Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.

Jó pihenést kívánunk!

Moldova is fontolgatja, hogy csatlakozik egy nemzetközi katonai szövetséghez – erről beszélt a Politicónak Maia Sandu, Moldova elnöke.

A politikus az interjúban direkt nem nevezte meg szó szerint a NATO-t, de azt mondta, hogy csatlakozhatnak egy nemzetközi katonai szövetséghez. Mint mondta, ehhez egyebek mellett az alkotmány módosítására is szükség lenne, abba ugyanis azt is belefoglalták, hogy Moldova semleges állam. 

„Most van egy komoly párbeszéd arról [...] hogy meg tudjuk-e védeni magunkat, képesek vagyunk-e rá egyedül, vagy szükség van arra, hogy egy nagyobb szövetség tagjai legyünk” – fogalmazott Maia Sandu, hozzátéve: 

Ha arra a következtetésre jutunk nemzeti szinten, hogy változtatnunk kell a semlegességünkön, akkor ezt egy demokratikus folyamaton keresztül fogjuk megvalósítani.

Moldova jelenleg nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, de a NATO-val már van egy együttműködése, és tagja például a koszovói békefenntartó missziónak is. Az ország nemzetközileg elismert területén működik, ugyanakkor az oroszok által támogatott, Ukrajnával is határos Dnyeszter menti köztársaság, ahol több ezer katona állomásozik jelenleg is. 

Az ukrajnai háború várhatóan nem egy nagy csatatéri győzelemmel, hanem egy „tárgyalással” ér majd véget – erről beszélt Mark  Milley tábornok, az amerikai hadsereg vezetője és a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

A CNN szerint azt mondta: katonai szempontból még mindig úgy látja, hogy „nagyon-nagyon nehéz” lesz az orosz hadsereget az összes megszállt ukrajnai területről kivernie az ukrán hadseregnek, de kisebb sikereket elérhetnek így is.

Ami történhet, az az, hogy tovább folytatják a védekezést, stabilizálják a frontot. Azt hiszem, hogy ezt egyértelműen meg lehet tenni. [...] És úgy gondolom, hogy az ukránoknak nagyon jó esélyük van arra is, hogy egy jelentős taktikai vagy akár hadműveleti szintű offenzívát hajtsanak végre azért, hogy minél több területet sikerüljön felszabadítaniuk

– fogalmazott Mark Milley.

Az utóbbi egy évben több mint 4500 civil, köztük 154 gyerek vesztette életét a donyecki és a luhanszki térséget ért ukrán támadásokban – közölte pénteken Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) informális ülésén.

A Moszkva által már orosznak tekintett donyecki és luhanszki „népköztársaságok” területén 2022. február 17. óta 4591 polgári személy – köztük 154 gyerek – halt meg ukrán tüzérségi támadások miatt. Több mint 13 ezer lakóépület, 147 egészségügyi és 560 oktatási intézmény rongálódott meg – mondta Nyebenzja.

Ahogy Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereket kezdett kapni 2022 nyarán a NATO-tagállamoktól, a kijevi rezsimnek újabb lehetőségei nyíltak a Donyec-medencei városok célzott megsemmisítésére. Azóta négyszeresére növekedett a polgári áldozatok száma és háromszorosára a civil infrastruktúrában keletkezett károk mennyisége

– jelentette ki az orosz diplomata.

Szerinte az ukrán hadseregnek a szakadár térségek városaival szembeni csapásai katonai értelemben értelmetlenek, mivel ott nincsenek katonai létesítmények, a frontvonal pedig elég messze található.

Ezzel szemben a nagy pontosságú orosz csapások kizárólag az ukrán katonai és energetikai célpontokat célozzák, csakhogy a kijevi vezetés a lakónegyedekben telepített légvédelmi egységeket, ami miatt a rakéták roncsai lakott területekre zuhannak – állította.

