Magyarország területére 2023. január 10-én az ukrán–magyar határszakaszon 5279 ember lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6801 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 241 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Véget ért az orosz–ukrán háború szerdai eseményeit követő összeállításunk.
Köszönjük egész napi figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Ukrajna törökországi nagykövete, Vaszil Bodnar tagadta azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy Törökország kazettás bombákat szállított Ukrajnának.
Bodnar a török állami Anadolu hírügynökségnek nyilatkozott, és azt mondta, hogy az ilyen állítások károsak mind az ukrán–török kapcsolatokra, mind a két ország nemzetközi megítélésére, és nem többek vad pletykáknál.
A diplomata azt is megjegyezte, hogy a nemzetközi jog tiltja a kazettás bombák használatát, és Ukrajna betartja a nemzetközi jogot.
Az Északi-tengeren tartózkodó orosz hadihajó mozgását a brit Királyi Haditengerészet egyik hajója követi − közölték tisztviselők.
A Királyi Haditengerészet közölte, hogy a brit felségvizeken és azok közelében tartózkodó hadihajók kísérése „rutinszerű tevékenység” − írta meg a Sky News.
Úgy tűnik, hogy frakciók alakultak ki az orosz vezetésen belül a háború alatt. Még novemberben a Politico egy belső hatalmi harcról számolt be, amelyben két fő szövetség van − írta meg a Sky News.
Ezek egyike a Ramzan Kadirov csecsen vezető és Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója által vezetett „háborús párt”, a másik oldalon pedig az orosz biztonsági szervek, Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök áll.
Geraszimovot éppen most nevezték ki az ukrajnai „különleges katonai művelet” vezetőjévé − ez minden bizonnyal ennek a frakciónak jelent győzelmet.
A Kremlben egyesek úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a kezéből hirtelen kicsúszhat a hatalom, ami megmagyarázza, hogy miért állnak ugrásra készen a vezető tisztviselők, hogy kihasználják a helyzetet.
Kadirov és Prigozsin kísérletet tettek arra, hogy magukra vonják a reflektorfényt − utóbbi a Bahmut melletti frontvonalra utazott, hogy találkozzon az ott harcoló Wagner-csapatokkal, míg Putyin a háború kitörése óta nem látogatott Ukrajnába.
Prigozsin nyíltan támogatta Szergej Szurovikint, akit ma lefokoztak, így már nem ő az ukrajnai orosz katonai műveletek parancsnoka.
Rob Lee katonai elemző, a Foreign Policy Research Institute vezető munkatársa elmagyarázta, hogy szerinte miért történhetett parancsnokváltás:
Nem hiszem, hogy ez azért történt, mert Szurovikin kudarcot vallott. Lehetséges, hogy a váltást politikai okok vezérelték. Szurovikin mint egységes parancsnok nagy hatalomra tett szert, és valószínűleg megkerülte Sojgut és Geraszimovot, amikor Putyinnal beszélt.
Ez megerősíti a hadügyminisztérium pozícióját a háború felügyeletében. Prigozsin dicsérte Szurovikint, miközben bírálta Lapint és a védelmi minisztérium felső vezetését. Ez részben válasz lehet a Wagner-csoport egyre befolyásosabb és látványosabb szerepére a háborúban.
A Wagner-zsoldoscsoport növekvő ismertsége az ukrajnai háborúban − különösen a Bahmut városáért folytatott harcban − hozzájárult Prigozsin ismertségének növekedéséhez is. Miközben videókat osztott meg a frontvonal közeléből, kritizálta a tábornokokat és a védelmi minisztérium vezetőit, amiért nem tették ugyanezt.
Lee szerint a vezetőváltás azt jelenti, hogy Geraszimov mostantól
olyan videókat tehet közzé, amelyeken ő is ugyanezt teszi, és átveszi az irányítást, amikor a frontvonal stabilizálódik.
Valerij Geraszimov jelenleg Oroszország legmagasabb rangú katonája, ő a vezérkari főnök.
