Vlagyimir Putyin orosz elnök január 11-én, szerdán online megbeszélést tart az orosz kormány tagjaival – közölte a Kreml sajtószolgálata a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.
A megbeszélés fő témáját az Oroszország új régióiban élő polgárok szociális támogatását célzó intézkedések megvitatása fogja szolgálni. Emellett számos aktuális kérdést is mérlegelni fognak.
Az előző ilyen formátumú ülésre 2022 decemberében került sor, akkor a fő téma az ellenőrzési és felügyeleti reform új szakaszának megvitatása és a megengedő tevékenységek javítása volt.
Oroszország emberi jogi biztosa, Tatjana Moszkalkova közölte, hogy még a héten találkozni kíván ukrán kollégájával Törökországban – írta a CNN az orosz állami média értesülésére hivatkozva.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi ombudsman vasárnap a Telegramon azt írta, hogy a Moszkalkovával való találkozóra „néhány napon belül sor kerül”.
„Külön fel fogjuk vetni az Orosz Föderáció által az ideiglenesen megszállt területeken tömegesen fogva tartott civil túszok hazatérésének kérdését is” – tette hozzá Lubinec.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 112 470 orosz katona esett el, az elmúlt napon 710 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 17 orosz hajót, 1860 hadműveleti és taktikai drónt, 183 egységnyi speciális felszerelést és 723 cirkálórakétát számoltak fel.
Petr Fiala cseh miniszterelnök aláírta az egyik olyan harckocsit, amelyet hamarosan Ukrajnába küldenek, hogy segítse az országot az Oroszország elleni harcban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly októberben találkozott Fialával, a megbeszélések során a két vezető megvitatta a Cseh Köztársaság részvételét az ukrán katonák kiképzésében, illetve a katonai felszerelések szállításáról is egyeztettek.
A cseh államfő ma a Twitteren közzétett üzenetében azt mondta, hogy T–72-es harckocsikat küldenek a „bátor ukrán védőknek”.
Georgia, vagyis az egykori Grúzia nem adja vissza Ukrajnának a Buk légvédelmi rakétarendszereket, mert azokat 2008-ban megvásárolta, nem pedig ingyen kapta őket – közölte a tbiliszi védelmi minisztérium.
A Jevropejszkaja Pravda hírportál ukrán kiadása hétfőn közölte Andrij Kaszjanov, Ukrajna georgiai ügyvivője cikkét: a diplomata arról tájékoztatott, hogy Kijev azoknak a Buk rakétarendszereknek a visszaadását kérte, melyeket Kijev 2008-ban adott Tbiliszinek.
Kaszjanov szerint Kijev azoknak a Javelin páncéltörő rakétarendszereknek átadását is kérte Tbiliszitől, amiket Georgia az Egyesült Államoktól kapott. Az ukrán diplomata szerint Washington hozzájárulását adta ehhez, és kész ellátni Georgiát korszerűbb rakétarendszerekkel.
„Nem felel meg a valóságnak, hogy Ukrajna térítésmentesen adta át Georgiának a Buk rendszereket. A védelmi minisztérium 2007-ben többmilliós adásvétel útján szerezte be őket. Ez titkos szerződés volt, amelynek konkrét részletei nem állnak rendelkezésünkre” – áll a georgiai védelmi minisztérium közleményében.
Kaszjanov tavaly december elején azt is közölte, hogy Kijev többször kérte Tbiliszit, adjon neki katonai vagy kettős rendeltetésű technikát, de kéréseit a georgiai fél figyelmen kívül hagyta. Az ukrán diplomata szerint Ukrajna elektromos generátorokat is kért Georgiától. December végén a tbiliszi kormány 25 elektromos generátort vásárolt, és ezeket átadta Ukrajnának.
A nyugati országok olyan fegyverekkel látják el Ukrajnát, amelyeknek már lejárt a „szavatossága” – mondta Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete a Newsweek magazinnak adott interjúban, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„A felszerelések egy része elavult. Mi azzal viccelődünk, hogy ha meg akarnak szabadulni tőlük, adják át nekünk” – jelezte Prisztajko, aki ugyanakkor rögtön hozzátette: az utóbbi időben pozitív fejlemények történtek az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek szállítása terén. Elmondása szerint például Kijev nem számított arra, hogy Patriot rakétavédelmi rendszereket kap.
Franciaország a múlt héten jelentette be könnyű harckocsik szállítását Ukrajnának. Németország és az Egyesült Államok ezután közölte, hogy gyalogsági harcjárműveket fognak küldeni az ukránoknak.
Ivan Fedorov, Melitopol száműzött polgármestere elmondta, hogy az ukrán katonák – a helyi partizánokkal együttműködve – nagy veszteségeket okoznak az orosz csapatoknak a déli zaporizzsjai területen, miközben a kijevi erők újabb ellentámadásokra készülnek.
A Newsweeknek nyilatkozva Fedorov elmondta, hogy a régióban lévő orosz erők elszántan védik a megszállt ukrán várost.
