Csúcsszintű azeri–örmény–orosz egyeztetést tartottak a hegyi-karabahi rendezésről – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Szentpétervárott.
Putyin Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és a Nikol Pasinján örmény kormányfővel folytatott hétfői megbeszéléséről tett bejelentést kedden, amikor az örmény vezetőt második alkalommal is külön fogadta a Független Államok Közösségének (FÁK) kétnapos, nem hivatalos csúcstalálkozója alkalmából. A háromoldalú megbeszélésről csak annyit árult még el, hogy témája a dél-kaukázusi helyzet rendezése volt, az örmény–azeri kapcsolatrendszer és minden, ami Karabahhoz kapcsolódik.
Pasinján a maga részéről megköszönte az orosz vezetőnek a lehetőséget, hogy megvitatták a hegyi-karabahi enklávéhoz az örmény határtól elvezető lacsini folyosó körül kialakult helyzetet, amelyet a legsürgetőbb kérdésnek nevezett. Az útvonalat magukat környezetvédőként pozicionáló azeri aktivisták zárták el, súlyos fennakadásokat okozva a 120 ezres lakosú terület ellátásában. Emiatt Jereván passzivitással vádolta meg az orosz békefenntartókat.
A nyilatkozók megerősítették elkötelezettségüket a Jereván és Baku közötti kapcsolatok átfogó normalizálására vonatkozó megállapodások betartása mellett. Az azeri és az örmény vezető üdvözölte Oroszország készségét a kapcsolatok normalizálásának előmozdítására. A felek megállapították, hogy az orosz békefenntartók kulcsfontosságú szerepet játszanak a régió biztonságának megteremtésében.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Szerhij Kovalenko, a Yasno energetikai vállalat vezérigazgatója a Facebookon számolt be a kijevi villamosenergia-helyzetről.
Kijev stabil mennyiségű áramot kap. Természetesen korlátozásokkal, de folyamatosan. Ez az első jó hír. Ezeket a mennyiségeket egyenletesen el lehet osztani ideiglenes hálózat-visszakapcsolási konstrukciók révén. Ez a második jó hír
– írta Kovalenko.
Ugyanakkor megjegyezte: nehéz megjósolni, hogy mi várható, ha jelentősen csökken a hőmérséklet, és nő a fogyasztás.
Ukrajna-szerte továbbra is komoly problémát jelent az áramellátás az orosz támadások tartóssága miatt – mondta Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter, figyelmeztetve, hogy szilveszterkor „maximális károkat szenvedhet az energiarendszer”.
Haluscsenko az ukrán televízióban kedden elmondta: Ukrajna megpróbálja kihasználni az orosz támadások közötti időt arra, hogy az energiatermelés növelésével csökkentse az energiahiányt, és növelje az áramátviteli kapacitást is – írja a CNN.
Az ünnepek alatt nagyobb lehet az ágyúzás kockázata
– tette hozzá Haluscsenko.
2022. december 27-én, kedden az orosz csapatok ismét ágyúzták Herszon városát, és eltalálták a helyi kórház szülészeti osztályát. A kórház épülete súlyosan megrongálódott, az ablakai betörtek.
Az Unian beszámolója szerint 27-én két gyermek született ott, az orvosoknak sikerült elvégezniük a császármetszést az oroszok támadása előtt. Halálos áldozatokról nem tudni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Olaszország azt fontolgatja, hogy légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának – írja a The Kyiv Independent.
A Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott beszélgetést követően Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Olaszország fontolgatja Ukrajna légvédelmi rendszerekkel való ellátását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök meghozta döntését: aláírta azt a rendeletet, amely 2023. február 1-jétől öt hónapra megtiltja a kőolaj és a kőolajtermékek szállítását azokba az országokba, amelyekben követelik az Európai Unió által bevezetett árplafon betartását.
Ezenfelül Putyin megtiltotta a külföldi vevőknek történő olajszállításokat is, ha a szerződésben árplafonrögzítési mechanizmust alkalmaznak. Az orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása az árplafont bevezető országokba csak Putyin különhatározata alapján lesz lehetséges.