Vlagyimir Putyin jobbján egyike volt annak a mindössze három embernek − magával az elnökkel és a védelmi miniszterrel együtt −, akik az ukrajnai invázió kiterveléséért feleltek.
Még májusban állítólag meglátogatta a frontvonalat a keleti Donbasz régióban − mivel a csapatoknak a jelek szerint alacsony volt a moráljuk, és súlyosak voltak a veszteségeik.
A második csecsen háború veterán parancsnoka korábban Nyikolaj Makarov helyetteseként szolgált.
Litvánia a katonai segítségnyújtás keretében légvédelmi rendszereket és eszközöket biztosít Ukrajnának – jelentette be Gitanas Nauseda litván elnök a nyugat-ukrajnai Lvivben tett látogatásakor.
„Már a háború kezdete előtti napokban katonai segítséget nyújtottunk Ukrajnának, beleértve a Stinger hordozható rakétarendszereket. Ma jó hírt hoztam Ukrajna számára: légvédelmi rendszereket adunk át, és bizonyos légvédelmi eszközöket” – mondta a sajtótájékoztatón Nauseda. Az államfő ugyanakkor nem pontosította, hogy milyen légvédelmi rendszerekről és eszközökről beszél – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban köszönetet mondott a litván elnöknek a döntésért, hogy légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnának, ami megerősíti az ukrajnai energiarendszer védelmét, különösen az iráni gyártású drónok támadásaival szemben – emlékeztetett a hírportál.
Az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta Litvánia már 283 millió euró értékben nyújtott katonai segítséget Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta azt az orosz állítást, amely szerint az orosz katonák már benyomultak a Donyeck megyei Szoledar városába.
Erről az államfő esti videoüzenetében beszélt. Szavai szerint a „terrorista állam”, Oroszország és „propagandistái” azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha Szoledar egy része már az ellenőrzésük alatt lenne. Ezt szerinte Moszkva azért teszi, hogy Oroszország lakosai támogassák a mozgósítást, és reményt adjon azoknak, akik az agresszió mellett állnak. Leszögezte: a harcok folytatódnak, az ukrán erők tartják magukat Donyeck irányában.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz agresszió csak „akkor apad le, ha az orosz ambícióknak nem lesz más alternatívájuk, mint a veszteség”.
Nincs kilátás béketárgyalásokra Ukrajnával mindaddig, amíg az ukrán törvények tiltják a párbeszédet Oroszországgal, vagy amíg a Nyugat nem engedi meg Kijevnek, hogy rugalmas legyen a kérdésben – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírók előtt.
„Oroszország mindig is kész volt arra, hogy a kérdéseket tárgyalások útján rendezze. Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is megerősítette ezt. Természetesen a céljainkat inkább békés úton szeretnénk elérni” – hangsúlyozta a szóvivő.
Donyeck térségében az orosz fegyveres erők offenzívájuk során elfoglalták az Artemivszk (Bahmut) szomszédságában lévő Podgorodne községet, Szoledart légideszant-alakulatok vették blokád alá északról és délről, a légierő a városban lévő ukrán erődítményeket bombázza, a központban pedig rohamosztagok harcolnak – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hadijelentést ismertetve.
Apti Alaudinov, az Ahmat csecsen különleges alakulat parancsnoka és a luhanszki „népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a TASZSZ szerint azt mondta, hogy szerdán, legkésőbb csütörtökön, a nap végére lehet majd Szoledar teljes „felszabadításáról” beszélni. Szerinte az ukrán fegyveres erőknek a városban maradt egységei „már semmin sem fognak változtatni”.
Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a TASZSZ szerint azt hangoztatta, hogy Szoledar bevétele megnöveli annak esélyét, hogy az orosz erők átvegyék az ellenőrzést Artemivszk és Sziverszk felett is, valamint megnyitja az utat Szlovjanszk és Kramatorszk, a legnagyobb, ukrán kézen lévő Donyec-medencei városok felé.
Pusilin azt állította, hogy az orosz csapatok lebontják az ukrán hadsereg védelmi vonalait, és jelenleg „az egész Donyecki Népköztársaság felszabadítása fordulópontjának előkészítése” zajlik.
