Az orosz oldalon harcoló Wagner-csoport súlyos veszteségeket könyvelhetett el az utóbbi hónapokban – erről beszélt Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő.

Azt mondta: brit hírszerzési információk szerint összesen ötvenezer katonája lehet a Wagner-csoportnak, és ebből mintegy 20 ezren harcolhatnak most Ukrajnában. A Wagner korábban elitalakulatok leszerelt veteránjaiból állt, de ma már rengeteg köztörvényes bűnöző van köztük.

Kaiser Ferenc az arányokat érzékeltetve elmondta, hogy hat éve még csak ezer főre becsülték ennek a katonai magánvállalkozásnak a létszámát, ez nőtt meg rövid idő alatt 50 ezer főre. Ezt úgy tudták elérni, hogy rengeteg köztörvényes bűnözőt soroztak be, és ezt állami nyomással tették, teszik – fogalmazott. 

A szakértő szerint „nem kifejezett életbiztosítás” a Wagnerben harcolni, ugyanis rendszerint a front legveszélyesebb szakaszain vetik be őket,

A zsoldoscsoport elit jellege „napjainkra eléggé felmorzsolódott”, mivel a börtönökből kikerült emberek képzettsége nem hasonlítható a korábbi elitalakulatokból érkezőkéhez – mondta Kaiser Ferenc az Inforádiónak.

A brit védelmi minisztérium még novemberben jelentette be, hogy Sea King típusú helikoptereket küld az Egyesült Királyság Ukrajnába.

Az első Sea King (magyarul: „a tengerek királya”) helikoptert már az előző év végén elküldték Ukrajnába, szombaton pedig arról számolt be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, hogy egy újabb is megérkezett. A tárcavezető a Twitteren megosztott egy videófelvételt is a helikopterről.

Nagyon komoly erősítés ez nekünk. Nagy segítség lesz az ukrán haditengerészet számára. Az Egyesült Királysággal és további szövetségeseinkkel megvédjük a tengereket és a szárazföldeket Európa-szerte

– idézi az Unian hírügynökség a minisztert.

Ben Wallace védelmi miniszter korábban arról is beszélt, hogy tüzérségi eszközöket is szállítanak a megtámadott országba. A Brit Királyi Haditengerészet tíz ukrán katonai csoport kiképzését vállalta a helikopterek használatával kapcsolatban. Hozzátették, hogy ezzel az ukrán legénység kutatási és mentési képességeit kívánják erősíteni.

Aknára hajtott egy autó a Mikolajivi területen. A robbanásban négy ember megsérült, köztük egy háromhetes csecsemő is.

Az esetről a helyi önkormányzat egyik tisztviselője számolt be. Egyben arra is kérte az embereket, hogy továbbra is legyenek óvatosak, mert még mindig nem sikerült minden területet aknamentesíteni.

Szombaton „Ez nem a mi háborúnk” felhívással demonstrációt tartottak Varsóban. A tüntetők Lengyelország és a lengyelek ukrajnai konfliktusba való bevonása ellen vonultak ki az utcára.

A tüntetés szervezői szórólapokat osztogattak a demonstráció alatt és előtte is. Arra hívták fel a figyelmet, hogy szerintük a lengyel politikusok és a helyi média „könyörtelenül háborús propagandával tömi tele a lengyelek fejét”.

A tüntetők lengyel zászlókat lengetve érkeztek meg Varsó belvárosába, és a többi között „Állítsátok meg Lengyelország amerikanizálását”, valamint „Békében akarunk élni” feliratú táblákat, molinókat emeltek a magasba. 

A honfitársak hazafias mozgalma, szem előtt tartva 1939–1945-ös tragikus történelmünket, határozottan tiltakozik a háborús retorika ellen. Lengyelországban békének kell lennie, és azokat, akik arra ösztökélnek bennünket, hogy vegyünk részt valaki más háborújában, felelősségre kell vonni

– fogalmaztak a tüntetés szervezői.

Megszűnik a műsorszolgáltatás a Russia Today France hírcsatornán, melyet számos politikai szereplő és médiaszakember a Kreml propagandatévéjének tekintett.

A csatorna vezetője, Kszenyija Fedorova azt írta a Twitteren, hogy azért kellett meghozni ezt a döntést, mert zárolták a számláikat Franciaországban. Elmondása szerint a tévécsatorna már az indulásakor rengeteg támadást kapott, és állandóan célkeresztben maradt, többször cenzúrázták is őket. Szerinte „nagyon sok hamis információ” jelent meg róluk és a munkájukról.

