Véget ért az orosz–ukrán háború szerdai eseményeit követő összeállításunk.

Köszönjük egész napi figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! 

Ukrajna törökországi nagykövete, Vaszil Bodnar tagadta azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy Törökország kazettás bombákat szállított Ukrajnának.

Bodnar a török állami Anadolu hírügynökségnek nyilatkozott, és azt mondta, hogy az ilyen állítások károsak mind az ukrán–török kapcsolatokra, mind a két ország nemzetközi megítélésére, és nem többek vad pletykáknál.

A diplomata azt is megjegyezte, hogy a nemzetközi jog tiltja a kazettás bombák használatát, és Ukrajna betartja a nemzetközi jogot.

Az Északi-tengeren tartózkodó orosz hadihajó mozgását a brit Királyi Haditengerészet egyik hajója követi − közölték tisztviselők.

A Királyi Haditengerészet közölte, hogy a brit felségvizeken és azok közelében tartózkodó hadihajók kísérése „rutinszerű tevékenység” − írta meg a Sky News. 

Litvánia a katonai segítségnyújtás keretében légvédelmi rendszereket és eszközöket biztosít Ukrajnának – jelentette be Gitanas Nauseda litván elnök a nyugat-ukrajnai Lvivben tett látogatásakor.

„Már a háború kezdete előtti napokban katonai segítséget nyújtottunk Ukrajnának, beleértve a Stinger hordozható rakétarendszereket. Ma jó hírt hoztam Ukrajna számára: légvédelmi rendszereket adunk át, és bizonyos légvédelmi eszközöket” – mondta a sajtótájékoztatón Nauseda. Az államfő ugyanakkor nem pontosította, hogy milyen légvédelmi rendszerekről és eszközökről beszél – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban köszönetet mondott a litván elnöknek a döntésért, hogy légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnának, ami megerősíti az ukrajnai energiarendszer védelmét, különösen az iráni gyártású drónok támadásaival szemben – emlékeztetett a hírportál.

Az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta Litvánia már 283 millió euró értékben nyújtott katonai segítséget Ukrajnának. 

Az Európai Unió és a NATO megerősíti együttműködését, és ennek jegyében közös munkacsoportot hoznak létre a létfontosságú infrastruktúra védelmére és az ellenálló képesség fokozására – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán, az uniós biztosok védelemről és a biztonságról tervezett megbeszélését megelőzően.

Ursula von der Leyen a megbeszélésre érkezve azt mondta: fel kell készülni a biztonsági fenyegetés legújabb formáira az egyre erősödő geopolitikai verseny közepette.

Az új EU–NATO-munkacsoport feladata a kiemelt infrastrukturális létesítmények elleni lehetséges fenyegetések azonosítása, a felkészülés, a sebezhetőségek azonosítása, az ellenálló képesség fokozása, valamint a helyzet javítására szolgáló javaslatok megfogalmazása lesz. A munkacsoport négy területre összpontosít majd: a szállításra, az energiaellátásra, a digitális térre és a világűr biztonságára.

Az új kezdeményezés a tapasztalatok, az információk és javaslatok megosztását is szolgálja, valamint hangsúlyt helyez a fenyegetések és hiányosságok előrejelzésére – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki vendégként szintén részt vesz az uniós biztosok megbeszélésén, azt mondta:

Hozzátette: a létfontosságú infrastruktúra védelmére tervezett munkacsoport kiemelt fontosságú lesz a közös erőfeszítések között, különösen azóta, hogy Moszkva fegyverként használja az energiaellátást, valamint támadás érte az Északi Áramlat földgázvezetékeket. Soltenberg közölte:  a munkacsoport feladata lesz az ellátási láncok és az energetikai struktúra ellenálló képességének megerősítése és a technológiák védelmének szavatolása a lehetséges fenyegetésekkel szemben. A munkacsoport létrehozása fontos lépés a biztonság és a védelem megszilárdítására  – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Az Európai Unió felkészült egy hosszú háborúra, és addig fogja támogatni Kijevet, amíg csak szükséges – jelentette ki Tobias Billström svéd külügyminiszter.

„Oroszország folyamatos megosztási kísérletei ellenére az EU egységes maradt. Az európai államok tovább dolgoznak a Moszkva elleni újabb szankciókon” – tette hozzá a tárcavezető.

Varsó azt tervezi, hogy Leopard harckocsikat küld Ukrajnának egy nemzetközi koalíciós megállapodás részeként – közölte Andrzej Duda lengyel elnök, aki Ukrajnában, Lvivben tárgyalt Zelenszkij elnökkel és a litván államfővel.

