Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

Konsztantyin Habenszkij, a Csehov Moszkvai Művész Színház vezetője kirúgta Dmitrij Nazarovot, az Orosz Föderáció művészét és feleségét, Olga Vasziljevát Oroszország-ellenes magatartásuk miatt – írja az mk.ru.

A portál információi szerint Habenszkij korábban megpróbálta észhez téríteni Nazarovot, de miután látta a művész YouTube-on megjelent interjúját, amelyben nyíltan szidta Oroszországot, elbocsátotta őt, és egyúttal a feleségét is, aki szintén nem titkolta oroszellenes álláspontját.

Három robbanást jelentettek az oroszok által megszállt Berdjanszkban egy légibázis közelében – közölte a város katonai közigazgatásának vezetője.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség arról számolt be, hogy

A tisztviselő, Alekszej Kicsigin a jelentések szerint nem sérült meg a robbanásban. Berdjanszk az Oroszország által szeptemberben annektált Zaporizzsjai területen belül található – számolt be a Sky News.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélésére szólította fel az afrikai országokat Annalena Baerbock német és Catherine Colonna francia külügyminiszter pénteken Addisz-Abebában, az Afrikai Unió (AU) székhelyén, egyben hangsúlyozva, hogy az Európai Unió erősíteni kívánja a kapcsolatait Afrikával – adta hírül az MTI.

A Moussa Faki Mahamattal, az AU Bizottsága elnökével folytatott tárgyalások után tartott közös sajtótájékoztatón Annalena Baerbock hangsúlyozta: az Európai Unió (EU) és az AU közötti együttműködésre a világban meglévő más válságok – az éghajlatváltozás, az élelmiszerkészletek szűkössége, valamint az európai és afrikai fegyveres konfliktusok – kezelése miatt is szükség van.

Világszerte látjuk ennek a kegyetlen háborúnak a következményeit, mindenekelőtt Afrika szarván, ahol Oroszország háborús fegyverként használja a gabonát, megakadályozva az ukrajnai szállításokat. Ezekben az időkben, amikor a békés európai rendet támadás érte az orosz háborús agresszióval, nekünk, európaiaknak támogatnunk kell világszerte a barátainkat és a partnereinket

– mutatott rá Baerbock.

„Csak közösen tudjuk megoldani ezeket a válságokat és kihívásokat” – tette hozzá a német külügyminiszter, aki azt is leszögezte, hogy az EU és az AU egyaránt kiáll a béke, a biztonság és a szabadság értékei mellett, Ukrajna orosz lerohanása pedig támadás ezen érték ellen.

Számos afrikai ország erősen függ az orosz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoktól, és ezért vonakodott elhatárolódni Moszkvától – jegyezte meg a dpa német hírügynökség.

A két külügyminiszter csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra Etiópiába, amely – több más afrikai országhoz hasonlóan – tartózkodott annak az ENSZ-határozatnak a szavazásakor, amely felszólította Oroszországot az Ukrajnából történő kivonulásra. Addisz-Abeba később azt is elutasította, hogy kizárják Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, illetve azt a javaslatot, hogy Moszkva fizessen kártérítést Ukrajnának.

Az Egyesült Államok és Japán közös nyilatkozatban figyelmezteti Oroszországot a nukleáris fegyverek használatára.

A két ország közös nyilatkozatában „határozottan ellenzi” az „erő vagy kényszer alkalmazását, bárhol a világon”.

A nyilatkozat Joe Biden amerikai elnök és Fumio Kishida japán miniszterelnök találkozóját követően született.

Megismételték a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás fontosságát, és óvtak attól, hogy Oroszország atomfegyvert használjon Ukrajnában.

Határozottan ellenzünk minden olyan egyoldalú kísérletet, amely a status quo erővel vagy kényszerrel történő megváltoztatására irányul, bárhol a világon

 – áll a nyilatkozatban.

Az ukrán védelmi minisztérium 2023-ban 20 milliárd hrivnya (közel 200 milliárd forint) értékben tervezi különböző típusú drónok beszerzését – mondta Olekszij Reznyikov, a tárca vezetője egy interjúban.

A megvásárolni tervezett modellek között különösen az ukrán gyártású új modellek szerepelnek, amelyeket az elmúlt hat hónapban helyeztek üzembe.

