Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Jó pihenést kívánunk! 

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) intenzívebbé teszi jelenlétét Ukrajna összes atomerőművében, az ügynökség ugyanis úgy véli, hogy ez erősíti Ukrajna energetikai infrastruktúrájának védelmét – jelentette be Rafael Grossi, a NAÜ vezetője kedden a Twitteren, miután találkozott Bukarestben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatjuk a közös munkát egy nukleáris biztonsági övezet mihamarabbi létrehozásán a zaporizzsjai atomerőmű körül. Újra elmondtam neki, hogy a NAÜ meg fogja erősíteni jelenlétét Ukrajna összes atomerőművében

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Grossi Twitter-bejegyzését.

Kuleba saját Twitter-bejegyzésében még hozzátette, hogy a NAÜ vezetőjével megvitatta az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű jelenlegi helyzetét. Jelenleg a román fővárosban folyik a NATO külügyminisztereinek találkozója, Kuleba ebből az alkalomból látogatott Bukarestbe, ahol első megbeszélését Grossival folytatta le – adta hírül az MTI.

Az Európai Bizottság stratégiát mutatott be a drónok üzemeltetésére és műszaki követelményeinek meghatározására vonatkozóan, valamint az európai drónpiac fejlesztésére. A stratégia célja, hogy 2030-ra általánossá váljon Európában a drónokkal végzett sürgősségi segélyszolgálat, a térképezés, a különböző területen végzett felügyelet.

A megfelelő jogi keretek létrehozása lehetővé tenné a biológiai minták vagy gyógyszerek sürgősségi kézbesítése mellett a polgári alkalmazású szállítási szolgáltatásokat. A szabályozás a pilótával rendelkező légi eszközök használata mellett a felsorolt műveletek teljes automatizálását is elő kívánja mozdítani.

A szolgáltatásokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a stratégia kitér a megvalósításhoz szükséges mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők, valamint az uniós űrszolgáltatások és mobiltávközlés fejlesztésének fontosságára is. Ez segíteni kívánja majd az EU-t abban, hogy innovatív és versenyképes drónágazatot építsen ki, ezzel is csökkentve az unió kitettségét más országban letelepedett gyártókkal szemben – írja az MTI.

Hazaárulás vádjával 15 év börtönre ítéltek Ukrajnában egy odesszai lakost, aki orosz zászlót akasztott a város egyik épületére. Az ukrán Állami Nyomozóiroda szerint a gyanúsított együttműködött az orosz különleges szolgálatokkal, és információkat adott át nekik az ukrán fegyveres erők odesszai mozgásáról.

A nyomozók szerint a férfi egy helyi üzletember elrablását is tervbe vette – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Marco Buschmann német igazságügyi miniszter szerint az ukrán energetikai infrastruktúrára mért orosz rakétacsapások „szörnyű háborús bűncselekménynek” minősülnek − írta meg a The Guardian. 

Moszkva a tél beálltával „szisztematikusan rombolja a fűtés- és áramellátást” Ukrajnában – mondta Buschmann újságíróknak, miután megbeszéléseket folytatott G7-es kollégáival.

Sokan fognak áldozatul esni a télnek. A háborús bűnösöknek nem szabad megengedni, hogy bárhol biztonságban érezzék magukat

− tette hozzá.

Az Egyesült Államok 53 millió dollár (mintegy 2,6 milliárd forint) értékben az elektromos hálózat helyreállításához szükséges újabb eszközöket szállít Ukrajnába – közölte az amerikai külügyminisztérium kedden Washingtonban.

A bejelentés szerint a G7-csoport kibővített bukaresti találkozójának eredményeként született az amerikai felajánlás. Hozzátették: az eszközöket mielőbb eljuttatják Ukrajnába, hogy biztosítsák a hálózat működőképességének fenntartását a téli hónapokban. A szállítmány a többi között elektromos átalakítókat, szakaszolókat, árammegszakítókat, járműveket tartalmaz.