Ez volt a helyzet Kremencsukban és Dnyepropetrovszkban, az eltévedt ukrán rakéták berepültek Lengyelország és Moldova területére

tette hozzá az orosz ENSZ-nagykövet az MTI szerint.

A legújabb, Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok lehetővé teszik, hogy Ukrajna offenzívát indítson, és visszafoglalja a területeit – ezt mondta pénteken Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy az oroszok is újabb offenzívákra készülnek, ezért növelni kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. A NATO főtitkára ennek jegyében üdvözölte azt a katonai segélycsomagot, amelyről pénteken a nyugati országok megegyeztek a németországi Ramsteinben.

Ez utóbbit összesen 9 európai ország (az Egyesült Királyság, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Hollandia, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia), valamint az Egyesült Államok fogja leszállítani Ukrajnának. Mint megírtuk, csak az amerikaiak 2,5 milliárd dollár értékben szállítanak eszközöket Ukrajnának. 

A Washington Post úgy értesült, hogy az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom hadi célokra is használható eszközöket importált külföldről, és adott át az orosz hadseregnek – megkerülve ezzel a nyugati szankciókat. 

Az amerikai lap hozzájutott több olyan dokumentumhoz is, amelyek erről szólnak. Az egyik Roszatom-részlegigazgatóhoz címzett levélben például szó esik arról, hogy az atomenergetikai vállalat képviselője rendszeresen találkoztak az orosz védelmi minisztérium vezetőivel, és

Az már az utóbbi hetekben is felmerült a nyugati politikusok részéről, hogy a Roszatomra is szankciókat kellene kivetni. Jó eséllyel ezek a hangok csak erősödni fognak a közeljövőben.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és ismét felajánlotta neki országa közvetítő szerepét a háborúban álló Oroszország és Ukrajna között – közölte pénteken a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága.

A szűkszavú beszámoló szerint a beszélgetés témája az orosz–ukrán háború volt. A telefon alatt a török államfő egyúttal részvétét nyilvánította ukrán hivatali partnerének a szerdai ukrajnai helikopter-baleset okán.

Erdoğan sokadszorra fejezte ki készségét a közvetítésre az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus megoldásában.

A török elnök az év elején – szintén egy telefonbeszélgetés keretében – Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt vetette fel, hogy az orosz–ukrán háború leállítását célzó, a békekötésre irányuló erőfeszítéseket „egyoldalú tűzszünettel” kellene alátámasztani. Moszkva az ortodox karácsony alkalmából meg is hirdette a fegyvernyugvást, amit Kijev elutasított.

Törökország volt az továbbá, amely az ENSZ-szel karöltve fontos közvetítő szerepet játszott az ukrajnai kikötőkből induló gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás tető alá hozásában is – írta az MTI. 

Pakisztán márciustól kedvezményes áron vásárol kőolajat Oroszországtól, és ezzel szükségleteinek egyharmadát fedezi majd – jelentette be pénteken Iszlámábádban a két ország energiaügyi minisztere az MTI szerint. 

Nyikolaj Sulginov orosz tárcavezető  közölte, hogy a dél-ázsiai ország a „baráti országként” saját fizetőeszközével fog fizetni az olajért. Szakértők szerint ez nagy könnyebbséget fog jelenteni a gazdasági válsággal küzdő, 220 millió lakosú Pakisztánnak, amelynek devizatartaléka  már 4,6 milliárd dollár alá esett.

A sajtótájékoztatón az nem derült ki, hogy pontosan mekkora mennyiségű olaj leszállítását vállalta az orosz fél. Felmerült az is, hogy Pakisztán gázt is vásárolhat az oroszoktól, de ezt egyelőre akadályozza, hogy az orosz gázvállalatok egyelőre nem tudják bővíteni szállítási kapacitásaikat Pakisztán ellátása érdekében. 

