Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A Duna-delta Szentgyörgy-ágának torkolatánál partig sodródott tengeri aknát semmisített meg a román haditengerészet egy különítménye csütörtökön – közölte az Agerpres hírügynökséggel Corneliu Pavel ezredes, a fegyvernem-parancsnokság szóvivője.

A sekély vízben fennakadt, időnként továbbsodródó gyanús tárgyat a parti őrség hajójának legénysége fedezte fel a partszakaszon végzett járőrözéskor. Miután kiderült, hogy tengeri aknáról van szó, a hatóságok a helyszínre küldték a haditengerészet aknabegyűjtésre kiképzett búvárcsapatát, amely előbb partra vontatta, majd felrobbantotta a veszélyes szerkezetet.

Bármely, a part közelébe sodródó tengeri akna veszélyt jelent a halászokra, hiszen akár a megérintésük is robbanáshoz, emberéleteket követelő katasztrófához vezethet

– idézte a hírügynökség a szóvivőt.

Az orosz–ukrán háború kezdete óta román és a bolgár vizeken öt-öt, török területen négy, a Fekete-tenger Ukrajnához tartozó részén pedig 40 aknát semlegesítettek meg – közölte a román haditengerészet.

Az orosz megszállók aktívan használják a mobil krematóriumokat, a hamvasztásokat halott katonáik azonosítása nélkül hajtják végre – írja az Unian.

Tekintettel a kialakult katasztrofális helyzetre, az oroszok előszeretettel használnak mobil krematóriumokat. Nagyjából öt ilyen krematórium mozog folyamatosan a fronton. A hamvasztások a halott katonák azonosítása nélkül zajlanak

– mondta Hanna Maliar, Ukrajna védelmiminiszter-helyettese, aki szerint az orosz parancsnokság ezzel akarja rejtegetni az óriási emberveszteségeit. 

Az ukrán fegyveres erők vezérkara közösségi oldalán számolt be róla, hogy a kémelhárítási tevékenységek folytatódnak Herszon régió néhány ideiglenesen megszállt településén. A beszámoló szerint az orosz csapatok aktívan vadásznak ukránokra a térségben.

Beszámolnak arról is, hogy az orosz katonai céloknak megfelelően Vlagyimir Putyin seregei – a jelentős veszteségek ellenére – továbbra is támadnak Bahmut és Novopavlivka irányában, Liman és Avdiivka irányába viszont sikertelen volt az orosz offenzíva. 

„Egy terrorista ország újabb kísérlete, hogy megfélemlítsen bennünket egy hatalmas rakétacsapással, ismét kudarcot vallott, ahogy hamarosan egész Oroszország esetében is ez lesz a helyzet” – írta közösségi oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Kijevet ismét támadás érte csütörtökön.

A Legfelsőbb Főparancsnokság vezérkara most fejezte be a szokásos ülését, amelyen a jövőbeni rakétafenyegetések még megbízhatóbb elhárítását célzó intézkedésekről tárgyaltak

– tette hozzá az államfő. Mint írta, meghallgatták a műveleti területek parancsnokainak jelentéseit is a fronton kialakult helyzetről. A bahmuti helyzetet részletesen áttekintették.

„A találkozó résztvevőivel megvitattuk a fegyverek és felszerelések átvételének és a csapatok közötti operatív elosztásának kérdését. Különös figyelmet fordítottak az ukrán katonák külföldi kiképzésére” – jelentette az elnök, hozzátéve: mindennap azon dolgoznak, hogy a fegyveres erőiket erősebbé és ütőképesebbé tegyék.

Ukrajna harckocsikat és nehéz páncélozott járműveket kap szövetségeseitől, köztük Németországtól, az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Svédországtól, Hollandiától és Lengyelországtól – írja a Sky News.

A lengyel védelmi miniszterhelyettes, Wojciech Skurkiewicz a Radio Plusnak azt mondta:

Németország és az Egyesült Királyság március végéig juttatja el a harckocsikat. Ukrajna reméli, hogy a szállítmányok még azelőtt megérkeznek, mielőtt Oroszország tavasszal offenzívát indítana.

A kanadai kormány úgy döntött, hogy négy Leopard 2 harckocsit küld az ukrán fegyveres erőknek, melyek néhány héten belül érkezhetnek meg a megtámadott országba – értesült az AFP hírügynökség.

