Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vallott az Ukrajna legyőzésére, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megosztására vagy tönkretételére tett kísérletében is – jelentette ki Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár csütörtökön a lengyelországi Lódzban.

Nuland az EBESZ külügyminiszteri tanácsának ülésén vesz részt. A konferencia egyik panelbeszélgetését követő sajtóértekezleten kijelentette: optimista az EBESZ jövőjét illetően. Putyin „brutális agressziója és háborús bűntettei ellenére vereséget szenvedett az Ukrajna legyőzésére tett kísérletében”, és hasonlóképpen sikertelennek bizonyultak „azon törekvései, hogy megossza vagy tönkre tegye az EBESZ-t” – mondta az amerikai politikus.

Szerinte a lódzi konferencián az EBESZ 57 tagállama közül 55-nek a képviselői „óriási egységet és ellenállóképességet” tanúsítottak azon demokratikus értékek védelmében, amelyekre az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben Helsinkiben aláírt záróokmánya utal – adta hírül az MTI.

Az említett számokkal Nuland feltehetőleg az orosz és a belorusz küldöttségre utalt. Lengyelország nem adott vízumot Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, Oroszország nevében az ülésen csak Alekszandr Lukasevics állandó EBESZ-nagykövet vesz részt. Belarusz képviselete is hasonló szintű.

Nem szabad megengedni, hogy Oroszország győzzön az Ukrajna elleni háborúban – jelentette ki Jens Stoltenberg csütörtökön Berlinben.

A NATO főtitkára a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy az észak-atlanti szövetség nem hagyja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „belerángassa a háborúba”, de nem is engedheti meg, hogy az ukrán lakosságot „fagyhalálba” rakétázó Oroszország győzzön.

Putyin győzelme arra bátorítana más autoriter vezetőket, hogy hasonló eszközökkel próbálják elérni céljaikat, ami veszélyesebbé tenné a világot, és mindannyian sérülékenyebbé válnánk

– mondta Jens Stoltenberg.

Ezért a NATO feladata Ukrajna támogatása és annak megakadályozása, hogy a háború átterjedjen más országokra – tette hozzá.

Mint mondta, ennek a támogatásnak „ára van”, amit az energia és az élelmiszerek drágulása is mutat, de „míg mi pénzzel, az ukránok az életükkel fizetnek” a nemzetközi joggal ellentétes orosz támadás elhárításáért – számolt be az MTI.

Nyilvánosságra került egy Kreml által belső használatra szánt közvélemény-kutatás, amely szerint a felmérésben részt vevők közel fele (55 százalék) a béketárgyalások pártján áll, és mindössze egynegyedük szorgalmazza a háború folytatását. A közvélemény-kutatást a külföldön működő független orosz portál, a Meduza szerezte meg. 

A felmérésből tisztán látszik, hogy július óta jelentősen megnőtt a béketárgyalásokat preferálók száma. Akkor az orosz lakosság mindössze 32 százaléka szavazott a háború gyors lezárására, 57 százalékuk teljes mellszéleséggel támogatta a „különleges katonai hadműveletet”. 

A Meduzának nyilatkozó két Kreml-közeli forrás szerint Oroszország vezetése korlátozni tervezi a nyilvánosan elérhető közvélemény-kutatásokat. 

Manapság mindenféle eredményt lehet kapni – jobb, ha egyáltalán nem csináljuk

– mondta egyikük.

Az Oroszország démonizálására tett ukrán kísérleteket segíti, hogy a német parlament népirtásnak minősítette az 1932–33-as ukrajnai éhínséget – szögezte le csütörtöki közleményében az orosz külügyminisztérium.

Ez egy újabb kísérlet annak a Nyugat által támogatott kampánynak az igazolására és bátorítására, amely Oroszország démonizálására irányul Ukrajnában, valamint arra, hogy az ukrán nemzetiségű embereket oroszok, valamint Oroszország és a volt Szovjetunió más népei ellen uszítsák

– hangsúlyozta a tárca. Az orosz külügy rámutat: a német parlament alsóháza elhallgatta, hogy az az éhínség nemcsak Ukrajnában, hanem a Szovjetunió egész területén pusztított – írja az MTI.

A német kormánykoalíció és az ellenzéki CDU/CSU blokk parlamenti képviselői erről megfeledkezve úgy döntöttek, hogy demonstratívan a támogatásukról biztosítják az ukrán hatóságok által az ultranacionalista, náci és ruszofób erők ösztönzésére kitalált politikai és ideológiai mítoszt

– olvasható az állásfoglalásban. A dokumentum szerint ezzel a provokatív akcióval „a németek megpróbálják átírni a saját történelmüket, és elfelejteni a második világháborúban általuk okozott borzalmakat”.

