Index Vakbarát Hírportál

Az Európai Unió a szankciók lazítását tervezi

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Index
2022.07.19. 21:55
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük megtisztelő figyelmüket, mai folyamatosan frissülő tudósításunk búcsúzik.

    Szerdán folytatjuk, tartsanak velünk!

  • Több tízezer ember evakuálását tervezik a harci övezetben lévő herszoni régió városaiból – számolt be Irina Verescsuk, az ukrán miniszterelnök-helyettes. 

    Verescsuk szerint a régiók ideiglenesen megszállt területeiről már megkezdődött a civil lakosság evakuálásának folyamata, azonban nagyon nehéz feladatuk van, mert az orosz megszállók elzárják a kiürítési útvonalakat, és nem nyitnak humanitárius folyosókat. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán hatóságok önkéntesekkel együtt minden lehetséges módon igyekeznek segíteni a lakosságnak abban, hogy a veszélyes régiókból a kormány által ellenőrzött területre meneküljenek.

    Reméljük, hamarosan megtörjük a blokádot!

    – idézi Verescsukot az Unian ukrán hírügynökség.

  • A diplomáciában folytathatja a munkát Irina Venediktova, akit kedden hivatalosan is eltávolítottak az ukrán főügyészi tisztségből – közölte David Arakamija, a Nép Szolgája párt frakcióvezetője.

    A politikus azt írta a Telegramon, hogy Venediktova „már a kezdetek óta a csapatuk tagja volt”, és – bizonyos híresztelésekkel ellentétben – nem a belső hatalmi viszályok miatt változtatták le most.

    Irina Venediktova a csapatunk tagja marad, más területen fogja szolgálni az államot a tapasztalatának köszönhetően

    – írta Arakamija.

    Hozzátette azt is: a korábbi főügyésznő a diplomáciában kaphat új tisztséget, és néhány napon belül megtörténhet a kinevezés.

    Mint megírtuk, a napokban több nagykövetet is lecseréltek az ukránok, és elképzelhető, hogy Venediktova most valamelyiküket fogja váltani a pozíciójában. 

  • Az Egyesült Államok, Kanada és Hollandia nyugalmazott katonai vezetőiből álló testülete ad tanácsot egy Ukrajnát segítő kampánynak a szükséges védőfelszerelések beszerzésével kapcsolatban – közölte egy kanadai székhelyű nonprofit egyesület. 

    Az Ukrán Világkongresszus (UWC) szerint a négytagú testületben szerepel David Petraeus, az afganisztáni–amerikai erők volt parancsnoka, Wesley Clark volt NATO-parancsnok, valamint Dick Lodewijk Berlijn volt holland védelmi főnök is.

    Az UWC közleménye szerint Ukrajna területi védelmi erőinek védőfelszereléssel, például sisakokkal, testpáncélokkal, ballisztikus szemüvegekkel és orvosi felszerelésekkel lehetne a leginkább segíteni – írja az Al Jazeera

  • Az orosz elnöknek van egy kedvenc motoros szervezete, a nevük: Éjszakai Farkasok. A nacionalista érzelmektől fűtött motoros banda egy újonnan elfogadott szankciós csomag értelmében nem motorozhat többet szabadon Európában. A szankciók Moszkva polgármesterére is vonatkoznak. 

    A banda vezetője Alekszandr Zaldosztanov, ő és három társa, valamint a Moszkvában bejegyzett motoros klub is felkerült az uniós nagykövetek által összeállított készülő feketelistára – írja az EU Observer

    A 69 éves bandavezért „az orosz állami propaganda aktív támogatása, Ukrajna államisághoz való jogának nyilvános tagadása és az ország »nácitlanításának«, valamint »ukrántalanításának« szorgalmazása miatt vették fel a szankciós listára” – olvasható a dokumentumban.

