Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Rendeletben jelentette be szerdán a „Donyecki Népköztársaság" kormányának menesztését Gyenyisz Pusilin, a csak Moszkva által függetlennek elismert délkelet-ukrajnai régió vezetője, majd új miniszterelnököt nevezett ki.

Pusilin a kormány menesztését és Alekszandr Anancsenko miniszterelnök felmentését azzal indokolta, hogy „erősíteni kell az integrációs folyamatokat". Új kormányfőnek Vitalij Hocenkót nevezte ki, az eddiginek pedig felajánlotta az állami szektor fejlesztésének irányítását.

Gyenisz Manturov, a minisztérium vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek megerősítette, hogy a Donyeckben kormányfővé kinevezett Hocenko az ipari és kereskedelmi minisztériumban dolgozott, és a régiókkal való együttműködést felügyelte.

Pusilin legalább másodszor kereste fel az Oroszország által megszállt területeket. Ezúttal Herszonba, Berdjanszkba és Melitopolba is ellátogatott, ahol egyebek között az orosz állampolgárság kérelmezésének folyamatával ismerkedett.

Mint a BBC megírta, Liszicsanszk városa teljes mértékben az ukrán csapatok ellenőrzése alatt áll, pedig az oroszok egy hete támadják – közölte Szerhij Hajdaj luhanszki területi kormányzó.

A kormányzó azt állítja, Oroszország továbbra is minden erejét beleadva támadja a várost, hatalmas pusztítást okozva.

Hajdaj úgy fogalmazott,  hogy az orosz csapatok nem jelentenek fenyegetést a luhanszki régióban, bár a terület 90 százalékát ideiglenesen ők ellenőrzik.

Oroszország eltökélt szándéka, hogy ellenőrzése alá vonja Szeverodonyecket és a szomszédos Liszicsanszk városát is.

Az orosz ortodox egyház zsinata kedden visszaállította a katonai és haditengerészeti papság protopresbiteri (főpapi) tisztségét, amelyet 1918-ban szüntettek meg – írja az MTI.

A zsinat egyúttal a moszkvai patriarhátus alá tartozó, de a háború kitörése után az önállósulás jeleit mutató ukrán ortodox egyház

• dzsankoji,
• szimferopoli és
• feodoszijai egyházmegyéjét

az újonnan megalapított krími metropóliájába vonta össze, és Kirill pátriárka közvetlen alárendeltségébe helyezte.

Ukrajna bírálta Angela Merkelt, miután a volt német kancellár kijelentette, hogy „nincs miért bocsánatot kérnie” a Krím Ukrajnához való 2014-es orosz annektálására adott válasza miatt – számolt be a BBC.

Merkel, aki hat hónapja távozott hivatalából, kedden azt mondta, hogy Európa és Oroszország szomszédok, ezért meg kell találniuk a módját annak, hogy együtt tudjanak élni.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azonban kijelentette, hogy Merkel az orosz energiaellátástól való nagyobb függőség felé terelte Európát.

Ha Merkel kancellár mindig is tudta, hogy Oroszország háborút tervez, és Putyin célja az EU elpusztítása, akkor miért építette meg a Nord Stream 2-t?

– írta a Twitteren Podoljak.

Az orosz védelmi tárca szerdai összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta

• 192 repülőgépet,
• 130 helikoptert,
• 1150 drónt,
• 335 légvédelmi rakétarendszert,
• 3459 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet,
• 489 rakéta-sorozatvetőt,
• 1822 tüzérségi löveget és aknavetőt,
• valamint 3488 különleges katonai járművet veszítettek.

A helyi hatóságok szerint szerdán is folytatódtak a szakadárok kezén levő városok elleni ukrán nehéztüzérségi támadások, ismét csapások érték Donyeck központját. Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsja megyei katonai-polgári közigazgatási főtanács tagja közölte, hogy az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régióban döntés született az Oroszországhoz történő csatlakozásról szóló népszavazás kiírásáról.