Az új rendeletről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Annalena Burbock német külügyminiszter szerint nem lehet normális kapcsolatot kialakítani Oroszországgal – írja az Ukrajinszka Pravda.
Legyünk őszinték: ezzel a jelenlegi Oroszországgal nem lehet normális a kapcsolat. Sok oroszhoz hasonlóan mi is békés és demokratikus Oroszországot szeretnénk, amely nem jelent fenyegetést a szomszédaira. De ne legyenek illúzióink, más valóságban élünk
– vélekedett a német külügyminiszter, aki hangsúlyozta: „A feladat az kell legyen, hogy a közös védelmünket Oroszországgal szemben tartósan megerősítsük.”
Kiemelte, hogy a Nyugat mindaddig erősíteni fogja az Oroszország elleni szankciókat, amíg „a brutális, agresszív háború és a nemzetközi jog megsértése” folytatódik, mivel „Ukrajna Európa szabadságát is képviseli”.
A posztszovjet országok vezetői emlékgyűrűket kaptak Vlagyimir Putyintól a Független Államok Közössége (FÁK) csúcstalálkozóján.
Egyesek ezt a gesztust A Gyűrűk Ura filmre való hivatkozásnak tekintik.
Olvastuk Tolkient, és rossz hírünk van Putyinnak
– válaszolta az ukrán biztonsági szolgálat. Ebben a kontextusban Oroszországot Mordorként értelmezik, az orosz elnököt Sauronként, egyik legfőbb szövetségesét, Aljakszandr Lukasenkát pedig Sarumánhoz hasonlítják.
Nem ez volt azonban az egyetlen filmes hasonlat a napokban, amely alapján Oroszország vesztesen fog kijönni a háborúból.
Amint arról már beszámoltunk, az ukrán védelmi minisztérium egy Die Hard témájú videót tett közzé, amelyben új HIMARS rakétarendszerükkel büszkélkednek. Az a videó az 1988-as akciófilmmel vont párhuzamot, ahol végül a lesajnált rendőr, John McClane egyesével iktatta ki a terroristákat, és megmentette a csapdába esett dolgozókat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden közölte, hogy az olasz kormány további 10 millió eurót különít el Kijev támogatására.
Köszönetemet fejeztem ki Olaszország miniszterelnökének, George Meloninak Ukrajna szolidaritásáért és mindenre kiterjedő támogatásáért. Üdvözölte, hogy az olasz kormány további 10 millió eurós segélyt különített el
– írta a Twitteren.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egy telefonbeszélgetés alkalmával Rómába hívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és megerősítette látogatási szándékát Kijevbe is.
Meloni elmondta, támogat minden olyan kezdeményezést, amely az igazságos béke megteremtését célozza Ukrajnában.
Meloni az ukrán vezetővel folytatott telefonbeszélgetés alkalmával teljes támogatásáról biztosította Kijevet a politikai, katonai, gazdasági és humanitárius tervekben, valamint az energia-infrastruktúra helyreállításában és az ország jövőbeli újjáépítésében – számolt be az ukrán sajtó.
A Kreml kirúgta a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezérezredesét, Eduard Csernovolcevet – írja az Unian.
A The Insider szerint Csernovolcev felügyelte az FSZB Kutatóintézetet, ahol mindenféle mérget fejlesztenek egy titkos laboratóriumban. Az intézet alkalmazottai közvetlenül részt vettek az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus, Dmitro Bikov író és Vladimir Kara-Murza közéleti személyiség megmérgezésében.
Az FSZB egyik forrása szerint Csernovolcev hosszú ideig Kijevben élt, és nem támogatta a háborút. Az illető szerint a tábornok „nagyon megbánta az ukrajnai hadművelet megkezdését, és barátai társaságában többször is elmondta, hogy minden túl messzire ment”.
Csaknem 1500 ember maradt áram nélkül a Donyecki Népköztársaságban lévő Horlivkában, miután az ukrán fegyveres erők lőtték a települést – írja a TASZSZ.