    Az Éjszakai Farkasok korábban Lengyelországon keresztül utaztak különböző európai rendezvényekre, útközben felháborodást keltve, és időnként helyi tiltásokkal szembesülve – hívja fel a figyelmet az EU Observer.

  • Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége kedden az ukrán nép nevében emberi jogi díjat vett át az országuk elleni orosz invázió elleni küzdelem elismeréseként.

    A Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítvány a Másként Gondolkodók Emberi Jogi Díjjal ismerte el az ukrán népet. Zelenszka, aki a héten Washingtonban tartózkodik, a Guardian szerint személyesen vette át a díjat.

    Megtiszteltetés, hogy itt lehetek, és átvehetem ezt a díjat minden ukrán férfi és nő nevében, aki ma az orosz agresszió ellen harcol

    – mondta az ukrán elnök felesége.

  • Jelenleg Ukrajna a világ egyik legveszélyesebb országának számít, már ami az újságírókat illeti – véli az UNESCO. A háború kitörése óta már tízre emelkedett azoknak az újságíróknak a száma, akik munkavégzés közben veszítették életüket. 

    Szerhij Tomilenko, az Ukrán Újságírók Nemzeti Szövetségének vezetője állítja, hogy Oroszország minden erejével igyekszik ellehetetleníteni a független újságírást azokon a területeken, amelyeket a megszállása alá hajtott. Moszkva célja egyértelműen a propaganda terjesztése – teszi hozzá. 

    A tévéállomások is célpontok. Több mint tíz szerkesztőséget támadtak meg Ukrajnában. A média infrastruktúráját is rombolják

    – nyilatkozta Angelina Karijakina, az ukrán köztévé hírigazgatója. Ezért döntött úgy az UNESCO, hogy védőfelszereléssel járul hozzá az ukrajnai háborúról tudósító újságírók védelméhez: 125 védőfelszerelést, köztük golyóálló mellényeket és sisakokat juttattak Ukrajnába – írja az infobae

  • Oroszország észak-koreai nagykövete szerint Észak-Koreából származó embereket vonnának be az oroszok által megszállt Donbasz újjáépítésébe – írta az Unian ukrán hírügynökség. 

    A magasan képzett és szorgalmas koreai építők, akik a legnehezebb körülmények között is képesek dolgozni, segíthetnek abban, hogy helyreállítsuk szociális, infrastrukturális és ipari létesítményeinket

    – hangsúlyozta az észak-koreai orosz nagykövet.

  • Az AFP hírügynökség jelentése szerint az Európai Unió arra készül, hogy a Moszkva elleni szankciókkal szemben olyan kivételeket tegyen, amelyek egy dokumentum szerint feloldanák az orosz bankok élelmiszer- és műtrágya-kereskedelemmel kapcsolatos tiltásait. 

    A tagországok „teljesen nyilvánvalóvá akarják tenni, hogy a szankciók nem akadályoznák az Oroszországból vagy Ukrajnából érkező gabona útját” – mondta egy névtelenséget kérő EU-diplomata az AFP-nek.

    Az EU javaslata annak a legutóbbi szankciófrissítésének a része, amelyről tárgyalnak a tagállamok. A hatálybalépése egyhangú jóváhagyás után történhet meg. 

  • Megnövekedett az orosz megszállók között a dezertőrök száma – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara július 19-i összefoglalójában.

    Az ellenség lőszerraktárait felrobbantják. Megnövekedett az orosz megszállók dezertálásának száma. Bármilyen módon próbálnak visszajutni Oroszország területére

    – áll az összefoglalóban.

  • A német Bundeswehr lassan kifogy az Ukrajnának adható katonai erőforrásaiból – jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter.

    Kevés lehetőségünk maradt a Bundeswehrtől fegyverek átadására, ezt egyértelműen kijelentem, és kollégám, Olekszij Reznyikom ukrán védelmi miniszter tisztában van ezzel

    – fogalmazott a politikus, hozzátéve: ennek ellenére Kijev számíthat Németországra az Oroszország ellen folytatott védekezésben – írta az Unian ukrán hírügynökség.

