Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A dán hatóságok engedélyezték az Északi Áramlat üzemeltetőjének, a Nord Stream AG-nek, hogy kárfelmérési vizsgálatot folytasson a Dánia kizárólagos gazdasági övezetében lévő Északi Áramlat vezetékszakasz felmérésével kapcsolatban – számolt be a TASZSZ.

Az Index szeptember 26-án számolt be arról, hogy az Északi Áramlat 2-nél nyomáscsökkenést tapasztaltak. Később jelentették, hogy az Északi Áramlat 1-nél is  szivárgások tapasztalhatók. Érdemi szállítás egyik vezetéken sem zajlik, az Északi Áramlat 1-nél politikai okok miatt hónapok óta nincs szállítás, az Északi Áramlat 2 esetén pedig el sem indult.

A Fehér Ház új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, amely légvédelmi rendszereket is tartalmaz majd – írja az Al Jazeera. 

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója elmondása alapján a csomag „fontos légvédelmi alkatrészeket” tartalmaz, például a Hawk légvédelmi rendszerekhez való rakétákat, valamint a Stinger rakétákkal felszerelt amerikai Avenger légvédelmi rendszereket.

Spanyolország 64 ukrán katona öthetes kiképzését kezdi meg a jövő héten a toledói katonai akadémián az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében – közölte a spanyol védelmi minisztérium csütörtökön.

A szaktárca közleményében hangsúlyozta: a tolmácsok segítségével zajló oktatáson egyebek mellett precíziós lövészetre, improvizált robbanószerkezetek elleni védelemre és aknamentesítésre oktatják a katonákat.

Ukrajna védelmével a békét védjük

– idézte a közlemény Margarita Robles spanyol védelmi minisztert, aki hangsúlyozta, hogy a dél-európai ország a háború kezdete óta folyamatosan segíti Ukrajnát.

A minisztérium tájékoztatása szerint Spanyolország a képzési támogatáson kívül újabb két Hawk típusú rakétakilövő rendszert küld Ukrajnába a múlt hónapban eljuttatott négy mellé, valamint hat taracküteget és az Aspide légelhárító rakétarendszerhez tartozó akkumulátort – adta hírül az MTI.

Az idénynyitó előadásnak tervezett Borisz Godunov című opera lecserélését, valamint az összes orosz darab és előadó kitiltását kérte a milánói Scala operaházból Andrij Kartis ukrán konzul – hozta nyilvánosságra a színház csütörtökön.

A milánói képviseletet vezető diplomata levélben fordult Dominique Meyerhez, az operaház intendánsához, Giuseppe Salához, a város polgármesteréhez és Attilio Fontanához, Lombardia tartományi elnökéhez. Az utóbbiak a Scalát működtető alapítvány tagjai.

Az MTI arról számolt be, hogy az ukrán konzul azt kérte, hogy az operaház vizsgálja felül korábbi döntését, és ne a Borisz Godunovot tűzze műsorára december 7-én, amikor a hagyomány szerint a Scalában az idénynyitó premiert tartják.

Ezzel egy időben az összes orosz mű és előadó mellőzését, többek között Anna Netrebko orosz szoprán tervezett fellépésének lemondását szorgalmazta. Az énekes egyébként az ukrajnai háború kitörése másnapján elítélte a konfliktust.

Márciusban a Scala lemondta Valerij Gergijev orosz karmester szereplését, miután a művész nem határolódott el Vlagyimir Putyintól.

Új román–ukrán határátkelőt nyitott meg csütörtökön Nicolae Ciuca román és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, akik a két ország közötti szolidaritás jeleként értékelték az eseményt – számolt be az MTI.

Nicolae Ciuca hangsúlyozta, hogy az új határátkelőhely hozzájárul ahhoz, hogy a két ország között könnyebb legyen az átjárhatóság mind a személy-, mind az áruforgalom számára. Közölte továbbá, hogy Romániába 2,7 millió ukrán állampolgár érkezett a háború kezdete óta, akiknek ellátást biztosítottak, és felidézte, hogy Bukarestnek létfontosságú szerepe volt az ukrán gabona exportjának elősegítésében is.

A Vicovu de Sus-Krasznoilszk az első olyan állandó jelleggel működő határátkelőhely, amely az orosz–ukrán háború kezdete óta Ukrajna és egy európai uniós tagállam között nyílt – közölte szerdán a román kormány, amely aznapi ülésén fogadta el a megnyitáshoz szükséges jogszabályt.

Az oktatás területére is kiterjeszti az Ukrajnát segítő humanitárius tevékenységét Magyarország – mondta a közmédiának a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára Kárpátalján tett csütörtöki látogatásán.