Ivan Prihodko, a város vezetője alátámasztotta a hírt, miszerint a település egy része áram nélkül maradt, mert a várost az ukrán fegyveresek ágyúzzák.
Csúcsszintű azeri–örmény–orosz egyeztetést tartottak a hegyi-karabahi rendezésről – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Szentpétervárott.
Putyin Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és a Nikol Pasinján örmény kormányfővel folytatott hétfői megbeszéléséről tett bejelentést kedden, amikor az örmény vezetőt második alkalommal is külön fogadta a Független Államok Közösségének (FÁK) kétnapos, nem hivatalos csúcstalálkozója alkalmából. A háromoldalú megbeszélésről csak annyit árult még el, hogy témája a dél-kaukázusi helyzet rendezése volt, az örmény–azeri kapcsolatrendszer és minden, ami Karabahhoz kapcsolódik.
Pasinján a maga részéről megköszönte az orosz vezetőnek a lehetőséget, hogy megvitatták a hegyi-karabahi enklávéhoz az örmény határtól elvezető lacsini folyosó körül kialakult helyzetet, amelyet a legsürgetőbb kérdésnek nevezett. Az útvonalat magukat környezetvédőként pozicionáló azeri aktivisták zárták el, súlyos fennakadásokat okozva a 120 ezres lakosú terület ellátásában. Emiatt Jereván passzivitással vádolta meg az orosz békefenntartókat.
A nyilatkozók megerősítették elkötelezettségüket a Jereván és Baku közötti kapcsolatok átfogó normalizálására vonatkozó megállapodások betartása mellett. Az azeri és az örmény vezető üdvözölte Oroszország készségét a kapcsolatok normalizálásának előmozdítására. A felek megállapították, hogy az orosz békefenntartók kulcsfontosságú szerepet játszanak a régió biztonságának megteremtésében.
Donyeck körzetében az orosz hadsereg offenzívája legyőzte az ukrán 79. ejtőernyős rohamdandárjának egységeit, megsemmisítve mintegy hatvan katonát, három gyalogsági harcjárművet és hét egyéb járművet – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a harci cselekmények következtében Kupjanszk irányában mintegy harminc katonát, két páncélozott harcjárművet és három egyéb járművet, Liman irányában több mint negyven katonát, négy páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, a Donyecki terület déli részén pedig négy páncélozott harcjárművet és két kisteherautót veszítettek.
Az MTI értesülései szerint az orosz rakéta- és tüzérségi erők Kramatorszk közelében csapást mértek az ukrán 80. ejtőernyős támadó dandár tartalék vezetési pontjára, továbbá 67 tüzérségi egységre és tüzelőállásra, valamint 89 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra.
Megsemmisítettek egyebek között két amerikai gyártmányú M777-es tarackot, egy Uragan és két Grad sorozatvetőt, két 2C1 Gvozgyika önjáró tarackot, négy Mszta–B és két D–20-as löveget. Az orosz légvédelem lelőtt három ukrán drónt, két Uragan-lövedéket, valamint három amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát.
Egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy nyitott az Ukrajnával való tárgyalásokra, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Kijev és a Nyugat Oroszország elpusztítására törekszik, és Ukrajnának teljesítenie kell Moszkva követeléseit, különben az orosz hadsereg fogja megoldani a problémát.
Putyin tárgyalási ajánlatát Ukrajna visszautasította. Kijev azt mondta, hogy addig harcol, amíg Oroszország ki nem vonul – írja az Euronews.
Javaslataink, amelyek a rezsim (az ukrán kormány) által ellenőrzött területek demilitarizálására és nácitlanítására, az Oroszország, beleértve az új területeink biztonságát fenyegető veszélyek megszüntetésére vonatkoznak, jól ismertek az ellenség előtt. Csak egy dolgot kell megtennie: önként és jóhiszeműen teljesíteni őket. Egyébként az orosz hadsereg fogja megoldani a problémát
– mondta Lavrov.
Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „a szabadságnak nagy ára van, de a rabszolgaság még többe kerül”.
