Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az ukrán különleges szolgálatok felrobbantottak egy tonna ammónium-nitrátot a Donyeck-medencei Mazanivka közelében, aminek következtében körülbelül egy kilométer magas mérgező felhő keletkezett, amely Kramatorszk felé vonul − írta meg az MTI. 

A tárca emlékeztetett rá, hogy május 11-én hasonló „provokációt” hajtott végre az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Harkiv megyei Dolhrenke falu közelében, hogy az orosz hadsereget vegyi fegyver bevetésével vádolják meg: akkor egy műtrágyát, feltehetően ammónium-nitrátot tartalmazó tartálykocsit robbantottak fel.

A donyecki „népi milícia” este közölte: az az ukrán hadsereg a nap folyamán több mint 150 lövedéket és aknát lőtt ki hat településre az entitás területén. A támadások következtében egy civil megsebesült.

Csökkenti júniustól Oroszország a kivitelre szánt kőolaj vámját. Az orosz pénzügyminisztérium hétfői közlése szerint a jövő hónaptól 4,8 dollárral és mintegy 9,7 százalékkal 49,6 dollárra csökken az exportvám – adta hírül az MTI.

Tavaly júniusban az exportvám magasabb volt, akkor 58,8 dolláron állt.

Oroszországban a kormány havonta vizsgálja felül a vámkulcsot, egyebek között az orosz Urals típusú nyersolaj világpiaci ára alapján, rendre a hónap közepén. A május közepéig tartó egy hónapban az Urals átlagára 73,24 dollár volt az egy hónappal korábbi 79,81 dollár után.

Az Urals gyengébb minőségű az északi-tengeri Brent olajfajtánál, mert magasabb a kéntartalma.

Összesen 2,5 milliárd dollárt különít el az Egyesült Államok az ukrajnai háború miatt veszélyeztetett globális gabonaellátás biztosítására – közölte Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter Varsóban.

Vilsack lengyel és ukrán hivatali partnerével, Henryk Kowalczykkal és Mikola Szolszkijjal, valamint Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős európai uniós biztossal tárgyalt a lengyel fővárosban.

Közös sajtóértekezletükön az amerikai miniszter hangsúlyozta: Washington elítéli, hogy Moszkva „háborús fegyverként használja fel az éhínséget”, valamint „jelentős mértékű gabonarablást” követ el Ukrajnában.

Mindent megteszünk azért, hogy Oroszország ne húzhasson hasznot ebből a lopásból

– idézte az MTI az amerikai minisztert.

Tom Vilsack azt is elmondta: az általa irányított tárca 2,5 milliárd dollár értékű pénzalapot hoz létre gabonafelvásárlás céljából, ebből támogatnák a globális piacon kialakult gabonahiány pótlását.

Petro Andrusenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója Telegram-csatornáján számolt be arról, hogy az orosz megszállók a város kikötőjének újranyitásán fáradoznak, hogy helyreállítsák a teherhajózást − írta meg a Kárpáthír.

A tanácsadó szerint a kikötő megnyitását komolyan hátráltatja, hogy továbbra sem sikerült kiemelni a Meotida nevű ukrán kotróhajót, amely az öbölben süllyedt el, és akadályozza a hajóforgalmat a kikötőben.

Andrusenko arról is írt, hogy az oroszok már majdnem befejezték a térség aknamentesítését. Vasárnap kiemelték a vízből a határőrség hajóját, amelyet a háború első napjaiban süllyesztettek el.

Az orosz megszállók két halott testvérével együtt élve temettek el egy Észak-Ukrajnában élő férfit – írja a Sky News. 

Mikola elmondása szerint az orosz katonák mindkét testvérét lelőtték, azonban a neki szánt golyó csak a száját találta el, így túlélte a támadást. Az oroszok a kivégzés után egy mező szélére ásott gödörbe dobták a testeket, mit sem tudva arról, hogy egyikük életben maradt. 

Mikola azután tért eszmélethez, miután elkezdtek földet lapátolni rájuk, majd amikor befejezték a betemetést, kiásta magát, és hazament.

Oroszország kilép a Balti-tengeri Parlamenti Konferenciából, amely az oroszellenes politika eszközévé vált − jelentette be Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma elnöke.

A házelnök közölte: a döntést az Állami Duma Tanácsának ülésén hozták meg. A konferencia állandó résztvevői az oroszon kívül Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Dánia, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Finnország, Svédország és Norvégia parlamentjei. Ez azt jelenti, hogy a finn és a svéd NATO-csatlakozást követően Oroszország lenne a szervezet egyetlen olyan tagja, amely még nem tagja az észak-atlanti katonai szövetségnek − írta meg az MTI. 

Finnország és Svédország skandináv szomszédjai hétfőn közös közleményt adtak ki, amely szerint máris készen állnak Helsinki és Stockholm támogatására, ha támadás érné őket − írta meg az MTI. 

Norvégia, Dánia és Izland azt követően adta közre a nyilatkozatot, hogy Magdalena Andersson svéd miniszterelnök bejelentette: az ország úgy döntött, hogy benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Múlt héten hasonló bejelentést tett Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin finn kormányfő.

Ha a NATO-tagság elnyerése előtt Finnországot vagy Svédországot a saját területén külső agresszió éri, minden szükséges módon támogatni fogjuk őket − emelték ki a norvég, a dán és az izlandi kormány képviselői.

Megkezdődött a mariupoli Azovsztal acélgyárat védő sebesült ukrán katonák evakuálása – írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség az orosz védelmi minisztérium közlése alapján.

