Elsősorban Leopard 2 típusú tankok küldéséről tárgyalt az ukrán védelmi miniszter német kollégájával. A négyszemközti megbeszélés része volt annak a kétnapos tanácskozásnak, amelyet a Ramstein légibázison tartottak Németországban mintegy 50 ország katonai vezetőinek részvételével. Sokak szerint a Leopardok megfordíthatják a háború menetét, mert képesek felvenni a harcot, a tűzerőt az orosz T–90-es harckocsikkal.
A megbeszéléseken jóváhagyták, hogy Ukrajna további páncélozott és légvédelmi eszközöket kap, valamint folytatódik a lőszerutánpótlás szállítása is.
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.
Jó pihenést kívánunk!
Az orosz oldalon harcoló Wagner-csoport súlyos veszteségeket könyvelhetett el az utóbbi hónapokban – erről beszélt Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő.
Azt mondta: brit hírszerzési információk szerint összesen ötvenezer katonája lehet a Wagner-csoportnak, és ebből mintegy 20 ezren harcolhatnak most Ukrajnában. A Wagner korábban elitalakulatok leszerelt veteránjaiból állt, de ma már rengeteg köztörvényes bűnöző van köztük.
Kaiser Ferenc az arányokat érzékeltetve elmondta, hogy hat éve még csak ezer főre becsülték ennek a katonai magánvállalkozásnak a létszámát, ez nőtt meg rövid idő alatt 50 ezer főre. Ezt úgy tudták elérni, hogy rengeteg köztörvényes bűnözőt soroztak be, és ezt állami nyomással tették, teszik – fogalmazott.
A szakértő szerint „nem kifejezett életbiztosítás” a Wagnerben harcolni, ugyanis rendszerint a front legveszélyesebb szakaszain vetik be őket,
és emiatt komoly veszteségek érhették őket a háborúban.
A zsoldoscsoport elit jellege „napjainkra eléggé felmorzsolódott”, mivel a börtönökből kikerült emberek képzettsége nem hasonlítható a korábbi elitalakulatokból érkezőkéhez – mondta Kaiser Ferenc az Inforádiónak.
A brit védelmi minisztérium még novemberben jelentette be, hogy Sea King típusú helikoptereket küld az Egyesült Királyság Ukrajnába.
Az első Sea King (magyarul: „a tengerek királya”) helikoptert már az előző év végén elküldték Ukrajnába, szombaton pedig arról számolt be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, hogy egy újabb is megérkezett. A tárcavezető a Twitteren megosztott egy videófelvételt is a helikopterről.
Nagyon komoly erősítés ez nekünk. Nagy segítség lesz az ukrán haditengerészet számára. Az Egyesült Királysággal és további szövetségeseinkkel megvédjük a tengereket és a szárazföldeket Európa-szerte
– idézi az Unian hírügynökség a minisztert.
Ben Wallace védelmi miniszter korábban arról is beszélt, hogy tüzérségi eszközöket is szállítanak a megtámadott országba. A Brit Királyi Haditengerészet tíz ukrán katonai csoport kiképzését vállalta a helikopterek használatával kapcsolatban. Hozzátették, hogy ezzel az ukrán legénység kutatási és mentési képességeit kívánják erősíteni.
Aknára hajtott egy autó a Mikolajivi területen. A robbanásban négy ember megsérült, köztük egy háromhetes csecsemő is.
Az esetről a helyi önkormányzat egyik tisztviselője számolt be. Egyben arra is kérte az embereket, hogy továbbra is legyenek óvatosak, mert még mindig nem sikerült minden területet aknamentesíteni.
Szombaton „Ez nem a mi háborúnk” felhívással demonstrációt tartottak Varsóban. A tüntetők Lengyelország és a lengyelek ukrajnai konfliktusba való bevonása ellen vonultak ki az utcára.
A tüntetés szervezői szórólapokat osztogattak a demonstráció alatt és előtte is. Arra hívták fel a figyelmet, hogy szerintük a lengyel politikusok és a helyi média „könyörtelenül háborús propagandával tömi tele a lengyelek fejét”.