„Úgy tűnik, kedvelik az ukrán háborús bűnösök ideológiai követőit, akik évente fáklyákkal vonulnak a Galícia (ukrán) SS-hadosztály zászlaja alatt” – írták.

A tárca szerint a német politikai elit a Szovjetuniónak tulajdonított, „az ukrán nemzeti radikálisok által kitalált népirtással a saját bűneit próbálja kisebbíteni”. Ezek közé sorolta 27 millió szovjet állampolgár céltudatos kiirtását, a keleti fronton folytatott totális háborút, a holokausztot és Leningrád blokádját.

Ez nem a szovjet nép megsemmisítésére tett szándékos kísérlet volt?

– tették fel a kérdést. Az orosz külügyminisztérium szerint erkölcstelen az is Németország részéről, hogy nem hajlandó kártérítést fizetni a leningrádi blokád túlélőinek, elletétben a holokauszttúlélőkkel. A zárlat több mint egymillió ember éhhalálát okozta, és köztük ukránok is voltak – írták.

A Bundestagnak szégyellnie kellene magát az ilyen erkölcstelen döntések miatt, amelyek önfelmentő kísérletek a háborús bűnökért viselt felelősség alól, illetve a fajgyűlölet és a diszkrimináció fasiszta ideológiáját élesztik fel

– olvasható a közleményben.

Az orosz hatóságok betiltották a nem minősített katonai „titkok” és információk nyilvános cseréjét és megtárgyalását. Az intézkedés célja, hogy megakadályozza az orosz haderő állapotáról szóló információk „kiszivárgását” – írja a The Moscow Times. 

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) december elsején hatályba lépő rendelete egy olyan, hatvan pontot tartalmazó listát sorol fel, amely információk ugyan nem minősülnek államtitoknak, de „külföldi államok, szervezetek vagy állampolgárok felhasználhatják Oroszország ellen”. 

A tiltott témák közé tartozik például az orosz fegyveres erők felépítése és mérete, a kiképzésük, a hadsereg morális állapota vagy a fegyveres erők tagjai által elkövetett bűncselekmények.

Bear Grylls azért érkezett Ukrajnába, hogy filmet forgasson a háború sújtotta ország mindennapjairól. A világhírű brit tévés személyiség Ukrajnába érkezése után találkozott Volodimir Zelenszkijjel – írja a Korrespondent. Erről Instagram-oldalán számolt be december elsején. 

A héten abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy ellátogathattam Ukrajna fővárosába, Kijevbe, és találkozhattam Zelenszkij elnökkel

– mesélte a műsorvezető a látogatásról. 

Mila Kunis ukrán származású színésznő férjével, Aston Kutcherrel együtt 37 millió dollárt gyűjtött össze Ukrajna számára. A színésznő eredetileg az Ukrajna-beli Csernyivci városából származik. 

A People magazinnak adott interjújában azt is elmesélte, hogy a két gyermeküknek szinte semmit nem mesél a háborúról. 

A lányunk nyolc-, a fiunk pedig majdnem hatéves. Egy gyerek agya, bármilyen szép és gazdag is, ezt nem tudná felfogni

– magyarázta a színésznő, aki a szüleivel oroszul beszél. 

December elsején Kijevbe látogatott Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás (OVA) vezetője. Kárpátalja kormányzója az Ukrenergo vállalat vezetőjével, Volodimir Kudrickijjal találkozott. Mikita közösségi oldalán számolt be a találkozóról – írja a Kárpátalja.ma. 

A megbeszélésen a kárpátaljai energiaellátás és a települések fogyasztói áramellátási ütemtervének kiegyensúlyozása is szóba került.

 Az elmúlt hetekben Kárpátalján folyamatos, akár napi 16 órás, rendkívüli leállások voltak. Vállalkozások költöztek hozzánk, több százezer hazai menekült költözött el. Ez a helyzet abszolút elfogadhatatlan. Lehetetlen megoldást találni az Ukrenergo segítsége nélkül

– szögezte le Viktor Mikita. Megállapodás született azzal kapcsolatban, hogy felülvizsgálják a megyék közötti villamosenergia-elosztást – közölte a kormányzó. A felülvizsgálathoz figyelembe vesznek minden tényezőt – tette hozzá. 