Pakisztánnak 2023 végén kellene megkeresnie a Gazpromot és a Novateket, a cseppfolyósított földgázt (LNG) termelő két legnagyobb céget, hogy egyeztessenek a szállítási feltételekről, mert akkor már lesznek szabad kapacitásaik – mondta erről az orosz miniszter.

Muszadik Malik pakisztáni olajügyi államtitkár a helyi Geo News tévének nyilatkozva elmondta, hogy Pakisztán az olajszükségleteinek mintegy 35 százalékát kívánja importból fedezni. „Mindkét fél számára előnyös helyzetnek tűnik ez” – mondta Irfan Sehzad, az iszlámábádi Eurázsia Évszázada Intézet elemzője.

De Pakisztán számára vannak bizonyos kockázatok. Iszlámábád nyugati szövetségeseinek és főbb kereskedelmi partnereinek nem lesz ínyükre a dolog

– tette hozzá a szakértő. 

Oroszország és Pakisztán viszonya az utóbbi években jelentősen javult az egykori hidegháborús szembenálláshoz képest.

Sehbaz Saríf pakisztáni miniszterelnök tavaly jelentette be, hogy új forrásokat keres országa energiaszükségleteinek fedezésére. Iszlámábád eddig főleg az Egyesült Arab Emírségektől, Szaúd-Arábiától és Kuvaittól vásárolt olajat, földgázt pedig Katarból. A gázhiány és a magas olajárak azonban az utóbbi időben tovább súlyosbították az inflációt az országban.

Pénteken több mint 50 ország és nemzetközi szervezet képviselője gyűlt össze Ramsteinben, ahol már több alkalommal is találkoztak az Ukrajnát támogató koalíció tagjai. 

Az ukrán elnök beszédében elsősorban harckocsikat kért a jelenlévőktől, ugyanis a találkozó egyik legfőbb kérdése az volt, hogy a németek végül hozzájárulnak-e a Leopard típusú harckocsik leszállításához. Mostanra azonban kiderült, hogy a németek továbbra sem hagyják jóvá a harckocsik leszállítását.

A BBC megjegyezte, hogy Zelenszkij már a találkozó előtt is nyilatkozott a német köztévének arról, hogy szükségük lenne a tankokra. Azt is megígérte – a német politikai vezetés aggodalmaira reagálva – hogy ezeket kizárólag önvédelmi célokra fogják felhasználni, Oroszország ellen nem intéznek támadást. 

A Leopardok ügyében pénteken minimális előrelépést jelenthet, hogy a német védelmi miniszter utasította beosztottjait, hogy készítsenek leltárt arról, hogy pontosan hány harckocsijuk van. Másrészt a lengyel külügyminisztérium helyettese, Pawel Jablonski közölte, hogy a lengyel hadsereg akár a németek hozzáállásától függetlenül is átadhatja a saját Leopardjait Ukrajnának. 

Az orosz törvényhozás (Állami Duma) védelmi bizottságának tagja hamisnak nevezte azokat a fotókat, amelyeken Moszkvába telepített légvédelmi eszközök láthatók. A közösségi médiába terjedő felvételeken az látható, hogy a moszkvai házak tetején Pancir típusú légvédelmi rendszert helyeztek el.

Jevgenyin Lebegyev a fotókról azt mondta: nem tud róla, hogy az orosz főváros védelmére ilyen előkészületeket tettek volna. Hozzátette, hogy szerinte összemontázsolt képekről van szó.

Eközben az ukrán fél azt állítja, hogy nemcsak Moszkvába, hanem a fővárost övező Moszkvai terület többi településén is felszereltek légvédelmi rendszereket, többek között Putyin egyik rezidenciájának a közelében is.

Pénteken a németországi Ramsteinben tartott védelmi miniszteri találkozón sem született döntés arról, hogy a németek szállítanak-e Leopard típusú harckocsikat Ukrajnába – közölte Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter.