Ebben a csatában a mi igazán erős és hatékony fegyverünk a szellemünk és tudatunk kalapácsa és kardja. A bátorság és vitézség olyan erény, amely arra sarkall minket, hogy jót cselekedjünk és felülkerekedjünk a gonoszon. A bátorság legfőbb velejárója a kitartás, hogy valaki bármi áron véghezviszi a küldetését. Az igazság beragyogja előttünk az utat, amit ismerünk és megvédünk. A mi igazságunk a szabadságért folytatott küzdelem. A szabadságnak nagy ára van, de a rabszolgaság még többe kerül
– fogalmazott az ukrán elnök a The Guardian szerint.
Októberhez képest Ukrajna államadóssága 4,34 milliárd dollárral, 107,46 milliárd dollárra nőtt novemberben – közölte Danyiil Getmancev, a Verhovna Rada (Ukrajna legfelsőbb tanácsa) pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője.
Az illetékes szerint november végén Ukrajna államadóssága 3929,7 milliárd hrivnya, devizában számítva pedig 107,46 milliárd dollár (40407 milliárd forint) volt. Novemberben a hrivnyában kifejezett államadósság 158,7 milliárd hrivnyával, devizában pedig 4,34 milliárd dollárral nőtt.
A parlamenti szakbizottság vezetője szerint az államadósság novemberi növekedését elsősorban a költségvetési hiány finanszírozását szolgáló külső hitelek okozták. Danyiil Getmancev szerint Ukrajna egyebek között 2,5 milliárd eurós kedvezményes, hosszú lejáratú uniós hitelhez jutott novemberben – írja az MTI.
Az illetékes rámutatott arra, hogy Ukrajna államadóssága november végén a GDP 83,1 százaléka volt az október végi 79,7 százalék után. Múlt év végén ez az arány jóval alacsonyabb, a GDP 48,9 százaléka volt.
A hivatalos riasztási térkép szerint kedd délután légiriadót hirdettek Ukrajna egész területén.
Utoljára december 25-én, vasárnap volt légiriadó több ukrán régióban is.
A belorusz védelmi minisztérium egyik vezető tisztviselője arról számolt be 2022. december 25-én, hogy az Iszkander taktikai rakétarendszer és az S–400-as légvédelmi rendszer, amelyet Oroszország Fehéroroszországba telepített, üzemkész – írta meg az Euractiv.
Katonáink és csapataink kiképzése befejeződött az Orosz Föderáció és a Belarusz Köztársaság erőinek közös kiképzőpontján
– jelentette be egy videós Telegram-posztban Leonid Kasinszkij, a Belarusz Propagandaminisztérium főigazgatója. „Ezek a fegyverek (az Iszkander és az S–400-as rendszer) mától (december 25.) szolgálatban vannak, és készek rá, hogy rendeltetés szerinti szolgálatukat teljes mértékben ellássák” – tette hozzá.
Az nem derült ki, hogy pontoson mennyi, nukleáris fegyverek szállítására alkalmas Iszkandert vittek Belaruszba, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök még júniusban bejelentette, hogy Moszkva rakétákkal és légvédelmi rendszerekkel fogja támogatni Minszket.
Oroszország fontos stratégiai pontként alkalmazza Belaruszt az Ukrajnával folytatott háborúban. A nukleáris töltetek szállítására alkalmas, újonnan elhelyezett fegyverek nagyjából 500 kilométeres hatótávolsága mélyen a NATO-területek belsejéig nyúlnak, ezzel közvetlenül fenyegetve Lengyelországot is.
Az ukrán hírszerzés szerint egy Wagner-csoporthoz köthető orosz tisztet neveztek ki az orosz nyugati katonai körzet parancsnokává.
Az amerikai Háborúkutató Intézet legutóbbi frissítésében azt írta, hogy Jevgenyij Nyikiforov a délnyugat-oroszországi Voronyezsi terület Bogucsarban lévő parancsnoki állásából irányítja az orosz erők nyugati csoportját – írja a The Guardian.