A litván kormány 13 millió euróval támogatja Ukrajnát– számolt be Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter szerdán a Twitteren.

A Litvánia által elfogadott segítségből 5 millió eurót utalnak a Világbank ukrajnai alapjába, 4 milliót fordítanak Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítására, valamint 2-2 milliót a Moldovában élő ukrán menekültek és a „Gabona Ukrajnából” kezdeményezés támogatására.

Mukhtar Tleuberdi kazah külügyminiszter az Oroszország és Ukrajna közötti katonai konfliktus befejezésére szólított fel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) huszonkilencedik ülésén a lengyelországi Lodzban – írja az Ukrinform.

Most valóban szükségünk van a politikai akaratra, elsősorban ahhoz, hogy véget vessünk az Oroszország és Ukrajna között dúló pusztító háborúnak 

– hangsúlyozta a kazah miniszter. Ehhez összehangolt erőfeszítésekre van szükség – tette hozzá. 

Dmitro Kuleba külügyminiszter szerint azon a napon, amikor a levélbombát tartalmazó csomagot elküldték a spanyolországi ukrán nagykövetségére, további két nagykövetség kapott „nagyon konkrét fenyegetéseket” tartalmazó leveleket – írja az Ukrajinszka Pravda.  

Ez egyértelműen a terror új formája. A spanyol hatóságokkal együtt keményen dolgozunk azon, hogy kiderítsük, ki áll a dolgok hátterében. Természetesen sejtjük, hogy ki áll emögött, de össze kell gyűjtenünk a bizonyítékokat

– kommentálta a külügyminiszter a történteket. Szerdán más nyugtalanító események is történtek, többek között fenyegetések érkeztek több ukrán nagykövetségre is – tette hozzá Kuleba. 

Egy korábbi, háborúval kapcsolatos kijelentésére reflektálva Volodimir Zelenszkij Ukrajnába invitálta Elon Muskot – írja a The New York Times.

Az ukrán elnök szerint Elon Musknak előbb a saját szemével kellene látnia az orosz csapatok által okozott pusztítást, mielőtt kommentárt fűz a háborús eseményekhez. 

A milliárdos október elején azt javasolta, hogy a béke érdekében Ukrajna adjon fel a területeiből Oroszország javára. 

Ha meg akarja érteni, mit tett itt Oroszország, jöjjön el Ukrajnába, és a saját szemével fogja látni. Utána mondja meg, hogyan lehet véget vetni a háborúnak, ki kezdte és mikor fejezhetjük be

– szögezte le az ukrán elnök.

Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma nemrég arról számolt be, hogy a tárgyalási folyamatok eredményeképpen nemrég 50 orosz katona került vissza a kijevi rezsim által ellenőrzött területről. A foglyokat Moszkvába szállítják, ahol a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi intézményeiben rehabilitálódhatnak – írja a Meduza. 

Minden kiszabadult fogoly megkapja a szükséges orvosi és pszichológia segítséget 

– közölte a minisztérium. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szintén megerősítette a fogolycserét. Az Ukrajnába visszatért foglyok között megtalálhatók az Azovsztal védői, a Jelenovkai foglyok valamint a donyecki és luhanszki csaták sebesültjei.

A NATO továbbra is háborúra kényszeríti Kijevet – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön az észak-atlanti szövetség bukaresti külügyminiszteri tanácskozását értékelve.

A szövetség még mindig az utolsó ukránig akar harcolni, és a szövetség még mindig fegyvert pumpál Ukrajnába. Így természetesen meghosszabbítja a háborút, és ezáltal a helyzetet éppen az ukrán rezsim számára nehezíti meg

– mondta.

Peszkov azt hangoztatta, hogy nem lesz legitimitásuk azoknak a bíróságoknak, amelyek létrehozását egyes nyugati országok kezdeményezik Oroszország ukrajnai tevékenységének kivizsgálására. Mint mondta, Moszkva nem fogadja el őket, és elítéli őket – számolt be az MTI.

Az orosz flotta hajói továbbra is folytatják a hírszerzést a Fekete-tengeren, hogy felkészüljenek az Ukrajnára mért esetleges rakétacsapásokra – írja az Unian ukrán hírügynökség.

 Az orosz flotta hajóinak jelenléte a Fekete-tengeren azt jelenti, hogy a légi felderítés és az esetleges rakétacsapások előkészítése folytatódik. Fel kell készülnünk

– jegyezte meg Natalija Humenyuk, az ukrán Déli Operatív Parancsnokság szóvivője.