  • Ismét működik az a TV Rain, amelyet még a háború kirobbanása után tiltottak be, amiért háborúnak nevezte az Ukrajna elleni inváziót. A székhelyét persze azóta áthelyezte: most Észtországban üzemel. 

    Négy hónappal azután, hogy az orosz hatóságok megszüntették a működési engedélyét, ismét sugározza műsorait az utolsó, Kremltől független orosz tévécsatorna – írja a BBC.

    A csatorna számos munkatársa külföldre menekült azóta, és most Észtországban kezdtek újra tevékenykedni. Van egy YouTube-csatornájuk, egyelőre ott közlik a hírműsorokat. 

    Első, hétfői adásukban ugyanakkor bejelentették, hogy megkapták a műsorszórási engedélyt az Európai Unióban, ősztől pedig Rigából, Tbilisziből, Párizsból és Amszterdamból is teljes műsoridőben jelentkeznek majd.

    Oroszország területén azonban továbbra is csak az interneten lesznek hallhatók. 

  • Az ukrán parlament megerősítette Ivan Bakanov és Irina Venediktova eltávolítását posztjáról. Zűrzavar támadt, amikor vasárnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy felmentette őket, hétfőn azonban egy elnöki tanácsadó azt mondta, hogy felfüggesztették őket. A Verhovna Rada kedden megerősítette távozásukat.

    David Arakhamia ukrán törvényhozó közölte, az ukrán Verhovna Rada megszavazta Irina Venediktova ukrán főügyész hatáskörének megszüntetését. „Venediktova továbbra is a csapat tagja marad. Tapasztalatai az államot szolgálják egy új helyen, amelyet hozzáértő vezetőkkel és alkalmazottakkal kell megerősíteni. Várjuk a híreket a diplomáciai fronton történő személyi kinevezésekről, és köszönjük a munkáját” – mondta a képviselő.

    A Guardian szerint összesen 265 parlamenti képviselő szavazta meg Bakanov menesztését az ukrán biztonsági szolgálatok volt vezetőjét.

  • Egy orosz földgázembargó mély recessziót okozna Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Olaszországban, hacsak az országok nem tudnak jobban együttműködni annak érdekében, hogy megosszák egymással az alternatív megoldásokat – közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

    Az IMF azt jósolta, hogy egyes országok akár 40 százalékos hiánnyal is szembenézhetnek a normál gázfogyasztásukhoz képest a teljes orosz gázszállítás leállása esetén.

    Ilyen embargó gazdaságilag Magyarországot viselné meg a legjobban, de Szlovákia, Csehország és Olaszország GDP-je is 5 százalékkal csökkenhet, ha nem születik megoldás az alternatív gázellátásra. 

  • Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Oroszország arra számít, a közeljövőben folytatódnak a tárgyalások az ukrán gabonaszállítmányok Fekete-tengeren történő biztonságos áthaladásáról – jelentette az orosz állami tulajdonú TASZSZ hírügynökség.

    A hírügynökség jelentése szerint Oroszország mindent megtenne annak érdekében, hogy az ukrán gabona biztonságban eljusson a világpiacra.

    Törökország hétfőn közölte, hogy várhatóan Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ tisztviselői a héten találkoznak, hogy megvitassák a kérdést, amely az ENSZ szerint is hozzájárult a globális élelmiszerválság kialakulásához – írja az Al Jazeera

  • Ukrajna csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében működő Nemzetközi Energiaügynökséghez (IEA), a társulási szerződést kedden írták alá Varsóban. A szerződést Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója és German Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter írta alá a varsói miniszterelnöki hivatalban.

    A dokumentum aláírását követő sajtóértekezleten Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi és klímaügyi miniszter megköszönte Fatih Birolnak, hogy támogatja Ukrajnát, és megérti a „stabilitást, a szuverenitást és az energiabiztonságot az energetikai átalakítással összekapcsoló” lengyel modellt is.