Dzisiaj we Lwowie razem z Prezydentami @ZelenskyyUa i @GitanasNauseda rozmawiamy w formacie Trójkąta lLubelskiego o militarnym wsparciu dla Ukrainy przeciw rosyjskiej agresji oraz o integracji Ukrainy z UE i NATO. **

A lengyel államfői hivatal honlapján közvetített, Volodimir Zelenszkij ukrán és Gitanas Nauseda litván elnökkel közös sajtóértekezleten Duda egy zászlóaljnyi Leopard harckocsit említett. A lengyel hadsereg esetében egy harckocsi-zászlóalj 14 darab harci járművel van felszerelve.

A lengyel elnök közölte: Lengyelország egy nemzetközi koalíció keretében akarja átadni a hadi felszerelést. Ezen koalíció keretében Lengyelország döntést hozott az első harckocsi-csoport szállításáról, amely felszerelés „remélhetőleg a más  államok által felajánlott Leopard- és egyéb harckocsi-zászlóaljakkal együtt hamarosan megerősíti Ukrajna védelmét” – jelentette ki Duda, írja az MTI.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség úgy tudja, hogy Lengyelországban 126 Leopard 2A4 harckocsi és 105 Leopard 2A5 harckocsi áll szolgálatban a fegyveres erőknél.

Csaknem felére kell csökkentenie Oroszországnak a tallinni nagykövetségén dolgozó diplomatái számát az észt külügyminisztérium most közzétett rendelkezése szerint.

Február elsejéig 13 orosz diplomatának és nyolc további kiküldött munkatársnak el kell hagynia az észtországi nagykövetséget. Ezzel a létszám összhangba kerül a moszkvai észt külképviseleten dolgozók létszámával - derült ki Urmas Reinsalu külügyminiszter közleményéből.

Az ukrajnai háború kezdete óta Észtország a minimálisan szükségesre korlátozta kétoldalú kapcsolatait Oroszországgal – közölte Reinsalu. Hozzátette: „Tekintettel arra, hogy a tallinni orosz nagykövetség munkatársai a háború kezdete óta nem fáradoztak azon, hogy előmozdítsák az észt–orosz kapcsolatokat, úgy látjuk, nem indokolt az orosz nagykövetség jelenlegi létszámát fenntartani.”

Észtország már 2022 elején bezáratta a narvai és a tartui orosz konzulátust, és kiutasított több orosz diplomatát.

Az orosz elnök szerdán videókonferenciás kormányülést tart, amelyet az orosz állami hírügynökség élőben közvetít.

A Sputnik News szerint az ülés elsősorban az Oroszország által annektált ukrajnai területek (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja) lakosainak adott szociális támogatásokról szól, amiről Tatyana Golikova miniszterelnök-helyettes ismertet egy riportot.

Putyin az ülésen megköszönte a kormány tagjainak az előző évben végzett munkát, és azt mondta, hogy semmi sem valósult meg abból, amit a nyugatiak jövendöltek Oroszországnak. Beszélt ezenkívül arról is, hogy Oroszország a jövőben megerősíti hadseregét, és

Ezek közt említette például az ellátás helyzetét és azt is, hogy a repülők (köztük a katonai repülőgépek) előállítása túl lassan zajlik.

Nemrég beszámoltunk arról, hogy a kelet-ukrajnai Harkivot orosz csapások érték hétfő este, nem sokkal a német külügyminiszter látogatása után. 

Mint kiderült, találat ért egy olyan raktárat is, ahol rengeteg tűzijáték volt, és ezek a találat hatására beindultak, amiről több videó is készült.

 Halálos áldozatokról, sérültekről nincs hír. 

Az ukrán belügyminisztérium keresi azt a férfit, aki Franciaországban mulatozik a feleségével.

Az Ukrajnában körözött Szergej Oserovszkij egy síparadicsomban, Courchevelben tartózkodik feleségével, Karina Josannal. A képeket és egy róluk készült videófelvételt  Mihail Tkacs orosz televíziós műsorvezető tette közzé.

A közösségi médiában terjed egy testkamerás felvétel, amely Bahmut városának egyik védőjének perspektívájából mutatja be a háborút. 

A várost már hónapok óta próbálják elfoglalni az oroszok, és most egy másik település elfoglalása után elképzelhető, hogy sikerül bekeríteniük.

A Belsat független belorusz tévé osztott meg egy felvételt, amelyen Bahmut városának egyik védője látható. 

Azt írták, hogy Roman Hrihorjan fél éve vesztette el az egyik karját és a lábát a településen. A felépülését anyagilag a mariupoli Azovsztal-gyár egyik védője támogatta, és most megtette az első lépéseket, miután műlábat kapott.

A Dmitro Kuleba külügyminiszterrel folytatott megbeszélése előtt Annalena Baerbock német külügyminiszter Harkivba utazott, hogy kifejezze Németország szolidaritását az orosz inváziót és a kemény téli körülményeket átélő ukránok felé.