Törökország fővárosában, Ankarában találkozott egymással Tatyana Moszkalkova orosz és Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos, a humanitárius segítségnyújtásról tárgyaltak – írja a Reuters.
A beszámoló szerint a felek újabb 40 hadifogoly cseréjét jelentették be egy ankarai szállodában. A találkozót egy nemzetközi ombudsmani konferencia keretein belül tartották.
Az Európai Unió és a NATO megerősíti együttműködését, és ennek jegyében közös munkacsoportot hoznak létre a létfontosságú infrastruktúra védelmére és az ellenálló képesség fokozására – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán, az uniós biztosok védelemről és a biztonságról tervezett megbeszélését megelőzően.
Ursula von der Leyen a megbeszélésre érkezve azt mondta: fel kell készülni a biztonsági fenyegetés legújabb formáira az egyre erősödő geopolitikai verseny közepette.
Az új EU–NATO-munkacsoport feladata a kiemelt infrastrukturális létesítmények elleni lehetséges fenyegetések azonosítása, a felkészülés, a sebezhetőségek azonosítása, az ellenálló képesség fokozása, valamint a helyzet javítására szolgáló javaslatok megfogalmazása lesz. A munkacsoport négy területre összpontosít majd: a szállításra, az energiaellátásra, a digitális térre és a világűr biztonságára.
Az új kezdeményezés a tapasztalatok, az információk és javaslatok megosztását is szolgálja, valamint hangsúlyt helyez a fenyegetések és hiányosságok előrejelzésére – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki vendégként szintén részt vesz az uniós biztosok megbeszélésén, azt mondta:
az orosz–ukrán háború megmutatta, hogy az EU és a NATO szorosabb együttműködése fontosabb, mint valaha.
Hozzátette: a létfontosságú infrastruktúra védelmére tervezett munkacsoport kiemelt fontosságú lesz a közös erőfeszítések között, különösen azóta, hogy Moszkva fegyverként használja az energiaellátást, valamint támadás érte az Északi Áramlat földgázvezetékeket. Soltenberg közölte: a munkacsoport feladata lesz az ellátási láncok és az energetikai struktúra ellenálló képességének megerősítése és a technológiák védelmének szavatolása a lehetséges fenyegetésekkel szemben. A munkacsoport létrehozása fontos lépés a biztonság és a védelem megszilárdítására – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Az Európai Unió felkészült egy hosszú háborúra, és addig fogja támogatni Kijevet, amíg csak szükséges – jelentette ki Tobias Billström svéd külügyminiszter.
„Oroszország folyamatos megosztási kísérletei ellenére az EU egységes maradt. Az európai államok tovább dolgoznak a Moszkva elleni újabb szankciókon” – tette hozzá a tárcavezető.
Moszkva új parancsnok kinevezésével kívánja növelni az ukrajnai katonai műveletek hatékonyságát. Szergej Szurovikin távozik Moszkva ukrajnai egyesített erőinek parancsnoki posztjáról − írja a RIA orosz állami hírügynökségre hivatkozva a Sky News.
Helyét Valerij Geraszimov vezérkari főnök veszi át, Szurovikin a helyettese lesz.
A változást Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter jelentette be, és „a különleges művelet vezetési szintjének emeléseként” jellemezte.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az új kinevezések „a megoldandó feladatok bővülésével” és „a fegyvernemek közötti szorosabb együttműködés megszervezésének szükségességével” állnak összefüggésben.
Múlt hónapban a közösségi médiában olyan pletykák keringtek, hogy Geraszimovot eltávolították tisztségéből − és ezt a brit védelmi minisztérium és az amerikai Institute for the Study of War nevű kutatóintézet is tényként közölte.
Az orosz védelmi minisztérium akkor cáfolta a pletykákat, és azt mondta, hogy Geraszimov úr kirúgásának nincs alapja.
Ukrajna védelmiminiszter-helyettese szerint jelenleg is súlyos harcok folynak Szoledarban.
