Véget ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk máskor is!

Jó pihenést kívánunk!

Olaszország kész arra, hogy francia–olasz fejlesztésű, Samp/T típusú légvédelmi rendszereket küldjön Ukrajnának – mondta vasárnap Antonio Tajani olasz külügyminiszter.

A tárcavezető közölte: már tárgyalnak a franciákkal ezeknek az eszközöknek az elküldéséről, és közel állnak ahhoz, hogy véglegesítsék a megállapodást.

Egy amerikai delegáció látogatta meg vasárnap a keleti front közelében található Izjum városát, amelyet tavaly szeptemberben foglaltak vissza az oroszoktól. 

A delegációt Keith Kellogg nyugalmazott amerikai tábornok vezette. A CNN szerint egy nem hivatalos látogatásról van szó, Oleh Szinehubov, az Izjumot magában foglaló Harkivi terület kormányzója azt írta, hogy „amerikai partnereik” az oroszok által okozott pusztítást és a háborús bűnök bizonyítékait tekintették meg a térségben. 

Egy fiatal nő „Nem a háborúra” felirattal tiltakozott az ukrajnai konfliktus ellen a moszkvai Vörös téren.

Az orosz hatóságok hasonló akciók miatt számos alkalommal ítéltek elzárásra, illetve pénzbüntetésre embereket a háború kezdete óta. 

Mint írtuk, Boris Johnson vasárnap Ukrajnába utazott, és azóta találkozott az ukrán elnökkel is.

A két politikus tárgyalt arról, hogy miként lehetne békével lezárni a háborút. Zelenszkij azt mondta, hogy ennek egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy Ukrajna biztonságpolitikai garanciákat kapjon, és azt mondta:

Néhány napja az ukrán védelmi miniszter egyenesen úgy fogalmazott: Ukrajna a gyakorlatban már most is a NATO tagja, és meggyőződése, hogy a jövőben hivatalosan is a katonai szövetség tagjává válik az ország. 

Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár közös sajtótájékoztatót tartottak vasárnap az után, hogy a két ország kormányának és képviselőinek részvételével ünnepséget rendeztek a párizsi Sorbonne Egyetemen a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából.

A francia államfő azt mondta: nem zárja ki, hogy Leclerc típusú tankokat küldjenek Ukrajnába. Hozzátette: a harckocsik átszállítása szerinte nem fokozza vagy súlyosbítja a helyzetet, nem veszélyezteti Franciaország saját biztonságát sem, és figyelembe kell venni azt is, hogy az ukránok hatékony kiképzése mennyi időt vesz igénybe.

A Leclerc tankokkal kapcsolatban megkértem a hadügyminisztert, hogy alaposan vizsgálja meg a lehetőségeinket. Semmi sincs kizárva, továbbra is támogatjuk Ukrajnát

– fogalmazott Macron.

Olaf Scholz pedig azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a fegyverszállítással kapcsolatos jövőbeli döntéseket a szövetségesekkel, köztük az Egyesült Államokkal egyeztetve hozzák meg – írja a Sky News.

Azzal kapcsolatban, hogy mekkora nemzetközi nyomás nehezedik rá és kormányára amiatt, hogy tankokat szállítson Ukrajnának, annyit mondott: minden eddigi fegyverszállítás a nyugati partnerekkel szoros együttműködésben történt.

Peter Hitchens, a Daily Mail rovatvezetője szerint az Egyesült Királyságból és más országokból Ukrajnába szállított harckocsik csak tovább szítják és meghosszabbítják az ukrajnai konfliktust.

Az újságíró „hatalmas ostobaságnak” nevezte azt a döntést, hogy a Nyugat tankokkal támogatja az ukrán hadsereget. A brit parlamenti képviselőket is bírálta, amiért nem szólaltak fel ez ellen.

Támogattak egy olyan döntést, amely révén Európa nagy része radioaktív temetővé válhat

– írta Peter Hitchens a Daily Mail honlapján megjelent cikkben. Hozzátette: szerinte a briteknek nem az az érdekük, hogy kövessék Washington politikáját.

„Az értelmes és célravezető külpolitika az lenne, ha a brit kormány segítene a feleknek a kompromisszumkötésben. Ehelyett tankokat küldünk Ukrajnába. Ez éppen olyan, mintha a tűzoltóság elkezdene tüzet gyújtani” – fogalmazott az újságíró, aki arra is rámutatott, hogy a harckocsikat nem éppen védekező célzattal szokták felhasználni, és szerinte nem lehet 100 százalékosan tudni, hogy miként vetik be ezeket az ukránok.

