Ez a poszt a következő Percről percre része:
Az ukrajnai háború okozhatja Putyin vesztét, belső köre buktathatja meg
-
Több robbanást is hallottak vasárnapra virradó reggel Kijevben, az információt Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere is megerősítette – írja az Unian ukrán hírportál.
A városvezető Telegram-oldalán azt írta, hogy a robbanások Sevcsenkovszkij kerületében történtek, a helyszínre pedig már a mentők is úton vannak.
Részletesebb tájékoztatást későbbre ígért.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
2022. június 20-án heves harcokban halt meg az ökörmezei Jaroszlav Buta (Pojda). A kárpátaljai férfi a háború kezdete óta teljesített szolgálatot, írja a Kárpátalja.ma.
-
A vasárnap reggel Kijevet ért rakétatámadás az orosz barbárság újabb példája, mondta Joe Biden amerikai elnök vasárnap a G7-ek németországi csúcstalálkozóján, írja a Guardian.
-
A kijevi erők megtámadták az oroszok kezén lévő gázfúrótornyokat a Fekete-tengeren, állítja az Independent helyi tisztviselőkre hivatkozva.
A Csornomorneftegaz által üzemeltetett platform elleni vasárnapi támadás a második volt egy héten belül. Az első támadásra hétfőn került sor.
-
Az ukrán parlament azzal vádolta meg Oroszországot, hogy több mint 500 ezer tonna gabonát tulajdonított el két megszállt régióból.
Az ukrán Verhovna Rada szerint a szállítmányokat a fontos fekete-tengeri kikötővárosból, Herszonból és a délkeleti Zaporizzsja városából vitték el, írja a Sky News.
** russia stole more than 500.000 tons of Ukrainian grain from the temporarily occupied #Kherson and #Zaporizhzhia regions.
— Verkhovna Rada of Ukraine - Ukrainian Parliament (@ua_parliament) June 26, 2022
The ** "second" army of the world turned out to be orcs, liars, looters, rapists and thieves.#StopPutinNOW #StopRussia#WarCrimes pic.twitter.com/Z8ScDnDRVp -
Egy hétéves kislányt mentettek ki annak a lakóháznak a romjai közül, amelyet vasárnap orosz légicsapás ért.
Az ukrán mentőszolgálat által megosztott felvételeken látható, amint a gyermeket kihúzzák a részben összedőlt épületből, és hordágyon egy mentőautóba teszik.
Oroszország vasárnap kora reggel támadta az ukrán fővárost, és legalább két lakóépületet ért csapás, közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. Hozzátette, hogy két embert kórházba szállítottak sérülésekkel.
-
Kanada vasárnap két hadihajót telepített a Balti-tengerre és az Atlanti-óceán északi részére, amelyekkel a NATO keleti szárnyát próbálják megerősíteni, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.
A HMCS Kingston és a Summerside négy hónapos bevetésre indul, írta közleményében a kanadai haditengerészet.
Októberig a hajók aknamentesítő gyakorlatokon vesznek részt, és „magas fokú készenlétet” tartanak fenn, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak bármely NATO-művelet támogatására, jelezte a kanadai haditengerészet.
A HMCS Halifax és a Montréal a tervek szerint júliusban tér vissza Kanadába, írja a Guardian.
-
Több mint 4000 lakóépület és csaknem 100 egészségügyi intézmény semmisült meg az északkelet-ukrajnai Harkiv városában egy helyi tisztviselő szerint.
A régiót az elmúlt napokban heves orosz bombázások érték, és tegnap este is lőtték a támadók, írja a Sky News.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkivi terület kormányzója nemrég egy lerombolt sportlétesítményről osztott meg képeket. Mint írta, a háború előtt több mint ezer gyerek és diák edzett ott naponta.
-
Christopher Clark cambridge-i akadémikus arra szólította fel munkájának német politikai elitben lévő tisztelőit, hogy ne hasonlítsák össze az ukrajnai konfliktust az első világháború előtti eseményekkel, és arra figyelmeztetett, hogy az 1914 és 2022 közötti párhuzamok hibásak.
