Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.

Jó pihenést kívánunk!

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem adta fel az „Ukrajna ellenőrzésére” irányuló terveit, és mindenkit arra figyelmeztetett, hogy „készüljön fel egy hosszú útra” – írja a The Guardian.

Stoltenberg azt mondta: semmi jel nem utal arra, hogy Putyin meggondolta volna magát a háborút illetően, és még mindig ugyanaz a célja, mint eddig.

Ennek még nincs vége. A háborúk kiszámíthatatlanok, és hosszú távra kell készülnünk, valamint újabb orosz offenzívákra. Nem szabad alábecsülnünk Oroszországot

– jelentette ki.

A leggazdagabb orosz oligarchák csaknem 95 milliárd dollárt veszítettek idén az ukrajnai háború miatt bevezetett szigorú szankciók miatt. Roman Abramovics, a Chelsea korábbi tulajdonosa volt a legnagyobb vesztes, vagyona idén 57 százalékkal, 7,8 milliárd dollárra esett a Bloomberg szerint.

Abramovics egyike volt az első oligarcháknak, akiket március 10-én szankciókkal sújtottak, mert felmerült a vád, hogy kapcsolatban áll Putyin rezsimjével, és ő is azok közé a gazdag orosz üzletemberek közé tartozik, akiknek vér tapad a kezéhez. 

Gennagyij Timcsenko energiabefektető, Putyin közeli barátja vagyona 48 százalékkal csökkent. Szulejmán Kerimov, az orosz elnök másik szövetségese vagyona 41 százalékkal lett kevesebb.

Az Egyesült Királyság kormánya több mint 18 milliárd fontot zárolt az oligarchák és más oroszok tulajdonában lévő vagyonból – derült ki a közelmúltban. A Pénzügyi Szankciók Végrehajtási Hivatalának éves felülvizsgálata szerint 1271 embert, köztük Abramovicsot és a „nikkelkirály” Vlagyimir Potanint, Oroszország második leggazdagabb emberét, sújtanak büntetések.

A kormány szerint a valaha bevezetett „legsúlyosabb szankciók” 18,4 milliárd font orosz kötődésű vagyon befagyasztását eredményezték – írja a The Guardian. 

Az Oroszországot ért légi csapások bebizonyították, hogy az országnak nem hatékony a légvédelme. Az amerikai székhelyű intézet, az Institute for the Study of War (ISW) szerint az oroszországi katonai bázisokat ért csapások azt bizonyítják, hogy az ország légvédelme hatástalan a drónokkal szemben.

Az ISW hozzátette, hogy ezek az ismételt és sikeres csapások megerősíthetik a híresztelést, hogy Oroszország nem tudja megvédeni a földjét.

Egy befolyásos orosz katonai blogger tette fel a kérdést, hogy az ukrán UAV-k és rakéták hogy tehetnek meg minden gond nélkül óriási távolságokat, és léphetnek be simán Oroszország területére. Ő abban is kételkedik, hogy az orosz védelmi minisztérium őszinte választ adna-e a kérdésre.

A katonai blogger azzal viccelődött, hogy ha egyszer a Vörös téren landol szép csendben egy pilóta (ahogy Matias Rust 1987-es Helsinkiből Moszkvába tartó repülőútján), az orosz kormány biztos komolyabban reagál majd – írja a Sky News.

A belorusz nemzetbiztonsági tanács titkára pénteken egy orosz állami hírportálnak adott interjúban kijelentette: nem valószínű, hogy az előző nap lelőtt ukrán légvédelmi rakéta véletlenül lépett be az ország légterébe, a legvalószínűbb, hogy szándékosság volt a rakétaindítás mögött – adta hírül az MTI.

Kijev minden eszközzel regionális konfliktust akar kiprovokálni. Ennek példája a minapi incidens az ukrán SZ-300 rakéta lelövésével. Kevés okunk van azt hinni, hogy a rakéta véletlenül lépett a légterünkbe. Minden jel szerint valakinek a terve valósult meg

– idézte a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség az interjút, amelyet Aljakszandr Valfovics a Sputnik Belarus hírportálnak adott.

A belorusz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a belorusz légvédelmi erők lelőttek egy ukrán SZ-300 típusú föld-levegő légvédelmi rakétát a Breszt megyei Harbaha település közelében, mintegy 15 kilométernyire a belorusz–ukrán határtól. Az incidens miatt a minszki külügyminisztériumba kérették Ukrajna nagykövetét.

December 29-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette a mozgósítás befejezését. Az ukrán hírszerzésnek azonban más információi is vannak. Eszerint Oroszország újabb mozgósítást tervez, amely január első felében kezdődik – írja az Unian.

Kijrilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a BBC-nek azt mondta, a következő mozgósítási hullám január 5-én kezdődik. Budanov szerint Oroszország jelentős veszteségeket szenvedett.

A Donyecki és a Luhanszki önhatalmúlag kikiáltott köztársaságok pénteken új „alkotmányt” fogadtak el – írja a The Guardian.

A TASZSZ tudósítása szerint a Donyeckben „az ülésen jelen lévő 76 képviselő szavazott az alkotmány elfogadása mellett”, Luhanszkban pedig a parlament „43 képviselő egyhangú szavazatával elfogadta a köztársaság új alkotmányát”.

Oroszország szeptemberben közölte, hogy ünnepélyes keretek között hivatalosan is annektálja Ukrajna további négy részét (Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja), néhány nappal az el nem ismert népszavazások után.

December 30-án, pénteken az orosz légierő hat katonai szállító repülőgépe érkezett Belaruszba, amelyek felszerelést vagy katonákat szállíthatnak – írja az Unian. 

Az ukrán hírügynökség hat Il-76MD típusú katonai szállító repülőgépről számol be, amelyek 13 óra leforgása alatt landoltak Macsuliscsi repülőterén – az első hajnali 4-kor, az utolsó pedig 18 óra körül.

Információink szerint minden repülőgép hoz valamit, de hogy pontosan mit, az még nem ismert. Nem zárható ki, hogy mind a felszerelések szállítása, mind a mozgósított személyek rotációja/szállítása megtörtént

– tájékoztat a Belarusian Gayun. 

Amennyiben az orosz fegyveres erők katonáinak az országba történő behozataláról van szó, akkor legfeljebb 1470 főt szállíthattak, a gépek kapacitását figyelembe véve. 

A Vlagyimir Putyin egyik propagandistájának tartott újságíró, Vlagyimir Szolovjov a csecsenek Varsóba való bevonulásával fenyegetőzött egy tévéműsorban – szúrta ki a lengyel Do Rzeczy.

A nyugati országok rengeteg légvédelmi rendszert, nehéz felszerelést és rakétát szállítanak Ukrajnának, ami azt jelenti, hogy nekik már nem nagyon maradt. Ez viszont azt is jelenti, könnyen hátba lehet őket támadni. Könnyen el tudom képzelni, hogy az Ahmat különleges erők csak azért bevonulnak Varsóba, hogy ellenőrizzék a helyzetet

– mondta Szolovjov. 

Az Ahmat egy különleges alakulat, körülbelül kétezer emberrel, a Ramzan Kadirov vezetése alatt álló csecsen fegyveresek erők része.

Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az ukránokkal való béketárgyalások útja nem lesz könnyű. Ugyanakkor Kína továbbra is ragaszkodik „objektív és tisztességes álláspontjához” – írja az Unian.

A kínai elnök azt is elmondta, hogy Kínának és Oroszországnak szorosan együtt kell működnie a nemzetközi szférában. Putyin szerint az orosz–kínai kapcsolatok jelentősége folyamatosan nő, a két ország pedig a katonai együttműködés elmélyítésére törekszik. 

Egy olasz színház lemondta egy orosz táncos előadását, akinek három Vlagyimir Putyin-tetoválása van a mellkasán és a vállán – írja a Sky News.

Szergej Polunyin a milánói Arcimboldi Színházban lépett volna fel, azonban tetoválásai miatt január 28-i és 29-i előadását is törölték. Polunyinnak már 2019-ben fel kellett volna lépnie a Rasputin – Dance Drama című balettel, de fellépését a Covid-helyzet miatt többször is elhalasztották.

A színház szerint a táncos bojkottálása politikai és erkölcsi felelősségvállalás volt, tekintettel a feszült politikai helyzetre.

A szóvivő elmondta, hogy a színházat e-mailes támadásnak vetették alá az orosz táncos fellépése miatt, így a fokozódó nyomás miatt nem volt más választásuk, mint az előadás törlése.

Az Arcimboldi azt mondta, hogy a döntést a művész társulatával egyetértésben hozta meg, a színház pedig kijelentette: határozottan ellenzi az ukrajnai háborút, és megjegyezte, támogatják a Pussy Riot orosz ellenzéki csoport aktivistatevékenységét és ukrán művészek műsorainak rendezését is.

Az ukrán hadsereg a Herszon felszabadítását célzó hadműveletek részeként fontolóra vette a Dnyeper folyó vízszintjének mesterséges megemelését – mondta Andrij Kovalcsuk vezérőrnagy a The Washington Postnak adott interjúban. 

Elmondása szerint az ukrán hadsereg még egy próbacsapást is végrehajtott a Nova Kahovka-i vízerőmű gátján: három lyukat vágtak a fémbe, hogy megnézzék, meg lehet-e emelni a Dnyeper vizét annyira, hogy akadályozzák az orosz csapatokat az átjutásban – írja a The New Voice of Ukraine. 