A külügyminisztérium közleménye szerint a most felajánlott 53 millió dollárnyi segély hozzáadódik a már korábban bejelentett 55 millió dollárnyi energiaipari sürgősségi támogatáshoz, amely áramfejlesztők és egyéb eszközök beszerzésére vonatkozott – számolt be az MTI.

Olena Zelenszkaja, az ukrán elnök felesége a brit parlamenti képviselők előtt a Westminsterben elmondott, történelmi jelentőségű beszédében arra kérte az Egyesült Királyságot, hogy segítsen igazságot szolgáltatni Ukrajnának – írja a Sky News.

„Nem elégszünk meg a győzelemmel, igazságot kell szolgáltatni” – mondta az ukrán first lady, aki a jelenlegi fegyveres konfliktust a második világháborúhoz hasonlította.

Szerinte elképzelhetetlen lett volna, hogy a nácik ne nézzenek szembe az igazságszolgáltatással a háború után, így most ugyanezt kellene tenni Oroszországgal is.

Zelenszkaja arra sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy segítsen felállítani egy „különleges bíróságot” az orosz politikusokkal szemben, hogy „felelősségre vonják őket a február óta elkövetett háborús és terrorista bűncselekményekért”.

Moszkva mérgező oroszellenes magatartással vádolta az Egyesült Államokat, és közölte, hogy emiatt halasztották el az Egyesült Államokkal közös atomfegyver-csökkentési tárgyalásokat – írja az al-Dzsazíra.

Minden területen a legmagasabb szintű mérgező és ellenséges magatartást tapasztaljuk Washington részéről

– közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegramon.

„Az ellenünk indított totális hibrid háború részeként szinte minden Oroszországgal szembeni amerikai lépés mögött az a kóros vágy húzódik meg, hogy ártsanak az országunknak” – tette hozzá.

A NATO-hatalmaknak politikai döntést kell hozniuk arról, hogy modern harckocsikat küldenek Ukrajnába, hogy a téli hónapokban katonai előnyt biztosítsanak a megszálló orosz erőkkel szemben − mondta kedden Litvánia külügyminisztere.

Számos katonai szakértővel beszéltem, és azt a választ hallottam, hogy ha idén télen, mondjuk januárban harckocsikat biztosítanánk, az változást jelenthetne

− mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter újságíróknak a NATO külügyminisztereinek bukaresti találkozóján, egy nappal azután, hogy több más miniszterrel együtt az ukrán fővárosban, Kijevben tett látogatást.

Elmondta, hogy az ukrán hatóságok közölték vele: vannak olyan „pilótáik”, akik képesek NATO-harckocsikat kezelni, ami arra utal, hogy néhányan már megfelelő kiképzésen vettek részt a szövetség területén − írta meg a The Guardian. 

Egy orosz–kazah–üzbég „hármas gázunió” létrehozásáról tárgyalt Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal hétfőn a Kremlben – idézte a TASZSZ orosz hírügynökség kedd reggel Ruszlan Zseldibajt, a kazah államfő szóvivőjét.

A szóvivő szerint Putyin és Tokajev úgy vélekedett, hogy részletes tárgyalásokat kell kezdeni a három ország szakértőinek bevonásával, „hogy racionális megoldást találjanak erre a kérdésre, figyelembe véve az összes fél érdekeit”.

Tokajev a Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel folytatott hétfői megbeszélésén tett először nyilvánosan említést arról, hogy Putyin javasolta a háromoldalú gázunió létrehozását. A kazah államfő megígérte, hogy fel fogja hívni az üzbég elnököt, Savkat Mirzijojevet az ügyben. Hétfőn már Taskentben tartózkodott Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke, aki mások mellett Mirzijojevvel is találkozott, és a hét második felében oda készül Misusztyin is – számolt be az MTI.

Oroszország „örökre” elveszítette legnagyobb energiavásárló ügyfelét, Európát − szögezte le Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) török származású ügyvezető igazgatója egy keddi energetikai konferencián.