Nyikiforov állítólag azért váltotta fel Szergej Kuzovlev vezérezredest a nyugati haderő parancsnokaként, mert Nyikiforov tagja annak a szövetségnek, amelyet Szergej Szurovkin, az ukrajnai orosz erők főparancsnoka és Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport magánvállalat alapítója hozott létre.
Az ukrán hírszerzés korábban arról számolt be, hogy Jevgenyij Prigozsin szövetséget kötött Szergej Szurovkinnel, és mind Prigozsin, mind Szurovkin az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu riválisai.
Agyonlőttek egy házaspárt Beriszlav városában, a Herszoni területen állítólag Oroszországgal való kapcsolatuk miatt – írja a TASZSZ.
Az Ukrán Fegyveres Erők által ellenőrzött területeken külföldi zsoldosok alkoholos vagy kábítószer-mérgezéses állapotban magánháztartásokat raboltak ki, meglincselték a helyi lakosságot Oroszországgal való kapcsolatuk miatt. Az egyik eset az, hogy Beriszlavban a zsoldosok agyonlőttek egy férfit és feleségét
– állítják a térséghez tartozó orosz bűnüldöző szervek. Hozzátették: a városban jelenleg nagy számban tartózkodnak „külföldi zsoldosok”, főleg lengyelek és afroamerikaiak.
Ukrajnában lefoglalták Aliser Uszmanov orosz–üzbég oligarcha csaknem kétmilliárd hrivnya (húszmilliárd forint) értékű vagyonát.
Az ukrajnai nyomozásból kiderült, hogy az Orosz Föderáció föld alatti raktárakat létesített, ahol több mint 160 ezer tonna ukrán vasércet tároltak.
Rejtett nyersanyagokat találtak Ukrajna több tengeri kikötőjének területén. A lefoglalt ásványok összértéke csaknem kétmilliárd hrivnya
– jelentette az Ukrán Biztonsági Szolgálat az Unian szerint.
Megállapították a talált vasérctételről, hogy egy orosz oligarcha, Aliser Uszmanov cégéhez tartozik, aki a Kreml legfelsőbb katonai-politikai vezetésének tagja.
Egy ukrán elnöki tanácsadó szerint Vlagyimir Putyin állítása, miszerint Oroszország „kész tárgyalni” a háborúról, csak arra szolgál, hogy Moszkva időt nyerjen, és nem lehet benne megbízni.
Alekszandr Rodnyánszkij, Volodimir Zelenszkij gazdasági tanácsadója közölte,
a villámháború szörnyen rosszul sikerült Oroszország számára, ezt ők is tudják, ezért több időre van szükségük, hogy átcsoportosítsák és újjáépítsék csapataikat.
Hozzátette, hogy a Kreml megpróbálja lebeszélni a világot arról, hogy további katonai segélyt küldjön Ukrajnának, de az ukrán elnöki tanácsadó szerint nem szabad ebbe a csapdába esniük – írja a The Guardian.
Putyin vasárnap azt mondta, hogy Oroszország kész tárgyalni minden érintett féllel az elfogadható megoldásokról az ukrajnai háborúval kapcsolatban, de azzal vádolta Kijevet és nyugati szövetségeseit, hogy elutasítják a tárgyalásokat.
A leggazdagabb ukránok együttes vagyona közel feleződött, több mint húszmilliárd dollárral, 22,5 milliárd dollárra csökkent az orosz intervenció februári kezdete óta – derült ki a Forbes magazin kedden ismertetett ukrán kiadásában, ahol a húsz leggazdagabb ukránt értékelték.
Ukrajna leggazdagabb vállalkozója továbbra is a Metinvest bányászati és kohászati vállalat, valamint a DTEK holding vezetője, Rinat Ahmetov.
Vagyonát a lista összeállítói 4,4 milliárd dollárra becsülik, jócskán zsugorodott a februári 13,7 milliárd dollárhoz képest. Az ő tulajdona az Azovsztal és az Iljics acélgyár, ami a gyakorlatilag a földdel egyenlővé tett, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Mariupolban volt.