Az uniós hatóságok az ukrajnai helyzetet, amelyről az RT France mindig kiegyensúlyozottan tudósított, arra használták fel, hogy végül önkényesen bezárják a csatornát. Öt éve tartó folyamatos zaklatás után elérték a céljukat

– kommentálta a lépést Fedorova, aki a számlák zárolásával kapcsolatban még annyit árult el, hogy az illetékes bank a francia pénzügyminisztérium utasítására járt el így, a decemberben elfogadott, Oroszország elleni kilencedik uniós szankciócsomag vonatkozó passzusát alkalmazva.

Kszenyija Fedorova hozzátette: 123 alkalmazottat fenyeget az a veszély, hogy nem kapják meg januári fizetésüket, és munkanélkülivé válnak a számlák befagyasztása miatt – írja a The Guardian.

Az orosz külügyminisztérium mindeközben azt ígérte, hogy az RT France számláinak blokkolására az oroszországi francia médiával szembeni intézkedésekkel válaszol majd.

Az ukrán korrupcióellenes hatóság (NABU) őrizetbe vette Vaszil Lozinszkijt, az közösség- és területfejlesztésért, valamint infrastruktúráért felelős minisztérium miniszterhelyettesét. 

Az elfogásról, valamint a politikusnál tartott házkutatásról az Ukrajinszka Pravda értesült, a hírt a hatóság, valamint az ukrán kormány berkeiből is megerősítettek. Az ukrán lap szerint a nyomozás már 2022 szeptembere óta folyik, és a miniszterhelyettest több bűncselekménnyel is gyanúsítják.

A gyanú lényege szerint a politikus 

A Ukrajinszka Pravda azt is megjegyezte, hogy tavaly november után Lozinszkij rövid ideig egy egész minisztériumot vezetett (amely akkor még csak a közösség- és területfejlesztésért felelős miinsztérium volt), miután az addigi minisztert, Olekszij Csernyisovot menesztették. Azóta az említett minisztériumot már egyesítették az infrastrukturális minisztériummal, és ennek a helyettese most Lozinszkij. 

Az ukrán elnök könnyes szemmel jelent meg a helikopter-balesetben meghalt ukrán belügyminisztériumi tisztviselők temetésén (ez utóbbiról már itt is beszámoltunk).

A ceremóniáról azóta közzétettek egy hosszabb videót is:

Hihetlen szomorúság van a lelkünkben. Ukrajna a legjobb fiait és lányait veszíti el napról napról 

– írta Telegram-posztjában az ukrán elnök a The Guardian szerint.

Az ukrán tengeri élelmiszerexport akadályozásának a megszüntetését szorgalmazta szombaton Volodimir Zelenszkij.

„Több mint 100, élelmiszert szállító hajó vesztegel a Boszporusz közelében” – mondta az ukrán államfő a mezőgazdasági miniszterek berlini nemzetközi konferenciájához intézett videóüzenetben. Az ukrán elnök szerint hetek óta feltartóztatják a hajókat, mert ellenőrizni kell őket, és Oroszország képviselői akadályozzák az ellenőrzést. Mint mondta: 

Ázsia szempontjából ez a társadalmi instabilitás növekvő kockázatát is jelenti, az olyan afrikai országok számára pedig, mint Etiópia vagy Szudán, üres vacsoraasztalokkal jár családok ezrei számára – tette hozzá Zelenszkij, aki ígéretet tett arra, hogy továbbra is megpróbálják ellátni a világot élelmiszerrel.

Az MTI beszámolója szerint Oroszország szombaton tagadta, hogy akadályozná az ukrán gabonaszállító hajókat, és Kijevet vádolta meg azzal, hogy „mesterséges közlekedési dugót” idéz elő.

2023. január 21-én, szombaton Kijevben eltemették Gyenisz Monasztirszkij ukrán belügyminisztert, első helyettesét, Jevhen Jenint, valamint a minisztérium államtitkárát, Jurij Lubkovicsot. A szertartáson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és felesége is részt vett.

Az Unian közzétett egy másik videót is, amelyen látható, hogy a belügyminisztérium épülete előtt búcsúztatják a tisztviselőket.

Amint arról beszámoltunk, szerdán lezuhant egy helikopter egy óvoda mellett az ukrajnai Brovari városában, Kijev közelében. 18 halottról és 29 sérültről, köztük 15 gyermekről adtak hírt. Azt még mindig vizsgálják a hatóságok, hogy mi okozta a tragédiát. 

Rumen Radev bolgár elnök kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai segítség globális konfliktushoz vezethet, és szerinte nem kéne fegyvert szállítani Kijevnek – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

A legfontosabb érték a béke és az emberi élet. A fegyverszállítás (Kijevnek) azt jelenti, hogy benzinnel oltjuk a tüzet, és elismerjük, hogy sokkal több áldozat lesz

– mondta Radev a Darik bolgár rádiónak adott szombati interjúban.