Magyar Levente emlékeztetett, az ország a háború kitörése óta intenzív humanitárius segítséget nyújt Kárpátalja mellett azokban a nyugat-ukrajnai megyékben, amelyek a legtöbb belső menekültet fogadják. A magyar kormány elsősorban az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül folyósít komoly, milliárdos nagyságrendű támogatásokat, ennek segítségével építenek újjá Kijev környékén több, a harcokban lerombolt épületet – írja az MTI.

Egymillió eurós fejlesztésből gyakorlatilag néhány hét alatt megépült és hamarosan átadnak egy könnyűszerkezetes óvodaépületet Borodjanka külterületén, Bucsában pedig az iskola újjáépítések elindítása mellett egy közösségi intézmény létrehozása van előkészítés alatt – ismertette az államtitkár.

Magyar Levente hangsúlyozta, Magyarország Kárpátaljának is segítséget nyújt konkrét intézményfejlesztések formájában, több tucat oktatási intézmény kapott támogatást a szeptemberi jelenléti oktatás megkezdéséhez előírt óvóhelyek kialakítására.

A körülmények miatt „tragikus kötelezettségünk”, hogy a fejlesztési pénzek kihelyezésekor ilyen jellegű előírásoknak is eleget tegyünk, hiszen ezekkel az óvintézkedésekkel a helyi gyerekek kapnak újabb esélyt a normális élethez való visszatéréshez – hangoztatta az államtitkár.

A kormánypárti politikus kitért arra, a további infrastrukturális beruházások mellett zajlanak az egyeztetések a lerombolt kelet-ukrajnai felsőoktatási intézmények tevékenységei egy részének átmeneti magyarországi befogadásáról, illetve a Nyugat-Ukrajnába vagy Kárpátaljára áthelyezett egyetemek fenntartásához történő hozzájárulásról is.

Komoly, nemzetközi hírű egyetemek túlélése és puszta léte lett kérdés, infrastruktúrájuk romokban hever, a több ezer oktatónak és diáknak országrészeket kell átutazniuk ahhoz, hogy folytathassák munkájukat és tanulmányaikat – jegyezte meg az államtitkár.

Ebben a tekintetben is Magyarország Ukrajna barátjaként áll rendelkezésre, és mozgósítja erőforrásait, hogy ezen a szintén stratégiai területen fenn tudjon maradni a kiváló együttműködés

– fogalmazott az államtitkár.

Az orosz parlament alsóháza elfogadta a törvényt, amely szerint az ukrajnai háborúban részt vevő önkéntesek megkapnák a veteránstátuszt – írja a Meduza.

Az elfogadott törvény értelmében azok az önkéntesek, akik a különleges katonai művelet során sérülést szereztek, agyrázkódást kaptak, tartós sérülésük van vagy esetleg rokkanttá váltak, azok megkapják a veteránstátuszt. 

Ez azt jelenti, hogy ők és a családtagjaik is szociális támogatásban részesülhetnek.

Az intézkedés azt jelenti, hogy az ezen régiókban élő lakosoknak kiállított orosz okmányok nem használhatók fel vízumszerzésre vagy a schengeni övezetbe való belépésre – írja a The Guardian.

Az intézkedés egyfajta válasz Oroszország Ukrajna elleni katonai inváziójára, illetve arra, hogy orosz útleveleket adnak az elfoglalt régiók lakóinak 

– írja az Európa Tanács közleménye. Az intézkedést még alá kell írnia az Európai Parlamentnek és az EU tagállamainak is.

Összegyűltek azok az ukránok, akiknek szerettei Izjum megszállása alatt vesztették életüket: DNS-mintával segítik azon nyomozók munkáját, akik az orosz megszállás alatt elkövetett háborús bűnöket vizsgálják. 

A hozzátartozók DNS-ének köszönhetően pontosan be lehet azonosítani az Ukrajnában előkerült holttesteket – írja a Szabad Európa.

A brit kormány csütörtökön közölte, hogy több mint 18 milliárd font (8226 milliárd forint) értékben befagyasztotta az ukrajnai invázió miatt szankciókkal sújtott orosz oligarchák, más magánszemélyek és vállalkozások birtokában lévő vagyontárgyakat.

Nagy-Britannia eddig több mint 1200 magánszemélyt, köztük magas rangú üzletembereket és prominens politikusokat, valamint több mint 120 oroszországi szervezetet szankcionált – adta hírül a The Telegraph.

A befagyasztott vagyontárgyak cégekben lévő részvények és bankszámlákon tartott készpénz kombinációjából állnak. Nem tartoznak ide az olyan fizikai eszközök, mint az ingatlanok, jachtok vagy a koronafüggőségekben, például Guernsey-n és Jersey-n tartott vagyontárgyak.

Az Európai Bizottság csütörtökön két cselekvési tervet javasolt a kibervédelem megerősítésére, valamint a fegyveres erők gyorsabb és jobb, határon átnyúló mozgásának lehetővé tételére az Oroszország ukrajnai invázióját követő romló biztonsági helyzet kezelése érdekében – írta az International Business Times.