A tüntetők lengyel zászlókat lengetve érkeztek meg Varsó belvárosába, és a többi között „Állítsátok meg Lengyelország amerikanizálását”, valamint „Békében akarunk élni” feliratú táblákat, molinókat emeltek a magasba.
A honfitársak hazafias mozgalma, szem előtt tartva 1939–1945-ös tragikus történelmünket, határozottan tiltakozik a háborús retorika ellen. Lengyelországban békének kell lennie, és azokat, akik arra ösztökélnek bennünket, hogy vegyünk részt valaki más háborújában, felelősségre kell vonni
– fogalmaztak a tüntetés szervezői.
Megszűnik a műsorszolgáltatás a Russia Today France hírcsatornán, melyet számos politikai szereplő és médiaszakember a Kreml propagandatévéjének tekintett.
A csatorna vezetője, Kszenyija Fedorova azt írta a Twitteren, hogy azért kellett meghozni ezt a döntést, mert zárolták a számláikat Franciaországban. Elmondása szerint a tévécsatorna már az indulásakor rengeteg támadást kapott, és állandóan célkeresztben maradt, többször cenzúrázták is őket. Szerinte „nagyon sok hamis információ” jelent meg róluk és a munkájukról.
Az uniós hatóságok az ukrajnai helyzetet, amelyről az RT France mindig kiegyensúlyozottan tudósított, arra használták fel, hogy végül önkényesen bezárják a csatornát. Öt éve tartó folyamatos zaklatás után elérték a céljukat
– kommentálta a lépést Fedorova, aki a számlák zárolásával kapcsolatban még annyit árult el, hogy az illetékes bank a francia pénzügyminisztérium utasítására járt el így, a decemberben elfogadott, Oroszország elleni kilencedik uniós szankciócsomag vonatkozó passzusát alkalmazva.
Kszenyija Fedorova hozzátette: 123 alkalmazottat fenyeget az a veszély, hogy nem kapják meg januári fizetésüket, és munkanélkülivé válnak a számlák befagyasztása miatt – írja a The Guardian.
Az orosz külügyminisztérium mindeközben azt ígérte, hogy az RT France számláinak blokkolására az oroszországi francia médiával szembeni intézkedésekkel válaszol majd.
Az ukrán korrupcióellenes hatóság (NABU) őrizetbe vette Vaszil Lozinszkijt, az közösség- és területfejlesztésért, valamint infrastruktúráért felelős minisztérium miniszterhelyettesét.
Az elfogásról, valamint a politikusnál tartott házkutatásról az Ukrajinszka Pravda értesült, a hírt a hatóság, valamint az ukrán kormány berkeiből is megerősítettek. Az ukrán lap szerint a nyomozás már 2022 szeptembere óta folyik, és a miniszterhelyettest több bűncselekménnyel is gyanúsítják.
A gyanú lényege szerint a politikus
visszaélt a hatalmával, és nagy mennyiségű kenőpénzt fogadott el bizonyos személyektől.
A Ukrajinszka Pravda azt is megjegyezte, hogy tavaly november után Lozinszkij rövid ideig egy egész minisztériumot vezetett (amely akkor még csak a közösség- és területfejlesztésért felelős miinsztérium volt), miután az addigi minisztert, Olekszij Csernyisovot menesztették. Azóta az említett minisztériumot már egyesítették az infrastrukturális minisztériummal, és ennek a helyettese most Lozinszkij.
A háború kitörése óta többször érkeztek hírek arról, hogy kárpátaljaiak estek el a fronton, köztük magyarok is. A legtöbb kárpátaljai magyar a munkácsi 128. hegyivadász rohamdandárban teljesít szolgálatot.
az egységet gyakran a legvéresebb, legkeményebb harcokban vetik be.
Jelzésértékű például, hogy ott voltak az élvonalban tavaly ősszel az ukránok nagy herszoni ellentámadásánál is.
A Magyar Nemzet most arról írt, hogy a frontról hazatérő katonák földi pokolnak írják le azt, amit láttak, tapasztaltak a keleti fronton. A lap szerint
az egyik kárpátaljai, munkácsi halottasház megtelt háborúban elesett katonákkal.