Hozzátette: bízik abban, hogy az Ukrajnát támogató koalíció sikeres lesz, mivel a mai találkozón 15 ország védelmi minisztere ült össze, hogy a segítségnyújtásról tárgyaljon.

A Leopardoktól függetlenül más katonai eszközökből várhatóan újabbakat kapnak az ukránok. Az Egyesült Államok védelmi minisztere például nemrég közölte: további 2,5 milliárd dollár értékben támogatják katonai felszereléssel Ukrajnát, egyebek mellett 59 Bradley és 90 Stryker páncélozott gyalogsági harcjárművel, valamint 350 terepjáróval.

Oroszországnak csapatokat kell küldenie Berlinbe – jelentette ki Vlagyimir Szolovjov. Az orosz tévés személyiség Olaf Scholz egyik nyilatkozatára reagált így, miszerint a Nyugatnak nem szabad hagynia, hogy Oroszország megnyerje az Ukrajna elleni háborút. 

Csapatokat kell küldenünk Berlinbe, és soha nem szabad elhagynunk!

– idézi Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistájának szavait a Mandiner a Do Rzeczy lengyel lap alapján. 

Szolovjov bírálta továbbá a Szovjetunió és Oroszország korábbi vezetőit, akik szerinte túl elnézők voltak a térségben található országokkal. „Bolondok, Gorbacsov, Jelcin!” – fogalmazott a tévés.

Belső vizsgálatot indított, és három illetékest felmentett hivatalából a horvát tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter annak a lefoglalt orosz luxusjachtnak az ügyében, amely októberben akadálytalanul kihajózott Horvátországból – jelentette be Oleg Butkovics tárcavezető pénteken, hozzátéve, hogy miniszterként minden felelősséget vállal.

Mint mondta, a horvát hatóságok tavaly öt luxusjachtot foglaltak le, olyan orosz milliárdosok tulajdonát, akik szerepelnek az Európai Unió szankciós listáján az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt.

Az egyik jacht még októberben simán távozott a horvát kikötőből, és jelenleg Törökországban tartózkodik. Oleg Butkovic hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban több mulasztás történt a minisztériumban.

Az első magára a jacht lefoglalására és felügyeletére vonatkozik: nincs mentség arra, hogy a júliusban lepecsételt luxusjacht januárban miért nincs a helyén – mutatott rá.

Másik kulcsfontosságú mulasztásként említette, hogy a kikötőparancsnokságok nem kapták meg kellő időben az információkat. „Egyáltalán nem tudtak arról, hogy létezik egy lista a lefoglalt jachtokról” – fogalmazott.

Jelezte: a mulasztások miatt felmentette a hajózásbiztonsági főosztály igazgatóját, valamint a sibeniki és a betinai kikötőparancsnokság vezetőjét. Az érintettek azt állítják, hogy semmilyen szándékosság nem volt az eset mögött.

A történtek a körülmények és a hibák összejátszásából adódtak. Hiszem, hogy az eset nem fog megismétlődni

– bizonygatta a tárcavezető. Mint mondta, a három felelős ellen eljárás indul, és bíróság mondja ki a végső döntést.

A közép-horvátországi Betina kikötőjében lepecsételt, Irina VU névre keresztelt, 35 méter hosszú, 240 tonnás hajó horvát legénységgel a fedélzetén még tavaly októberben hagyta el a dokkot, és Dubrovnikban határellenőrzésen is átesett. Sem a rendőrség, sem a kikötőparancsnokság nem talált feljegyzést a rendszerben arról, hogy az orosz luxusjacht ellen hajózási tilalom van érvényben.

A hajó eltűnésére a sajtó hívta fel a figyelmet, ezt követően Andrej Plenkovic kormányfő és Oleg Butkovic vizsgálatot és felelősségre vonást ígért az ügyben – adta hírül az MTI. 