A második és harmadik helyet az IT-szféra képviselője, Makszim Litvin és Alekszej Sevcsenko foglalja el.
Egyaránt 2,3 milliárd dolláros vagyonnal februárban mindkettőjüknek négymilliárd dollár volt a vagyona. A lista negyedik helyén Viktor Pincsuk áll. A kohászati és ingatlanüzletágban érdekelt vállalkozó vagyona az átlaghoz képest kevésbé csökkent, a februári 2,6 milliárd dollárról 2,2 milliárd dollárra mérséklődött.
Az első húszban ott van Petro Porosenko volt ukrán elnök is, akinek a vagyona 1,6 milliárd dollárról 730 millió dollárra mérséklődött. Ugyanakkor a lap a lista ismertetésével kapcsolatban megjegyezte, 2022 nem a vagyonmérések ideje.
A listán szerepelők számos eszköze megsemmisült, orosz ellenőrzés alá került vagy komoly károkat szenvedett – összegezte az MTI.
Az Orosz Labdarúgó-szövetség (RFSZ) másodszor is elhalasztotta a döntést arról, hogy kilép-e az Európai Labdarúgó-szövetségből (UEFA), és csatlakozik az ázsiai konföderációhoz (AFC).
Az ügyben először péntekre hívták össze az RFSZ végrehajtó-bizottságának ülését, de a tanácskozáson nem jutottak közös nevezőre, ahogyan a keddi összejövetelen is csak azt tudták rögzíteni, hogy még további egyeztetések szükségesek.
A TASZSZ szerint a végső szavazásra december 31-ig kerítenek sort.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és az UEFA február 28-án – négy nappal Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után – felfüggesztette az orosz válogatott és az orosz klubcsapatok részvételét a nemzetközi sorozatokban. Az orosz nemzeti együttes így lemaradt a katari világbajnokság pótselejtezőjéről, és nem vehet részt a 2024-es németországi Európa-bajnokság kvalifikációjában sem. A válogatott csupán három barátságos mérkőzésen lépett pályára a szankciók bevezetése óta: a kirgiz, a tádzsik és az üzbég válogatott ellen játszott.
Ha az RFSZ kérelmezi, és az AFC pozitívan áll hozzá, az oroszok részt vehetnek az Ázsiában zajló sportági eseményeken. Nem ez lenne az első példa konföderációváltásra: Izrael 1992-ben pártolt át az európai szövetséghez, miután az AFC politikai okokból felfüggesztette tagságát, míg Ausztrália sportszakmai megfontolások miatt csatlakozott 2006 elején az AFC-hez.
A Fekete-tengeren ellenséges tevékenység zajlik, stratégiai és taktikai repülés előkészítése, és arra is van esély, hogy nemcsak rakétákkal támadnak, hanem kombinált kamikazedrónokkal is – írja az Unian.
Natalja Humenyuk, a Dél-Ukrajnai Honvédség Közös Koordináló Sajtóközpontjának vezetője olyan jeleket nevezett meg, amelyek az oroszok szándékát jelzik, hogy masszív támadást indítsanak Ukrajna ellen.
A szakértő szerint a terrorista állam célja, hogy az ünnepeket elrontsa, miután megfigyelték, hogy három rakétahordozó közül kettő a víz alatt van, ami megnehezíti a rakétakilövés észlelését. Ezekre készül az ukrán hadsereg, amely megfigyelte az orosz hadsereg stratégiai és taktikai repülésének előkészületeit egy hatalmas rakétacsapásra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy kész tárgyalni bármilyen résztvevővel az elfogadható megoldásokról az ukrajnai háborúval kapcsolatban – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség Putyin vasárnapi interjújára hivatkozva.
Nem gondolom, hogy ez annyira veszélyes lenne, jó irányba haladunk, megvédjük nemzeti érdekeinket és polgáraink, népünk érdekeit
– mondta Putyin.