„Tovább kell növelnünk az Oroszországra gyakorolt nyomást, és természetesen továbbra is rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajnát” – jelentette ki Ursula von der Leyen Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a svédországi Kirunában.

Von der Leyen elmondta, hogy Oroszország a háború kezdete óta 80 százalékban csökkentette az EU-ba irányuló gázszállításait, de a blokk más külföldi szállítók felé fordult ennek ellensúlyozására – számolt be az Al Jazeera.

A kemény munka meghozta gyümölcsét. A gázárak most alacsonyabbak, mint az orosz invázió előtt

– mondta.

Olekszij Danilovnak, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának nincsenek kétségei afelől, hogy az orosz férfiakat korlátozni fogják az ország elhagyásában. Egy interjúban azt mondta, hogy a határok lezárása ismét megerősíti azt, hogy az oroszok „nem állnak olyan jól a fronton”.

Mindenképpen lezárják a határokat, ebben biztosak vagyunk. Ami szintén új információ, az az, hogy már nem a 60 év alattiaknak, hanem a 65 év alattiaknak tiltják meg az országból való távozást. Ez ismét azt jelzi, hogy nagy gondjaik vannak a katonai utánpótlást illetően. Putyin a modern Hitler, egész Oroszországot kockára tette ebben a háborúban, ez jól látható mindenki számára

– idézi Danilovot az Unian hírügynökség.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója megerősítette: jövő héten Ukrajnába utazik, hogy szakértői jelenlétet biztosítson az ország valamennyi nukleáris létesítményében.

A főigazgató arról is beszélt, hogy később 11-12 szakértő követheti őt.

A NAÜ hamarosan állandó jelleggel jelen lesz Ukrajna valamennyi nukleáris telephelyén, beleértve Csernobilt is. Nukleáris biztonsági szakértőink figyelemmel fogják kísérni az erőművek helyzetét, felmérik a berendezések állapotát, emellett technikai támogatást és tanácsadást nyújtanak, és megállapításaikról jelentést tesznek a NAÜ központjának

– mondta a szervezet vezetője közleményében.

Oleg Konovalov breszti területi katonai biztos korábban közölte, hogy februártól korlátozhatják a külföldre utazást azok számára, akik nem mentek át a katonai nyilvántartási és besorozási hivatalok adatainak ellenőrzésén – írja a TASZSZ.

„A médiában megjelent, Oleg Konovalov ezredes, a breszti régió katonai biztosának valótlan kijelentései miatt tájékoztatjuk önöket: a Belarusz Köztársaság azon állampolgáraira, akik nem estek át a katonai nyilvántartási adatok ellenőrzésén, nem vonatkoznak az ország elhagyására vonatkozó korlátozások” – áll a köztársaság védelmi osztályának közleményében.

„Nagyon fontos volt számomra az ukrajnai út. Saját szememmel láthattam azt, amiről pár hónappal ezelőtt még azt gondoltuk, hogy elképzelhetetlen” – írta közösségi oldalán megosztott bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere kijevi látogatásáról.

Azok az országok, amiket képviselünk a visegrádi négyek főpolgármestereiként, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország, mind nagyon sokat szenvedett a XX. században. Mind éltünk szovjet megszállás alatt. Pontosan tudjuk, hogy milyen fontos az európai integráció, ezért alapítottuk meg a Pact of Free Citiest, azaz a Szabad Városok Szövetségét. Békét és a népek közötti szolidaritást szeretnénk Európában

– olvasható a bejegyzésben. Hozzátette: számára nagy fájdalom, hogy „ebben a teljesen egyértelmű helyzetben, amikor van egy agresszor, és van egy áldozat, a magyar kormány összemossa a kettőt, és nem őszinte politikát folytat. Megszavazza a szankciókat, majd kampányt folytat a szankciók ellen. Békéről beszél, de nem teszi hozzá, hogy béke akkor lehet, ha az agresszor felhagy a másik ország megszállásával”.

Hangsúlyozta azonban, hogy egy ország népe sem hibáztatható azért, amit a kormánya tesz. Reményét fejezte ki, hogy a legtöbb magyar békét akar, és a háborúból „a megtámadott áldozat, azaz Ukrajna kerül ki győztesen”.