A történész beszámolója a globális konfliktusba való belépés minden egyes főszereplőjének összetett logikájáról, az Alvajárók című könyv annak 2013-as megjelenése után nemzetközi bestseller lett.
A könyv különösen nagy visszhangot keltett Németországban, ahol a nemzeti háborús bűnösség uralkodó narratívájával szemben kínált ellenvéleményt. A kötet több mint 350 000 példányban kelt el.
Az Alvajárók különösen lelkes olvasókra talált a német politikai vezetők körében. Angela Merkel sürgette minisztereit, hogy olvassák el a könyvet. Clark azt hangsúlyozta, hogy az első világháború kitörése mögötti dinamika kevéssé hasonlít a jelenlegi ukrajnai helyzetre.
Nincs analógia 1914 és a mostani ukrajnai helyzet között. Az első világháború hihetetlenül szövevényes módon kezdődött. Míg az ukrajnai invázió esetében, 2014-ben és idén egészen egyértelműen a béke megsértéséről van szó egyetlen hatalom részéről
– mutatott rá az ausztrál történész a Guardiannek adott berlini interjújában. „Ez egy teljesen más felállás. Nincs balkáni válság, Európa pedig nem egy bináris szövetségi rendszerpárra van felosztva. Európában Oroszország ezúttal elszigetelt.”
Clark elutasította a jelenlegi geopolitikai helyzet és a második világháború előestéjén kialakult helyzet közötti összehasonlítást is, amelyet azok kedvelnek, akik azzal vádolják Berlint, hogy megbékíti Moszkvát.
Én sem látom, hogy olyan lenne a helyzet, mint 1938-ban, és Putyin sem olyan, mint Hitler. Jobb hasonlat lenne a 19. századi opportunista orosz rablásokhoz hasonlítani – amelyekről mi Nyugaton nem sokat tudunk, mert a legtöbbjük az Oszmán Birodalom rovására történt. A világ általában véve egyre inkább a 19. századra hasonlít: multipoláris és kiszámíthatatlan
– magyarázta az akadémikus, aki szerint az orosz kérdés megosztja a németeket.
„Scholz nem kígyóolajárus. Szerintem egy német kancellár esetében teljesen helyénvaló, ha úgy látják, hogy vonakodik belekeveredni egy ekkora konfliktusba” – mondta a cambridge-i történelem tanszék egyetemi tanára.
-
Vasárnap kora este ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijevben, jelentette a BBC helyszíni tudósítója, aki hozzátette, hogy az ország nagy része riadókészültségben van. Mint ismert, vasárnap kora reggel újabb rakétatámadás érte Ukrajna fővárosát. Hetek óta ez volt az orosz erők első légitámadása a térségben.
-
A G7-csúcstalálkozón Boris Johnson brit miniszterelnököt arról kérdezték, nem tart-e attól, hogy a magasabb energiaárak miatt az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban az emberek úgy döntenek, nem kéne tovább támogatni Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban.
Nem, nem, nem, nem, nem, nem: Ha hagyjuk, hogy Putyin megússza, és annektálja Ukrajna bizonyos területeit, az katasztrofális következményekkel járna a világra nézve
– idézte az Independent Boris Johnsont.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök a jövő héten Tádzsikisztánba és Türkmenisztánba látogatva az ukrajnai háború kezdete óta első alkalommal fogja elhagyni Oroszországot – derült ki a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorából.
Putyin a tervek szerint Dusanbéban tárgyalásokat folytat majd Emomali Rahmon tádzsik elnökkel, akivel munkaebéden is részt vesz, a türkmenisztáni Asgabatban pedig szerdán lesz jelenése a Kaszpi-tenger menti országok – Irán, Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán és Azerbajdzsán – csúcstalálkozóján.
Csütörtökön az orosz elnök indonéz hivatali partnerét, Joko Widodót fogadja majd a Kremlben – számolt be az MTI.
Az orosz elnök utoljára február 4-én utazott külföldre, csaknem három héttel az Ukrajna elleni orosz háború megindítása előtt. Akkor – a pekingi olimpia megnyitójának napján – Hszi Csin-ping kínai államfő fogadta őt.