A Donyec-medencei ukrán hadseregcsoportosulás jelentős veszteségeket szenvedett el emberben, fegyverben és katonai felszerelésben – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Szvjatohirszk „felszabadítása” alatt csak a harcok utolsó három napja alatt

• több, mint háromszáz ukrán „nacionalista” esett el,
• valamint hat harckocsi, 15 különböző típusú páncélozott harcjármű,
• 36 tüzérségi löveg és aknavető, négy Grad rakétavető és
• több, mint húsz gépjármű semmisült meg.

Az altábornagy elmondta: nagy pontosságú légirakéták Harkiv közelében az elmúlt nap folyamán csapást mértek egy üzemre, amelyben harckocsikat és páncélozott járműveket állítottak helyre. A rakéták emellett két vezetési pontot, 13 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, egy Uragan rakéta-sorozatvetőt, valamint négy fegyver- és lőszer- és egy üzemanyagraktárt semmisítettek meg

• A harcászati gépek 63 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást semmisítettek meg, valamint az ukrán 14. gépesített dandár parancsnokságát.
• A csapások következtében több, mint 160 ukrán „nacionalista” életét vesztette,
• nyolc harckocsi, két Grad rakétavető, egy tüzérségi üteg, egy elektronikus hadviselési állomás és 13 jármű megsemmisült.

Konasenkov szerint az orosz légvédelem lelőtte az ukrán légierő két MiG–29-es repülőgépét a Mikolajiv megyei Snehirivka falu közelében, valamint egy Mi–8-as helikoptert Bila Krinica közelében, és megsemmisített 11 drónt, három Tocska–U rakétát és öt Szmercs rakétát.

António Guterres, az ENSZ főtitkára arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai orosz invázió következményei a világra nézve „felgyorsulnak”, és „azzal fenyegetnek, hogy az éhezés és a nyomor példátlan hullámát szabadítják el, társadalmi és gazdasági káoszt hagyva maga után” – írja a Guardian.

Míg az idei élelmiszerválság „a hozzáférés hiányáról szól”, addig a jövő évi „az élelmiszerhiányról szólhat” – mondta, miközben bemutatta az ENSZ második jelentését a háború következményeiről.

A háború hatása az élelmezésbiztonságra, az energiára és a pénzügyekre rendszerszintű, súlyos és egyre gyorsuló.

Csak egyetlen módja van annak, hogy megállítsuk ezt a gyülekező vihart: véget kell vetni az orosz inváziónak Ukrajnában

– mondta Guterres.

Arra kérte kollégáit, hogy segítsenek megtalálni „egy olyan csomagmegállapodást, amely lehetővé teszi az ukrán termelésű élelmiszerek biztonságos és védett exportját a Fekete-tengeren keresztül, valamint az orosz élelmiszerek és műtrágyák akadálytalan hozzáférését a globális piacokhoz”.

A megállapodás „létfontosságú” a fejlődő országokban, többek között a Szaharától délre fekvő Afrikában élő több százmillió ember számára.

A jelentés szerint a háború miatt 2022-re 47 millióval nőhet az élelmiszerhiányban szenvedők száma, így az év végére 323 millióra emelkedhet.

A becslések szerint akár 58 millióval több afrikai is szegénységbe kerülhet ebben az évben – teszi hozzá a dokumentum.

Több szlovén értelmiségi, köztük két volt szlovén elnök is szorgalmazza, hogy az új szlovén kormány „foglaljon el észszerű álláspontot az ukrajnai háborúval kapcsolatban”, olyat, amely Ukrajnát és Oroszországot „komoly béketárgyalásokra” készteti.

Tizennyolc értelmiségi és politikus, köztük két volt elnök, Milan Kucan és Danilo Türk szerdai felhívásában azt írta: nem kétséges, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „kitörölhetetlen háborús bűnt” követett el az Ukrajna elleni támadás elrendelésével.

Az orosz erők elfoglalták és ellenőrzésük alá vonták Ukrajna területének egyötödét, és az eddigi szankciók sem gyengítették Putyin eltökéltségét az agresszió folytatására – fogalmaztak a levélben.

Az aláírók elismerték, hogy a fegyverek biztosításával a Nyugat hozzájárul Ukrajna ellenállásának erősítéséhez, de úgy vélték, nincs reális kilátás arra, hogy az ukránok teljes mértékben ki tudják űzni területükről az agresszorokat.