„Az orosz erők sikertelenül próbálják áttörni a védelmi vonalakat” – idézte az al-Dzsazíra Hanna Maliart. Ennek némileg ellentmond, hogy korábban a Wagner-zsoldoscsoport bejelentette a város elfoglalását.
„Átvették az ellenőrzést a Donyecki területen található Szoledar város egész területe felett a Wagner orosz zsoldoscsoport egységei, a központban még harcok folynak” – közölte Jevgenyij Prigozsin, a csoport alapítója.
Varsó azt tervezi, hogy Leopard harckocsikat küld Ukrajnának egy nemzetközi koalíciós megállapodás részeként – közölte Andrzej Duda lengyel elnök, aki Ukrajnában, Lvivben tárgyalt Zelenszkij elnökkel és a litván államfővel.
Dzisiaj we Lwowie razem z Prezydentami @ZelenskyyUa i @GitanasNauseda rozmawiamy w formacie Trójkąta lLubelskiego o militarnym wsparciu dla Ukrainy przeciw rosyjskiej agresji oraz o integracji Ukrainy z UE i NATO. **
A lengyel államfői hivatal honlapján közvetített, Volodimir Zelenszkij ukrán és Gitanas Nauseda litván elnökkel közös sajtóértekezleten Duda egy zászlóaljnyi Leopard harckocsit említett. A lengyel hadsereg esetében egy harckocsi-zászlóalj 14 darab harci járművel van felszerelve.
A lengyel elnök közölte: Lengyelország egy nemzetközi koalíció keretében akarja átadni a hadi felszerelést. Ezen koalíció keretében Lengyelország döntést hozott az első harckocsi-csoport szállításáról, amely felszerelés „remélhetőleg a más államok által felajánlott Leopard- és egyéb harckocsi-zászlóaljakkal együtt hamarosan megerősíti Ukrajna védelmét” – jelentette ki Duda, írja az MTI.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség úgy tudja, hogy Lengyelországban 126 Leopard 2A4 harckocsi és 105 Leopard 2A5 harckocsi áll szolgálatban a fegyveres erőknél.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 112 960 orosz katona esett el, az elmúlt napon 490 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 17 orosz hajót, 1862 hadműveleti és taktikai drónt, 184 egységnyi speciális felszerelést és 723 cirkálórakétát számoltak fel.
Azért nem lesz, mert Ukrajna megállítja az orosz agressziót – állította az ukrán elnök a Golden Globe-díj-átadó ünnepségen videó-összeköttetésen keresztül mondott beszédében.
Az államfő beszédét Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője tette közzé Instagramon szerdán. „Emberek milliói haltak meg az első világháborúban. A második világháború több tízmillió ember életét oltotta ki. Nem lesz harmadik világháború. Ez nem egy trilógia. Ukrajna megállítja az orosz agressziót a területén. Ezt az egész szabad világgal együtt tesszük. Remélem, hogy mindannyian velünk lesztek győzelmünk napján” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy a Golden Globe-díjat különleges időben alapították. Ez volt az az idő, amikor a második világháború még nem ért véget, de a helyzet megváltozott, és már mindenki tudta, ki fog győzni, bár még zajlottak a csaták. „Most 2023 van. Az ukrajnai háború még nem ért véget, de a helyzet változik. És most már világos, hogy ki fog győzni. Még mindig lesznek csaták és könnyek, de már most is elmondhatom, hogy ki volt a legjobb tavaly. Ti voltatok azok: a szabad világ szabad emberei. Azok, akik összefogtak, hogy támogassák a szabad ukrán népet közös szabadságharcunkban” – hangoztatta Zelenszkij.
Csaknem felére kell csökkentenie Oroszországnak a tallinni nagykövetségén dolgozó diplomatái számát az észt külügyminisztérium most közzétett rendelkezése szerint.
Február elsejéig 13 orosz diplomatának és nyolc további kiküldött munkatársnak el kell hagynia az észtországi nagykövetséget. Ezzel a létszám összhangba kerül a moszkvai észt külképviseleten dolgozók létszámával - derült ki Urmas Reinsalu külügyminiszter közleményéből.