Maga Prigozsin, aki korábban azt állította, hogy Szoledarban is csak a Wagner-csoport harcolt, a VKontaktye közösségi portálon tett pénteki bejegyzésben kifogásolta, hogy egyesek „megpróbálják ellopni a győzelmet” a csoportjától, és lekicsinyelni a „különleges hadművelet” alatt szerzett érdemeit.

Az RBK gazdasági hírportál szerint azokhoz is szólt, akik „megbecsülik” a Wagner tevékenységét, és arra buzdította őket, hogy támogassák a harcosait, és a kommentjeikben tegyenek említést arról, hogy „léteznek és keményen dolgoznak annak érdekében, hogy az oroszok nyugodtan alhassanak”.

Prigozsin úgy vélekedett, hogy az általa vezetett magánhadseregnek jelentős kárt okozhatnak „a haderőnemek közötti harcok, a korrupció, a bürokrácia és azok a tisztviselők, akik a pozíciójukban akarnak maradni”. Azt állította, hogy az utóbbi időben „aktív munka” folyik a médiában annak érdekében, hogy elhallgassák a Wagner szerepvállalását.

Közgazdászok szerint Oroszország túlságosan függ az olajbevételektől, hogy támogassa a költségvetését, miközben növeli a katonai kiadásokat.

Oroszország fő exportcikke, az Urals URL-E olaj ára több mint 20 százalékkal zuhant december eleje óta, amikor a G7-ek által vezetett nyugati országok 60 dolláros árkorlátozást vezettek be az orosz olajexportra, hogy korlátozzák Moszkva lehetőségeit az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai akció finanszírozására.

Tekintettel arra, hogy a 2023. évi szövetségi költségvetés egy alig több mint 70 dolláros hordónkénti Urals-árral számol, és az árak jelenleg 50 dollárhoz közelebb mozognak, ez problémásnak bizonyulhat – írja a Reuters.

Az Európai Bizottság testületének tagjai február elején Kijevbe látogatnak, hogy megvitassák Ukrajna EU-csatlakozásra való felkészülésének folyamatát – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője pénteken az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón.

Von der Leyen nem pontosította, hogy az Európai Bizottság mind a 27 biztosa képviselteti-e magát. Az Európai Bizottság és a csatlakozó ország kormánya közötti látogatói találkozókon általában a 27 európai biztosból 15-18 vesz részt. Az EU és Ukrajna közötti csúcstalálkozót február 3-án tartják Kijevben.

Mint korábban már írtunk róla, Viktor Medvedcsukot, Tarasz Kozakot, Andrij Derkacsot és Renat Kuzmint is megfosztották az ukrán állampolgárságától. Az Unian beszámolója akkor arról is írt, hogy a képviselőket megfoszthatják mandátumuktól.

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának (Verkhovna Rada) Facebook-oldalán ma arról számoltak be, hogy a fent említett képviselőket, valamint Andrij Akszonovot megfosztották mandátumától. Erről pénteken szavaztak az ukrán parlamentben.

Több mint 1200 kárpátaljai diáknak és tanárnak szervez tábort január 16. és február 17. között a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Sátoraljaújhelyen a Rákóczi Szövetség a MOL Új Európa Alapítvány és a Miniszterelnökség támogatásával – tájékoztatta az MTI-t a Rákóczi Szövetség pénteken.

Azt írták, a kezdeményezés célja, hogy a kárpátaljai felső tagozatos és középiskolás diákok és tanáraik kiszakadhassanak a háború sújtotta Ukrajna nehézségekkel teli hétköznapjaiból.

A kárpátaljai gyerekek és kísérőik egy olyan háborús valóságból érkeznek, amely képes elhomályosítani az élet örömét és szépségeit. Szeretnénk, hogy ebben a néhány napban felhőtlenül jól érezhessék magukat, és új élmenyekkel gazdagodhassanak

– mondta Miklósa Erika operaénekes, a MOL Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Viktor Szobolev altábornagy, az Állami Duma védelmi bizottságának tagja bejelentette, hogy katonai kiképzőtáborba küldenék azokat a 30 év feletti oroszokat, akik még nem szolgáltak a hadseregben – írja az MK orosz portál.