Lehet, hogy Ukrajna új tankjai mindent letarolnak maguk előtt. Lehet, hogy leragadnak. Lehet, hogy megpróbálják elfoglalni a Krímet. És az is lehet, hogy hamarosan a [moszkvai] Vörös téren vonulnak fel egy katonai parádén. De ha behatolnak azokra a területekre, amelyeket Oroszország a sajátjának vél, akkor bármi megtörténhet

– fogalmazott az újságíró, aki szerint a „gonosz diktátor”, Putyin teljesen megőrült az utóbb időben, és bármire képes lehet, ha sarokba szorítják.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azt írta vasárnap a Telegram-csatornáján, hogy a nyugati országok vezetői végtelen kísérleteket tesznek Oroszország kifárasztására vagy megsemmisítésére, ez pedig globálisan új katonai szövetséget hozhat létre.

A ramsteini találkozó és a Kijevnek szánt nehézfegyver-szállítások nem hagynak kétséget afelől, hogy ellenségeink a végtelenségig megpróbálnak majd minket kifárasztani vagy akár elpusztítani. És ehhez elég fegyverük van. Ha kell, újak gyártásába is belekezdhetnek

– közölte Medvegyev.

A korábbi orosz elnök szerint „nagyon nehéz helyzet” alakulhat ki. Hozzátette: „egy elhúzódó konfliktus esetén egy adott pillanatban új katonai szövetség jöhet létre, amely azokat az országokat tömörítené, amelyeknek elegük van az amerikaiakból és az ivartalanított kutyafalkájukból”.

Medvegyev szerint a világrend akkor áll helyre, ha az Egyesült Államok „békén hagyja Európát és azokat, akik még megmaradtak az ukrán nemzetből”. De az is lehet, hogy már túl késő van ehhez – írta. 

Donyeck város Petrovszkij kerületében több mint 20 alállomás áram nélkül maradt az ukrán ágyúzások következtében, ez 2100 háztartást érint – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az orosz média arról is beszámolt, hogy szombat éjszaka az ukránok a donyecki Ilovajszk békés városnegyedét támadták, ám károkról és áldozatokról nem érkezett hír.

Az ukrán kormány elbocsátotta Vaszil Lozinszkijt, a közösség- és területfejlesztésért, valamint infrastruktúráért felelős minisztérium miniszterhelyettesét. A politikus állítólag 400 ezer dollárnyi kenőpénzt fogadott el – közölte Twitter-oldalán a The Kyiv Independent.

Az ukrán korrupcióellenes hatóság szombaton vette őrizetbe Lozinszkijt, akit több bűncselekmény elkövetésével is gyanúsítanak, és 2022 szeptembere óta folyik ellene nyomozás.

Lozinszkij 2022 novembere után rövid ideig egy egész minisztériumot is vezetett (amely akkor még csak a közösség- és területfejlesztésért felelős minisztérium volt), miután az addigi minisztert, Olekszij Csernyisovot menesztették. Azóta az említett tárcát már egyesítették az infrastrukturális minisztériummal, és ennek a helyettese volt mostanáig Lozinszkij.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz törvényhozás (Állam Duma) elnöke vasárnap azt írta: súlyos következményei lesznek, ha a nyugati fegyverekkel orosz civil célpontok ellen intéznek támadást az ukránok, illetve megpróbálják elfoglalni a területeiket. 

A politikus azt írta: „globális katasztrófához vezethet, ha ez megtörténik, mivel ebben az esetben Oroszország is a korábbiaknál pusztítóbb fegyvereket fog bevetni Ukrajna ellen”. Véleménye szerint „Washington és Brüsszel egy szörnyű háborúba vezetik bele a világot”, és arra szólította fel a nyugati parlamenteket, hogy vállaljanak felelősséget az emberiség jövőjéért.

Az orosz fegyverek technológiai fölénye miatt azoknak a külföldi politikusoknak, akik ilyen döntéseket hoznak, meg kell érteniük, hogy e döntések egy globális tragédiához és az országok pusztulásához vezethetnek

– írta Vologyin.