Még szerdán a Globe and Mail arról számolt be, hogy nagy nemzetközi nyomás nehezedik Kanadára amiatt, hogy szállít-e tankokat Ukrajnába, és akkor azt írták, hogy ha a kormányzat enged a kéréseknek, akkor A4-es típusú harckocsikat küldhet az észak-amerikai ország a frontra. Ezek a legrégebbi páncélosok a kanadai hadsereg tankállományából. Kanada Hollandiától vette meg az A4-eseket még az afganisztáni háború idején.

Csütörtök este Anita Anand kanadai védelmi miniszter is megerősítette, hogy Ottawa négy darab Leopard 2 harckocsit ad Ukrajnának, miután Németországtól megkapta a szükséges exportengedélyt. Mint fogalmazott, a páncélosok jelentősen segítik majd az ukrán fegyveres erőket. Kanada kiképzőket, pótalkatrészeket és lőszert is biztosít, továbbá nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy a jövőben további Leopardokat küldjön Ukrajnába.

Csapatot állított fel Oroszországban Kijevből érkezett és Ukrajna határain kívül élő társakból Viktor Medvedcsuk, az állampolgárságától és parlamenti mandátumától megfosztott ukrán ellenzéki politikus annak érdekében, hogy hallassa „a másik Ukrajna” hangját a világban, amely nem támogatja a 2014-es kijevi hatalomváltás után létrehozott rendszer „oroszellenes és neonáci nézeteit”.

Medvedcsuk azt mondta, hogy Kijev állításával ellentétben milliókban mérhető az ukránok száma, akik nem értenek egyet Volodimir Zelenszkij elnök tetteivel, és akiknek közös eszmék alatt kellene összefogniuk. Úgy vélekedett: az ország jövőjéről csak akkor lehet beszélni, ha Ukrajna felhagy a militarizmussal, és feladja azt a szerepét, hogy a Nyugat érdekeit szolgáló katonai akciók kísérleti terepe legyen.

A politikus azt állította, hogy Zelenszkijre Nagy-Britannia sokkal jelentősebb befolyást gyakorol, mint az Egyesült Államok vagy a Nyugat egésze. Mint mondta, London „ragadta meg a befolyás, a kormányzás gyeplőjét Ukrajnában”. Medvedcsuk szerint Zelenszkij és környezetének tagjai biztosak abban, hogy „bármi történjék is Ukrajnában, bármikor elhagyhatják az országot”, amelyet

hídfőállásnak engedtek át az Oroszország és a Nyugat közötti konfrontációhoz.

Az MTI beszámolója szerint Medvedcsuk egyebek között azt állította, hogy a mai Ukrajna nem független és szuverén ország, mert 2014 óta teljesen a Nyugat, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia irányítása alá került, továbbá nem szociális és jogállam, mert a bírósági és alkotmányos rend figyelmen kívül hagyásával, törvénytelenül záratnak be tömegtájékoztatási eszközöket, azokat pedig, akik más álláspontot vallanak, megsemmisítik.

Ma Ukrajna ténylegesen nem létezik. Nincs ilyen állam. Alkotmányjogi szakértő vagyok. Az alkotmány kimondja, hogy Ukrajna független, szuverén, demokratikus, jog- és szociális állam. Ezek közül a követelmények közül ma egyik sem felel meg annak a státusznak, amellyel Ukrajna valójában rendelkezik

– állította a politikus.

A harckocsikat követően Ukrajna olyan negyedik generációs nyugati harci repülőket fog kérni, mint az amerikai F–16-os típusú gépek – mondta csütörtökön az ukrán védelmi miniszter egyik tanácsadója az MTI beszámolója szerint.

Jurij Szak, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter tanácsadója a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy „a következő nagy kihívás a harci repülők” beszerzése lesz.

Az ukrán légierő jelenleg korszerűtlen, szovjet időkből származó repülőgépekkel rendelkezik.

Ha meg tudnánk szerezni a nyugati harci repülőgépeket, hatalmas előnyre tennénk szert a harcmezőn (...) Nem csak F–16-osokról van szó, negyedik generációs gépeket akarunk

– jelentette ki Szak.

Nem akartak nekünk nehéztüzérséget adni, aztán adtak. Nem akartak HIMARS-rendszereket adni, de aztán mégis adtak. Nem akartak páncélosokat adni, de most már igen. Az atomfegyvereken kívül már nem sok olyan akad, amit nem fogunk megkapni

– hangoztatta.