Egyelőre elképzelés szintjén létezik a terv, a kérdés pedig a vonatkozó jogszabályok módosításával oldható meg. A parlamenti képviselő elmondta, hogy számos polgári foglalkozás szorosan összefonódik a katonai foglalkozásokkal, így az emberek készségeit figyelembe kell venni, amikor feladatot szabnak ki rájuk.

Szobolev szerint azonban nincs elég kiképzőegység, éppen ezért lehetetlen a 30 év feletti, tapasztalattal nem rendelkező férfiakat gyorsan beépíteni a hadseregbe.

Ez egy hosszú távú folyamat lesz, nem is az idei évé

– vélekedett az altábornagy.

Az idei év döntő lesz, ezért érdemes összefogni, hogy Oroszország vereséget szenvedjen Ukrajna területén, és ne kapjon pihenőidőt a felépülésre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a litván parlament előtt video-összeköttetésen keresztül mondott beszédében.

Az államfő hangsúlyozta, hogy „most ennél is nagyobb mozgósításra van szükség az egész szabad világban. Ez az egyetlen módja annak, hogy véget vessünk a teljes körű agressziónak. Hálás vagyok, hogy Litvánia készen áll segíteni nekünk ebben” – mondta Zelenszkij az MTI beszámolója szerint.

Leszögezte, hogy sürgős döntések kellenek az egész háborúellenes koalícióban. Szavai szerint új védelmi megoldásokra van szükség, amelyek lehetőséget adnak az ukrán katonáknak, hogy kiszorítsák az orosz hadsereget Ukrajna területéről. Rámutatott, hogy országának ehhez elsősorban korszerű harckocsikra és hatékony tüzérségi eszközökre van szüksége.

Ukrajna gyakorlatilag már NATO-tag, még ha jogilag nem is tekinthető az atlanti szövetség tagjának – mondta pénteken az ukrán védelmi miniszter.

Olekszij Reznyikov a BBC-nek adott interjúban úgy fogalmazott: Ukrajnát de facto NATO-taggá teszi az, hogy megvan az ennek megfelelő fegyverzete, és e fegyvereket használni is tudja.

Reznyikov közölte: nem hiszi, hogy e kijelentése ellentmondásos lenne, hiszen amit mondott, „az a tényszerű igazság”. Hozzátette: meggyőződése, hogy Ukrajna a közeljövőben jogilag is a NATO tagja lesz – számolt be az MTI.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője az orosz sajtó napja alkalmából köszöntetet mondott a fronton dolgozó újságíróknak.

Ma van az orosz sajtó napja. Őszinte köszönet azoknak az újságíróknak, akik a különleges katonai műveleti övezetben dolgoznak. Amit önök tesznek, az rendkívül fontos államunk és társadalmunk, mindannyiunk számára. Az igazat mondják a háborúról és a hőstettekről. Az ellenséggel harcoló katonáinkról. A hadsereget segítő önkéntesekről. A legnehezebb háborús körülmények között élő embereinkről. Az igazságot a saját szemükkel látják, és ezért az igazságért a testi épségüket, az életüket is kockáztatják. Köszönöm

– írta az egykori orosz elnök Telegramon.

Egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik Olaf Scholz német kancellárra, akit sokan fontos döntés meghozatalára kényszerítenének, nevezetesen, hogy ad-e zöld utat német harckocsik Ukrajnába küldésére, vagy sem. A németek eddig főként védelmi jellegű harcjárműveket ajánlottak fel Ukrajnának, a támadó célú Leopardok szállítására nemet mondott a kormányzat. Scholz szerint ilyen típusú nehézfegyverzet nem NATO-tagállamnak való átadását kizárólag a szövetségi partnerekkel együtt vállalhatja Németország – írja a Financial Times.

Az utóbbi tényállás értelmében a németek hozzájárulása is szükséges lenne ahhoz, hogy Ukrajna megkapja azokat a Leopard harckocsikat, amelyeket Andrzej Duda lengyel államfő ajánlott fel Kijevnek – értékelte a helyzetet a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Olaf Scholz aláírása nélkül tehát meghiúsulhat a Leopardok átszállítása. A kancellár pártja, az SPD értelemszerűen Scholzot támogatja, a két kisebb koalíciós párt, a Zöldek Pártja és az FDP viszont Ukrajna fokozottabb támogatását követeli. Azt Andrzej Duda is megerősítette, hogy ahhoz, hogy a Leopardok megérkezzenek Ukrajnába, elengedhetetlen a gyártó ország, azaz a német állam engedélye. Hozzátette: a szállítást Lengyelország nemzetközi koalíció keretében tervezi, mégpedig annak érdekében, hogy a harckocsik szállításában más országok is részt vegyenek.