Pénteken tüzérségi támadást érte a Herszoni területet – közölte Kirilo Timosenko. A The Guardian szerint az ukrán elnök hivatal vezetőhelyettese azt írta a Telegramon, hogy a csapásban két ember sérült meg,

A támadás másik sérültje egy 15 éves fiú. 

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint néhány európai ország kész nehéz harckocsikat küldeni Ukrajnának, és reméli, hogy a védelmi miniszterek pénteki németországi találkozóján döntés születik a tankok átadásáról – írja a The Guardian.

Josep Borell szerint Ukrajnának nagy szüksége van fegyverekre és nehéz harckocsikra, amelyet néhány európai ország kész is biztosítani számára, éppen ezért reméli, hogy dűlőre jutnak a felek.

Nemcsak az orosz csapatok visszaszorításához, hanem területeinek visszaszerzéséhez is szükségesek ezek a fegyverek – vélekedett az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Szombaton olyan demonstrációkat tartanak Svédországban, amelyek nehezíthetik, hogy Törökország jóváhagyja az ország NATO-csatlakozását – írja a Sky News.

A brit portál szerint egy dán szélsőjobboldali aktivista szervezett tüntetést a stockholmi török nagykövetség előtt, amelyen többek közt egy Koránt is el fognak égetni. Mindeközben a törökök és a kurdok is saját demonstrációkkal készülnek szombatra a svéd fővárosban.

Svédország (és rajta kívül Finnország) az orosz–ukrán háború kitörése után kezdeményezte a NATO-csatlakozást, amelyet már csak Törökországnak és Magyarországnak kell jóváhagynia. 

Döntő jelentőségű szakasz kezdődött Oroszország Ukrajna elleni háborújában, ezért még nagyobb erővel kell segíteni az ukránok önvédelmi küzdelmét Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint.

A miniszter pénteken Németországban, a Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) hetedik tanácskozását megnyitó beszédében kiemelte, hogy „döntő pillanat” érkezett el a háborúban, mert Moszkva átcsoportosítja erőit, toboroz, és igyekszik újra feltölteni a készleteit.

Ezért az „Oroszország birodalmi agressziója” ellen védekező Ukrajnát támogató országoknak „most nem lassítaniuk kell, hanem még mélyebbre kell ásniuk” fegyverarzenáljukban – mondta Lloyd Austin.

Ezt emelte ki a tanácskozásra élő videókapcsolaton bejelentkező ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is. Kifejtette, hogy Moszkva összevonja maradék erőit, és döntő támadásra készül, az ukrán csapatoknak, „a szabadság védelmezőinek” viszont fogytán a fegyverük. Ezért az eddiginél gyorsabban kell utánpótlással és újabb fegyverrendszerekkel segíteni a védekezést – mondta Zelenszkij az MTI szerint, kiemelve, hogy „az orosz terror” megállításához tüzérségi eszközök, repülőgépek és nagy hatótávolságú rakéták is kellenek.

A lengyel, a cseh, a román, a bolgár és a magyar agrárminiszterek megállapodtak, hogy a januári brüsszeli agrártanácson az ugrásszerűen megnövekedett ukrán gabonaimportra tekintettel a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére szólítják fel az Európai Bizottságot – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium (AM) MTI-nek pénteken küldött közleménye szerint a magyar tárcavezető a berlini Nemzetközi Zöld Hét keretében folytatott egyeztetést több uniós agrárminiszterrel az Európai Unióban kialakult agrárpiaci helyzetről.

Hozzátették: az egyeztetés fő oka, hogy az elmúlt hónapokban az ukrán kikötők részleges újranyitása ellenére Ukrajna gabona- és olajosmag-exportja jelentősen megnövekedett Magyarország és a többi, Ukrajnával szomszédos EU-tagállam irányába, komoly piaci zavarokat okozva ezekben az országokban. A nagy nemzetközi gabonakereskedő cégek most ukrán terményt szállítanak a magyar gabona hagyományos uniós és unión kívüli exportpiacaira is, ami érdemben csökkentette a keresletet a hazai termelők áruja iránt.