A Nyugat aláássa az élelmezésbiztonságot, míg Moszkva abban érdekelt, hogy Kijev el tudja látni magát gabonával – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Zaharova kommentálta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentését is, miszerint az élelmiszerválságot állítólag „orosz gránátok” okozták. Szerinte azonban az Oroszország elleni szankciókkal súlyos csapást mértek a világgazdaságra, amely csak most kezdett fokozatosan kilábalni a világjárvány okozta válságból.

Van egy árucikkünk – a gabonánk – és a vevőnek van pénze és akarata, hogy megvegye. De a szankciók egyszerűen nem teszik ezt lehetővé

– mondta Zaharova a TASZSZ szerint.

Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője szerdán közölte, hogy Magyarország mindent megtesz azért, hogy Ukrajnában béke legyen – írja az MTI.

Elmondta, hogy a legutóbbi uniós csúcson Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült megvédenie a rezsicsökkentést, egyedüli vezetőként állt ki a magyar családok érdekeiért, és dolgozott az egység érdekében a közös megoldáson.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország segíti Ukrajnát, naponta mintegy 10 ezer menekültet fogad be, történelme egyik legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre. 

Az ukrán fegyveres erők sikeresen tartják vissza az orosz hadsereg támadását a Luhanszk megyei Szeverodonyeck városában, ahol továbbra is heves harcok dúlnak – számolt be az MTI a kijevi vezérkar helyzetjelentésére hivatkozva.

Az orosz csapatok déli irányból igyekeztek Szeverodonyeck felé nyomulni, az ukrán erők azonban mindkét kísérletet visszaverték Toskivka, illetve Usztinyivka településeknél.

 A kijevi vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az ukrán fegyveres erők több fegyverrel rendelkezzenek, a Lengyelországgal kötött védelmi szerződés aláírása pedig megerősíti az ukrán hadsereg képességeit

– nyilatkozta Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője

Integrációs központot nyitott Budapesten a Katolikus Karitász az Ukrajnából érkezett és hosszú távon Magyarországon maradó menekültek támogatására, beilleszkedésük megkönnyítésére.

A Katolikus Karitász az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, hogy a segélyszervezet a hosszú távú segítségnyújtás érdekében komplex programot működtet, és jelenleg 66 családot támogat.

Écsy Gábor, a segélyszervezet országos igazgatója a központ átadásán elmondta: az igényeket felmérve indult el a program, amelyet a Catholic Releif Service-szel (CRS) közösen valósítanak meg.

A program megvalósítására a közeljövőben országszerte több segítő pontot hoznak létre, ahol a szakemberek a menekültek anyanyelvén tudnak segítséget nyújtani. A szervezet komoly hangsúlyt fektet a menekültek pszichoszociális segítésére is.

Dmitro Kuleba sorrendben a hetedik Oroszország elleni szankciócsomagra tett javaslatot, benne új szankciókkal az energiában, a pénzügyben és a kereskedelemben.

Az Európai Unió tagállamainak címzett levelet az ukrán külügyminiszter ismertette és arra kérte az EU-t és a G7-eket, hogy haladéktalanul fogadják el.

A levél új ágazati szankciókat javasol az energia, a pénzügy és a kereskedelem területén, személyes szankciókat az orosz oligarchák, magas rangú tisztviselők és állami vállalkozások vezetői ellen, valamint minden szankció kijátszásának ellehetetlenítését.

Hálásak vagyunk az EU-nak a hatodik szankciócsomagért, de már kell a hetedik, méghozzá azonnal. Különösen hogy a hatodik felé vezető úton sok biztosítékot kaptam az EU-ban, hogy a hetedik csomagnak sem fognak ellenállni. Csak a teljes nyomás fogja megfojtani az orosz gonoszt

– írta Kuleba Facebook-oldalán.

Alekszandr Szjenkevics mikolajivi polgármester tájékoztatása szerint az állatkertbe csak hétvégén lehet majd ellátogatni 9 és 16 óra között. Az Állatkertek és Akváriumok Európai Szövetsége  több mint hatszázezer dollárt gyűjtött  az orosz invázió által sújtott ukrán állatkertek megsegítésére.