Az ukrajnai háború kezdete óta Észtország a minimálisan szükségesre korlátozta kétoldalú kapcsolatait Oroszországgal – közölte Reinsalu. Hozzátette: „Tekintettel arra, hogy a tallinni orosz nagykövetség munkatársai a háború kezdete óta nem fáradoztak azon, hogy előmozdítsák az észt–orosz kapcsolatokat, úgy látjuk, nem indokolt az orosz nagykövetség jelenlegi létszámát fenntartani.”
Észtország már 2022 elején bezáratta a narvai és a tartui orosz konzulátust, és kiutasított több orosz diplomatát.
Az orosz köztévé egyik műsorában arról beszéltek nemrég, hogy végrehajthatnának egy „megelőző nukleáris csapást” európai országok ellen.
A műsorban arról esett szó, hogy a nyugat-európai államok komoly fegyveres segítséget nyújtanak Ukrajnának, és hogy szerintük a NATO gyakorlatilag „már háborúban áll Oroszországgal”,
emiatt pedig akár egy megelőző nukleáris csapást is végrehajthatnának ellenük.
Lehetséges célpontként Franciaországot, az Egyesült Királyságot, Lengyelországot, Romániát és Finnországot is felvetették. Az egyik mérsékeltebb megszólaló némileg hűtötte a kedélyeket, amikor azt mondta, hogy nemhogy a NATO-tagországok, de még Ukrajna ellen sem szabad bevetni ezeket a fegyvereket, mert annak beláthatatlan következményei lesznek.
Hangsúlyozta: a nukleáris fegyverek célja az elrettentés, és ez meg is valósult azáltal, hogy a NATO közvetlenül nem vesz részt a konfliktusban. A nukleáris fegyverek tényleges használata csak abban az esetben lehet elfogadható, ha Oroszország léte veszélybe kerül – tette hozzá.
A vitaműsor itt megtekinthető:
Ukrajnának készen kell állnia az orosz szövetséges Belarusszal közös határán, még akkor is, ha szomszédjától eddig csak erőteljes nyilatkozatokat látott – mondta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök a Lvivi területre látogatott, ahol a határvédelemről és az északnyugat-ukrajnai biztonsági helyzetről tárgyalt.
„Megvitattuk az államhatár védelmét, az operatív helyzetet a Belarusz Köztársasággal közös határon. Megértjük, hogy az erőteljes nyilatkozatokon kívül semmi veszélyeset nem látunk ott, de ettől függetlenül résen kell lennünk mind a határon, mind a régiókban” – közölte Zelenszkij a The Guardian szerint.
Kijev arra figyelmeztetett, hogy Oroszország megpróbálhatja felhasználni Belaruszt arra, hogy északról újabb szárazföldi inváziót indítson Ukrajna ellen.
Az orosz elnök szerdán videókonferenciás kormányülést tart, amelyet az orosz állami hírügynökség élőben közvetít.
A Sputnik News szerint az ülés elsősorban az Oroszország által annektált ukrajnai területek (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja) lakosainak adott szociális támogatásokról szól, amiről Tatyana Golikova miniszterelnök-helyettes ismertet egy riportot.
Putyin az ülésen megköszönte a kormány tagjainak az előző évben végzett munkát, és azt mondta, hogy semmi sem valósult meg abból, amit a nyugatiak jövendöltek Oroszországnak. Beszélt ezenkívül arról is, hogy Oroszország a jövőben megerősíti hadseregét, és
azt ígérte, hogy megoldják az összes problémát, amely a különleges hadműveletnél felvetődött.
Ezek közt említette például az ellátás helyzetét és azt is, hogy a repülők (köztük a katonai repülőgépek) előállítása túl lassan zajlik.
Nemrég beszámoltunk arról, hogy a kelet-ukrajnai Harkivot orosz csapások érték hétfő este, nem sokkal a német külügyminiszter látogatása után.