Az Ukrajna felől az unióba tengeren és szárazföldön érkező jelentős mennyiségű import leszorítja a termelői árakat is a magas inputköltségek ellenére, tartós jelenléte pedig komoly problémákat okozna Európa gabona- és olajosnövény-termelő országaiban. E negatív folyamatok megelőzése érdekében kell áttekinteni a kialakult piaci viszonyokat, és megfelelő uniós intézkedéseket hozni – hangsúlyozta az agrárminiszter a találkozón a közlemény szerint.

Célunk elsősorban a hazai és az európai gazdák védelme, az EU belső piaci egyensúlyának megőrzése, tiszteletben tartva az ukrán áruk világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket is

– mondta a közleményben a miniszter.

Az Oroszország elleni szankciók nem működnek, óriási bajt okoznak – mondta a horvát köztársasági elnök egy kérdésre válaszolva egy nemzetközi sajtótájékoztatón, melyet Novák Katalin magyar államfővel tartott pénteken Budapesten.

Zoran Milanović hozzáfűzte: az a fő kérdés, hogy„magunknak” mekkora károkat okozunk. Kijelentette: Horvátország energetikai problémái más jellegűek, mint Magyarországé, de azt szeretné, hogy „minél kevesebb képmutatás legyen”, és minél világosabb szabályok.

Kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború ügyében Washingtonnak és Moszkvának „beszélnie kellene egymással”.

Zoran Milanović értékelése szerint Magyarország és Horvátország között a kapcsolatok jók, és a legtöbb területen egyetértés van – számolt be az MTI. 

Megérkezett az ENSZ első humanitárius segélyszállítmánya Ukrajna keleti, donyecki régiójába, a fronton lévő Szoledar városához – közölte az ENSZ szóvivője.

Az ENSZ Humanitárius Segélyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője, Jens Laerke szerint egy három teherautóból álló konvoj mintegy 800 embernek szállított élelmiszereket, vizet, higiéniai kellékeket és gyógyszereket.

Nem árult el részleteket a konvoj pontos helyéről, sem arról, hogy az OCHA hogyan tudta biztosítani a biztonságát, de elmondta, hogy a járművek Dnyipróból indultak el, hozzátéve:

az ottani embereknek égető szükségük van segítségre, ezért nagyon örülünk, hogy ez a konvoj célba ért.

A hivatal igyekszik növelni a segélykonvojok számát a frontvonalak közelében, a következő napokban továbbiak várhatók – tette hozzá.

Komoly botrányba keveredett Will Smith egy Instagramra posztolt videója miatt. Az Oscar- és Golden Globe-díjas színész azt szerette volna bemutatni, hogyan készítenek valósághű felvételeket futópaddal, lámpákkal, füstgéppel és játék autóval. Smith megjegyezte, hogy az egyes filmek, klipek készítésénél sok speciális effektus jön létre így.

Meglepődnél, hogy a filmekben hány felvétel készül így! Imádom a kreativitást

– írta a bejegyzéshez a hollywoodi színész.

A háttérben felhangzó dal miatt viszont rengeteg bírálatot kapott a követőitől. Ez a szám az örmény származású orosz rapper, Xcho szerzeménye. A címe You and I, és oroszul adják elő – írja a Pledge Times.

Az egyik kommentelő azt írta a bejegyzéshez, hogy „Oroszország nap mint nap civileket és gyerekeket öl Ukrajnában. Orosz zenét hallgatni, enni az ételeiket, nézni a filmjeiket: szégyen.”

Egy másik – vélhetően orosz – követő sokkal barátságosabb volt, és örömmel vette Will Smith posztját. „Gyere el hozzánk, iszunk vodkát, eszünk kaviárt, és itt, nálunk megsimogathatsz még egy medvét is” – írta.