Az orosz kulturális minisztérium azt tervezi, hogy ha befejeződik a háború, akkor állandó kiállítást nyitnak a „különleges katonai hadművelet” hőseinek emlékére – közölte a minisztérium sajtószolgálata csütörtökön a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

Szívből támogatjuk ezt a kezdeményezést. A kulturális minisztériumban már dolgoznak azon, hogy egy állandó kiállítást hozzanak létre, amely az orosz hősök és védők emlékének megörökítésére, a jelenlegi események igaz történetének megőrzésére szolgál

– közölte a tárca.

Légiriadót rendeltek el Ukrajna-szerte, miután ukrán tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy Oroszország újabb rakéta- és dróncsapásokra készül – számolt be az Al Jazeera.

Ukrajnában általános légiriadó van érvényben. Menjenek az óvóhelyre

– írta az ország határszolgálata Telegramon.

Levélbombát küldtek ismeretlenek Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek − közölte a spanyol belügyminisztérium csütörtökön.

A tárca tájékoztatása szerint az egy héttel ezelőtt, hagyományos postai úton kézbesített küldemény fennakadt a miniszterelnöki hivatal biztonsági szolgálatának ellenőrzésén − írta meg az MTI.

Az elmúlt 24 órában levélbomba érkezett a madridi ukrán nagykövetségre, amelynek egyik munkatársa könnyebben megsérült, a Torrejón de Ardozban található katonai légi bázisra, valamint egy zaragozai fegyvergyártó céghez is.

Nem állíthatók helyre Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatai − jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai, az európai biztonság kérdéseiről megtartott sajtótájékoztatóján.

Egyedül csak az világos, hogy ha és amikor, egy bizonyos időpontban nyugati szomszédaink − és a szomszédságtól nem lehet elszakadni −, nyugati szomszédaink és korábbi partnereink hirtelen érdeklődni kezdenek majd az európai biztonsággal kapcsolatos közös munka valamilyen módon történő helyreállítása iránt, akkor ez a helyreállítás nem sikerül majd

− mondta Lavrov.    

Álláspontja szerint Európa biztonságát teljesen alárendelték az Egyesült Államokénak, ami egyebek között abban is megnyilvánul, hogy Washington elveti a földrésznek a NATO-tól különböző stratégiai autonómiáját. Lavrov hangoztatta, hogy a NATO visszatért a több mint hét évtizeddel ezelőtti hidegháborús feladatköréhez, nevezetesen ahhoz, hogy az oroszokat Európán kívül, az amerikaiakat Európán belül, a németeket pedig ellenőrzés alatt tartsa. Hozzáétette, hogy ez a felügyelet szerinte Németország mellett most már az egész kontinensre kiterjed − írta meg az MTI. 
   

Egy ukrán energetikai magáncég közölte, hogy az ország villamosenergia-infrastruktúrájának 40 százaléka sérült, mivel az orosz támadások továbbra is az ellátást célozzák − írta meg a The Guardian. 

Október óta milliók maradtak áram nélkül vagy csak időszakos áramellátással, mivel Oroszország az ukrán energiarendszerre összpontosítja a támadásait.

Oroszország az ukrán energiarendszer 40 százalékát tette tönkre terrorista rakétatámadásokkal. Többtucatnyi energetikai dolgozót megöltek és megsebesítettek

− közölte a DTEK vállalat a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában.

Az Európai Unió kezdeményezést indított Laptops for Ukraine néven, amelynek keretében főként laptopokat, okostelefonokat és táblagépeket gyűjt ukrajnai iskolák, kórházak és közigazgatási szervek számra – tájékoztatott az Európai Bizottság csütörtökön.

A közlemény szerint az ukrán hatóságok elsősorban laptopokat kértek, ugyanis legalább 70 ezer tanárnak van szüksége az eszközre a tanítás folytatásához. A háború sújtotta régiókban mintegy ötezer iskolában van szükség laptopra vagy más digitális eszközre, hogy a körülbelül 200 ezer iskolás tanulhasson. Ennél is több, valamint különlegesebb eszközökre van szükség más ágazatokban, leginkább a kórházakban és a közigazgatásban.

Az uniós bizottság közölte, az európai vállalatok, magán- és állami cégek közvetlenül az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül adhatnak nagyobb mennyiségű és értékű adományokat. Kisebb adományokat a Belgiumban székhellyel rendelkező szervezetek, cégek és állampolgárok adományozhatnak a digitális technikai iparágat képviselő DigitalEurope szervezeten keresztül. A kezdeményezést később más gyűjtőközpontokkal egészítik ki Európa-szerte.