Mint kiderült, találat ért egy olyan raktárat is, ahol rengeteg tűzijáték volt, és ezek a találat hatására beindultak, amiről több videó is készült.
Halálos áldozatokról, sérültekről nincs hír.
Az ukrán belügyminisztérium keresi azt a férfit, aki Franciaországban mulatozik a feleségével.
Az Ukrajnában körözött Szergej Oserovszkij egy síparadicsomban, Courchevelben tartózkodik feleségével, Karina Josannal. A képeket és egy róluk készült videófelvételt Mihail Tkacs orosz televíziós műsorvezető tette közzé.
A közösségi médiában terjed egy testkamerás felvétel, amely Bahmut városának egyik védőjének perspektívájából mutatja be a háborút.
A várost már hónapok óta próbálják elfoglalni az oroszok, és most egy másik település elfoglalása után elképzelhető, hogy sikerül bekeríteniük.
A Belsat független belorusz tévé osztott meg egy felvételt, amelyen Bahmut városának egyik védője látható.
Azt írták, hogy Roman Hrihorjan fél éve vesztette el az egyik karját és a lábát a településen. A felépülését anyagilag a mariupoli Azovsztal-gyár egyik védője támogatta, és most megtette az első lépéseket, miután műlábat kapott.
A Dmitro Kuleba külügyminiszterrel folytatott megbeszélése előtt Annalena Baerbock német külügyminiszter Harkivba utazott, hogy kifejezze Németország szolidaritását az orosz inváziót és a kemény téli körülményeket átélő ukránok felé.
Miután Németország a múlt héten ígéretet tett arra, hogy a fokozott katonai támogatás részeként Marder harcjárműveket küld Ukrajnának, Baerbock további fegyvereket ígért, anélkül, hogy pontosította volna, melyeket – írja a The Guardian.
„Harkivban láthatjuk a bátorságot, a kitartást és ezáltal a reményt a békés életre” – mondta Baerbock érkezése után tartott sajtótájékoztatóján.
Leonyid Szluckij vezető orosz törvényhozó azt mondta, hogy a történelem keményen fogja megítélni Baerbock megjegyzéseit.
Sajnos a német külügyminiszter nem tudja leplezni szimpátiáját a nácizmus ukrajnai reinkarnációja és annak egyértelműen nosztalgikus jegyei iránt
– írta Szluckij, aki az orosz parlament alsóházának külügyi bizottságát vezeti.
Súlyos sérülést szenvedett Dmitro Linartovics ukrán színész a kelet-ukrajnai Szoledar városában.
A bekötött fejű színészről videó készült, amelynek megtekintését csak saját felelősségre ajánljuk az alábbi linken. Szoledarban intenzív harcok zajlanak az utóbbi napokban, és nemrég részletes cikket írtunk arról, hogy miként állhat most a helyzet.
Az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Marija Zaharova ostobaságnak nevezte Edgar Rinkevics lett külügyminiszter szavait „Oroszország legyőzéséről”.
Korábban a lett külügyminisztérium vezetője kijelentette, hogy Oroszország legyőzése Lettország érdekeit szolgálja. Arra hivatkozott, hogy Oroszország nem titkolja, hogy ezt a konfliktust nem csak Ukrajnával, hanem a Nyugat egészével való konfliktusnak tekinti – írja a TASZSZ.
Franciaország és Lengyelország nyomást gyakorol Németországra, hogy szállítson Ukrajnának nagy teljesítményű Leopard 2 harckocsikat.
A modern nyugati harckocsik, mint a Leopard 2, nagy lökést adnának Ukrajna hadseregének, mivel Kijev szövetségesei eddig csak régebbi, szovjet korabeli harckocsikat voltak hajlandóak küldeni, amelyek még mindig a kelet-európai országok készleteiben voltak, valamint más fegyverrendszereket, például tarackokat és légvédelmi rendszereket.
Egy francia tisztviselő a Politicónak elmondta, hogy Párizs a január 22-i francia–német csúcstalálkozó előtt, a két nemzet közötti Élysée-partnerségi szerződés 60. évfordulója előtt azon igyekszik, hogy megállapodásra bírja Berlint arról, hogy Leopard harckocsikat küld Ukrajnának.