Az Európai Unió december 5-étől betiltja az oroszországi kőolajimportot, 2023. február 5-étől pedig az orosz kőolajtermékek behozatalát is − közölte az MTI. 

Birol a szakmai tanácskozás egyik szünetében a Reuters hírügynökségnek kifejtette:

2023 első negyedévének végére (az európai embargó miatt) várhatóan napi kétmillió hordóval csökken az oroszországi kőolaj-kitermelés, és az EU-nak máshonnan kell beszereznie a kőolajat.

Másfelől Moszkva jelentős pénzügyi bevételtől esik el, ha mint a világ egyik legnagyobb kőolajtermelő és -exportőr országa nem talál alternatív piacokat.

Az orosz erők Grad rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet kedden a kulcsfontosságú, Donyeck megyei város, Liman lakóövezetére, az előzetes adatok szerint legalább egy polgári lakos meghalt, és három megsérült – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Közben Szerhij Hajdaj, a szomszédos Luhanszk megye kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán erők csapást mértek a Szvatove településen állomásozó orosz csapatokra, és az ukrán vezérkar előzetes információi szerint a támadásban húsz orosz katona halt meg, harminc pedig megsérült.

Az ukrán vezérkar keddi összesítése alapján az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége meghaladja a 88 ezret.

Hajdaj közölte, hogy a megye orosz megszállás alatt lévő területein az oroszok kisajátítják az agráripari vállalkozások tulajdonát. Példaként említette, hogy Bilokurakine településről elviszik a mezőgazdasági gépeket és a termést a helyi agrárvállalatoktól.

Az ukrán északi műveleti parancsnokság arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz hadsereg heves ágyúzás alá vette az északkeleti Szumi megye orosz határhoz közeli területeit, másfél óra alatt csaknem 30 robbanás történt. A jelentés szerint a helyi lakosok közül senki sem sérült meg – adta hírül az MTI.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti nukleáris fegyverzet-ellenőrzésről szóló új START-szerződés továbbra is hatályos − közölte a The Guardian

Ez annak ellenére is így van, hogy a kölcsönös ellenőrzések elmaradtak, és Oroszország az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy a héten lemondja a közös bizottság tárgyalásait − tette hozzá Rjabkov.

Ugyanakkor azt is jelezte az Egyesült Államoknak, hogy az ukrajnai konfliktusba való fokozódó amerikai beavatkozás növekvő kockázatokkal jár − írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Rjabkov szerint Oroszország és az Egyesült Államok között nincs párbeszéd Ukrajnáról, mivel a két félnek „gyökeresen eltérő álláspontja van”.

Ukrajna őrizetbe vette az újonnan felszabadított Herszon városi tanácsának egyik helyettes vezetőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy segítette az orosz megszálló erőket a város feletti ellenőrzés megszerzésében – közölte az ukrán államügyész.

A The Guardian szerint a közleményben meg nem nevezett tisztviselő akár 12 év börtönbüntetést is kaphat, ha vádat emelnek ellene, és bűnösnek találják.

Ukrajna november 11-én hirdette ki Herszon felszabadítását, miután az Ukrajnát februárban megszálló orosz erők kivonultak az ország déli részén fekvő városból, és átkeltek a Dnyeper folyó túlsó oldalára.

Szeptemberhez képest Ukrajna államadóssága ötmilliárd dollárral, 103,1 milliárd dollárra nőtt októberben − az adatot Danyiil Getmancev, a Verhovna Rada (parlament) pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője ismertette Telegram-csatornáján.

Az illetékes arról számolt be, hogy idén október végén Ukrajna hrivnyában kifejezett államadóssága 3771 milliárd hrivnya, devizában számítva pedig 103,1 milliárd dollár (negyvenezer milliárd forint) volt. Októberben a hrivnyában kifejezett államadósság 183,5 milliárd hrivnyával, devizában pedig ötmilliárd dollárral (kétezer milliárd forinttal) emelkedett − közölte az MTI.     