Dnyipropetrovszk polgármestere, Borisz Filatov Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy január 14-én egy összedőlt ház romjai alatt hatalmas mennyiségű pénzt találtak – írja az MK orosz portál.

A polgármester szerint a pénzt mostanra a székesegyházi rendőrkapitányságra szállították át.

Hangsúlyozta, hogy aki meg tudja mondani a pontos összeget, a pénznemet, és hogy miben tartották, annak a rendőrök visszaadják a pénzt.

Nemzetközi workshopot szerveztek Varsóban az UNESCO közreműködésével, ahol az Ukrajnával szomszédos országok bűnüldöző és igazságügyi tisztviselőit képezik ki a kulturális javak illegális kereskedelme elleni küzdelem terén. Krista Pikkat, az UNESCO kultúráért és vészhelyzetekért felelős igazgatója szerint a februári orosz támadás óta több mint 230 kulturális létesítményt rongáltak meg vagy semmisítettek meg Ukrajnában.

Pikkat felidézte: az UNESCO felszólította a kulturális javak kereskedelmében érintett szakembereket és a nyilvánosságot, hogy tartózkodjanak a kulturális javak beszerzésétől, amennyiben alapos okuk van feltételezni, hogy e javakat ellopták vagy illegálisan exportálták Ukrajnából.

A közös erőfeszítések ellenére a helyzet nagyon nyugtalanító

– hangsúlyozta az igazgató.

Katarzyna Zalasinska, a lengyel kulturális és örökségvédelmi tárca által felügyelt Nemzeti Örökségvédelmi Intézet igazgatója kiemelte: az Ukrajna területén folytatott háború a világ kulturális örökségére jelent fenyegetést, ezért a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) az illegális kereskedelem által érintett ukrán kulturális javak úgynevezett vöröslistáját tette közzé. A lista információs forrást nyújt a vámszolgálatoknak is azon műtárgyakról, amelyeket a leginkább érint az illegális kereskedelem – számolt be az MTI.  

Az ukrán védelmi erők tisztjei letartóztattak egy, a Dnyipro elleni orosz rakétacsapásokat koordináló csoportot. A hét helyi lakosból álló szervezet csatlakozott az orosz fegyveres erők vezérkari főigazgatóságának hírszerző hálózatához – írja az Unian.

Az ukrán főügyészség sajtószolgálata szerint a csoportot a SERB radikális oroszbarát mozgalom vezetője koordinálta. A kollaboránsok átadták neki a város energetikai és kritikus infrastruktúrájának elhelyezkedéséről szóló adatokat, amelyeket a megszállók aztán felhasználtak a Dnyipro elleni támadáshoz.

Emellett fotókat és videókat szivárogtattak ki az ukrán légvédelmi állások, katonai parancsnokságok, közlekedési csomópontok helyszíneiről, és információkat osztottak meg a fegyveres erők személyzetéről.

Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző a Kijev elfoglalására irányuló orosz légi hadművelet veszélyét boncolgatta – számolt be az Unian.

Az elemző úgy véli, ez az elképzelés nagyon valószínűtlen, hiszen minden repülőteret őriznek az ukránok. Szerinte az oroszok nem fogják tudni hatástalanítani Ukrajna légvédelmi rendszerét.

Ez egy lehetőség, de katonai szempontból a művelet nem megvalósítható

– tette hozzá.

Finnország kormánya bejelentette, hogy újabb katonai segélyt küld Ukrajnának, méghozzá az eddigi legnagyobbat. Mikko Savola, az ország védelmi minisztere elmondta, a segély nehézfegyvereket is tartalmazni fog – írja az Unian.

Ukrajnának továbbra is támogatásra van szüksége. A mostani védelmi felszerelés egyértelműen a legnagyobb, amelyről eddig döntöttünk. Finnország nehézfegyverekkel és lőszerrel látja el Ukrajnát

– jelentette ki Savola.

A katonai segély értékét 400 millió euróra becsülik.