Hogy köztük hányan vannak magyar származásúak, arról nincs egyértelmű adat. Az azonosítás és a kiadatás nagyon lassan történik, mert a lap szerint az ukrán hatóságok nem akarják elrettenteni vagy kétségbe ejteni a kárpátaljai lakosságot a magas halálozási számokkal. Ukrajnában emellett a háborús veszteségeket érintő adatok államtitoknak is minősülnek, tehát ha valaki erről információt ad tovább, az börtönbe kerülhet.
A kárpátaljai 128. dandár kötelékébe tartozott Fejér Iván is, aki a háború első napjától teljesített szolgálatot az ukrán hadseregben. Az árdánházai férfi január 18-án halt bele súlyos sérüléseibe.
Ráadásul nem ő az egyetlen a dandár katonái közül, aki a napokban meghalt. Ivan Hluhanics őrmester, a dandár páncéltörő rakétaegységének parancsnoka is erre a sorsra jutott: a 48 éves mércsei férfi január 14-én hunyt el a harcok közben.
Egyes nyugati politikusok az ukránok veszteségeit illetően százezer feletti halálesetről beszélnek.
Az ukrán elnök könnyes szemmel jelent meg a helikopter-balesetben meghalt ukrán belügyminisztériumi tisztviselők temetésén (ez utóbbiról már itt is beszámoltunk).
A ceremóniáról azóta közzétettek egy hosszabb videót is:
Hihetlen szomorúság van a lelkünkben. Ukrajna a legjobb fiait és lányait veszíti el napról napról
– írta Telegram-posztjában az ukrán elnök a The Guardian szerint.
A német Der Spiegel számolt be arról, hogy a német hírszerzés egy jelentése szerint az ukrán hadsereg óriási veszteségeket szenved a hónapok óta ostromolt Bahmut városában.
A településen már hosszú ideje intenzív városi harc folyik. Nem véletlen, hogy Volodimir Zelenszkij is Bahmutban tett látogatást tavaly év végén, közvetlenül azelőtt, hogy az Egyesült Államokba utazott volna.
A Der Spiegel szerint nemrég a német hírszerzés a parlamentben (Bundestag) ismertetett egy nem nyilvános jelentést. A riport szerint
Ukrajna naponta három számjegyű veszteségeket szenved el Bahmut városában.
Hogy ez a szám a 100-hoz vagy a 999-hez van-e közelebb, az nem derült ki, ahogy az sem, hogy a veszteségek alatt csak a halottakat sorolták fel, vagy a hadifogságba esett és a sebesült embereket is.
A német hírszerzés emellett arra is figyelmeztetett: ha Bahmutot sikerül elfoglalniuk az oroszoknak, akkor utána még tovább folytathatják az előrenyomulást. A Kyiv Independent szerint nemcsak a német, hanem a brit hírszerzés is felhívta a figyelmet arra, hogy a városban egyre súlyosabb az ukránok helyzete, és egyre nehezebben tudják fenntartani a településre tartó utánpótlási útvonalakat.
A Sky News értesülése szerint Zaporizzsja térségét támadták az oroszok, aminek következtében Huljajpole városban egy nő meghalt, egy színház pedig leégett.
Közben a Zaporizzsjai terület megszállt részén egy oroszok által kinevezett tisztviselő azt állította, hogy az orosz csapatok négy falut elfoglaltak. Ukrán részről egyelőre nem erősítették meg, de nem is cáfolták a területvesztést.
Az alábbi videón látható, hogy az oroszok – állításuk szerint – pontosan hol nyomultak előre.
Ha igaz is a hír, ennek alapján úgy fest, hogy csak kisebb, taktikai szintű előrenyomulásokról van szó, nem pedig egy nagy offenzíváról (ahogy azt orosz oldalon beharangozták). Ráadásul azóta az is felmerült, hogy egy ellentámadással visszaszoríthatták őket, de erről sincs még pontos, hiteles információnk.