„Több intézkedésre van szükség a polgárok és a fegyveres erők védelme érdekében, és fokozni kell a NATO-val való együttműködést. A háború visszatért a határainkhoz, védelmi politikánkat ehhez az új környezethez kell igazítanunk” – mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője.

Szeptemberben az uniós tagállamok közül Lengyelország biztosította a legtöbb, 53 545 ideiglenes védelmi jogállást az ukrajnai menekültek számára – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön. 

Az uniós hivatal közölése szerint a háború elől Ukrajnából menekülők nagy számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amely hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz – írja az MTI.

A legtöbb ideiglenes védelemi státuszt biztosító Lengyelországot Németország (51 980), Románia (9715), Spanyolország (5745) és Írország (4 925) követte szeptemberben.

Augusztushoz képest a tagállamok közül 18-ban csökkent az ideiglenes védelmet szerző ukrajnaiak száma. A legnagyobb visszaesést Lengyelországban figyelték meg, ahol szeptemberben az előző hónap adataihoz képest 13 735-tel kevesebb ilyen jogállást biztosítottak.

Az illetékes hatóságok Németországban 10 160-nal, Franciaországban 2830-cal kevesebb ideiglenes védelemi státuszt biztosítottak szeptemberben a megelőző hónaphoz képest. Ezzel egy időben Írországban kilencszázzal, Dániában 345-tel, Cipruson 105-tel több ilyen kérelmet hagytak jóvá szeptemberben, mint augusztusban.

A rendelkezésre álló adatok szerint az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta Lengyelország mintegy 1,4 millió, Németország 813 725, Spanyolország 145 825, Bulgária 134 790 ideiglenes védelemi státuszt biztosított az ukrajnai menekülteknek.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptemberben az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Észtországban volt a legmagasabb (1,8). Lengyelországban 1,4, Litvániában, Lettországban és Írországban egy ukrajnai menekült jutatott ezer lakosra.

Az ukrajnai kiskorúak számára Németország biztosította a legtöbb, 15 460 ideiglenes védelmet, majd Lengyelország (13 980) és Románia (2865). Megjegyezték, hogy az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak többsége nő.

A rendelkezésre álló adatok szerint az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta Lengyelország mintegy 1,4 millió, Németország 813 725, Spanyolország 145 825, Bulgária 134 790 ideiglenes védelemi státuszt biztosított az ukrajnai menekülteknek.

Rishi Sunak óvatos optimizmusának adott hangot az oroszok Herszonból való kivonulásával kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott csütörtök reggeli telefonbeszélgetésében.

A Downing Street szóvivője elmondta: „A vezetők egyetértettek abban, hogy bármilyen orosz kivonulás a megszállt Herszon városából komoly előrelépést jelentene az ukrán erők számára, és megerősítené Oroszország katonai offenzívájának gyengeségét, de helyes, hogy továbbra is óvatosnak kell lenni mindaddig, amíg az ukrán zászlót ki nem tűzik a város fölé.”

Sunak megdöbbenésének adott hangot a civil területeket érő folyamatos orosz dróncsapások miatt, és megerősítette, hogy az Egyesült Királyság továbbra is katonai segítséget nyújt: többek között további ezer föld-levegő rakétát és több mint 25 000 extrém hideg téli felszerelést a csapatok számára.

Zelenszkij kifejtette, hogy az Egyesült Királyság katonai támogatása hogyan védi a létfontosságú energetikai infrastruktúrát, és hogyan segíti az ukrán csapatokat abban, hogy a harcmezőn előrelépjenek Putyin indokolatlan inváziójával szemben – adta hírül a The Telegraph.

Berlin a 2021-ben bezárt és már használaton kívüli Tegel repteret ukrán menekültek szállásává alakítaná annak érdekében, hogy ezzel is segítse a városba érkező menekültek elszállásolását.

A hagyományos menekültszállások már az egész országban megteltek, az elmúlt héten pedig még több ukrán döntött úgy, hogy hátrahagyja az országot. 

A repülőtér átalakításával további 3600 ukrán menekültet tudnának elszállásolni. A város már tavasszal megnyitotta két terminálját a menekülők előtt, most viszont úgy döntöttek, hogy megnyitják a harmadikat is – írja az Euronews. 

Pozitív és fontos lépés Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint, hogy az oroszok kivonulnak Herszonból.

Természetesen lehetetlen megnevezni a háború befejezésének pontos dátumát. Oroszország Herszonnal kapcsolatos legutóbbi döntése azonban természetesen pozitív és fontos lépés

– vélekedett az államfő. Reményét fejezte ki továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin végre – török segítséggel – tárgyalóasztalhoz ülhet.