Jon Finer, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója az MSNBC amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: az Egyesült Államok „nagyon körültekintően” folytat megbeszéléseket a kijevi vezetéssel és szövetségeseivel. „Nem zártunk ki semmilyen fegyverrendszert. Megpróbáljuk támogatásunkat az ukrajnai harcok menetéhez igazítani” – tette hozzá.

Az Egyesült Államokban befagyasztották a katonai magáncég vagyonát. A Jevgenyij Prigozsin orosz oligarcha által alapított Wagner-zsoldoscsoportot azokon a kelet-ukrajnai frontszakaszokon vetik be az oroszok, ahol a legdurvább harcok zajlanak.

A büntetőintézkedések keretében zárolják a Wagner-csoport Egyesült Államok területén található esetleges vagyonát, illetve megtiltják amerikai állampolgároknak, hogy ügyleteket folytassanak a csoporttal. Az amerikai pénzügyminisztérium azzal vádolja a katonai magáncéget, hogy nőket, gyermekeket és civileket támadott vagy félemlített meg a Közép-afrikai Köztársaságban, valamint bűnrészes volt erőszakos kitelepítésekben és kórházak elleni támadásokban is.

A Wagner-csoport súlyos bűncselekményeket követett el a Közép-afrikai Köztársaságban és Maliban is, beleértve a tömeges kivégzéseket, nemi erőszakot, gyermekrablást és fizikai bántalmazást is

– áll az amerikai pénzügyminisztérium közleményében.

Washington szankciós listára helyezett olyan jogi személyeket is, akiket azzal vádol, hogy támogatják a Wagner-zsoldoscsoport tevékenységeit. A lajstromra felkerült az oroszországi székhelyű Terra Tech részvénytársaság és a kínai Changsha Tianyi Űrtudományi és Technológiai Kutatóintézet, valamint olyan egyéb cégek és magánszemélyek, amelyek és akik az orosz védelmi iparhoz köthetők – írja a Sky News.

Sem Franciaország, sem a harckocsikat szállító partnerei nem állnak háborúban Oroszországgal – közölte csütörtökön a francia külügyminisztérium szóvivője.

Anne-Claire Legendre Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azon kijelentésére reagált így, amely szerint „az Egyesült Államok és a kollektív Nyugat országai egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak azzal, hogy úgy döntöttek, harckocsikkal támogatják Kijevet”.

A Kreml állításával szemben a fegyverszállítás a jogos önvédelmet folytató Ukrajnának nem jelenti azt, hogy mi is hadba léptünk volna

– fogalmazott a francia külügyi szóvivő.

Németország szerdán jelentette be, hogy egy századnyi, vagyis 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit ad át Ukrajnának. Nem sokkal később Norvégia és Lengyelország is közölte, hogy Leopardokat ad Kijevnek.

Joe Biden amerikai elnök szintén szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok 31 darab Abrams típusú harckocsit küld Ukrajnának. „Ez nem jelenti Oroszország offenzív fenyegetését. A harckocsik szállítása kapcsolódik ahhoz, hogy a világ országai elszánták magukat, hogy az Egyesült Államok vezetésével segítenek Ukrajnának megvédeni szuverenitását és területi épségét” – mondta az amerikai elnök.

Joe Biden amerikai elnök azt fontolgatja, hogy február 24-e, vagyis Oroszország Ukrajna elleni inváziójának egyéves évfordulója környékén európai látogatást tesz – írja az NBC News.

Az NBC tudósítója, Josh Lederman úgy értesült, hogy Lengyelország az egyike lesz azon számos helyszínnek, ahová ellátogat Biden és küldöttsége.

Az NBC szerint amerikai tisztviselők egy újabb jelentős katonai segélycsomagról is tárgyalnak majd az európai látogatás során, ugyanis továbbra is konszenzus van abban, hogy a Nyugatnak támogatni kell Ukrajnát.

Az Egyesült Államok szerdán jelentette be, hogy 31 M1-es Abrams harckocsit küld Ukrajnába.