Az ukrán tengeri élelmiszerexport akadályozásának a megszüntetését szorgalmazta szombaton Volodimir Zelenszkij.
„Több mint 100, élelmiszert szállító hajó vesztegel a Boszporusz közelében” – mondta az ukrán államfő a mezőgazdasági miniszterek berlini nemzetközi konferenciájához intézett videóüzenetben. Az ukrán elnök szerint hetek óta feltartóztatják a hajókat, mert ellenőrizni kell őket, és Oroszország képviselői akadályozzák az ellenőrzést. Mint mondta:
ennek a következménye az élelmiszerárak emelkedése lesz Európában.
Ázsia szempontjából ez a társadalmi instabilitás növekvő kockázatát is jelenti, az olyan afrikai országok számára pedig, mint Etiópia vagy Szudán, üres vacsoraasztalokkal jár családok ezrei számára – tette hozzá Zelenszkij, aki ígéretet tett arra, hogy továbbra is megpróbálják ellátni a világot élelmiszerrel.
Az MTI beszámolója szerint Oroszország szombaton tagadta, hogy akadályozná az ukrán gabonaszállító hajókat, és Kijevet vádolta meg azzal, hogy „mesterséges közlekedési dugót” idéz elő.
2023. január 21-én, szombaton Kijevben eltemették Gyenisz Monasztirszkij ukrán belügyminisztert, első helyettesét, Jevhen Jenint, valamint a minisztérium államtitkárát, Jurij Lubkovicsot. A szertartáson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és felesége is részt vett.
Az Unian közzétett egy másik videót is, amelyen látható, hogy a belügyminisztérium épülete előtt búcsúztatják a tisztviselőket.
Amint arról beszámoltunk, szerdán lezuhant egy helikopter egy óvoda mellett az ukrajnai Brovari városában, Kijev közelében. 18 halottról és 29 sérültről, köztük 15 gyermekről adtak hírt. Azt még mindig vizsgálják a hatóságok, hogy mi okozta a tragédiát.
Rumen Radev bolgár elnök kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai segítség globális konfliktushoz vezethet, és szerinte nem kéne fegyvert szállítani Kijevnek – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
A legfontosabb érték a béke és az emberi élet. A fegyverszállítás (Kijevnek) azt jelenti, hogy benzinnel oltjuk a tüzet, és elismerjük, hogy sokkal több áldozat lesz
– mondta Radev a Darik bolgár rádiónak adott szombati interjúban.
A bolgár elnök megjegyezte, hogy a Kijevnek nyújtott katonai segítség „egyetértést jelent azzal az állásponttal, hogy a háborút az egyik fél teljes vereségéig kell vívni”. Radev azt is hangsúlyozta, hogy országának „nem szabad fegyvereket küldenie ennek a konfliktusnak a támogatására”.
Legalább a hatodik ismert amerikai áldozata az ukrajnai harcoknak az a katona, aki pénteken esett el – írja az MTI az Associated Press alapján.
Daniel W. Swift nem hivatásos katonaként vett részt a harcokban. Az amerikai haditengerészet közölte, hogy Swift 2019 márciusában dezertált a kaliforniai San Diegóban lévő állomáshelyéről.
A férfi a kelet-ukrajnai Dnyipróban megsérült, és belehalt sérüléseibe – mondta a történtekről egy neve elhallgatását kérő tisztviselő. Azt még nem tudni, hogy Swift holttestét elszállították-e Ukrajnából.
A washingtoni külügyminisztérium közleményei és az érintett családok eddigi jelentései szerint
legalább öt másik amerikairól tudnak, aki Ukrajnában harcolva halt meg.
Az amerikai kormányzat világossá tette, hogy jelenleg egyetlen amerikai katonatiszt sem harcol a hadsereg tagjaként Ukrajnában, bár néhányan a kijevi amerikai nagykövetségnél végeznek munkát beosztottként, a biztonsági szolgálat és a védelmi attasé irodájában.
Az ukrán határőrök visszaverték az orosz megszállók Bahmut városa felé irányuló támadásait. Erről az ukrán határvédelem számolt be Telegram-csatornáján.