Kovalcsuk  szerint a próba sikerrel járt, de a gát lerombolásának ötletét végül elvetették. 

Az orosz fegyveres erők csütörtökön nagyerejű légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel mértek csapást az ukrán hadiipar működését támogató katonai igazgatási és energetikai létesítményekre – mondta el Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a csütörtöki támadás sikeres volt, és az összes kijelölt létesítményt eltalálták. A csapás következtében leállt a haditechnikai eszközök és lőszerek gyártása és javítása, valamint az ukrán hadsereg tartalékosainak az ország nyugati régióiból történő átcsoportosítása, és elakadt a külföldi fegyverek vasúti szállítása is.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán Kupjanszk irányában mintegy hatvan katonát, három páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, Liman irányában több mint negyven ukrán katonát, négy páncélozott harcjárművet és öt egyéb járművet, Donyeck környékén mintegy félszáz katonát veszítettek.

Emellett három páncélozott személyszállítót és négy kisteherautót, a Donyecki terület déli részén pedig több mint 70 katonát, öt páncélozott harcjárművet és hat járművet veszítettek.

Az orosz rakéta- és tüzérségi erők a jelentés értelmében 73 tüzérségi egységre, valamint 86 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között az Sz–300-as légvédelmi rakétarendszer egy radarállomását, két amerikai gyártmányú AN/TPQ–50 ellentűzradart, két 2C1 Gvozgyika önjáró tarackot, egy Grad sorozatvetőt, valamint D–20-as és D–30-as ágyúkat – számolt be az MTI.

Az ukrán fegyveres erők mai katonai jelentése szerint Moszkva összesen 85 rakétát lőtt ki, és 35 légicsapást mért ukrán célpontokra az elmúlt 24 órában – írja a Sky News. A katonai jelentés szerint Oroszország 63 rakétatámadást is indított.

Korábbi beszámolók szerint csak csütörtök reggel 69 rakétát lőttek ki, Ukrajna közülük 54 rakétát lőtt le. Az orosz erők péntek hajnalban Ukrajnát iráni gyártmányú Shahed–131/136 drónokkal támadták, de ezeket lelőtte az ukrán légierő. 

A főváros ellen indított hét kamikazedrónból mindegyiket lelőtték. Az ukrán hadsereg jelentése szerint támadó repülőgépet iktattak ki a Dnyipropetrovszki és a Zaporizzsjai területen.

Valentyin Reznicsenko regionális kormányzó szerint csaknem 30 orosz lövedéket lőttek ki csütörtök este a Dnyipropetrovszki területen található Marhanecre, ami közvetlenül a Dnyeper folyó túloldalán található zaporizzsjai atomerőműnél van. 

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 355 repülőgépet, 196 helikoptert, 2756 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7313 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 954 sorozatvetőt, 3746 tábori tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7827 speciális katonai járművet semmisítettek meg. Az adatokat más források nem erősítették meg.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből és Enerhodarból jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben az ágyúzás következtében életét vesztette Jevgenyij Ribakov, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) katonai vizsgálati osztályának helyettes vezetője. Az orosz Fekete-tengeri Flotta fő kikötőjének otthont adó Szevasztopolban reggel működésbe lépett a légvédelem.

Az Ukrajnától elcsatolt Donyecki és Luhanszki Népköztársaság parlamentje pénteken egyhangúlag új alkotmányt fogadott el, amely a helyinek az orosz jogrenddel való harmonizálása mellett egyebek között előírja, hogy a régió kormányzóját ezentúl nem közvetlen, hanem parlamenti szavazással fogják megválasztani.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte, hogy pénteken ukrán támadás érte Sebekino és Vjazovoje települést.

Az MTI beszámolója szerint a régióban a konfliktus kezdete óta ukrán belövések következtében 22 civil vesztette életét, további száz pedig megsebesült. Emellett több mint 1600 lakás és lakóház semmisült meg részben vagy teljesen, körülbelül hétezer embert evakuáltak, 15 településen pedig, ahol az önkormányzat vészhelyzetet hirdetett ki, gyakorlatilag nem maradtak lakosok.

Vjacseszlav Gladkov elmondta, hogy a problémák kezelésében a központi kormányhoz fordult segítségért.

Az oroszországi Rosztovban éjszaka kigyulladt egy elhagyatott épület, amely a város legforgalmasabb vasútállomása mellett található. A vasútállomásnak kulcsfontosságú szerepe van az ukrajnai háborúban, mert ezen keresztül érkezik az ellátás a harcoló orosz csapatoknak. 

A tűz legnagyobb kiterjedése elérte a 100 négyzetmétert. A tűz keletkezésének okairól és az áldozatok számáról egyelőre nem érkezett információ. A tűzről több felvétel is terjed a közösségi médiában – írja a Portfolio. 