-
Mikola Povoroznik, Kijev alpolgármestere tájékoztatást adott a várost ért támadásról, ahol egy kilencemeletes lakótömböt ért találatban egy ember meghalt, és legalább hatan megsebesültek.
Körülbelül 400 méterrel arrébb a Reuters fotósa egy nagy, friss krátert látott egy olyan magánóvoda játszótere mellett, aminek betörték az ablakait. Néhány, magántulajdonban lévő tárológarázs a környéken teljesen megsemmisült – írja a Guardian.
Vasárnap Kijev más részein is hallatszottak robbanások, de ezek a légvédelem hangjai voltak, amely megsemmisítette a többi érkező csapást – mondta a főpolgármester-helyettes az országos televízióban.
Moszkvából nem érkezett azonnali válasz az eset kapcsán.
Az ukrán légierő szóvivője elmondta, hogy vasárnap négy-hat nagy hatótávolságú rakétát lőttek ki orosz bombázókból több mint ezer kilométerre, a Kaszpi-tengerre néző dél-oroszországi Asztraháni területen.
-
Az orosz csapatok által megszállt Kahovka városában az ukrán partizánok felrobbantották az egyik helyi kollaboráns autóját, írta meg az Unian hírügynökség.
Irina Mahneva állítólag az ellenség bevonulása után állt át a megszállók oldalára, ezzel szerzett magának sok ellenséget. Az orosz média azt írja, hogy a célszemély nem sérült meg a merényletkísérlet során.
Két napja írtuk meg, hogy merénylet áldozata lett a megszállt herszoni régióban egy oroszbarát ukrán tisztviselő, akit az autójával együtt robbantottak fel. A Kreml terrorcselekménynek minősítette a robbantást.
-
Kigúnyolták Vlagyimir Putyin orosz elnököt a G7-es csúcstalálkozón a világ vezetői. Az orosz elnök erősemberimázsán és a hírhedt, félmeztelenül lovaglós fényképén viccelődtek – írja a Guardian.
Zakók fent? Zakók lent? Levesszük a zakónkat? – kérdezte Boris Johnson brit miniszterelnök, miközben leültek az asztalhoz, majd Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azt javasolta, hogy várják meg ezzel a hivatalos fotózás végét, Johnson azonban odasúgta, hogy „meg kell mutatnunk, hogy keményebbek vagyunk Putyinnál”.
Erre Trudeau rákontrázott, és azt mondta, „szervezzük meg a félmeztelen lovaglás bemutatóját”, ezzel az orosz elnök elhíresült fotójára utalva, amelyen Putyin félmeztelenül lovagol.
-
A Beatles legendája azzal fejezte ki szolidaritását Ukrajnával, hogy szombat este a fesztivál koncertjének ráadásában meglengette az ország zászlaját. McCartney hatalmas tapsot kapott, amikor a zászló kék és sárga csíkjai alatt állt, de a fesztivál ukrán zenészei számára ez több volt mint egyszerű gesztus.
A katonák, az ukrajnai és a világ minden táján élő emberek számára a nagy sztárok támogatása és megértése azt mutatja, hogy az igazság a te oldaladon áll
– mondta Marko Galanevics a DhakaBrakha nevű folkkvartettből.
Az ukrán eurovíziós győztes Kalush zenekar szintén dicsérte a liverpooli világsztárt a támogatásáért.
Sokan követik és hallgatják a bálványaikat, így az olyan szupersztárok, mint ő, akik kifejezik Ukrajnának nyújtott támogatásukat, nagyon sokat segítenek nekünk abban, hogy népszerűsítsük az ügyünket
– mondta Oleg Pisjuk frontember. Mindkét zenekar fellépett a hétvégén a fesztiválon, segítve ezzel az ellenállás üzenetének terjesztését, és remélhetőleg új rajongókat is szerezve útközben – írja a BBC.
A Beatles legendás dalszerzője június 18-án ünnepelte 80. születésnapját, amiről az Index is megemlékezett.