A határőrök 26 megszállót tartóztattak fel, akik Bahmut irányába akartak előretörni
– áll az Unian hírügynökség által közzétett jelentésben, amely szerint az összecsapásban kilenc orosz katona meghalt, tizenheten pedig megsebesültek.
Azt írták, hogy az orosz fegyveres erők még péntek délelőtt próbálták meg áttörni a védelmi vonalat, amelyet a határőrség egyik egysége védelmez.
A határőrök ellenálltak az orosz támadásoknak, a megszállók kézi lőfegyvereket és gránátvetőket vetettek be
– derült ki a határvédelem közleményéből. Hozzátették azt is, hogy az oroszok légi támogatást is nyújtottak a támadáshoz, de sikerült megállítaniuk a támadást. A védők a kézifegyverek mellett tüzérségi lövegeket és aknavetőket is bevetettek.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magáncég alapítója még csütörtökön a Bahmut közvetlen peremkörzetéhez tartozó Kliscsijivka község teljes elfoglalásáról tett bejelentést.
Az AFP hírügynökség egy Twitter-bejegyzésben közölte: az orosz fegyveres erők vezérkara szombaton bejelentette, hogy
csapataik offenzívát indítottak a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai régióban.
Az orosz erők azt állítják, hogy „előnyösebb vonalakat és pozíciókat” sikerült elfoglalniuk a támadás után. A régióban heves harcok alakultak ki az elmúlt hetekben.
A Zaporizzsjai területi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Sztaruk nemrég azt mondta, hogy az oroszok több mint 160 tüzérségi csapást hajtottak végre péntek éjjel. A csapások összesen 21 várost és települést értek, ezek következtében egy nő meghalt, két másik személy pedig megsérült.
Szombat reggel a Richter-skála szerinti 3,1-es erősségű földrengés volt Ukrajnában, a Csernyivci régióban. Epicentruma 3 kilométeres mélységben volt – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
Számítások szerint a földrengés nem jelentett veszélyt a lakosságra, a gyenge kategóriába sorolják, a lakosságnak csak egy kis része érzékelte
– jelentették a szakértők.
A RIA Fan beszámolója szerint a Wagner-csoport a szoledári harcok után ukrán katonák holttestével megrakott autókat küld Kijevbe.
A portál által közzétett videóban az egyik parancsnok éppen arról tájékoztatja a Wagner-csoport fejét, Jevgenyij Prigozsint, hogy a tervek szerint húsz autót küldenek Ukrajnába.
A holttesteket az ukrán féllel egyetértésben szállítják haza, hogy ott eltemessék őket. Az ukrán fegyveres erők súlyos veszteségeket szenvedtek a Szoledárért vívott heves harcokban. Prigozsin megjegyezte, hogy tisztességesen haza kell küldeni a holttesteket a családoknak.
Lettország felszólította Németországot, hogy most azonnal küldjön Leopard 2 harckocsikat Ukrajnába – írja a The Guardian.
Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter a Twitteren a következőket írta:
Mi, Lettország, Észtország és Litvánia külügyminiszterei arra szólítjuk fel Németországot, hogy most azonnal biztosítson Leopard tankokat Ukrajnának. Erre azért van szükség, hogy megállítsuk az orosz agressziót, segítsük Ukrajnát, és gyorsan helyreállítsuk a békét Európában. Németországnak mint Európa vezető hatalmának különleges felelőssége van e tekintetben.
Rinkēvičs kérése egy nappal az után hangzott el, hogy a németországi Ramstein légi támaszponton tartott katonai csúcstalálkozón a berlini kormány nem tett ígéretet tankok küldésére.
Pénteken közelebb kerültek a felek a megegyezéshez, és elrendelték a Leopard 2 készletek felülvizsgálatát, de a német védelmi miniszter, Boris Pistorius azt mondta, hogy mérlegelniük kell az érveket, mi szól ellene, illetve mellette, mielőtt ilyen fontos dologról döntenek.