A BBC közölt riportot egy emberrel, aki már tavaly szeptemberben, az oroszországi sorozás kezdetekor úgy döntött: inkább elrejtőzik az erdőben, mintsem hogy be kelljen vonulnia a hadseregbe.

A harmincas éveiben járó, informatikusként dolgozó férfi a kezdetektől fogva ellenezte a háborút, és pénzbüntetésre, valamint kéthetes elzárásra is ítélték a tiltakozása miatt. Szeptemberben épp ezért úgy döntött, hogy semmiképp sem vonul be a hadseregbe, de az országot sem akarta elhagyni (pénzügyi okokból, az ismeretlentől való félelem és a barátai miatt). 

Ehelyett búcsút mondott a feleségének, és egy sátorral letelepedett az egyik erdőben. Egy antennának köszönhetően van internetkapcsolata, áramot napelemekkel tud termelni, élelmet pedig a felesége visz neki időről időre egy megbeszélt találkozóhelyre. 

A történet érdekessége, hogy

Ezt vélhetően annak köszönheti, hogy informatikusként dolgozik (a számítástechnikában dolgozókat ugyanis a sorozás első, szeptemberi körében általánosságban nem hívták be a hadseregbe). Mindemellett fél attól, hogy bármikor sor kerülhet egy újabb sorozásra, és ezért döntött úgy, hogy az erdőben marad, ahol a napokban mínusz 11 Celsius-fokig hűlt le a hőmérséklet.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök Ukrajnába repült, ahol ellátogatott a kijevi régióban található Bucsába és Borogyankába – értesült az Ukrajinszka Pravda.

A közösségi médiában több videó és kép is megjelent Johnson látogatásáról.

Amint arról tegnap az Index is írt – ukrán források alapján –, egy kiadvány azt állította, hogy az ukrán honvédelmi minisztérium két-háromszor drágábban vásárol élelmiszert a katonáknak, mint amennyibe az a kijevi boltokban kerülne.

Az Ukrajinszka Pravda ma arról számolt be, hogy az ukrán Honvédelmi Minisztérium tagadta a médiában megjelent híreket, hazugságnak és manipulációnak nevezte őket.

Az étkeztetési szolgáltatások közbeszerzésének tartalmáról szóló, a nyilvánosságban terjedő információk félrevezetőek és manipulatívak

– fogalmazott az ukrán védelmi minisztérium.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter személyesen fordult a parlament (Verhovna Rada) nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának elnökéhez, hogy tartsanak bizottsági ülést a katonák étkeztetésére vonatkozó 2023-as beszerzésekről.

Az LPR szerint nyugati harckocsik érkeztek Szvatovo közelébe, amelyeket az Ukrán Fegyveres Erők vehetnek birtokba – nyilatkozta Andrij Marocsko, a Luhanszki Népköztársaság nyugalmazott alezredese.

Marocsko elmondása szerint nagyszámú páncélozott jármű szállítását észlelték Kupjanszk közelében – számolt be róla a TASZSZ. Az úti cél pedig Szvatovo lehet.

Szombaton Igor Konasenkov altábornagy közölte, hogy az oroszok Kupjanszk környékén megsemmisítették az ukrán erők tüzérségi lőszerraktárát, valamint több mint 35 katonát öltek meg.

Az orosz erők nem hajtanak végre nagyszabású támadásokat Zaporizzsja környékén – jegyezte meg az ukrán hadsereg.

„Az ellenség legfeljebb 10 fős csoportokban támadta meg állásainkat” – számolt be róla Jevgenyij Jerin, a Tauride Védelmi Erők sajtóközpontjának vezetője. Jerin szerint Taurida irányában nehéz a helyzet. Az oroszok továbbra is támadják a lakosságot és az infrastruktúrát – írja az Unian.

A sajtóközpont vezetője szerint hiába az orosz részsikerek, a megszállók számos felszerelését semmisítik meg az ukrán erők.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára biztos abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök most sebezhető területeket keres az ukrán fronton – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az Ukrajna elleni háborúban Putyin bekerítésről, győzelmi parádéról, a mindenkori tábornoki címről és saját Gulagról is álmodozik. Danyilov szerint ehhez azonban szüksége van egy „ukrán Sztálingrádra”.

Ezért az újonnan kinevezett orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimov koncentrálhatja seregeit, katonákat vonhat vissza a frontról, hogy rendezni tudják soraikat, emellett pedig keresi az ukrán front legsebezhetőbb területeit.