A tájékoztatás szerint az áldozatokat a Donyecki Népköztársaságban lévő novoazovszki kórházba szállítják.

Az MTI tudósítása szerint az orosz védelmi minisztérium az ukrán katonák képviselőivel állapodott meg a mariupoli Azovsztal acélgyárban lévő sebesültek elszállításáról.

A tárca szerint a vállalat területén fegyvernyugvás lépett életbe. Nyikolaj Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a közléssel kapcsolatban annyit jegyzett meg egy sajtónyilatkozatban, hogy a különleges művelet sikere érdekében hivatalos tájékoztatás csak később hangzik el arról, hogy ki és milyen körülmények között adta meg magát.

Korábban Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy az Azovsztal területén több mint ezer katona van, köztük több százan megsebesültek. Azt mondta, hogy sokuknak sürgős evakuálásra és orvosi ellátásra van szükségük.

Kaotikus a helyzet a prágai főpályaudvaron, ahol több száz ukrán menekült, részben magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai roma tartózkodik. Ellátásuk, elszállásolásuk komoly gondot okoz a cseh hatóságoknak. Erről Vít Rakusan cseh kormányfőhelyettes, belügyminiszter beszélt. Azt mondta: a cseh államnak a jövőben nem lenne szabad készpénzt adni a menekülteknek, hanem közvetlenül kellene finanszírozni az ellátásukat és a szállásukat. Jelenleg ugyanis fejenként havi 5000 koronát, azaz 83 ezer forintot kapnak, míg például Magyarországon ez a támogatás 1900 koronának felel meg.

A belügyminiszter szerint  sürgősen ellenőrizni kellene, hogy a menekültek az ukrán mellett rendelkeznek-e magyar állampolgársággal. Ha igen, akkor a schengeni szabályok szerint Csehországban nem jogosultak semmiféle segélyre.

A prágai sajtóban az elmúlt napokban felmerült, hogy a kárpátaljai, részint magyar romákat bűnszervezetek szállítják Csehországba.  A prágai belügyminisztérium becslése szerint Csehországban jelenleg több mint 200 ezer ukrán menekült tartózkodik. Pontos adat nem ismert, mert Csehország nem tartozik a schengeni övezet határországai közé. A cseh idegenrendészet eddig mintegy 345 ezer speciális – egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra és az oktatási rendszer igénybevételére feljogosító – vízumot adott ki az ukránoknak. A sajtóban idézett becslések szerint a menekültek közül mintegy 140 ezren részben visszatértek Ukrajnába, részben más országba távoztak a schengeni övezeten belül, többségük a pénzsegély felvétele után.

Az uniós blokknak több időre van szüksége ahhoz, hogy megállapodásra jusson – közölte Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter az újságírókkal, mielőtt Brüsszelben találkozott volna kollégáival – írja a Guardian.

Tényleg nincs mentség arra, hogy a csomagot ne hozzuk tető alá.

Eközben Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter azt mondta:

Bízom benne, hogy a következő napokban sikerül összehozni a hatodik szankciós csomagot. Nyilvánvaló, hogy még mindig van némi vitaszükséglet, de úgy vélem, arra kell törekednünk, hogy ezeket a vitákat ott folytassuk le, ahová tartoznak, a tanácsban, hogy ne keltsük széthúzás benyomását a nyilvánosság előtt. Oroszország figyel minket.

Svédország diplomáciai megbeszéléseket kezdeményez Törökországgal, hogy tisztázza, milyen fenntartásai vannak Ankarának a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban – írja a Sky News.

Peter Hultqvist védelmi miniszter a harminctagú szövetséghez való csatlakozásra vonatkozó hivatalos döntés előtt fedte fel a tervet.

Arról, hogy mekkora katonai erőt hozna a NATO-ba Finnország és Svédország, ebben a cikkünkben írtunk részletesen. 

A svéd miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány benyújtja az ország csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Magdalena Andersson kormányfő az ügyben tartott parlamenti vitát követően tett bejelentésében elmondta: arra számítanak, hogy a csatlakozás folyamata egy éven belül lezárulhat.

A stockholmi parlamentben csaknem az összes párt támogatta Svédország NATO-tagságát.

Az Ukrajnán keresztül érkező gáztranzit volumene mintegy negyedével csökken hétfőn – közölte a Gazprom.

A RIA Novosztyi szerint az orosz cég szóvivője, Szergej Kupjanov azt mondta: hétfőn már csak 46,8 millió köbmétert szállítanak Ukrajnán keresztül, a vasárnapi 62,7 millióval szemben.

Múlt héten derült ki, hogy az egyik gázvezetéknél teljesen leállítják az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítást. 

Az oroszok és az ukránok egymást okolták a szállítás leállása miatt. 

„Az egész uniót túszul ejtett egy tagállam” – fogalmazott Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az oroszok elleni olajembargóról és Magyarországról beszélve.

A magyar kormány egyértelművé tette, hogy ellenzik az embargót, amely az unió legújabb szankciós csomagjának részét képezné. Múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is tárgyalt erről Orbán Viktorral, de nem sikerült megegyezniük. 

Gabrielius Landsbergis ezzel összefüggésben szólalt fel most, és azt mondta:

az unió nem hagyhatja, hogy túszul ejtsék, meg kell egyezni ebben a kérdésben. 

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője korábban azt mondta: bízik abban, hogy legkésőbb az EU külügyminisztereinek hétfőn esedékes találkozójáig sikerül rendezni a kérdést. Eddig azonban ez elmaradt, így Szijjártó Péter külügyminiszter most nehéz napra számíthat Brüsszelben – amint azt ő maga is leírta.