Egy ember meghalt az észak-ukrajnai Csernyihivi területen lévő ukrajnai Szemenivka városában orosz ágyúzás következtében. Kijlo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője közölte, hogy Szemenyivka három csapás után áram nélkül maradt.

Dmitro Zsivickij, az Ukrajna északkeleti részén fekvő, Oroszországgal határos Szumi terület kormányzója közölte, hogy éjszaka három települést lőttek Oroszországból a térségben. Ma két légiriadó is megszólalt a Mikolajivi területen, eddig nem történt támadás.

Oroszországban Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója arról számolt be, hogy egy ipari vállalatot a határon túlról, Ukrajnából érkező lövedékek találtak el. Szevasztopol oroszok által kinevezett kormányzója, Mihail Razvozajev szerint péntek reggel légvédelmi rendszereket vetettek be. „Minden szolgálat normálisan működik. A hadseregünk, mint mindig, jól működött” – mondta, és nyugalomra intette az Oroszország által 2014-ben annektált Krím lakosságát. További részleteket a The Guardian szerint nem közölt az incidensről.

Az ukrán légierő péntek reggel arról számolt be, hogy Oroszország az éjszaka folyamán 16 úgynevezett kamikazedrónt lőtt ki, és az ukrán légvédelem mindegyiket megsemmisítette. Hozzátette, hogy a drónokat délkeletről és északról küldték.

Az ukrán légvédelem péntekre virradó éjszaka visszaverte az orosz dróntámadásokat a fővárosban, Kijevben és környékén, valamint az ország keleti részén – közölték pénteken az ukrán hatóságok.

Olekszij Kuleba, a Kijevi terület katonai kormányzója Telegram-csatornáján azt írta, hogy Oroszország ismét infrastrukturális létesítményeket vett célba. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelmi rakéták eltalálták a támadó drónokat.

A kijevi polgári közigazgatás szintén azt állította, hogy az éjszakai támadások nem érték el céljukat. Az ukrán légvédelem öt drónt semmisített meg a főváros felett. Egy közigazgatási épület részben beomlott, és egy lakóház ablakai megrongálódtak. Halottakról vagy sérültekről az MTI szerint nem érkezett jelentés.

A Dnyipropetrovszki terület katonai kormányzója Telegram-csatornáján közölte, hogy a légvédelem az ő régiójában is visszaverte a támadásokat. Három különböző körzetben voltak támadások.

A szomszédos Zaporizzsjai területen az ukrán hadsereg keleti hadműveleti parancsnokságának közlése szerint minden támadó drónt megsemmisítettek.

Az Orosz Nyomozó Bizottság a tiltott hadviselési eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló törvénycikk alapján indított büntetőeljárást Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és más ukrán katonai vezetők ellen a mariupoli bűncselekmények miatt – írja a TASZSZ.

Büntetőeljárás indult Zaluzsnyij ellen, aki az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka és az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erők hadműveleti parancsnoka, valamint Pavljuk altábornagy, a Vosztok hadműveleti-taktikai csoport parancsnoka, az Ukrán Fegyveres Erők hadnagya, Szodol altábornagy és az Ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka, Lebed altábornagy ellen.

III. Sándor császár atom-tengeralattjáróját, a hetedik Borei–A típusú tengeralattjárót vízre bocsátották – adta hírül az orosz TASZSZ hírügynökség. Az atom-tengeralattjáró a császár után a III. Sándor császár nevet kapta. 

A felavatási ceremónián Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett. A tengeralattjáró 16 interkontinentális ballisztikus rakéta hordozására és indítására alkalmas. Az orosz haderő a tervek szerint még négy Borei–A típusú atom-tengeralattjárót tervez bevezetni.

Alapvetően változik az orosz Nemzeti Jóléti Alap devizaszerkezete, amelyből kikerül az euró, a font, a jen, és egyetlen devizaként a kínai jüan marad bent az arany mellett. A pénzügyminisztérium döntése szerint az új struktúrában a jüan aránya legfeljebb 80 százalék, az aranyé maximum 40 százalék lehet.

A pénzügyminisztérium által még tavaly nyáron jóváhagyott arányok szerint eddig a jóléti alap 39,7 százaléka euróból, 30,4 százaléka jüanból, 5 százaléka fontból, 4,7 százaléka jenből és 20,2 százaléka aranyból állt.

A népjóléti alap célja az MTI szerint a költségvetés kiegyensúlyozása azáltal, hogy a hordónkénti 40 dollár feletti olajbevételeket ide irányítják át. Az Ural típusú olaj átlagára a november 15-től számított egy hónapban hordónként 57,49 dollár volt.