A bolgár elnök megjegyezte, hogy a Kijevnek nyújtott katonai segítség „egyetértést jelent azzal az állásponttal, hogy a háborút az egyik fél teljes vereségéig kell vívni”. Radev azt is hangsúlyozta, hogy országának „nem szabad fegyvereket küldenie ennek a konfliktusnak a támogatására”.

Legalább a hatodik ismert amerikai áldozata az ukrajnai harcoknak az a katona, aki pénteken esett el – írja az MTI az Associated Press alapján.

Daniel W. Swift nem hivatásos katonaként vett részt a harcokban. Az amerikai haditengerészet közölte, hogy Swift 2019 márciusában dezertált a kaliforniai San Diegóban lévő állomáshelyéről. 

A férfi a kelet-ukrajnai Dnyipróban megsérült, és belehalt sérüléseibe – mondta a történtekről egy neve elhallgatását kérő tisztviselő. Azt még nem tudni, hogy Swift holttestét elszállították-e Ukrajnából.

A washingtoni külügyminisztérium közleményei és az érintett családok eddigi jelentései szerint

Az amerikai kormányzat világossá tette, hogy jelenleg egyetlen amerikai katonatiszt sem harcol a hadsereg tagjaként Ukrajnában, bár néhányan a kijevi amerikai nagykövetségnél végeznek munkát beosztottként, a biztonsági szolgálat és a védelmi attasé irodájában. 

Az ukrán határőrök visszaverték az orosz megszállók Bahmut városa felé irányuló támadásait. Erről az ukrán határvédelem számolt be Telegram-csatornáján.

A határőrök 26 megszállót tartóztattak fel, akik Bahmut irányába akartak előretörni

– áll az Unian hírügynökség által közzétett jelentésben, amely szerint az összecsapásban kilenc orosz katona meghalt, tizenheten pedig megsebesültek.

Azt írták, hogy az orosz fegyveres erők még péntek délelőtt próbálták meg áttörni a védelmi vonalat, amelyet a határőrség egyik egysége védelmez.

A határőrök ellenálltak az orosz támadásoknak, a megszállók kézi lőfegyvereket és gránátvetőket vetettek be

– derült ki a határvédelem közleményéből. Hozzátették azt is, hogy az oroszok légi támogatást is nyújtottak a támadáshoz, de sikerült megállítaniuk a támadást. A védők a kézifegyverek mellett tüzérségi lövegeket és aknavetőket is bevetettek. 

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magáncég alapítója még csütörtökön a Bahmut közvetlen peremkörzetéhez tartozó Kliscsijivka község teljes elfoglalásáról tett bejelentést.

Szombat reggel a Richter-skála szerinti 3,1-es erősségű földrengés volt Ukrajnában, a Csernyivci régióban. Epicentruma 3 kilométeres mélységben volt – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

Számítások szerint a földrengés nem jelentett veszélyt a lakosságra, a gyenge kategóriába sorolják, a lakosságnak csak egy kis része érzékelte

– jelentették a szakértők.

A RIA Fan beszámolója szerint a Wagner-csoport a szoledári harcok után ukrán katonák holttestével megrakott autókat küld Kijevbe.

A portál által közzétett videóban az egyik parancsnok éppen arról tájékoztatja a Wagner-csoport fejét, Jevgenyij Prigozsint, hogy a tervek szerint húsz autót küldenek Ukrajnába.

A holttesteket az ukrán féllel egyetértésben szállítják haza, hogy ott eltemessék őket. Az ukrán fegyveres erők súlyos veszteségeket szenvedtek a Szoledárért vívott heves harcokban. Prigozsin megjegyezte, hogy tisztességesen haza kell küldeni a holttesteket a családoknak.

Lettország felszólította Németországot, hogy most azonnal küldjön Leopard 2 harckocsikat Ukrajnába – írja a The Guardian.

Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter a Twitteren a következőket írta:

Mi, Lettország, Észtország és Litvánia külügyminiszterei arra szólítjuk fel Németországot, hogy most azonnal biztosítson Leopard tankokat Ukrajnának. Erre azért van szükség, hogy megállítsuk az orosz agressziót, segítsük Ukrajnát, és gyorsan helyreállítsuk a békét Európában. Németországnak mint Európa vezető hatalmának különleges felelőssége van e tekintetben.

Rinkēvičs kérése egy nappal az után hangzott el, hogy a németországi Ramstein légi támaszponton tartott katonai csúcstalálkozón a berlini kormány nem tett ígéretet tankok küldésére.