Jevgenyij Prigozsin, a hírhedt Wagner-csoport finanszírozója rövid levelet írt a Fehér Háznak, amelyben azt követeli, hogy mondják meg neki, milyen bűncselekménnyel vádolják a cégét − írta meg a Sky News.
Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be a csoport ellen, amely Ukrajna legforróbb pontjain harcol. Pénteken a Wagner-csoportot az amerikai pénzügyminisztérium nemzetközi bűnszervezetnek minősítette.
Prigozsin a Telegram-csatornáján osztotta meg az angol nyelven írt levelet, amelyet a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivőjének, John Kirbynek címzett.
Kedves Kirby úr, tisztázná, hogy milyen bűncselekményt követett el a Wagner-csoport?
− írta.
Az ukrán védelmi minisztérium két-háromszor drágábban vásárol élelmiszert a katonáknak, mint amennyibe a kijevi boltokban kerülne – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán lap egy kiadványra hivatkozik, amelyben megtalálható annak a 13,16 milliárd hrivnya értékű megállapodásnak a másolata, amelyet december 23-án kötött az ukrán Honvédelmi Minisztérium a Poltava, Szumi, Kijev, Zsitomir, Csernyihiv és Cserkaszi régiókban állomásozó katonai egységek élelmezési ellátásáról 2023-ra.
Összehasonlításként a Silpo üzletláncot választották, amely Kijev egy eldugottabb részén található. Az itteni árakhoz képest két-háromszor drágábban szerzi be az élelmiszert a védelmi minisztérium.
Érdekesség, hogy a minisztérium egy tojásért 17 hrivnyát fizet, míg a kiskereskedelmi ára nagyjából 7 hrivnyának felel meg. A burgonya kilója 22 hrivnyába kerül, míg a kiskereskedelmi ára nagyjából 8 és 9 hrivnya közé tehető.
Egy hrivnya 9,85 forintnak felel meg.
Az ukrán külügyminiszter-helyettes, Andrij Melnyik csalódottságának adott hangot, amiért a németek nem tudják rászánni magukat, hogy döntsenek, és átadjanak Leopard 2 típusú tankokat az ukránoknak. Melnyik egyben dicsérte a briteket, akik szinte első szóra felajánlottak számos Challenger típusú harckocsit.
A CNN-nek adott nyilatkozatában az ukrán diplomata azért tartja frusztrálónak a német bizonytalankodást, mert amíg ők nem döntenek, addig más szövetségesek –például a lengyelek, a finnek, a spanyolok vagy éppen a görögök – sem adhatnak át saját Leopard 2 harckocsijaikból egy darabot sem.
Magas rangú amerikai tisztviselők arról próbálják meggyőzni Ukrajnát, hogy egyelőre ne indítson nagyobb offenzívát az oroszok ellen. Úgy vélik, hogy a támadás sikeresebb lesz, ha az amerikai fegyvereket már leszállították, és befejezték az arra kijelöltek kiképzését − írta meg a Sky News.
A Biden-kormányzat egyik magas rangú, névtelenséget kérő tisztviselője elmondta, hogy Ukrajnával az ellentámadásról folytatott megbeszélések arról szólnak, hogy az ukránok először elegendő időt szenteljenek az Egyesült Államok által biztosított legújabb fegyvereket használó katonák kiképzésére.
A hét elején Washington jelezte, hogy egy 2,5 milliárd dolláros fegyvercsomag részeként több száz páncélozott járművet küld Ukrajnának.
Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy Kijevnek el kell mozdulnia attól a ponttól, hogy tüzérségével felvegye a versenyt Oroszországgal, mert Moszkva végső soron a kimerülésig fogja folytatni, és előnyre fog szert tenni. Ehelyett a modern nyugati fegyverek használatára kellene összpontosítaniuk az ukránoknak.
Az Egyesült Államok azt is jelezte, hogy nem fog Abrams harckocsikat küldeni Ukrajnának, mivel azok költségesek és nehezen karbantarthatók.
A térség kormányzója szerint a Donyeck régióban legutóbb végrehajtott orosz támadásokban három civil meghalt, további négy pedig megsebesült.