Biztos vagyok benne, hogy nagyon jól fogja érezni magát mindenki az állatkertben. A háború miatti három hónapos látogatási tilalom alatt a személyzet mindent megtett, hogy az állatokat és a területet megfelelő körülmények között tartsa

– mondta a városvezető.

Amint arról az Unian korábban beszámolt, az orosz csapatok március 7-én lőtték a mikolajivi állatkert területét. A lövedékek tigrisek és jegesmedvék ketreceinek közelébe estek, de az állatok nem sérültek meg. Az állatkertet június 11-től látogathatják az érdeklődők. 

Az Európai Unió 7,25 millió euróval (2,8 milliárd forinttal) támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnök felderítését és kivizsgálását célzó nyomozását – közölte az Európai Bizottság szerdán.

Litvánia, Lengyelország és Ukrajna az Eurojust támogatásával március végén hozott létre közös nyomozócsoportot, hogy felderítse az Ukrajnában zajló háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekményeket.

Az ICC április végén csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az EU két raktárt hozott létre, valamint az eszközök szállítását finanszírozza, hogy a humanitárius segítséget el tudják juttatni a rászorulóknak. Az április óta működő szolgáltatás eddig 56 szállítmányon keresztül több mint 750 tonna humanitárius rakományt juttatott célba, más városok mellett Harkivba és Kramatorszkba.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint a következő évben az ukrajnai háború költségei tovább növelik az inflációt, a gazdasági növekedés pedig lassulni fog.

Az orosz invázió óta tartó harcok és a Moszkva elleni kemény szankciók hozzájárultak az élelmiszer- és energiaárak emelkedéséhez.

A szervezet úgy véli, hogy az infláció egyes tagországokban el fogja érni a kilenc százalékot, ami a háború előtti előrejelzések duplája, a globális növekedés pedig 4,5 százalékról három százalékra csökken.

Azonban nincs minden veszve.

A háromszázalékos globális növekedés még mindig nagyon egészséges. A foglalkoztatás magas, a munkanélküliségi ráta alacsony. Igaz, hogy az infláció egy ideje magasabb a vártnál, de arra számítunk, hogy 2023-ban lassulni fog

– nyilatkozta Laurence Boone, a szervezet vezető közgazdásza a BBC-nek.

Az ukrán ellenőrzés alatt álló területen harmincmillió tonna gabonát tároltak a mintegy 55 millió tonnás kapacitásból – mondta Mikola Gorbacsov a Nemzetközi Gabonatanács londoni konferenciáján.

A kormány ellenőrzése alatt álló ukrán területen lévő gabonasilók körülbelül félig vannak tele az idei aratás előtt – közölte szerdán az Ukrán Gabonaszövetség vezetője az Independent híradása szerint.

Az oroszok által megszállt területeken 13-15 millió tonna tárolási kapacitás állt rendelkezésre 

– tette hozzá.

Zaporizzsja régió 2022-ben népszavazást tervez az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról. Ezt Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai régió katonai-polgári közigazgatás főtanácsának tagja nyilatkozta az orosz állami TASZSZ hírügynökségnek.

Rogov szerint a népszavazás ötvenszázalékos részvétel mellett lesz érvényes.

A népszavazás lebonyolítása a terület biztonságának garanciája. Ha a részvétel ötven százalék alatti, akkor egyértelmű, hogy a népszavazás nem érvényes

− mondta.

Ukrajnára hárul a gabonaszállítás újraindításának problémája a kikötők aknamentesítésével – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ankarában, ahol a török diplomácia vezetőjével tárgyal.

Lavrov arról is beszélt, hogy orosz részről nincs szükség intézkedésre, ugyanis már megtörtént a szükséges kötelezettségek megtétele.

Naponta kijelentjük, hogy készek vagyunk garantálni az ukrán kikötőket elhagyó és a Boszporusz-öböl felé tartó hajók biztonságát. Készek vagyunk erre török kollégáinkkal együttműködve. A probléma megoldásához kizárólag arra van szükség, hogy az ukránok kiengedjék a hajókat a kikötőikből, akár aknamentesítéssel, akár a biztonságos folyosók kijelölésével. Semmi többre nincs szükség

– idézi a Guardian az orosz külügyminisztert.