Tizenegy ember halt meg Ukrajnában a csütörtöki orosz rakéta- és dróntámadásokban – közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

Az ukrán légvédelem csütörtök reggel 47-et lőtt le abból az 55 rakétából, amelyeket Oroszország indított Ukrajna területe felé. Oroszország Kh–101, Kh–555, Kh–47 Kinzhal, Kalibr és Kh–59 rakétákkal támadta Ukrajnát a Fekete-tengeren állomásozó különböző repülőgépekről és hajókról.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte: szilveszter óta az első ember vesztette életét a fővárosban egy rakétacsapásban, miközben a térség védelmi rendszerei 15 rakétát lőttek le – írja a Sky News.

A támadások egy nappal azután történtek, hogy Németország és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy tankokat küldenek Ukrajnába, de az oroszok is egyre több támadást indítanak. Az ukrán déli védelmi erők szóvivője azt mondta: úgy tűnik, hogy Moszkva önfelrobbanó drónok és rakétacsapások kombinációjával próbálja elnyomni vagy elterelni Ukrajna légvédelmét.

Az orosz főügyészség úgy döntött, hogy betiltja a Medusa Project nevű külföldi civil szervezet (a Meduza online újság tulajdonosa) tevékenységét Oroszországban, ugyanis a lap veszélyezteti az Orosz Föderáció alkotmányos rendjének alapjait és biztonságát – értesült TASZSZ.

A döntésről szóló tájékoztatást elküldték az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy a céget felvegyék azon külföldi szervezetek listájára, amelyek tevékenységét nemkívánatosnak ismerik el az Orosz Föderáció területén.

Az egyik legjelentősebb független orosz médiumot, a Meduzát 2014-ben alapították Rigában a lenta.ru hírportál korábbi munkatársai, akik felmondtak, miután a portál tulajdonosa, Alekszandr Mamut úgy döntött, hogy kirúgja Galina Timcsenko főszerkesztőt. A Meduzát az orosz igazságügyi minisztérium már 2021-ben külföldi ügynöknek minősítette.

és a hatóságok zárolhatják a szervezet Oroszországban lévő pénzeszközeit és vagyonát, továbbá a vele együttműködő orosz állampolgárokat büntetőjogilag felelősségre lehet vonni. Pénzügyi támogatásáért akár öt év börtön is kiszabható. Ezenkívül a szervezet által közzétett anyagok terjesztése vagy a rájuk hivatkozás is bűncselekménynek minősül.

Az Egyesült Királyság a jövő héten megkezdi az ukrán katonák kiképzését az Ukrajnába küldött harckocsik használatára és karbantartására – jelentette be csütörtökön Alex Chalk brit politikus a Sky News információi szerint.

A brit kormány múlt hét elején közölte, hogy Challenger 2 harckocsikat és AS90 típusú nagy méretű önjáró lövegeket küld az ukrán hadseregnek. A Sky News szerint március végén küldik a harckocsikat.

Chalk emellett üdvözölte a német és az amerikai kormány bejelentését, miszerint harckocsikat küldenek Ukrajnába, és hozzátette: „Egységes elhatározásunk döntőnek bizonyulhat. 2023-ban elszántabbak leszünk, mint valaha. Támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges.”

Az Orosz Olimpiai Bizottság (OKR) nem ért egyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) korlátozásaival, amelyek továbbra is feltételekhez kötik az orosz és belorusz sportolók indulását nemzetközi versenyeken.

Sztanyiszlav Pozdnyakov elnök televíziós nyilatkozatban reagált a NOB szerdai közleményére, amely szerint az orosz és belorusz sportolók újbóli versenyzésének előfeltétele, hogy nem támogatják aktívan az ukrajnai háborút, és maradéktalanul betartják a doppingellenes szabályokat.

és megvan a lehetőségük, hogy semleges státuszban részt vehessenek a 2024-es párizsi olimpián. A NOB továbbra is fenntartja azt az intézkedést, amely szerint a két ország nem rendezhet nemzetközi viadalokat.

A jövő évi ötkarikás játékokra már több sportágban is zajlik a kvalifikáció, az azonban még mindig nem tisztázott, hogy Oroszország és Belarusz sportolói miként vehetnek részt a selejtező versenyeken.

A NOB közleményét nemtetszéssel fogadta az orosz sportminiszter is. Oleg Maticin elfogadhatatlannak nevezte, hogy az orosz sportolók számára különleges feltételeket határozzanak meg a nemzetközi versenyeken való részvételhez.

Megengedhetetlen, hogy a politika beavatkozzon a sportba

– jelentette ki a tárcavezető.