A sztálingrádi csata

A sztálingrádi csata fordulópontot jelentett a II. világháborúban. A Sztálingrád (ma Volgográd) szovjet városért folyó, 1942. augusztus 21. és 1943. február 2. között vívott ütközetben a szovjet csapatok döntő vereséget mértek a tengelyhatalmak csapataira.

A csata Sztálingrád német ostromával indult, a városért folyó rendkívül intenzív harccal folytatódott, és szovjet ellentámadással zárult, amely bekerítette, javarészt megsemmisítette és foglyul ejtette, valamint jelentősen visszavetette a tengelyhatalmak erőit. Mintegy másfél milliós emberveszteségével a világtörténelem talán legvéresebb csatája volt.

Az ukrán tengerészgyalogosok egy nap alatt több oroszt semmisítettek meg – olvasható az Unian oldalán.

Az ukrán fegyveres erők egy nap alatt három megszállót végeztek ki – közölte a haditengerészeti parancsnokság sajtóközpontja. Január 21-én pedig megsemmisítettek egy orosz tarackot, aknavetőt és nyolc katonát.

Vasárnap reggel sikertelen orosz támadásokról számolt be. Az ukrán erők összesen tíz településen verték vissza a támadásokat. A portál szerint eddig közel egy év alatt több mint 120 ezer megszálló esett el.

Mateusz Morawiecki elfogadhatatlannak tartja Németország magatartását, miután nem szavaztak a Leopard-2 harckocsik szállítása mellett – írja az MTI.

A lengyel miniszterelnök szerint Berlin folytatja az Oroszországhoz közeledő politikát. Azonban biztos abban, hogy Ukrajna és Európa nyerni fog. Lengyelország egy nemzetközi koalíció keretein belül 14 német gyártmányú harckocsival segítené Ukrajnát, akár az előbbi beleegyezése nélkül is.

Varsón kívül Finnország, Dánia és Nagy-Britannia segíti tankokkal Kijevet, szombaton pedig a három balti állam szólította fel Berlint a kezdeményezés támogatására.

Josep Borrell szerint Oroszország tavasszal nagyszabású offenzívával próbálkozik – számolt be róla az Unian.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette:  Németország nem egyezett bele abba, hogy az unió Leopard tankokat szállítson Ukrajnának. Borrell úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború a stagnálás szakaszába érkezett. Továbbá az EU-ban erős vita zajlik arról, hogy tankkal segítsék az ukrán erőket. A főképviselő véleménye szerint a tankok el nem szállítása esetén akár jövő tavaszig is elhúzódhat a fegyveres konfliktus.

Január 20-án Ramstein városában tartott csúcstalálkozón Berlin megvétózta a harckocsik szállítását. Németország azóta elkezdte ellenőrizni a Leopardok készletét.

Két embert szállítottak kórházba, miután ismeretlen anyagok robbantak fel Ukrajna északkeleti részén – számolt be róla a harkovi régió kormányzója.

Oleg Szinegubov bejelentése szerint 14 robbanóanyag hatástalanítása közben történt a baleset Kamianka városában, amikor felrobbant egy akna – írja a Sky News. A két sérült 49, illetve 50 éves, akiket stabil állapotban szállítottak kórházba.

„Katonáink hősiesen védekeznek, és vissza fogják szorítani a megszállókat. Hiszünk a fegyveres erőkben és a győzelemben” – tette hozzá Szinegubov.

„Ez a történelmi esemény két bölcsességet ad át az ukránok következő generációinak. Ha a harc nem áll le, előbb-utóbb helyreáll az egységes és független állam. Ha a valódi egység nem valósul meg, a függetlenséget elveszítjük. Az első bölcsességet mindig is ismertük. Február 24-én pedig bebizonyítottuk, hogy megtanultuk a másodikat. A mi Ukrajnánk azért egységes, mert erős. És erős, mert egységes” – mondta videoüzenetében az elnök.

Zelenszkij beszédében megemlítette az összes ukrán régiót, nevezetességet, történelmi személyiséget és nemzeti szimbólumot − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.

Ukrajna minden évben január 22-én ünnepli az egység napját. 1919-ben ezen a napon hirdették ki az Ukrán Népköztársaság és a Nyugat-ukrajnai Népköztársaság újraegyesítését.