„Látjuk, hogy meg akarják védeni az ideiglenesen megszállt területeket. Ugyanakkor a hadsereg minden héten arról számol be, hogy csak Zaporizzsja régióban több mint 1000 orosz katonával végeztek az ukrán csapatok” – mondta Fedorov.
Egy cirkálófegyverekkel felfegyverzett orosz hadihajó gyakorlatot tartott a Norvég-tengeren – közölte a védelmi minisztérium. Az Admiral Gorskov nevű fregatt legénysége légvédelmi gyakorlatot hajtott végre a Norvég-tengeren, tette hozzá a tárca.
Vlagyimir Putyin elnök utasítására a múlt héten bocsátották vízre a fregattot, jelezve a Nyugatnak, hogy Oroszország nem hátrál meg az Ukrajnával vívott háborúban, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Az ukrán hadsereg sikereket ért el a Luhanszki területen lévő Kreminna közelében. A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) megjegyezte, hogy az ukránok az offenzíva folytatására készülnek Liman térségében.
„Január 8-án és 9-én az orosz és ukrán csapatok folytatták a Szvatovo–Kreminna frontvonal mentén a támadó hadműveleteket.
Amint arról az ukrán vezérkar beszámolt, január 8-án és 9-én az ukrán csapatok visszaverték az orosz csapatok támadásait Sztelmahivka városánál. Az orosz védelmi minisztérium pedig azt közölte, hogy az orosz csapatok semlegesítették az ukrán szabotázscsoportokat Szvatovótól északnyugatra” – áll az ISW friss jelentésében.
Az Egyesült Államok mérlegeli, hogy egy új segélycsomag keretében Stryker páncélozott harcjárműveket küldjön Ukrajnának a várhatóan tavasszal meginduló orosz offenzíva előtt – jelentette a Politico két, az ügyre rálátó személyre hivatkozva.
A Politicónak névtelenül nyilatkozó források szerint a Strykerek részei lehetnek az Ukrajnának szánt amerikai katonai segély következő részletének, amelyet a jövő hét végén jelenthetnek be.
A Biden-kormányzat korábban már bejelentette, hogy 50 Bradley lánctalpas páncélozott gyalogsági harcjárművet küldenek Ukrajnának. A Strykerek nyolckerekű páncélozott harcjárművek, amelyek hóban, sárban és homokban is képesek közlekedni.
Egy fel nem robbant, VOG-típusú repeszgránátot operáltak ki egy ukrán katona mellkasából – számolt be az ukrán hadsereg vezérkara a Facebookon.
Azt írták, hogy a műtétet az egyik legjobb sebészük hajtotta végre, méghozzá elektromos eszközök segítsége nélkül, mivel attól tartottak, hogy a gránát bármikor felrobbanhat.
A műtéten átesett katona továbbra is kórházban marad, folytatódik a felépülése – írták az oldalon.
Eltűnt két brit állampolgár, akik civilek evakuálásában segédkeztek az ukrajnai Donyecki régióban – írja a The Independent.
A két férfit utoljára január 6-án látták, amikor Szoledár városába tartottak, ahol az elmúlt napokban különösen heves harcok dúltak. De azóta, hogy péntek reggel 8 órakor elhagyták Kramatorszk városát, nem adtak életjelet magukról.
A lap a két eltűnt férfit a 48 éves Andrew Bagshaw és a 28 éves Christopher Parry néven azonosította.
A brit hírszerzés értesülései szerint a Bahmut melletti kulcsfontosságú bányászvároskát, Szoledárt, már szinte teljesen ellenőrzésük alá vonták az oroszok és a Wagner-csoport zsoldosai. Ez azért fontos, mert ha övék a település, akkor könnyen bekeríthetik Bahmutot, amelyet már hónapok óta sikertelenül próbálnak elfoglalni.
Viszont arra is kitér a brit hírszerzés, hogy az ukránok nagyon alaposan beásták magukat Szoledárnál, tehát teljes áttörésről nincs szó.
A Kreml megbízik abban a tájékoztatásban, amelyet az orosz védelmi tárca nyújt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.
A bizalom kérdése azzal kapcsolatban merült fel, hogy az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte: megtorló csapást mért az ukrán hadseregre, válaszul arra az újévi rakétatámadásra, amelyben Makijivkában 89 orosz katona életét vesztette. A tárca szóvivője, Igor Konasenkov azt mondta, hogy két kramatorszki kollégiumot ért találat több mint hatszáz ukrán katona halálát okozta. Az ukrán kormány és több külföldi újságíró valótlannak minősítette ezt az állítást, és a Kommerszant című lap szerint több orosz katonai Telegram-csatorna is kételyét fejezte ki az információ hitelességével kapcsolatban.
A Kremlben teljes a minisztérium iránti bizalom. Szeretném emlékeztetni önöket az elnök szavaira, miszerint a különleges hadműveleten történtekkel kapcsolatos információk fő és teljesen legitim forrása a védelmi minisztérium
– mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy az elnöki hivatalban megbíznak-e a megtorló csapásról szóló tájékoztatásban.