    Birol közölte, hogy az IEA tagállamai egyértelműen támogatták Ukrajna társulását. Úgy látta: Ukrajna február 24-i orosz megtámadása miatt a világ első alkalommal szembesül ilyen méretű globális energetikai válsággal, akár a jelenség összetettségét, akár a mélységét tekintve.

    Február 24-e egyúttal fordulópont lehet az energiapolitika történetében, mivel egyes új technológiák ezentúl „gyorsabban válnak életünk részévé” – vélekedett az IEA-igazgató.

    Az ukrán miniszter úgy értékelte: az idei tél nagyon nehéz lehet az energiaválság miatt. Felidézte, hogy a délnyugat-ukrajnai Zaporizzsjében az orosz katonák a háború elején elfoglalták Európa legnagyobb atomerőművét. Kijev arra számít, hogy az IEA-val együttműködve korszerű energetikai rendszert épít fel a háború után – húzta alá Haluscsenko.

    Az IEA 1974-ben, az akkori globális kőolajválság miatt alakult meg, jelenleg 31 tagállama van, Ukrajna a 11 társult ország közé tartozik ezentúl – írta az MTI. 

  • Csehország gázfogyasztását másfél-két hónapig fedező mennyiségben sikerült cseppfolyósított gázt (LNG) biztosítaniuk a cseheknek a hollandiai LNG terminálokból – közölte Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter.

    A csehországi gáztárolók jelenleg 77 százalékra vannak feltöltve, ami nagyjából január közepéig fedezné az ország gázfogyasztását.

    Az LNG terminálokból szerzett gázzal együtt Csehország gázellátása az orosz szállítások leállása esetén is nagyjából márciusig biztosítva van

    – szögezte le Jozef Síkela. A cseh kormány azzal is számol, hogy szükség esetén működni fog az úgynevezett európai szolidaritás is, tehát az a rendszer, hogy

    a nagyobb gáztartalékokkal rendelkező országok kisegítik a problémás helyzetbe került országokat.

    Csehország évi gázfogyasztása mintegy 9,4 milliárd köbméter, ennek 98 százaléka Oroszországból érkezik – írja az MTI. A Cseh Energetikai Művek (CEZ) már bebiztosította a mintegy hárommilliárd köbméter cseppfolyósított gáz szállítási útvonalát Hollandiából Csehországba. Ezt a szállítási útvonalat részben a Shell olajtársaság is használni fogja. „Amennyiben ez a projekt megvalósul, Csehország mintegy harmadával csökkenti az orosz gáztól való függőségét” – mutatott rá a tárcavezető.

  • A német kancellár arra figyelmeztette a világ politikai döntéshozóit, hogy az egyre növekvő energiaválság közepén se feledkezzenek meg a környezetvédelemről, és óvakodjanak újra fosszilis energiát használni. Egyre több ország kezd ugyanis visszaváltani a szénre az egekbe szökő energiaárak miatt.

    Nem történhet meg velünk, hogy belecsússzunk a fosszilis energia és különösen a szén globális reneszánszába. Senki sem elégedhet meg azzal, hogy nálunk is újra növekszik a széntüzelésű energiatermelés aránya, válaszul a gázellátás szűkösségére

    nyilatkozta Olaf Scholz egy berlini klímavitában.

  • Rakétákkal támadtak lakóépületeket a Donyecki régióban található Szlovjanszkban – számolt be a város polgármestere, Vagyim Ljak Telegram-csatornán. 

    Sajnos Szlovjanszkot ismét ágyúzták. Négy robbanás történt a település területén. Magánházak rongálódtak meg és emberek ragadtak a romok alatt

    – írta a bejegyzésben a város elöljárója, hozzátéve: sebesültek vannak, de áldozatokról egyelőre nem tudni.