A parlamenti szakbizottság vezetője szerint az államadósság októberi növekedésének fő okai a költségvetési hiány fedezésére felvett külső hitelek voltak. A képviselő adatai szerint októberben Ukrajna egyebek között kétmilliárd eurós segélyt kapott az EU-tól, 550 millió eurót az Európai Beruházási Banktól (EIB), 1,3 milliárd dollárt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), félmilliárd dollárt pedig a Világbanktól.    

A szakértő rámutatott arra, hogy a költségvetés finanszírozását szolgáló külső támogatás 55 százaléka hosszú lejáratú, kedvezményes hitel.    

Elmondta még, hogy október végén az államadósság a GDP 79,7 százaléka volt, az idei év végén várhatóan a GDP kilencven százaléka, jövőre pedig már száz százaléka lesz.

A G7 országainak igazságügyi miniszterei tanácskozásukon olyan konkrét intézkedésekről állapodtak meg, amelyeknek célja az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök kivizsgálásának összehangolása – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Ez azt jelenti, hogy több százezer bizonyítékot kell összegyűjteni és hivatásos nyomozókra is szükség van – mondta kedden Marco Buschmann német igazságügyi miniszter Berlinben egy sajtótájékoztatón.

Hozzátette: a G7-országok „nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának” létrehozását tervezik. 

Norvégiában kedden megkezdődött Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik politikai bizalmasa fiának bírósági pere; Andrej Jakunyin tagadja az ellene felhozott vádat, amely szerint megsértette azt a norvég jogszabályt, amely megtiltja orosz állampolgárok számára, hogy drónokat reptessenek Norvégiában.

Az orosz–brit kettős állampolgársággal rendelkező Jakunyint az észak-norvégiai Hammerfestben tartóztatták le október 17-én, miután körülvitorlázta a jeges-tengeri Spitzbergák-szigetcsoportot, majd ezután a norvég tengerpart mentén hajózott.

A Spitzbergák több mint 800 kilométerre északra fekszik Norvégiától. A norvég rendőrség drónokat és elektronikai felszerelést foglalt le, miután rajtaütött a vitorláson.

A 47 éves Jakunyin ügyvédje, John Christian Elden szerint védence csak hegymászás, gleccsertúrázás és vitorlázás közben filmezett a drónnal, hozzátéve, hogy Jakunyint brit, nem pedig orosz állampolgárként kellene kezelniük a hatóságoknak.

Az NTB norvég hírügynökség szerint Jakunyint azzal vádolják, hogy számos alkalommal drónokat reptetett a Spitzbergák felett augusztus 3. és szeptember 6. között.

A vádlott édesapja Vlagyimir Jakunyin üzletember, Vlagyimir Putyin orosz elnök régi ismerőse, akit az amerikai külügyminisztérium a Krím félsziget 2014-es orosz elcsatolását követően szankciós listájára helyezett – számolt be az MTI. 

Elon Musk megemelte a Starlink műholdas internetszolgáltatás használatának havi előfizetési díját több országban, köztük Ukrajnában is − közölte az ukrán Unian hírügynökség. 

A tarifaemelésről az ukrán felhasználókat e-mailben tájékoztatták. Az új ár december 29-től automatikusan életbe lép − az ukránoktól mostantól nem 60, hanem 75 dollárt (24 ezer forintot) kérnek havonta.

Kárpátalja megye villamosenergia-hiánya meghaladja az 50 százalékot, a csúcsterhelési időszakban pedig 70 százaléknál is több ez a mutató – számolt be a karpatalja.ma szerint Olekszandr Bilak, a Zakarpattyaoblenerho vezérigazgatója.

Az igazgató kiemelte: a kritikus infrastruktúra – kórházak, vasutak, közművek épületei, katonai létesítmények – számára kiemelt áramellátást biztosítanak.