Miután Németország a múlt héten ígéretet tett arra, hogy a fokozott katonai támogatás részeként Marder harcjárműveket küld Ukrajnának, Baerbock további fegyvereket ígért, anélkül, hogy pontosította volna, melyeket – írja a The Guardian.

„Harkivban láthatjuk a bátorságot, a kitartást és ezáltal a reményt a békés életre” – mondta Baerbock érkezése után tartott sajtótájékoztatóján.

Leonyid Szluckij vezető orosz törvényhozó azt mondta, hogy a történelem keményen fogja megítélni Baerbock megjegyzéseit.

Sajnos a német külügyminiszter nem tudja leplezni szimpátiáját a nácizmus ukrajnai reinkarnációja és annak egyértelműen nosztalgikus jegyei iránt

– írta Szluckij, aki az orosz parlament alsóházának külügyi bizottságát vezeti.

Súlyos sérülést szenvedett Dmitro Linartovics ukrán színész a kelet-ukrajnai Szoledar városában.

A bekötött fejű színészről videó készült, amelynek megtekintését csak saját felelősségre ajánljuk az alábbi linken. Szoledarban intenzív harcok zajlanak az utóbbi napokban, és nemrég részletes cikket írtunk arról, hogy miként állhat most a helyzet.

Az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Marija Zaharova ostobaságnak nevezte Edgar Rinkevics lett külügyminiszter szavait „Oroszország legyőzéséről”.

Korábban a lett külügyminisztérium vezetője kijelentette, hogy Oroszország legyőzése Lettország érdekeit szolgálja. Arra hivatkozott, hogy Oroszország nem titkolja, hogy ezt a konfliktust nem csak Ukrajnával, hanem a Nyugat egészével való konfliktusnak tekinti – írja a TASZSZ.

Franciaország és Lengyelország nyomást gyakorol Németországra, hogy szállítson Ukrajnának nagy teljesítményű Leopard 2 harckocsikat.

A modern nyugati harckocsik, mint a Leopard 2, nagy lökést adnának Ukrajna hadseregének, mivel Kijev szövetségesei eddig csak régebbi, szovjet korabeli harckocsikat voltak hajlandóak küldeni, amelyek még mindig a kelet-európai országok készleteiben voltak, valamint más fegyverrendszereket, például tarackokat és légvédelmi rendszereket.

Egy francia tisztviselő a Politicónak elmondta, hogy Párizs a január 22-i francia–német csúcstalálkozó előtt, a két nemzet közötti Élysée-partnerségi szerződés 60. évfordulója előtt azon igyekszik, hogy megállapodásra bírja Berlint arról, hogy Leopard harckocsikat küld Ukrajnának.

Lengyelország széles körű koalíciót akar létrehozni a nyugati partnerek között, hogy közösen adják át a Leopárdokat Ukrajnának. „Arra bátorítunk más országokat, hogy alakítsanak széles koalíciót a modernebb harckocsik, például a Leopard harckocsik Ukrajnának történő átadására” – mondta Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes.

Guy Verhofstadt belga európai parlamenti képviselő sürgette az EU-t, hogy lépjen közbe, hogy nyomást gyakoroljon Németországra a tankok szállítása érdekében.

Volodimir Zelenszkij elnök kedden megfosztott négy politikai személyt ukrán állampolgárságától, köztük a Kreml-barát politikust, Viktor Medvedcsukot, akit tavaly egy fogolycsereügylet keretében Oroszországnak adtak át.

Úgy döntöttem, hogy négy személy – Andrij Leonyidovics Derkah, Tarasz Romanovics Kozak, Renat Ravelijovics Kuzmin és Viktor Volodimirovics Medvedcsuk – állampolgárságát megszüntetem

– mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.

„Ha a képviselők úgy döntenek, hogy nem Ukrajna népét, hanem az Ukrajnába érkezett gyilkosokat szolgálják, akkor arra reagálunk” – tette hozzá az ukrán elnök. Medvedcsuk, Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, Ukrajnában az Ellenzéki Platform – Az Életért nevű betiltott oroszbarát pártot vezette, és hazaárulás vádjával állt szemben, mielőtt 2022 szeptemberében Moszkvába szállították – írja a The Guardian.

Kozak és Kuzmin egyaránt Medvedcsuk pártjának tagjaként került be az ukrán parlamentbe. Az Egyesült Államok 2022 januárjában szankciókat vezetett be Kozakkal, három televíziós csatorna tulajdonosával szemben orosz dezinformáció terjesztése miatt, miután Kijev hazaárulás vádjával kérte letartóztatását. Ukrajna Kuzmin ellen is vádat emelt hazaárulásért. A Washington által szintén szankciókkal sújtott Derkah ukrán törvényhozó ellen decemberben az Egyesült Államokban vádat emeltek pénzmosás és szankciók megsértése miatt. Azzal vádolták, hogy segített Oroszországnak beavatkozni a 2020-as amerikai elnökválasztásba.