Az amerikai haditengerészet közölte, hogy vasárnap két hadihajó kelt át nemzetközi vizeken a Tajvani-szorosban. Ez az első hadművelet a térségben azóta, hogy Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatása miatt megnőtt a feszültség Kínával.
Kína figyelemmel követi a Tajvani-szoroson áthaladó amerikai hadihajókat; a kínai hadsereg közlése szerint az ország fegyveres erői fokozott készültségben vannak és készek minden provokációt visszaverni.
A Reuters vasárnapi jelentése szerint az amerikai haditengerészet két hajója megkezdte az áthaladást a Tajvani-szoroson. Ez az első ilyen művelet azóta, hogy Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének tajvani látogatása miatt feszültebbé vált Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolat.
A hírügynökség azt közölte, hogy a Chancellorsville és az Antietam cirkálók haladnak át a szoroson, a manőver vasárnap a kora reggeli órákban még tartott.
A USS Antietam és a USS Chancellorsville irányított rakétás cirkálók „rutinszerű átkelést” hajtottak végre a Tajvani-szoroson, közölte az amerikai 7. flotta.
A hajók Tajvani-szoroson való áthaladása bizonyítja az Egyesült Államok elkötelezettségét a szabad és nyitott Indiai-csendes-óceáni térség mellett. Az Egyesült Államok hadserege mindenhol repül, hajózik és tevékenykedik, ahol a nemzetközi jog megengedi
– áll a közleményben.
Az amerikai hadihajók és alkalmanként a szövetséges nemzetek, például Nagy-Britannia és Kanada hadihajói az elmúlt években rendszeresen áthajóztak a szoroson, kiváltva ezzel Peking haragját. Kína, amely Tajvant saját területének tekinti, Nancy Pelosi augusztus eleji látogatása után hadgyakorlatokat indított a sziget közelében, és ezek a gyakorlatok folytatódtak. Nancy Pelosi útja feldühítette Pekinget, mert a látogatást úgy értelmezte, hogy az Egyesült Államok megpróbál beavatkozni Kína belügyeibe. Tajvan sem maradt tétlen, légierő-gyakorlatokkal válaszolt a kínai katonai fenyegetésre.
Az amerikai haditengerészet Tajvani-szorosban végrehajtott hadműveletei általában nyolc és 12 óra közötti időtartamot vesznek igénybe, és a kínai hadsereg szorosan figyelemmel kíséri őket.
A keskeny tengerszoros gyakori katonai feszültség forrása azóta, hogy a Kínai Köztársaság legyőzött kormánya 1949-ben Tajvanra menekült, miután elvesztette a polgárháborút a kommunistákkal szemben, akik létrehozták a Kínai Népköztársaságot – írja a Guardian.
Nancy Pelosi kínai fenyegetések ellenére tett látogatását körülbelül egy héttel később követte egy öt másik amerikai törvényhozóból álló csoport, amire Kína hadserege válaszul újabb gyakorlatokat tartott Tajvan közelében és szankcionált hét tajvani tisztviselőt és törvényhozót.
Marsha Blackburn szenátor, aki a szenátus kereskedelmi és fegyveres szolgálatokkal foglalkozó bizottságának tagja, csütörtökön érkezett Tajvanra, az amerikai méltóságok harmadik látogatására ebben a hónapban, dacolva Peking nyomásával, hogy állítsák le az utazásokat.
A Biden-kormányzat igyekezett megakadályozni, hogy a Washington és Peking közötti feszültség konfliktusba torkolljon, és megismételte, hogy az ilyen kongresszusi utak rutinszerűek. Az Egyesült Államoknak nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai Tajvannal, de a törvény kötelezi arra, hogy a szigetnek biztosítsa az önvédelemhez szükséges eszközöket.
Kína soha nem zárta ki, hogy erőszakot alkalmazzon Tajvan ellenőrzése alá vonása érdekében. A tajvani kormány szerint a Kínai Népköztársaság soha nem uralkodott a szigeten, így nincs joga igényt tartani rá, és csak a szigeten élő 23 millió lakos dönthet a jövőjéről.
(Borítókép: A USS Chancellorsville 2018-ban. Fotó: Anthony Kwan / Bloomberg / Getty Images)