Az adományok között az otthonokban vagy irodákban található új vagy használt, de működőképes laptopok, okostelefonok vagy táblagépek, illetve más technológiai berendezések szerepelhetnek – számolt be az MTI.

Az Amazon Web Services együttműködési megállapodást írt alá Ukrajnával, melynek értelmében a vállalat 75 millió dolláros támogatást nyújt az országnak.

Mint Mihajlo Fedorov, Ukrajna miniszterelnök-helyettese elmondta, az orosz–ukrán háború kezdetén az AWS az elsők között segített fenntartani az ország digitális infrastruktúráját.

A vállalat emellett ukránok ezreinek nyújt edukációt az informatikai szakterületeken. Egy hónap alatt már több mint 11 ezer ukrán csatlakozott a programhoz, akik hamarosan informatikai szakemberekké válhatnak – írja az Unian hírügynökség.

Befejeződött a Magyar Légierő balti légtérellenőrzési küldetése, amelyet a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében láttak el a magyar Gripenek az elmúlt négy hónapban; a magyar vadászokat vezető nemzetként a lengyel légierő váltotta fel csütörtökön a litvániai Siauliában − közölte az MTI. 

 A balti légteret ellenőrző négy magyar vadászgépből álló kontingenst a küldetés időtartama alatt 19 alkalommal riasztották éles helyzetben, a gépek 246 alkalommal szálltak fel és 304 repült órát teljesítettek. Az éles riasztásokra valamennyi alkalommal azonosítatlan orosz gépek megjelenése miatt került sor.

A BAP, amelyeknek részeként 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai, most először magyar vezetéssel látta el feladatát. A magyar légierő 2015 és 2019 után most harmadik alkalommal teljesített szolgálatot a Baltikumban.
   

Összesen 5,7 milliárd dollárt tervez elkülöníteni az ENSZ jövőre Ukrajnának, amely a háború kezdete óta már 13,6 millió ukránnak nyújtott segítséget – írja az Unian ukrán hírportál.

Martin Griffiths, az ENSZ vészhelyzeti segélyezési koordinátora úgy látja: az Ukrajnában zajló háború Európa egy részét „csatatérré” változtatta.

A szervezet egyúttal arra is emlékeztet, hogy az Ukrajna és Oroszország között zajló háború miatt 37 országban mintegy 45 millió ember éhezik.

Az ukrajnai invázióra válaszul Svájc 7,9 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztott be. Emellett 15 orosz tulajdonú ingatlant is lefoglaltak a hatóságok.

Az ország bankjainak pedig tilos 100 ezer svájci franknál nagyobb összegű betétet elfogadniuk orosz állampolgároktól, oroszországi székhelyű személyektől vagy szervezetektől.

A berni kormány a februári inváziót követően az EU mellett foglalt állást a szankciókról szóló vitákban, írja a The Guardian.

Fogolycseréről állapodtak meg a keleti Donyeck régióban − állította a területre Oroszország által kinevezett legfőbb tisztviselő.

Denisz Pusilin azt mondta, hogy mindkét fél 50 hadifoglyot ad át még csütörtökön, de ezt Kijev még nem erősítette meg − írta meg a Sky News. 

A keleti régió jelentős részei orosz megszállás alatt állnak, de Vlagyimir Putyin eddig nem tudta elérni, hogy a Donbász egészét elfoglalja.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban minden béketárgyalást csak Ukrajna önkéntes beleegyezésével lehet lefolytatni, megengedhetetlen a határok erőszakos megváltoztatását jóváhagyó megállapodás – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön Lódzban, az EBESZ kétnapos ülése megnyitóján.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának ülésén Duda felidézte: a szervezetben idén betöltött lengyel soros elnökség alatt megoldást igyekeztek találni a Moszkva által kiváltott biztonsági válságra, ehhez felhasználtak minden létező EBESZ-mechanizmust.

Beismerte: a szervezet politikai és katonai lehetőségei „elégtelenek, mert a konfliktusban álló felek jóakaratán és együttműködésén múlnak”. Szerinte minden béketárgyalást csak Ukrajna önkéntes beleegyezésével szabad lefolytatni, és lehetetlen beleegyezni olyan megállapodásba, amely a határok erőszakos megváltoztatását hagyná jóvá.