Az épületekkel azonos vonalon lévő lakótömbökben, utcákon is folyamatos az áramellátás. Az igazgató arra kérte a szerencsés lakosokat, hogy takarékoskodjanak az árammal, hogy kevesebbszer kelljen más háztartásoknak sötétbe borulniuk. Mint írták, Ukrajna-szerte összesen 27 százalékos a villamosenergia-hiány. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az  Ukrajnától nemrég elcsatolt területeket a lehető leggyorsabban kell integrálni Oroszország igazságszolgáltatási rendszerébe, a vezető szerint csak így lehet garantálni a területek lakóinak jogait. 

Az államfő kedden az oroszországi bírói kongresszuson felszólalva emlékeztetett arra, hogy

népszavazások eredményeként, emberek millióinak akaratából négy új területet csatoltak Oroszországhoz. Ezeken a területeken pedig szövetségi bíróságokat kell létrehozni. A legfelsőbb bíróságnak az igazságügyi közösség más szerveivel együtt nagy munkát kell végeznie az új bíróságok felállítása és az orosz igazságszolgáltatási rendszerbe való integrálása érdekében.

Kiemelte ugyanakkor, hogy ezt a munkát a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni annak érdekében, hogy az ezeken a területeken élő emberek számára garantálni lehessen a bírósági védelemhez való alkotmányos jogukat – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

Mint arról korábban beszámoltunk, október 3-án Oroszország jóváhagyta a Donbászi, valamint a Zaporizzsjai és a Herszoni terület Oroszországhoz csatolásáról szóló alkotmányos törvénytervezeteket. Az ott élők jövő év szeptemberében választhatnak új vezetőt maguknak, addig a Vlagyimir Putyin által kinevezett képviselők vezetik a régiókat.

Az elsők között vitt sürgősségi segélyt a felszabadított Herszonba az Ökumenikus Segélyszervezet; az azonnal fogyasztható élelmiszerekből, ivóvízből és tisztasági termékekből álló, harminctonnás, kétkamionnyi segélyszállítmány elérte a frontvonalon fekvő város nélkülözőit.

Herszont az oroszok a katonáik visszavonulása után levágták az összes közműhálózatról, fűtés, víz- és áramellátás nélkül hagyva az egykor csaknem háromszázezer lakosú kikötővárost és a környező vidéki településeket. A folyamatos orosz tüzérségi és rakétatámadásoknak kitett herszoni lakosság túlnyomó része csak a humanitárius segélyekből jut élelmiszerhez.

Az Ökumenikus Segélyszervezet Herszonban és az agglomerációban megkezdte a segítségnyújtást.

A segélyszervezet kijevi képviseletének vezetője, a szállítmány átadását a helyszínen irányító Szatmári Barnabás hangsúlyozta, hogy Herszonban a helyzet kritikus: a városban maradt nagyjából nyolcvanezres lakosság közszolgáltatások nélkül várja sorsa jobbra fordulását. Néhány kivétellel a boltok sem működnek, így a város lakóinak túlélése jelenleg is a humanitárius segítségtől függ. A várost felszabadítása óta a hatszáz méterre, a folyó túlpartján fekvő orosz állásokból naponta érik tüzérségi támadások, amelyeknek sok civil esik áldozatul.

Az ehhez szükséges elektronikai eszközöket melegedősátrakban, aggregátorokkal működtetett töltőpontokon töltik fel. A vízellátás hiányában a tisztálkodáshoz a vizet a Dnyeper folyóból merik, ivóvízhez pedig vagy humanitárius segélyeken keresztül, vagy ivóvízosztó pontokon jutnak hozzá – írja az MTI.

Ukrajna már átvette azt a 30 páncélozott gyalogsági harcjárművet (BVP–1), amelyeket Szlovákia küldött számára – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszternek a közösségi hálón közzétett bejelentésére hivatkozva kedden.

A szlovák miniszter bejegyzésében emlékeztetett: Szlovákia a gyalogsági harcjárművek fejében 15 felújított Leopard 2 A4 típusú tankot és hozzájuk való muníciót kap Németországtól.