Pavlo Kirilenko a Telegramon arról számolt be, hogy ketten vesztették életüket Bahmutban, ahol szinte állandósultak a heves harcok, egy másik civil pedig Zselannében, egy donyecki kisvárosban halt meg – értesült a The Guardian.
Az ukrajnai háborúban patthelyzet alakult ki az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának jelentése szerint.
A napi hírszerzési jelentésben arról írnak, hogy fennáll az orosz előrenyomulás lehetősége Bahmutnál, de ezenkívül alig tapasztalható mozgás. Az orosz Wagner-csoport megszilárdította hatalmát Szoledarban, amit a hét elején foglaltak el.
Eközben délebbre, Zaporizzsjában mindkét fél jelentős erőket vonultatott fel, tüzérségi ütközet volt, és összecsapások is zajlottak, de elkerülték a nagyszabású támadásokat. Az északkelet-ukrajnai Kremina közelében Volodimir Zelenszkij erői védekezésre kényszerültek, de végül némi előnyt harcoltak ki maguknak.
Az amerikai haditengerészet és az amerikai külügyminisztérium megerősítette Daniel Swift halálát. Swift szerdán, Ukrajnában veszítette életét.
Nem tudjuk, hogy a volt tengerész miért tartózkodott Ukrajnában
– nyilatkozta az amerikai haditengerészet szóvivője.
Az Ukrajinszka Pravda ismeretei szerint Daniel Swift 2019 márciusában dezertált a hadseregből. Ezt követően megfosztották a Navy SEAL jelvényétől, a háromágú szigonytól, mivel úgy döntöttek, hogy magatartása nem felel meg a különleges erőkkel szemben támasztott követelményeknek.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken megerősítette egy Ukrajnában harcoló amerikai állampolgár közelmúltbeli halálát, de nem közölt részleteket.
Tűz ütött ki egy olajtárolóban az oroszországi Angarszk városában, emiatt rakodásra váró vasúti tartálykocsik is kigyulladtak.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a vasúti tartálykocsik mellett égett egy benzintartály is. Az olajtárolónál keletkezett tűz mintegy 400 négyzetméteren ég.
Mivel a tüzet az orosz védelmi minisztérium jelentette, valószínűsíthető, hogy az üzemanyagot katonai célokra szánták – vonta le a következtetést az ukrán lap.
Az Egyesült Államok olyan képeket tett közzé, amelyeken az látható, hogy Észak-Korea tavaly év végén fegyvereket szállít egy orosz félkatonai csoportnak − írta meg az NK News.
John Kirby, a Pentagon szóvivője sajtótájékoztatóján megosztotta a két műholdfelvételt, amelyeken szerinte 2022. november 18-án Észak-Koreába belépő, majd másnap távozó orosz vasúti kocsik láthatók, amelyeken külön meg nem nevezett „eszközöket” szállítanak.
Bár úgy értékeljük, hogy a Wagnernek szállított anyag mennyisége nem változtatta meg a harctéri dinamikát Ukrajnában, arra számítunk, hogy a csoport továbbra is kap majd észak-koreai fegyverrendszereket
− tette hozzá Kirby.
Egy évvel ezelőtt az amerikai hírszerzésnek pontosak voltak az értesülései, amikor a CIA többször is figyelmeztetett, hogy Oroszország meg fogja szállni Ukrajnát. Sokan kételkedtek abban, hogy Putyin valóban elindítja-e a hadműveletet. De megtette.
Ismét vannak arra utaló jelek, hogy küszöbön állhat egy újabb orosz offenzíva. Ezért is mondják az ukránok, hogy minél több tankra van szükségük − írja elemzésében a Sky News.
Az ukrán vezetés aggódik, hogy a Nyugat figyelme lanyhul Ukrajnával kapcsolatban. Washingtoni szemszögből nézve biztosan igaz, hogy a republikánus törvényhozók körében egyre nagyobb a nyugtalanság, mert úgy látják, hogy Ukrajnába ellenőrizetlenül és látszólag végtelen mennyiségben áradnak a fegyverek.