A szóvivő azt mondta, nem érdemes hitelt adni annak a Telegram-csatornákon megjelent értesülésnek, miszerint Moszkva újabb mozgósításra készül. Hozzátette, Oroszországban a tájékoztatás elsődleges forrásai a hatóságok, élükön az elnökkel, amelyek már „többször mindent elmondtak” a mobilizációról.
Peszkov kacsának minősítette azokat a Kijevben megfogalmazott állításokat, amelyek szerint Dmitrij Kozak, az orosz elnöki hivatal helyettes vezetője az ukrajnai rendezésről tárgyal Európában, és hogy az ukrán vezetésnek a „koreai opciót”, vagyis a konfliktus tartós befagyasztását szándékoznak felajánlani. Arra a hírre reagálva, hogy Franciaország AMX–10 RC „kerekes harckocsikat” tervez Ukrajnába szállítani, kijelentette, hogy ez csak meghosszabbíthatja az ukrán nép szenvedését, de nem akadályozhatja meg a „különleges hadművelet” kitűzött céljainak elérését.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapnak adott interjújában azt állította, hogy
MOSZKVA UKRAJNÁBAN NEM KIJEVVEL, HANEM A NYUGATTAL ÁLL SZEMBEN.
„Ami Ukrajnában történik, nem Moszkva és Kijev összecsapása, hanem a NATO, mindenekelőtt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia katonai konfrontációja Oroszországgal. A NATO-kiképzők, félve a közvetlen kontaktustól, az ukrán fiúkat küldik a biztos halálba” – mondta Patrusev. Úgy fogalmazott,
Oroszország egy különleges katonai művelettel a saját régióit szabadítja fel a megszállás alól, és véget kell vetnie a Nyugat azon véres kísérletének, amely a testvéri ukrán nép elpusztítására irányul.
Hozzátette, „nem állunk háborúban Ukrajnával, mert értelemszerűen nem lehet bennünk gyűlölet az egyszerű ukránok iránt”. Szerinte „minél hamarabb rájönnek Ukrajna polgárai arra, hogy a Nyugat az ő kezükkel harcol Oroszország ellen, annál több életet fognak megmenteni”.
Magyarország területére 2023. január 9-én az ukrán–magyar határszakaszon 5886 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7282 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. január 9-én 45 ember, köztük 16 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Szoledar gyakorlatilag halott várossá vált, miután Oroszország megtámadta a települést.
„A Donbászért folytatott harc folytatódik. A megszállók most a legnagyobb erőfeszítéseiket Szoledarra összpontosították. Az ukrán harcosok ellenállnak az orosz katonák újabb és még keményebb támadásainak. A helyzet nehéz, szinte minden teljesen elpusztult a városban” – mondta Zelenszkij hétfő esti beszédében, melyről az Independent adott hírt.
Az ukrán hadsereg Nemzeti Ellenállási Központja szerint Oroszország listákat állít össze azokról, akiket az érettségi után mozgósíthat a hadseregbe, kezdve a 2023-ban nagykorúvá válókkal.
A központ jelentésében felszólította az oroszok által megszállt területeken élő iskolás gyermekek szüleit, hogy vigyék gyermekeiket biztonságosabb helyre.
Korábban, január 6-án a központ arról számolt be, hogy Oroszország újabb mozgósítási hullámra készül a megszállt ukrán területeken.
Oroszország friss csapatokat készít fel egy újabb nagyszabású támadásra Ukrajna és valószínűleg a főváros, Kijev ellen – figyelmeztettek ukrán tisztviselők, élükön Valerij Zaluzsnijjal, az ukrán fegyveres erők főparancsnokával – írja az Independent.
Egy nagyobb katonai offenzívát megelőzve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jelek szerint arra számít, hogy Ukrajna még több fegyvert kap nyugati szövetségeseitől, hogy visszaverje ezeket a támadásokat és kárt okozzon az orosz erőknek.
Nagy-Britannia is fontolgatja, hogy a háború kitörése óta először tankokat szállít Ukrajnának – jelentette korábban a Sky News egy forrásra hivatkozva.
Roman Abramovics orosz milliárdos a gyerekeire íratta át a jachtjait, nem sokkal azelőtt, hogy szankciókat vezettek be ellene.
A The Guardian által megszerzett szerint a Jachtok, helikopterek és magánrepülők mellett Abramovics más érdekeltségeit is az utódaira íratta át. A lap azt írja, hogy
Abramovics már három héttel a háború kezdete előtt megkezdte a cégbirodalma átrendezését.
Szakértők szerint ez az átrendezés megnehezítheti azt, hogy lefoglalják az orosz oligarcha érdekeltségeit. Ezenkívül felveti azt a kérdést is, hogy szükség lenne-e ugyanazokat a szankciókat kivetni Abramovics családtagjaira is.
Jó reggelt kívánunk!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!