Mint megírtuk, az Egyesült Államok 675 millió dollárral támogatja Ukrajnát. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön Kijevben bejelentette, hogy ezen túlmenően további 2,2 milliárd dollárt kívánnak hosszú távú, külső katonai finanszírozásra fordítani Ukrajna és 18 szomszédja biztonságának megerősítésére.

Olyan NATO-tagokról és regionális biztonsági partnerekről van szó, amelyek esetében a legnagyobb az orosz agresszió kockázata. A mai bejelentés után az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek összege körülbelül 15,2 milliárd dollár a Biden-adminisztráció hivatalba lépése óta

– áll Blinken közleményében, amelyet az ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után adott ki.

Volodimir Zelenszkij egyik Telegram-bejegyzésében elégedettségének adott hangot – szúrta ki a Sky News.

Az ukrán elnök azt írta egy posztban:

Ukrajna egy pillanatig sem kételkedik önmagában, jövőjében és győzelmében.

Amint arra kitért, ehhez még hosszú út áll népe előtt, de nem kétséges, hogy ez meg fog történni.

Bejegyzésével minden bizonnyal arra reagált, hogy egy ukrán tábornok szerint Ukrajna komoly területi nyereségeket tudhat magáénak Harkivban.

Ukrajna több mint 50 kilométeres előrehaladást produkált Harkiv megyében, amely során mintegy 20 falut sikerült felszabadítaniuk a fegyveres erőiknek – írja a Sky News.

Az Institute for the Study of War közlése szerint az ukrán csapatok Harkiv északkeleti régiójában visszafoglalták az oroszok által birtokolt területek egy részét, miután „valószínűleg kihasználták az orosz haderő átcsoportosítását”.

Egy ukrán tábornok azt is elmondta, hogy Ukrajna több mint 700 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza Harkiv régióban és tőle délen.

Súlyos harcok dúlnak Dél-Ukrajnában, Herszon közelében, és északkeleten, Harkivnál is, miközben a védelmi erők meglepetésszerű offenzívát indítottak – írja a Sky News.

Úgy tűnik, hogy az elmúlt napok csatáinak hevessége tükröződik az ukrán hadsereg legutóbbi állításaiban az orosz veszteségekről.

A tegnapi adatok nyilvánosságra hozatala óta az ukrán védelmi minisztérium szerint további 640 orosz katona vesztette életét. A minisztérium szerint ezzel 51 250 főre nőtt az elesett orosz katonák száma.

Mint megírtuk, Lettország, Észtország és Litvánia a hét elején jelentette be, hogy megállapodott az orosz állampolgárok beutazásának korlátázásáról az orosz és a belarusz határon. A három balti államhoz később Lengyelország is csatlakozott.

A Sky News most úgy értesült, hogy a Kreml külügyminisztériuma azt mondta: Oroszország ezt nem hagyja annyiban, nem fog bezárkózni, és megtorló intézkedéseket ígért.

A beutazási tilalom várhatóan szeptember közepén lép életbe. Kivételt képeznek majd a humanitárius vagy családi okból érkezők, a teherautó-sofőrök és a diplomaták.

Norvégia csütörtökön közölte, hogy mintegy 160 Hellfire páncéltörő rakétát, valamint rakétakilövő állomásokat és irányítóegységeket adományoz Ukrajnának – számolt be a Guardian. Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszter elmondta: éjjellátó berendezéseket is szállítanak Ukrajnának. Hozzátette: a fegyvereket Kijev kérte.

Az ukrán jegybank csütörtökön sorrendben már harmadszor hétéves csúcson, 25 százalékon tartotta az alapkamatot, miközben jelezte, hogy az infláció továbbra is magas, és hogy a legnagyobb gazdasági kockázat az elhúzódó háború Oroszországgal.

A jegybank júniusban emelte az alapkamatot az addigi 10 százalékról a jelenleg is érvényes 25 százalékra.

Az ukrán központi bank csütörtöki közleményében kiemelte, hogy tovább gyorsul az infláció, üteme azonban némileg kisebb a korábban becsültnél, és hogy továbbra is sikerül ellenőrzés alatt tartani az inflációt.

A jegybank jelezte, hogy szükség esetén kész kamatot emelni, illetve egyéb intézkedésekkel védeni az ország devizatartalékát és küzdeni az inflációval.