  • Dimitrij Kuleba ukrán külügyminiszter a Forbesnak adott interjút, amelyben arról is beszélt, hogy Kijev csak azután lesz hajlandó tárgyalásokba kezdeni az oroszokkal, ha vereséget szenvedtek a csatatéren. A külügyminiszter álláspontja szerint az egyezkedés kezdete előtt meg kell változtatni az erőviszonyokat a fronton.

    Ukrajna összes szövetségesének azt mondja, hogy akkor tárgyalásokba bocsátkoznak az oroszokkal, ha azok elvesztették a háborút, és eddig mindenki megértette a kettő közötti összefüggést – hangsúlyozta. 

    Az ukrán külügyminiszter szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára ez szigorúan morális kérdés, és bár nem zárható ki teljesen egy jövőbeli tárgyalás lehetősége, erre egyelőre nem sok esély van Oroszország magatartása miatt. 

    Zelenszkij ezt többször nyomatékosította már a világ azon vezetői számára, akik tárgyalást szorgalmaztak a két ország között – tette hozzá.  

  • A Kramatorszk központja ellen elkövetett orosz rakétatámadásnak legalább egy civil áldozata van – közölte Pavlo Kirilenko, a donyecki régió kormányzója. 

    Az oroszok a város központját támadták. A támadásnak legalább egy halálos áldozata van, amiről jelenleg tudunk 

    – közölte Pavlo Kyrylenko Telegrammon. 

    A KyivPost osztott meg egy videót, amelyen egy lángokban álló épület és egy takaróba csavart holttest látszik – írja az Al Jazeera.

  • Az ukrajnai orosz háború a délkelet-donyecki régió görög etnikai kisebbségét is gyökerestül elpusztította, hiába volt eddig a terület harmadik legnagyobb etnikuma. 

    A népesség évszázadokon keresztül Mariupolban és a környező falvakban élt, de a hónapok óta dúló agresszió, amelyben sokan életüket vesztették vagy menekülni kényszerültek, még nehezebbé tette az egyedi kultúra megőrzését – nyilatkozta a görög kisebbség egy vezetője az Al Jazeerának.

    A görögöknek azzal kellett szembesülniük, hogy Mariupol már nem az a hely, ahol szívesen élnének. Nagy csapás az emberek számára 

    – mondta Mykola Akhbash görög rendőrtiszt. 

  • Az orosz versenyhatóság a trösztellenes törvények megsértésével vádolja az Apple-t, és bírság kivetését helyezte kilátásba az amerikai technológiai konszern ellen.

    A hatóság keddi közleménye szerint az Apple visszaél erőfölényével az iOS operációs rendszeréhez készült alkalmazások piacán. A hatóság jelezte, hogy az esetleges bírság mértéke a folyamatban lévő közigazgatási vizsgálat eredményétől függ.

    Az Apple megtiltja az iOS-alkalmazások fejlesztőinek, hogy az alkalmazáson belül tájékoztassák az ügyfeleket arról, hogy a vásárlásokért az AppStore-on kívül is lehet fizetni, vagy alternatív fizetési módokat lehet használni

    – írja a hatóság. Az Oroszországban érvényes szabályok szerint pedig az ügyféladatokat oroszországi szervereken kell tárolni, az orosz hírközlési szabályozó hatóság kérésére törölni kell a kifogásolt tartalmakat, és helyi irodákat kell nyitni az országban.

    Az intézkedés jól beleillik a külföldi technológiai cégek oroszországi befolyásának visszaszorítását már régóta célzó, ám az ukrajnai háború óta fokozódó erőfeszítések közé – írja az MTI.

    Az Apple mellett már a Zoom és a Google is az orosz hatóságok célkeresztjébe került. Hétfőn például Oroszország 370 millió dolláros bírságot szabott ki a Google-ra, amiért az indoklás szerint többször megtagadta egyes kifogásolt tartalmak eltávolítását.