Készek vagyunk tárgyalni bárkivel, az elfogadható megoldásokról, bárkivel, aki részt vesz ebben az egészben, ez csupán rajtuk múlik. Nem mi vagyunk azok, akik nem hajlandók tárgyalni, hanem ők.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó válaszul azt tweetelte, hogy Putyinnak vissza kell térnie a valóságba, Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az állampolgárait gyilkolja – írja a CNN.
Oroszország nem akar tárgyalásokat, de megpróbál kibújni a felelősség alól. Ez nyilvánvaló, ezért a bírósághoz fordulunk.
Vasárnap Pavlo Kirilenko, a Donyecki területi katonai közigazgatás vezetője azt mondta, hogy az orosz csapatok három rakétával találták el Kramatorszk városát. Az egyik találat egy ipari területet ért, áldozatok azonban nem voltak.
Vlagyimir Putyin az elmúlt 24 órában kétszer is találkozott belorusz kollégájával, Alekszandr Lukasenkával, hogy „számos kérdést véglegesítsenek” – közölte a belorusz állami Belta hírügynökség.
A megbeszélésekre Szentpétervárott került sor kedd reggel az Orosz Múzeumban tartott reggelinél, valamint hétfő este a Független Államok Közössége (FÁK) informális csúcstalálkozóján.
Tegnap nemcsak tea mellett, hanem hazatérve késő este is sok kérdést megvitattunk. Egyes államoknak olykor évekbe telik, hogy ennyi mindent megvitassanak. Közben este sok i-re tettünk pontot, folytatva a minszki párbeszédet, hiszen elsősorban a gazdaságról volt szó. Köszönöm, hogy tegnap sok kérdést sikerült lezárnunk
– mondta Lukasenka. Ezután Putyin reggelire is meghívta Lukasenkát, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatokat és más fontos kérdéseket.
Bár folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, időről időre felvetődnek bizonyos kérdések, amelyekkel muszáj foglalkoznunk, és meg kell hoznunk a szükséges döntéseket, hogy hatékonyabban tudjuk kezelni az ügyeket
– mondta Vlagyimir Putyin.
Az orosz erők „a legnagyobb veszteségeket Bahmutban és Limanban szenvedték el” az ukrán fegyveres erők jelentése szerint.
Az ukrán erők az elmúlt 24 órában két luhanszki és hat donyecki település térségében visszaverték az orosz támadásokat – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara kedd reggeli műveleti frissítésében. Az orosz erők két rakétacsapást mértek és 44 többszörös rakétarendszert lőttek ki hétfőn.
„Voliny, Poliszja, Sziverszkij és Szlobozsjanszkij irányában a helyzet nem változott jelentősen, az ellenség fenntartja katonai jelenlétét az államhatár mentén, újabb támadó csoportjai nem alakultak” – közölték.
December 24. és 27-e között 620 orosz katona vesztette életét, így az orosz veszteségek száma 103 220-ra emelkedett az ukrán fegyveres erők szerint.
Az orosz ellenség a legnagyobb veszteségeket hétfőn Bahmut és Liman környékén szenvedte el.
Vlagyimir Putyin orosz elnök december 25-i beszédében nem beszélt közvetlenül az ukrán hatóságokkal folytatott tárgyalásokról.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) friss jelentése szerint Putyin szavai azt jelzik, hogy továbbra sem tekinti Ukrajnát független államnak, és nem is tárgyal vele. Az ISW megjegyezte, hogy Putyin kijelentései, amelyek közül néhány arra utalt, hogy hajlandó egy Ukrajnával való béketárgyalásra, mind félreértelmezések, mivel valójában arról beszélt, hogy Ukrajna sorsáról a Nyugattal, és nem az ukrán hatóságokkal lehet megbeszéléseket folytatni – írja az Unian.
Az intézet szakértői megjegyezték, hogy a Kreml vezetőjének kijelentései tükrözik állandó vádjait, miszerint Ukrajna a Nyugat bábja, valódi hatalom nélkül. Az ISW ugyanakkor megjegyezte, hogy Putyin szerint Oroszország jó irányban halad, ami azt jelzi, hogy retorikája nem változott, és továbbra is nagyhatalmi céljait követi.