Az ukrán kormány az idei évre 30-35 százalékos GDP-csökkenést vár – értesült a Magyar Távirati Iroda. A gazdaság jövő évi teljesítménye plusz 0,4 százalék és mínusz 15,5 százalék között alakulhat a kormány legutóbbi előrejelzése szerint.

Júliusban az infláció 22,2 százalék volt, és a jegybank számításai szerint augusztusban elérte a 23 százalékot.

Az ukrajnai háborúval összefüggő tilalmak nyomán, tíz hónapnyi kényszerszünetet követően e hónap utolsó szombatján lép ismét pályára hivatalos nemzetközi találkozón Oroszország labdarúgó-válogatottja – írja az MTI.

A szbornaja szeptember 24-én vendégként játszik Biskekben, Kirgizisztán legjobbjai ellen – jelentette be az orosz sportági szövetség. A közlés szerint már lekötötték a következő barátságos meccset is: Valerij Karpin szövetségi kapitány alakulata novemberben a világbajnoki résztvevő iráni válogatottal találkozik, szintén idegenben.

Az orosz válogatott nemzetközi porondon legutóbb 2021 novemberében szerepelt, amikor is vendégként 1–0-ra kikapott a horvát válogatottól a 2022-es világbajnokságra selejtező sorozat csoportkörének zárómérkőzésén.

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön kijelentette, hogy egyetért a Vlagyimir Putyin által hangoztatott problémával, miszerint az Ukrajnából származó gabona nem afrikai országokba megy, ahogyan eredetileg gondolták.

„Putyin úrnak igaza van abban, hogy a gabonafolyosón keresztül nem a szegény országokba, hanem elsősorban a fejlett országokba történnek a szállítások. Putyint aggasztja, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók idején éppen azokba az országokba küldenek gabonát, amelyek szankciókat vezettek be Moszkva ellen” – idézte Erdogant a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Erdogan szerint Törökország azt szeretné, hogy Oroszországból is szállítsanak gabonát a világpiacra. Putyin szerdán megjegyezte, hogy az Ukrajnából exportált gabona szinte teljes egésze az uniós országokba megy, nem pedig a legszegényebb országokba, ahová a 87 hajóból csak kettőt küldtek.

A lengyel kormány bejelentette: Lengyelország is csatlakozik a balti államokhoz az orosz állampolgárok beutazásának új korlátozását illetően – írja az Al Jazeera.

Lettország, Észtország és Litvánia a hét elején jelentette be, hogy megállapodott az orosz állampolgárok beutazásának korlátázásáról az orosz és a belarusz határon. A beutazási tilalom várhatóan szeptember közepén lép életbe. Kivételt képeznek majd a humanitárius vagy családi okból érkezők, a teherautó-sofőrök és a diplomaták.

Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország korlátozni kívánja a határain keresztül az Európai Unióba belépő orosz állampolgárok számát – jelentette be a négy nemzet.

Közös közleményükben azt írták: az Oroszországgal szomszédos országokat egyre jobban aggasztja az orosz állampolgárok jelentős és növekvő beáramlása az Európai Unióba és a schengeni övezetbe a határaikon keresztül.

Úgy gondoljuk, hogy ez komoly veszélyt jelent a közbiztonságunkra és a schengeni övezetre

– fogalmazott a közlemény.

Kaja Kallas észt miniszterelnök a Twitteren azt írta: „A kormányom ma úgy dönt, hogy leállítja az Oroszországból az EU-ba irányuló turizmust a határainkon keresztül”. 

Elmondása szerint ez egy szorosan összehangolt döntés (Lettországgal, Litvániával és Lengyelországgal), válaszul a súlyos közbiztonsági fenyegetésekre. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez nem tiltás, kivételek továbbra is maradnak.

Az új korlátozások szeptember 19-én lépnek életbe – írja a Sky News.

Az orosz hadsereg visszaverte az ukrán fegyveres erők arra irányuló kísérletét, hogy körülzárják Balakliját – jelentette ki Vitalij Gancsev, Harkiv megye orosz részről kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője csütörtökön a Rosszija 24 hírtelevízióban.