-
Párizs támogatja az olaj árának felső határára vonatkozó amerikai javaslatot, de a francia elnökség szerint sokkal hatékonyabb lenne, ha az a kitermelő országoktól származna.
Ahhoz, hogy egy ilyen intézkedés működjön, „vitába kell szállni az OPEC+ és a világ olajtermelőivel” – mondta a forrás a Guardian híradása szerint, utalva a 23 országot tömörítő csoportra.
Az Egyesült Államok a fogyasztó országok által meghatározott árplafon bevezetését javasolta, és ezt a javaslatot a G7-ek vasárnap a bajor Alpokban ülésező vezetői fogják megvitatni.
Németország azonban úgy véli, hogy az intézkedést túl nehéz lenne bevezetni. Egy magas rangú német tisztviselő szerint még mindig intenzíven tárgyalnak arról, hogy ez miképp is működne, és hogyan illeszkedhetne az amerikai, brit, európai és japán szankciórendszerbe.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén azt mondta, hogy a megbeszélések folyamatban vannak, de szeretnének még jobban belemenni a részletekbe.
A célunk Oroszország megbüntetése és nem a saját életünk bonyolultabbá tétele
– tette hozzá.
-
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint egy ember meghalt, és hat ember megsérült a várost ért vasárnapi rakétatámadásban.
Négy embert kórházba szállítottak, köztük egy hatéves kislányt. Két másik személyt ambulánsan kezelnek.
A polgármester szerint az épületben tartózkodó emberek keresése folytatódik, írja a BBC.
A hatóságok hozzátették, hogy az épületben keletkezett tüzet azóta eloltották.
-
Amint arról korábban beszámoltunk, Biden és a G7 vezetői megállapodtak az orosz arany importtilalmáról.
Újabb orosz aranyexportot nem engednek be a négy országba (Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Japán és Kanada), miután új intézkedésekkel próbálnak nyomást gyakorolni a Kremlre – írja a Sky News.
Most Franciaország kijelentette, hogy támogatja az orosz aranykivitel betiltását, a javaslatot pedig meg kell vitatni az Európai Unió 27 tagállama között.
A francia elnökség egyik tisztviselője a mai napon azt is elmondta, hogy Párizs nem ellenzi az orosz olajárak felső határát, de azt akarta, hogy a G7 tárgyaljon egy olyan árpajzsról, amely korlátozza az olaj- és gázárakat, hogy visszafogja az inflációt.
-
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko arra figyelmeztette a városban élőket, hogy maradjanak éberek a mai légitámadás után. Mint arról korábban beszámoltunk, egy ember meghalt, és öt megsebesült a fővárosban egy lakóházra mért csapást követően.
Klicsko felszólította az embereket, hogy tartsák be az alapvető biztonsági szabályokat, és a légvédelmi sziréna figyelmeztetése alatt menjenek óvóhelyre. „Oroszország csak pánikot és kétségbeesést akar kelteni” – írta a Twitter-oldalán a városvezető.
-
Hogy Oroszország kifogyóban lenne a precíziós irányítású rakétákból, arra az elmúlt napok nem erősítettek rá. A Kijevre mért mai csapásokat állítólag Tupoljev bombázókról indították a Kaszpi-tenger felett mintegy 1440 kilométeres távolságból.
Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője szerint valószínűleg Kh–101-es cirkálórakétákat használtak, amelyek hatótávolsága a jelentések szerint több ezer kilométer. Tegnap az ukrán hírszerzés szerint Oroszország a szomszédos Belaruszból is indított légicsapásokat – írja a BBC.
Ezekben a támadásokban a jelentések szerint régebbi Kh–22-es cirkálórakéták csapódtak le célpontokra Kijev, Csernyihiv és Szumi térségében.
De minél több rakétát lőnek ki, annál kevesebb marad raktáron. Oroszország számára az jelenti a nehézséget, hogy a készletek feltöltéséhez szükséges kulcsfontosságú alkatrészekhez hozzájusson, amelyek egy részét korábban Ukrajna gyártotta.