Pénteken közelebb kerültek a felek a megegyezéshez, és elrendelték a Leopard 2 készletek felülvizsgálatát, de a német védelmi miniszter, Boris Pistorius azt mondta, hogy mérlegelniük kell az érveket, mi szól ellene, illetve mellette, mielőtt ilyen fontos dologról döntenek.

Az ukrán védelmi minisztérium két-háromszor drágábban vásárol élelmiszert a katonáknak, mint amennyibe a kijevi boltokban kerülne – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán lap egy kiadványra hivatkozik, amelyben megtalálható annak a 13,16 milliárd hrivnya értékű megállapodásnak a másolata, amelyet december 23-án kötött az ukrán Honvédelmi Minisztérium a Poltava, Szumi, Kijev, Zsitomir, Csernyihiv és Cserkaszi régiókban állomásozó katonai egységek élelmezési ellátásáról 2023-ra.

Összehasonlításként a Silpo üzletláncot választották, amely Kijev egy eldugottabb részén található. Az itteni árakhoz képest két-háromszor drágábban szerzi be az élelmiszert a védelmi minisztérium.

Érdekesség, hogy a minisztérium egy tojásért 17 hrivnyát fizet, míg a kiskereskedelmi ára nagyjából 7 hrivnyának felel meg. A burgonya kilója 22 hrivnyába kerül, míg a kiskereskedelmi ára nagyjából 8 és 9 hrivnya közé tehető.

Egy hrivnya 9,85 forintnak felel meg.

Az ukrán külügyminiszter-helyettes, Andrij Melnyik csalódottságának adott hangot, amiért a németek nem tudják rászánni magukat, hogy döntsenek, és átadjanak Leopard 2 típusú tankokat az ukránoknak. Melnyik egyben dicsérte a briteket, akik szinte első szóra felajánlottak számos Challenger típusú harckocsit.

A CNN-nek adott nyilatkozatában az ukrán diplomata azért tartja frusztrálónak a német bizonytalankodást, mert amíg ők nem döntenek, addig más szövetségesek –például a lengyelek, a finnek, a spanyolok vagy éppen a görögök – sem adhatnak át saját Leopard 2 harckocsijaikból egy darabot sem. 

A térség kormányzója szerint a Donyeck régióban legutóbb végrehajtott orosz támadásokban három civil meghalt, további négy pedig megsebesült.

Pavlo Kirilenko a Telegramon arról számolt be, hogy ketten vesztették életüket Bahmutban, ahol szinte állandósultak a heves harcok, egy másik civil pedig Zselannében, egy donyecki kisvárosban halt meg – értesült a The Guardian.

Az amerikai haditengerészet és az amerikai külügyminisztérium megerősítette Daniel Swift halálát. Swift szerdán, Ukrajnában veszítette életét.

Nem tudjuk, hogy a volt tengerész miért tartózkodott Ukrajnában

– nyilatkozta az amerikai haditengerészet szóvivője.

Az Ukrajinszka Pravda ismeretei szerint Daniel Swift 2019 márciusában dezertált a hadseregből. Ezt követően megfosztották a Navy SEAL jelvényétől, a háromágú szigonytól, mivel úgy döntöttek, hogy magatartása nem felel meg a különleges erőkkel szemben támasztott követelményeknek.

Az amerikai külügyminisztérium pénteken megerősítette egy Ukrajnában harcoló amerikai állampolgár közelmúltbeli halálát, de nem közölt részleteket.

Tűz ütött ki egy olajtárolóban az oroszországi Angarszk városában, emiatt rakodásra váró vasúti tartálykocsik is kigyulladtak.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a vasúti tartálykocsik mellett égett egy benzintartály is. Az olajtárolónál keletkezett tűz mintegy 400 négyzetméteren ég.

Mivel a tüzet az orosz védelmi minisztérium jelentette, valószínűsíthető, hogy az üzemanyagot katonai célokra szánták – vonta le a következtetést az ukrán lap.

Egy évvel ezelőtt az amerikai hírszerzésnek pontosak voltak az értesülései, amikor a CIA többször is figyelmeztetett, hogy Oroszország meg fogja szállni Ukrajnát. Sokan kételkedtek abban, hogy Putyin valóban elindítja-e a hadműveletet. De megtette.

Ismét vannak arra utaló jelek, hogy küszöbön állhat egy újabb orosz offenzíva. Ezért is mondják az ukránok, hogy minél több tankra van szükségük − írja elemzésében a Sky News. 

Az ukrán vezetés aggódik, hogy a Nyugat figyelme lanyhul Ukrajnával kapcsolatban. Washingtoni szemszögből nézve biztosan igaz, hogy a republikánus törvényhozók körében egyre nagyobb a nyugtalanság, mert úgy látják, hogy Ukrajnába ellenőrizetlenül és látszólag végtelen mennyiségben áradnak a fegyverek.