Az ország északi részén kialakult helyzet kihívások elé állítja a pristinai vezetést – közölte Vjosa Osmani koszovói elnök csütörtökön a pristinai parlamentben.
A koszovói elnök szerint a feszültségekért az észak-koszovói bűnbandák felelősek, akiket Szerbia pénzel. Hozzátette, az észak-koszovói helyzetet azért nehéz kezelni, mert Szerbiának még mindig vannak követelései Koszovóval szemben. Vjosa Osmanj szerint Szerbiával csak kölcsönös elismerés útján lehet rendezni a vitás kérdéseket, vagyis csak akkor, ha Belgrád elismeri Koszovó függetlenségét.
Milos Vucevic szerb védelmi miniszter elmondta, békésen telt az éjszaka Észak-Koszovóban, de továbbra is feszült a helyzet, az emberek már hat napja védik a felállított barikádokat. Véleménye szerint a koszovói szerbek senkit sem veszélyeztetnek, az útlezárásokkal csak arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy Koszovó és miniszterelnöke, Albin Kurti milyen egyoldalú, szerbellenes lépéseket tett az utóbbi időben.
Világos, hogy Szerbia mit hajlandó eltűrni, és mit nem, ez nagyon is jól látható, és mindenki számára egyértelmű, ezért senki nem ringathatja magát illúziókba. Teljesen téves az a feltevés, hogy Szerbia nem tudja, mit tesz, nincsenek tervei, és nincsen stratégiája a helyzet alakulásától függően. Van. Mi csak tisztességesen viselkedünk, és igyekszünk visszatérni a párbeszéd keretei közé
– húzta alá. Hozzátette, a cél az, hogy az összeütközéseket bármi áron elkerüljék, viszont Pristina továbbra is olyan lépéseket tesz, amelyek azt az érzetet keltik, hogy a szerbek nemkívánatosak Koszovóban.
Aleksandar Vucic szerb elnök a múlt héten bejelentette, hogy Szerbia kérni fogja a NATO koszovói békefenntartóit, engedélyezzék számára szerb katonák és rendőrök Koszovóba telepítését, bár, mint mondta, kételkedik abban, hogy Belgrád megkapja az erre vonatkozó beleegyezést. A kabinet csütörtök este ül össze, hogy megvitassa a kérést, amely szerint ezer szerb fegyverest küldene Koszovó északi részébe. Belgrád az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatára hivatkozva kérelmezi a katonák visszaküldését, a dokumentum szerint ugyanis a NATO fennhatósága alatt álló békefenntartó erő engedélyezheti, hogy a szerb hadsereg és rendőrség tagjai Koszovóba mehessenek.
Koszovó északi részén hónapok óta feszült a helyzet. A helyi szerbek barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoznak az ellen, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.