Lengyelország széles körű koalíciót akar létrehozni a nyugati partnerek között, hogy közösen adják át a Leopárdokat Ukrajnának. „Arra bátorítunk más országokat, hogy alakítsanak széles koalíciót a modernebb harckocsik, például a Leopard harckocsik Ukrajnának történő átadására” – mondta Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes.
Guy Verhofstadt belga európai parlamenti képviselő sürgette az EU-t, hogy lépjen közbe, hogy nyomást gyakoroljon Németországra a tankok szállítása érdekében.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden megfosztott négy politikai személyt ukrán állampolgárságától, köztük a Kreml-barát politikust, Viktor Medvedcsukot, akit tavaly egy fogolycsereügylet keretében Oroszországnak adtak át.
Úgy döntöttem, hogy négy személy – Andrij Leonyidovics Derkah, Tarasz Romanovics Kozak, Renat Ravelijovics Kuzmin és Viktor Volodimirovics Medvedcsuk – állampolgárságát megszüntetem
– mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.
„Ha a képviselők úgy döntenek, hogy nem Ukrajna népét, hanem az Ukrajnába érkezett gyilkosokat szolgálják, akkor arra reagálunk” – tette hozzá az ukrán elnök. Medvedcsuk, Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, Ukrajnában az Ellenzéki Platform – Az Életért nevű betiltott oroszbarát pártot vezette, és hazaárulás vádjával állt szemben, mielőtt 2022 szeptemberében Moszkvába szállították – írja a The Guardian.
Kozak és Kuzmin egyaránt Medvedcsuk pártjának tagjaként került be az ukrán parlamentbe. Az Egyesült Államok 2022 januárjában szankciókat vezetett be Kozakkal, három televíziós csatorna tulajdonosával szemben orosz dezinformáció terjesztése miatt, miután Kijev hazaárulás vádjával kérte letartóztatását. Ukrajna Kuzmin ellen is vádat emelt hazaárulásért. A Washington által szintén szankciókkal sújtott Derkah ukrán törvényhozó ellen decemberben az Egyesült Államokban vádat emeltek pénzmosás és szankciók megsértése miatt. Azzal vádolták, hogy segített Oroszországnak beavatkozni a 2020-as amerikai elnökválasztásba.
A svéd külügyminisztérium nemrég megerősítette, hogy átadják az ukrán hadseregnek a Bofors fegyvergyár által készített Archer önjáró lövegeket.
A tüzérségi fegyverek (teljes nevén: FH77 BW L52 Archer) szállítása már az utóbbi hónapokban is felvetődött, a svédek azonban csak hétfőn bólintottak rá a szállításra. Tobias Billström svéd külügyminiszter úgy fogalmazott:
A nagy őszi katonai segélycsomag után újabb érkezik, és ennek már részei lesznek az Archerek is, amelyeket Ukrajna egyértelműen kért tőlünk. A kérdés nem az, hogy elküldjük-e őket, hanem az, hogy mikor.
A 155 milliméteres svéd önjáró lövegek többé-kevésbé ahhoz hasonló harci szerepet látnak el, mint azok az eszközök, amelyek már korábban megérkeztek külföldről az ukrajnai háborúba – például a franciák által gyártott Caesar, amellyel már nem egy sikeres csapást hajtottak végre.
Alább látható egy rövid videó az Archerről:
A fejlett tűzvezetésnek köszönhetően az Archer 30 másodperc alatt akár hat darab lövedéket is el tud tüzelni, többé-kevésbé ugyanarra a célpontra (ebben az úgynevezett MRSI-rendszer segít).
Maximális lőtávolsága a konvencionális lőszerekkel (gránátokkal) 30 kilométer, de képes például az Ukrajnában már használt, GPS által vezérelt, M982 Excalibur típusú precíziós lövedékek használatára is, ezekkel pedig 60 kilométer is lehet a lőtávolsága.