Ukrajnának szüksége van nyugati gyártmányú páncélosokra az ország megvédése és a orosz erők által megszállt területek felszabadítása érdekében. Berlinnek követnie kellene Lengyelország példáját

– idézi a ZDF Robin Wagener zöldpárti parlamenti képviselőt.

Január 12-én a francia kibervédelmi parancsnokság (COMCYBER) vezetője, Aymeric Bonnemaison tábornok azt mondta, hogy Ukrajna megerősítette kibervédelmi képességeit, ami lehetővé tett „egy igazi forradalmat azáltal, hogy az ország szintet lépett a számítógépes védelmi harcban” – írja az Euractiv.

Megjegyezte,  hogy 2014 óta folyamatos kibertámadások érik Ukrajnát és kritikus infrastruktúráját. Ukrajna viszont a nyugati kiberhatalmakkal, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal együtt dolgozott a sebezhetőségek kiküszöbölésén, így a kibertámadások már nem annyira hatékonyak, mint korábban.

Ukrajnát „térdre kényszeríthették volna”, mivel a kibertámadásokkal tartósan meg lehet gyengíteni az államot, de ez „nem történt meg” – hangsúlyozta Bonnemaison, aki azt is megjegyezte, hogy Ukrajnának most már van egy „valódi paradigmaváltást” jelentő védelmi előnye, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy visszavágjon bárkinek.

Az orosz hatóságoknak sürgős orvosi segítséget kell nyújtaniuk Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikusnak, akinek kritikussá vált az egészségi állapota az embertelen börtönkörülmények és a magánzárka miatt – közölte a német kormány szóvivője.

Hozzátette, hogy a német kormány igyekszik segíteni Navalnijnak, de folyton nehézségekbe ütközik Oroszország ukrajnai inváziója miatt.

Vlagyimir Putyin üzent a fronton harcoló orosz katonáknak: az elnök hangsúlyozta a „különleges katonai műveletben” részt vevő katonák támogatásának fontosságát, nemcsak a szeretteik, hanem az állam részéről is.

„Természetesen egy olyan helyzetben, amikor valaki az életét kockáztatja, mindenfajta támogatást megérdemel” – mondta az orosz államfő pénteken Radij Habirovnak, a Baskír Köztársaság vezetőjének egy találkozón.

Putyin köszönetet mondott a baskír vezetőnek azért a támogatásért, amelyet köztársasága nyújtott Oroszországnak a Donbászban és az új területeken.

Az elnök szerint a pénzügyi segítség mellett a figyelem és az erkölcsi támogatás is elengedhetetlen volt. „Az embereknek tudniuk kell, hogy az ország támogatja őket, és megérti a szerepüket és a küldetésüket ebben a műveletben” – idézte Putyint a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az oroszok nem foglalták el a Donyeck megyei Szoledárt. Oroszország kijelentései a város állítólagos elfoglalásáról nem felelnek meg a valóságnak – jelentette ki Szergej Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője.

A szóvivő szerint a hír nem igaz, mivel a városban továbbra is folynak a harcok. További részleteket azonban biztonsági okokból nem közölt a helyzetről – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az Egyesült Államok szerint az orosz győzelem Szoledárban nem fogja megtörni az ukránokat – mondta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője az Independent szerint.

A Donyeck megyei várost az elmúlt hetekben heves harcok sújtották, annak elfoglalása pedig Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője szerint megnöveli annak esélyét, hogy az orosz erők átvegyék az ellenőrzést Artemivszk és Sziverszk felett is, valamint megnyitja az utat Szlovjanszk és Kramatorszk, a legnagyobb, ukrán kézen lévő Donyec-medencei városok felé.

A tisztviselő szerint sem Szoledár, sem Bahmut elvesztése nem lesz nagy stratégiai hatással a háború kimenetelére. Valamint hozzátette, hogy a városok orosz kézre kerülése nem fogja megtörni, de még csak lelassítani sem az ukránokat.