  • Magyarország a rendelkezésére álló eszközökkel kész minden segítséget megadni Ukrajnának – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden a nyugat-ukrajnai Lembergben, a város polgármesterével folytatott találkozón.

    Magyar Levente kiemelte, Magyarország kész nagy számban befogadni és ápolni sérült ukrán gyerekeket és sebesült katonákat. Valamint hozzátette: Magyarország folytatja azt az ösztöndíjprogramot is, amelynek keretében több ezer olyan ukrán felsőoktatási hallgatót tud fogadni, akinek el kellett hagynia a szülőföldjét vagy meg kellett szakítania a tanulmányait.

    Elmondta azt is, hogy Magyarország kész kiterjeszteni a humanitárius segélyprogramot még több vonatkozásban a nyugat-ukrajnai régióra, Lembergben ugyanis már van egy hatalmas irodája az Ökumenikus Segélyszervezetnek, amelyen keresztül a magyar kormány az itteni programját bonyolítja le – írta az MTI.

  • Az Európai Bizottság 500 millió eurós alap létrehozását javasolta kedden, amit a tagországok közös védelmi beszerzéseinek és fegyverkészletük feltöltésének ösztönzésére fordítanának 2022 és 2024 között az uniós költségvetésből.

    Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón elmondat: a tagállamok az orosz–ukrán háború során kimerítették nemzeti fegyverkészleteiket, ami olyan sebezhetőséget teremtett, amelyet sürgősen kezelni kell.

    Amellett, hogy az alap segít feltölteni a fegyverkészletek egy részét az Ukrajnának történő fegyverszállítások után, az uniós költségvetésen keresztül ösztönzi a tagállamokat a közös vásárlásra. Európa védelme nagy lépésekkel halad előre

    – közölte az uniós biztos az MTI szerint.

    A bizottság sajtóközleménye szerint a pénzügyi alap által elkerülhetővé válik a tagállamok közötti verseny ugyanazokért a védelmi termékekért, és költségmegtakarítást eredményez.

    Egy adott védelmi projekt finanszírozásában legalább három uniós tagállamnak kell részt vennie, és a beruházásnak fejlesztenie kell az európai védelmi ipart, továbbá a beszerzéseknek a kritikus védelmi termékekre kell irányulnia – áll a bizottság közleményében.

    A bizottságot a tagállami vezetőket tömörítő tanács és az Európai Parlament kérte fel a javaslat kidolgozására.

  • Mintegy 150 ukrán menekültet szállítanak át keddtől a dublini repülőtérről egy Meath megyei katonai táborba. A mintegy 250 ember a múlt hét nagy részében egy régi terminálépületben lakott az állami szálláshelyek szűkössége miatt.

    Az ír kormány közölte, hogy a Gormanston katonai tábor 320 embernek ad majd otthont, amikor teljesen működőképes lesz.

    Ezidáig közel 42 ezer ember érkezett az Ír Köztársaságba az orosz invázió elől menekülve.

    Az ír integrációs miniszter, Roderic O'Gorman az RTÉ televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a Gormanstonban elhelyezett emberek legfeljebb egy hétig maradnak:

    Arra összpontosítottunk, hogy megpróbáljuk csökkenteni a City Westben tartózkodó emberek számát, ezért szeretnénk további szálláshelyeket létrehozni

    – mondta a tárcavezető a BBC híradása szerint.

  • Mint megírtuk, nemsokára akár teljes kapacitással is küldhetik majd az oroszok a gázt a németek felé az Északi Áramlat 1 útvonalon.

    Az Európai Bizottság azonban nem számít arra, hogy a gázvezeték újraindul az éves 10 napos karbantartás után, amely a tervek szerint csütörtökön zárul – jelentette a Wall Street Journal Johannes Hahn európai költségvetési biztosra hivatkozva.

    Arra számítunk, hogy az Északi Áramlat 1 nem áll újra üzembe

    – mondta Hahn Szingapúrban újságíróknak.

