, hogy ez a június végi EU-csúcson létrejöjjön – számolt be az Unian.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége hamarosan újra megnyílik – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap a transzatlanti katonai szövetség 30 tagállamának vezető diplomatái előtt Berlinben.

Az amerikai diplomaták visszatértek Ukrajnába több hét lengyelországi munka után

– fogalmazott a Blinken, hozzátéve, hogy ennek érdekében minden szükséges óvintézkedést megtesznek. A visszatérés előkészítése folyamatban van.

Blinken hozzátette, a NATO szinte minden tagországa támogatja Finnország és Svédország csatlakozását a katonai szövetséghez – közölte az NBC.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte, hogy országa képviselője nyerte meg az eurovíziós dalfesztivált, és kijelentette, hogy Kijev mindent megtesz azért, hogy a következő dalversenyt az ukrán ellenőrzés alatt álló Mariupolban fogadhassák.

A Donyecki területen található város jelenleg orosz ellenőrzés alatt van. A kulcsfontosságú azovi-tenger-parti kikötővárosban lévő Azovsztál-acélgyár területét tartják még ellenőrzésük alatt az ukrán katonák, de az orosz erők körbezárták, és folyamatosan, hetek óta próbálják bevenni a területet.

Az idén az észak-olaszországi Torinóban megrendezett eurovíziós dalfesztivál döntőjét az ukrán Kalush Orchestra együttes nyerte Stefanija című dalával, így jövőre ismét – immár harmadjára – Ukrajna rendezheti meg a versenyt.

Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint addig kell fenntartani az Ukrajnának nyújtott támogatást, amíg szükségük van rá. A tárcavezető hozzátette, nyitva áll az ajtó Finnország és Svédország előtt, hogy csatlakozzanak a NATO kötelékéhez. 

– írja a Sky News.

„Oroszország mostanra valószínűleg elvesztette a februárban bevetett szárazföldi haderőinek egyharmadát, és egyre inkább akadályozza a továbbra is alacsony morál, valamint a harcászati hatékonyság csökkenése” – közölte a brit védelmi minisztérium vasárnap egy hírszerzési tájékoztatóban az NBC híradása szerint.

A Twitteren közzétett tájékoztató szerint Oroszországnak nem sikerült érdemi területfoglalást megvalósítania az elmúlt hónapban, és továbbra is magas emberveszteséget szenved el.

A jelenlegi körülmények között nem valószínű, hogy az orosz hadsereg drámaian felgyorsítja előrenyomulásának ütemét a következő 30 napban

– áll a közleményben.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára úgy véli, hogy Oroszország ukrajnai inváziója kudarcot vall.

Oroszország ukrajnai háborúja nem úgy zajlik, ahogy Moszkva tervezte. Nem sikerült elfoglalniuk Kijevet

– mondta Stoltenberg, hozzátéve, hogy ezt támasztja alá az is, hogy visszavonulnak Harkivból, valamint a Donbászban is elakadtak.

Korunk szentjeit a feszültséggel és háborúkkal teli mindennapok hőseinek nevezte Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter téren bemutatott kanonizációs misén, amelyen többek között a francia Charles de Foucauld-t, a holland Titus Brandsmát, az indiai Devasahayam Pillait avatták szentté.

Ferenc pápa a szentté avatási misét követő beszédében kijelentette:

Miközben a világban nő az egymás közötti távolság, erősödik a feszültség, és háborúk pusztítanak, az új szentek ösztönözzenek megoldást elsősorban azok szívében és elméjében, akik nagy felelősségű pozíciót töltenek be, és főszerepet nem háborúban, hanem békében kell vállalniuk.

A katolikus egyházfő a pandémia két és fél éve után első alkalommal tartott szentté avatást. A Szent Péter téren zajlott ünnepi misén 45 ezren vettek részt, közöttük az új szentek országainak és városainak küldöttségei.

Ferenc pápa tíz új szentet avatott, akit korábban már boldoggá nyilvánítottak: öt olasz, három francia, egy holland és egy indiai van közöttük.

A vízhiány lett az első számú probléma az ostromlott kikötővárosban, Mariupolban – mondta a város polgármesterének tanácsadója.

Az oroszok azt az illúziót próbálják kelteni, hogy minden rendben van a városban. De a vízellátás és a vízhiány továbbra is az első számú probléma

– mondta Petro Andrjuscsenko vasárnap Telegram-bejegyzésben.