-
Két orosz rakéta csapódott be a közép-ukrajnai Cserkaszi város közelében, egy ember meghalt, öt másik megsebesült, emellett az infrastruktúra is megrongálódott, közölték vasárnap a regionális hatóságok. Minderről az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása számolt be.
-
Oroszország legutóbbi, Kijevet ért rakétacsapásai azt mutatják, hogy a nemzetközi szankcióknak agresszívabbnak kellene lenniük, és az orosz gázra vonatkozó uniós embargót is tartalmazniuk kellene, mondta vasárnap az ukrán elnöki iroda vezetője.
A G7-csúcsnak reagálnia kellene a Kijevet ért orosz csapásokra. A szankcióknak agresszívabbnak kellene lenniük. Az aranyexportra vonatkozó embargó jó, de az új uniós szankciócsomagban a gázembargóra is szükség van
– jelentette ki Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője.
-
Légi harcban lelőttek egy ukrán MiG–29-es vadászgépet a Dnyipropetrovszki területen lévő Zelenodolszk település közelében, jelentette vasárnap Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
-
Vlagyimir Putyint saját belső köre titkos összeesküvéssel buktathatja meg – állítja egy CIA-bennfentes.
Daniel Hoffman, a moszkvai állomás egykori vezetője azt állította, hogy Putyin bajtársai menesztik az elnököt, ha Oroszország ukrajnai inváziója kudarcot vall.
Hoffman szerint minden ilyen kísérlet az elnök megbuktatására hirtelen, gyors és potenciálisan halálos lenne.
-
Az Egyesült Királyság és Franciaország megállapodott abban, hogy több támogatást nyújt Ukrajnának az Oroszország ellen vívott háborúban – közölte vasárnap Boris Johnson irodája a G7-csúcs találkozója előtt.
A felek megegyeztek abban, hogy ez egy kritikus pillanat a konfliktus lefolyása szempontjából, és lehetőség nyílik a háború megfordítására
– idézte a Downing Street szóvivőjét a Guardian.
-
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője rakétacsapásokról számolt be a Csernyihivi, a Zsitomiri és a Lvivi területen.
Az orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel és Kalibr rakétákkal hajtott végre nagy erejű csapást
– mondta Konasenkov a Moszkovszkij Komszomolec szerint.
Elmondása szerint a támadásokkal az ukrán csapatok kiképzőközpontjait célozták. Ennek következtében „a 65. és 66. motorizált gyalogos dandár és a 46. légi mozgó dandár”, amely az ukrán csapatok stratégiai tartalékai közé tartozik, teljesen elvesztette harci hatékonyságukat.
Az orosz védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy így meghiúsult ezeknek az alakulatoknak a harci övezetekbe történő átcsoportosítása.
-
Egységesnek kell maradnia a Nyugatnak Moszkva ukrajnai inváziójával szemben – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök Olaf Scholz német kancellárnak a G7-csúcstalálkozó előtt tartott találkozón.
Putyin kezdettől fogva számolt azzal, hogy a NATO valahogy meglesz, a G7 szétszakad, és... de mi nem így tettünk, és nem is fogunk így tenni
– idézte a BBC az amerikai elnököt.
-
Az Ukrajnát ért újabb támadások miatt további szankciókkal kellene reagálnia Oroszországgal szemben a G7-csoport országainak – fogalmazott közösségi oldalán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Hozzátette: Ukrajnának további nehézfegyverekre van szüksége.
-
Vasárnapra virradó reggel több robbanást is lehetett hallani Kijevben. Az egyik támadás egy lakótömb ellen történt, amelyben az egyik sérült egy orosz nő.
Erre reagált közösségi oldalán Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója, aki úgy fogalmazott:
Kijevben oroszok lőnek oroszokat.
-
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról biztosította az ukrán népét Twitter-bejegyzésében, hogy ameddig csak kell, az EU Ukrajna mellett fog állni.
Boris Johnson, aki szintén Bajorországban tartózkodik a G7-csúcstalálkozón, szintén szolidaritásáról és támogatásáról biztosította Ukrajnát.