    Hahn megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy az orosz Gazprom közölte az európai fogyasztókkal: rendkívüli körülmények miatt nem tudja garantálni a gázszállítást, ami tovább fokozta Európában a félelmeket – írja az Al Jazeera.

  • Miközben a csatatéren ádáz harcot vív Oroszországgal, Ukrajna egy rejtett fronton is háborút folytat – írja a New York Times.

    Az ukrán kormány folyamatosan foglalkozik a társadalomban lévő kémek és kollaboránsok felkutatásával, akik létfontosságú segítséget nyújtanak az orosz megszálló erőknek.

    Miközben az ukrán társadalom egésze az ország védelmére kelt, az orosz szimpatizánsok olyan ukrán célpontok helyét jelentik, mint a helyőrségek vagy a lőszerraktárak – mondják ukrán tisztviselők.

    Papok orosz tiszteknek nyújtottak menedéket, és ukrán aktivistákról informáltak az oroszok által megszállt területeken.

    Egy tisztviselő szerint kollaboránsok robbanóanyagokat távolítottak el hidakról, lehetővé téve az orosz csapatok átkelését.

    Az ügy vasárnap este került a figyelem központjába, amikor Volodimir Zelenszkij elnök elbocsátott két magas rangú rendvédelmi tisztviselőt, mondván, hogy közel sem voltak elég agresszívek az árulók kiszűrésében. A háború kezdete óta ez volt az első nagyobb átszervezés.

    Több száz hazaárulási vizsgálatot indítottak – mondta Zelenszkij televíziós beszédében, kiemelve a probléma mélységét, amely kritikus előnyt jelenthet az ellenségnek. A kormányban, az egyházakban és a hírszerző ügynökségeknél dolgozó kémek, valamint a keleti oroszbarát polgárok által jelentett fenyegetés évek óta sújtja Ukrajnát, de a háború alatt még inkább felerősödött.

    Zelenszkij külön említette az ukrán biztonsági szolgálatot, amely egy 27 ezer fős személyi állomány, amely a legnagyobb Európában. A nyugati szövetségesek úgy vélik, hogy a szolgálatnak túl sok működési területe van, ami teret ad a korrupciónak, és hajlamos eltérni a „kémvadász” szerepétől.

  • Lengyelország azt tervezi, hogy 3000 zloty (251 ezer forint) egyszeri kifizetést biztosít a háztartásoknak, mivel az ukrajnai háború miatt jelentősen megemelkedtek az energiaárak, többek között a szén ára is – számolt be az Aljazeera.

    A jó minőségű orosz szenet elsősorban az egyéni háztartások és a kisebb városok vették igénybe, mielőtt áprilisban betiltották. A hiány okozta árnövekedés miatt sok lengyel attól tart, hogy télen nem tudnak majd befűteni.

    A javasolt rendelet célja az, hogy támogatást nyújtson a lengyelországi háztartások egy nagy csoportjának az energiapiaci áremelkedésből eredő költségek egy részének fedezéséhez

    – áll a törvénytervezetben.

  • Volodimir Zelenszkij megismételte azt a felhívását, hogy Oroszországot „terrorista állammá” nyilvánítsák, és nemzetközi bíróság elé állítsák azokat, akik Ukrajnában háborús bűnöket követnek el.

    Ukrajna elnöke a Telegramon közzétett üzenetében – a Guardian szerint – kijelentette: „Harcosaink százezrei verik vissza az oroszok támadását mindennap és minden éjjel. Az ukránok a példa nélkül járulnak hozzá a terrorizmus elleni küzdelemhez. És hálásak vagyunk mindenkinek, aki segít nekünk.”

    Hozzátette: de eljött az idő, hogy a demokratikus világ mindezt megfelelő jogi eszközökbe foglalja. Terrorista állam státusza Oroszország számára. Az orosz agresszióval foglalkozó különleges törvényszék. A speciális kompenzációs mechanizmus és természetesen a terror új szankciói.

Rovatok