Balaklija térségében az ukrán fegyveres erők kísérletet tettek arra, hogy elfoglalják a várost, hogy gyűrűbe zárják, de csak annyit értek el, hogy egy kicsit meghajlították a védelmi vonalat, majd ismét visszaszorították őket

– mondta a tisztségviselő.

Gancsev szerint „a városban minden rendben  van, a város él, de állandó bombázás alatt áll”. Közölte, hogy Kupjanszkból és a kupjanszki járásból evakuálják a nőket és a gyerekeket, mert a várost és környékét folyamatos ukrán rakétatámadások érik.  A tisztségviselő szerint az ukrán hadsereg „súlyos anyagi és erkölcsi károkat” okozott a lakosságnak – írja az MTI.

Az ukrán haditengerészeti erők arról számoltak be, hogy szeptember 7-én megsemmisítettek öt orosz ágyút, két harckocsit, egy tüzérségi rendszert, két többszörös rakétaindító rendszert és egy radarállomást Donyeck és Herszon térségében.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Látogatásának célja az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásának demonstrálása. A külügyminiszter ukrán tisztviselőkkel találkozik majd.

Mindeközben Anthony Blinken kétmilliárd dollár katonai segélyt jelentett be Ukrajnának és további 18 olyan állam számára, amelyek a jövőben orosz agresszióval szembesülhetnek.

A Magyar Fundraising Akadémia (MFA) által vizsgált civil szervezetek adatai szerint az elmúlt fél évben összességében nem csökkent az adományozói hajlandóság a hazai lakosság körében.

„A háború február 24-i kitörése után némi megtorpanás volt tapasztalható az adományozói hajlandóság terén általában, utána azonban emelkedő adatok látszanak. Érdemben nem csökkent, sőt enyhén még emelkedett is az adományozói kedv” – nyilatkozta Miha Tamás, a civil szervezeti edukációval, tudásátadással foglalkozó MFA vezetője.

Az elhúzódó háború miatt kialakuló gazdasági bizonytalanság, instabilitás hatása hosszabb távon mutatkozik meg, ez pedig várhatóan befolyásolja az adományozók lehetőségeit.

„Lényeges ezenkívül az is, hogy a mostani vizsgálatunkban még nincs benne az emelkedő energiaárak, rezsiköltségek hatása” – jelezte Miha Tamás. „Arra csak később kapunk választ, hogy ez milyen módon hat ki majd a civil szervezeti adományozásra.”

A párhuzamos importrendszernek köszönhetően az orosz fogyasztóknak is lehetősége lesz megvásárolni az Apple legújabb okostelefonjait – mondta Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszter, egyben miniszterelnök-helyettes a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek csütörtökön.

Az Apple éves őszi termékbemutatóján szerda este négy új iPhone-t, valamint az Apple Watch okosóra és az AirPods fülhallgató új verzióit mutatták be.

Oroszország ukrajnai inváziója után számos nyugati cég fordított hátat az orosz piacnak, és állította le termékeinek bevitelét az országba.

Az Apple márciusban, pár héttel a háború kirobbanását követően állította le termékeinek exportját. Ennek ellenére számos fogyasztási, elektronikai és luxusárucikk továbbra is elérhető a boltok polcain, az úgynevezett párhuzamos importnak köszönhetően – adta hírül az MTI.

Újabb kárpátaljai veszteségről érkezett hír. A Nagybocskói Községi Tanács közleménye szerint a fronton halt meg Vaszil Simonyak, aki az ungvári járási Ligetesről származott.

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint Ukrajna nyomást gyakorol az oroszokra Herszon régióban. Egy olyan fontos katonai átkelőt romboltak le, amely az orosz katonai jelenlét egyik fő útvonala a Dnyipro folyó mentén, amit azután hoztak létre, hogy egy közelben lévő közúti híd megrongálódott.

Ukrajna szisztematikus precíziós célzása a sebezhető átkelőhelyekre valószínűleg továbbra is nyomást gyakorol az orosz erőkre, akik mindeközben próbálják megfékezni az ukrán támadásokat

– olvasható a jelentésben.

A brit hírszerzés szerint ez lassítja az oroszok azon képességét, hogy hadműveleti tartalékokat telepítsenek és keletről utánpótlást szállítsanak.