Andrjuscsenko szerint a központi vízellátás helyreállítása a várakozásoknak megfelelően „bohózatba fajult”. Majd hozzátette, hogy nincs elég ivóvizük, és a palackozóhelyeken is óriási sorok állnak, de még így sem jut mindenkinek elegendő víz – számolt be az NBC News.

Továbbra is részt vehetnek bármelyik sakkversenyen az orosz és belarusz sakkozók, de nem a saját országuk színeiben, hanem semleges státuszban, a nemzetközi szövetség (FIDE) zászlaja alatt – adta hírül az MTI.

A szövetség honlapján megjelent közlemény szerint a FIDE ezzel a döntéssel az eredendően május 31-ig szóló engedélyt tolta ki egészen az év végéig.

Ugyanakkor a korábbi korlátozások változatlanul élnek az Ukrajnában háborút vívó Oroszországgal és az őt az invázióban támogató Fehéroroszországgal szemben.

A FIDE február 28-án jelentette be, hogy a továbbiakban nem tart sakkversenyeket Oroszországban és Fehéroroszországban, majd március 16-án megtiltotta a két ország válogatottjainak a részvételét a szervezet égisze alatt zajló versenyeken.

Továbbra is egybeesik a NATO álláspontja a magyar nemzeti érdekkel az ukrajnai háborúval kapcsolatban – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Berlinben, a védelmi szövetség külügyminisztereinek informális tanácskozásán vasárnap.

A miniszter a megbeszélés szünetében tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Magyarországnak Ukrajnával szomszédos országként az a legfontosabb szempont, hogy ne terjedjen tovább a háború, ezért „jó hír”, hogy éppen ez a szövetség legnagyobb tagjainak álláspontja nyomán kikristályosodó közös álláspont.

A finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is támogatta a „nyitott kapuk politikáját”, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is.

A NATO tervezett, új stratégiai alapdokumentumával összefüggésben kiemelte, hogy a keleti mellett a déli fenyegetésekről, a terrorizmusról és az illegális migrációról sem szabad megfeledkezni – számolt be az MTI.

Lengyelországban egy kisrepülőgép úgy repült, hogy útvonalával a „sörözz, ne háborúzz” feliratot írta fel az égre. Az angol szöveg (make beer not love), tükörfordításban szó szerint azt jelenti, hogy „készíts sört, ne háborúzz”, de igazán a hatvanas évek hippimozgalmának háborúellenes jelszavát, a „make love not war”-t parafrazeálja.

A kétüléses gép Poznańból szállt fel, és négy óra múlva, miután végzett a negyven kilométer hosszú felirattal, ugyanide is tért vissza. 

Mintegy 140 ukrán célpontra mértek csapást az éjszaka az orosz szárazföldi erők rakétaerői és tüzérségi egységei – jelentette ki vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A hadijelentést ismertetve Konasenkov elmondta, hogy a csapások megsemmisítettek hat harcálláspontot, 123 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 13 tüzérségi üteg tüzelőállásait, mintegy 150 „nacionalistát” és 26 katonai eszközt.

A tábornok hozzátette, hogy az orosz harcászati légierő gépei 32 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, valamint megsemmisítettek két Sz–300-as légvédelmi rendszert és egy radarállomást a Szumi megyében lévő Spilevka közelében.

A szóvivő által ismertetett jelentés értelmében az orosz légierő nagy pontosságú föld-levegő rakétái az éjszaka folyamán két irányítási pontot, 11 erődítményt és négy rakéta- és tüzérségi raktárt találtak el.

A légvédelem 15 ukrán drónt, egy Tochka–U harcászati rakétát és 11, Szmercs rakéta-sorozatvetőből kilőtt lőszert fogott el – adta hírül az MTI.

Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke visszavárja az ukrán klubcsapatokat az európai kupaporondra − írja az MTI. 

A szlovén sportvezető az osztrák Presse am Sonntag című lapnak adott interjújában elmondta, reménykedik benne, hogy a következő szezonban az ukrán csapatok is el tudnak majd indulni az európai kupasorozatokban, de a hazai mérkőzéseiket a háború miatt csak az országukon kívül rendezhetik meg.

Hozzátette, nem tudja, mi lesz a sorsa az ukrán bajnokságnak, ha a helyzet így marad.

Nagyon remélem, hogy ez az őrület mielőbb véget ér

− nyilatkozta Ceferin.

Összesen 446 menekülőnek nyújtottak segítséget szombaton az ott dolgozók a fővárosi BOK Sportcsarnokban üzemelő humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 67 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala.

A közel 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosítanak számukra.