Megkezdték a visszavonulást a Dnyeper mögé az orosz csapatok az Ukrajnától elcsatolt Herszon megyében – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

Mikolajiv–Krivij Rih irányában az orosz hadseregcsoport alegységei manővert hajtanak végre a Dnyeper bal partján lévő előkészített állásokba, szigorú összhangban a jóváhagyott tervvel

– mondta Konasenkov.

Az orosz erőknek a Dnyeper mögé való visszavonására szerdán adott parancsot Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, miután az Ukrajnában harcoló hadseregcsoport parancsnoka, Szergej Szurovikin azt javasolta, hogy a folyó bal partján lévő gátvonal mentén szervezzék meg a védelmet – számolt be az MTI.

Három halottat és 12 sérültet jelentettek az elmúlt napon a donyecki régióban az orosz támadásokat követően – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója.

A The Kyiv Independent beszámolója szerint további öt holttestet találtak Jarova településén, akiket vélhetően a megszállás ideje alatt ölhettek meg az orosz erők.

Mariupol polgármestere szerint a város létfontosságú infrastruktúrájának mintegy 90 százaléka megsérült. Vadim Bojcsenko részletes adatokat is közölt.

A városban összesen 1368 épület, 11 384 ház, 25 óvoda, 11 kórház, 53 kulturális és sportintézmény, valamint 39 iskola semmisült meg a harcokban. Az elsődleges információk szerint a háború kezdete óta 22 ezer civil vesztette életét Mariupolban – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint Oroszországra „nagy nyomás” nehezedik, miután az ország védelmi minisztere elrendelte csapatai kivonását Herszonból − írta meg a The Guardian. 

A Reuters jelentése szerint Stoltenberg az újságíróknak azután beszélt, hogy csütörtökön Rómában találkozott Giorgia Meloni új olasz miniszterelnökkel.

Szergej Markov politikai elemző szerint Vlagyimir Putyin merényletektől tart, miután az orosz elnök úgy döntött: nem utazik Balira a G20-ak csúcstalálkozójára.

Markov azt mondta:

Az okok, amelyek miatt Putyin nem megy a G20-ra, komolyak. Nagy a valószínűsége annak, hogy merényletet kísérelnek meg ellene az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Ukrajna titkosszolgálatai.

Hozzátette, hogy Putyin távolmaradásának másik oka, hogy „elkerülje a lehetségesen előálló megalázó helyzeteket”.

Németország több katonai felszerelést szállított Ukrajnának, köztük felderítő drónokat, páncélozott járműveket, rakétákat és drónelhárító eszközöket − írta meg a The Guardian. 

A szállítmányt csütörtökön üdvözölte az ukrán katonai hírszerző testület.

Október eleje óta csaknem 1400 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az ukránok – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Velerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka szerint csapataik logisztikai útvonalakat és támogatói rendszereket semmisítettek meg Herszon irányába, valamint az ellenség parancsnoki és irányítási rendszereiben is kárt tettek.

Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk az orosz csapatok Herszonból történő kivonásáról szóló információkat. Terveinknek megfelelően továbbra is offenzív hadműveleteket folytatunk

– fogalmazott a főparancsnok. Hozzátette, az ukrán csapatok előrenyomulása eddig 41 település és 1381 négyzetkilométernyi terület visszafoglalását eredményezte.

A két megállapodás része az Oroszország indokolatlan ukrajnai agressziójára adandó uniós válasznak. A háború komoly nehézségeket okoz az ukrán és moldáv fuvarozási ágazatban, az ukrán légteret lezárták a civil utasforgalom elől, a tengeri export pedig súlyosan korlátozott. Ukrajnának alternatív útvonalakat kell találnia gabonája, üzemanyaga, élelmiszerei és egyéb árucikkei kiviteléhez. Moldova hasonló gondokkal küzd, alternatív tranzitútvonalakat keres az unión keresztül, és segítségre van szüksége az ukrán árucikkek továbbszállításához − írta lapunkhoz eljuttatott közleményében az Európai Parlament magyarországi kapcsolattartó irodája. 

A megállapodások az engedélyezési folyamat ideiglenes szüneteltetésével megkönnyítik az ukrán, moldáv és uniós fuvarozóknak, hogy egymás területei között és azokon keresztül fuvarozzanak.

A megállapodás emellett azt is megengedi, hogy az ukrán fuvarozók az Európai Unió területén használják az ukrán jogosítványukat és a képesítéseiket igazoló dokumentumokat, vagyis nem lesz szükségük nemzetközi jogosítványra.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója azt tweetelte, hogy Oroszország „halálvárossá” akarja változtatni Herszont.

Azt állította, hogy az orosz hadsereg

mindent aláaknáz, amit csak tud: lakásokat, csatornákat.