A miniszter kifejtette: Szlovákia idén decemberben kapja meg az első tankot Németországtól, majd 2023 folyamán minden hónapban egy-két darab érkezik az országba az ígért mennyiségből.

Ezek a tankok jelentősen megerősítik a harckocsizó egységünket

– állította Jaroslav Nad az MTI szerint, hozzátéve: szerinte a csere minden részt vevő fél számára előnyös megoldás volt.

Az ukrán állami nyomozó hatóság közölte, hogy hazaárulás és egyéb bűncselekmények miatt 15 év börtönbüntetésre ítélték az orosz titkosszolgálat (FSZB) egyik odesszai ügynökét.

Azt írták, hogy az illető idén nyáron segítette az oroszokat, egyrészt azzal, hogy 2022. augusztus 22-én egy orosz zászlót helyezett el a város egyik középületén.  Az erről készült fotót aztán átadta az orosz propagandát gyártó szerveknek, amelyek ezt a fényképet a saját tartalmaik gyártására használták fel.

Az elítélt személy ezenkívül az Odesszában állomásozó ukrajnai haderőkről is információkat továbbított az FSZB-nek, valamint újabb ügynököket toborzott maga mellé volt rendvédelmi dolgozókból,

Az elítélt maga is elismerte, hogy ezáltal a város  destabilizálására törekedett, és később – amikor az oroszok elfoglalják Odesszát – az üzletembert ukrán hadifogságban lévő orosz foglyokra szerette volna kicserélni – írta az ukrán titkosszolgálat, amely október végén fogta el az elkövetőt és bűntársait.

Mintegy hetven műkincset menekítettek ki Ukrajnából a háború elől, amelyeket  madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban állítanak ki. A kiállítás keddtől áprilisig várja a látogatókat Madridban, ezután a kölni Ludwig Múzeumban lesz látható júniustól szeptemberig – írta az MTI. 

A képek széles skálát ölelnek fel a figuratív művészettől a kubizmuson, konstruktivizmuson át a szocialista realizmusig. Olyan mesterek alkotásai szerepelnek a tárlaton, mint Olekszandr Bohomazov, Vaszil Jermovolov és Anatol Petrickij.

Az alkotásokat november 15-én szállították el Kijevből. A várost azon a napon is lőtték az orosz erők, a képeket szállító teherautók szerencsére már Kijevtől kétszáz kilométernyire voltak, amikor az első találatok érték az ukrán fővárost – mondta el Francesca Thyssen-Bornemisza, Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza műgyűjtő lánya, akinek a gyűjteménye a madridi múzeumban látható.

Tizenkét órával később a teherautók átlépték a határt, és folytathatták útjukat Spanyolország felé – mondta el a műgyűjtő, az ukrajnai művészet segítségére siető múzeumokat és alapítványokat tömörítő Múzeumok Ukrajnáért kezdeményezés szervezője.

Két ukrán operaház kapta meg idén a nemzetközi operaélet Oscar-díjának is nevezett elismerést, mert az áramkimaradások és a háborús viszonyok ellenére biztosították, hogy közönségük néhány órára megfeledkezhessen a mindennapok nehézségeiről.

A lvivi és az odesszai operaház kiváló munkát végzett kihívást jelentő körülmények közepette

– állt a zsűri értékelésében az MTI szerint.

Az ítészek rámutattak: az ukrajnai háború kezdetét követő szünet után mindkét operaház folytatta a munkát, és a veszélyeket, veszteségeket bátorsággal és kitartással fogadták.

A két operaház közösen kapta az Év Társulata díjat a Nemzetközi Operadíjak (International Opera Awards) átadóünnepségén a madridi Teatro Realban hétfőn.

Olyan városokból jöttünk, ahol sötétek az utcák, de a lelkünk tele van fénnyel. Zenénk most generátoroktól zúg mindenhol, de ez a túlélésünk, az életünk zenéje

– mondta az Odesszai Nemzeti Operaházból érkezett Okszana Taranenko, amikor átvette a kitüntetést. Beszédét a közönség álló tapsviharral fogadta.