A NOB ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy orosz és fehérorosz sportolók Ázsiában versenyezzenek. A nemzetközi ötkarikás testület végrehajtó bizottsága szerdai ülésén többek között az Ázsiai Olimpiai Tanács (OCA) javaslatáról tárgyalt, amely lehetőséget biztosít az orosz és belorusz sportolók visszatérésére a nemzetközi porondra. A NOB keresi annak a lehetőségét, hogy a két ország sportolói, akiket az ukrajnai háború miatt a legtöbb eseményről kitiltottak, semleges státuszban részt vehessenek a párizsi játékokon. Mostani álláspontja szerint egyetlen sportolót sem lehet megfosztani a versenyzés lehetőségétől pusztán az útlevele miatt.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly február 28-án még azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy az ukrajnai háború miatt akadályozzák meg az orosz és belorusz sportolók indulását nemzetközi viadalokon. A legtöbb sportszövetség megfogadta az ajánlásokat.

Az orosz oligarchák az amerikai kereskedelmi ingatlanszektorba történő befektetésekkel igyekeznek kijátszani az ellenük bevezetett szankciókat.

Erről a Bloomberg írt az Egyesült Államok Pénzügyi Bűncselekmények Bűnüldöző Hálózata (FinCEN) friss közleményére hivatkozva. A jelentés szerint az orosz elit megpróbálhatja kihasználni az iparág bonyolult finanszírozási módszereit és átláthatatlan tulajdonosi struktúráit, hogy az Egyesült Államokban fektessen be és arassa le a hasznot.

A szervezet figyelmeztette a pénzintézeteket, hogy legyenek résen, ha offshore alapokat és több, esetleg szankcionált személyekkel kapcsolatban álló befektetőt vonnak be a kereskedelmi ingatlanok vásárlásakor.

A nyilvánosság és a média figyelmének elkerülése érdekében az orosz oligarchák valószínűleg kevésbé látható projektekbe, például lakóházakba vagy irodahelyiségekbe próbálnak befektetni.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 123 860 orosz katona esett el, az elmúlt napon 780 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 3175 tankot,
• 6334 páncélozott harcjárművet,
• 2169 tüzérségi rendszert,
• 452 rakétavetőt,
• 220 légvédelmi berendezést,
• 292 repülőgépet,
• 282 helikoptert és
• 4986 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán katonák.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 1908 hadműveleti és taktikai drónt, 195 egységnyi speciális felszerelést és 749 cirkálórakétát számoltak fel.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azzal vádolta a Nyugatot, hogy közvetlenül részt vesz a konfliktusban, amiért tankokat szállított Ukrajnának − írta meg a Sky News.

Az európai fővárosok és Washington folyamatosan olyan nyilatkozatokat adnak, hogy a különböző típusú fegyverek, köztük tankok küldése semmiképpen sem jelenti az incidensben való részvételüket. Ezzel határozottan nem értünk egyet. Moszkvában ezt a konfliktusban való közvetlen részvételnek tekintik, és azt látjuk, hogy ez egyre erősödik

− mondta.

Az ukrán légvédelem január 26-án reggel 47-et lőtt le abból az 55 rakétából, amelyet Oroszország indított az országra – közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

Oroszország Kh–101, Kh–555, Kh–47 Kinzhal, Kalibr és Kh–59 rakétákkal támadta Ukrajnát a Fekete-tengeren állomásozó különböző repülőgépekről és hajókról – tette hozzá a főparancsnok.

Ukrajnának szánt energetikai eszközök, köztük áramfejlesztők átrakodására szánt logisztikai központot nyitott meg csütörtökön a kelet-lengyelországi Komorowo településen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Janez Lenarcic, az Európai Unió (EU) válságkezelésért felelős biztosa.

Az EU közreműködésével létrehozott komorowói központban az uniós tagállamokból érkező energiatakarékos izzókat és egyéb energetikai eszközöket tárolnak majd, mielőtt Ukrajnába szállítanák őket.

Lenarcic a központban rendezett sajtóértekezleten felidézte: az Európai Unió Ukrajnának eddig 80 ezer tonna humanitárius segélyt küldött, melynek 80 százaléka lengyel területen haladt át. Elmondta: a Lengyelországgal kötött megállapodások értelmében mintegy 1000 áramfejlesztőt küldenek Ukrajnába. Eddig már 1400 ilyen berendezést adtak át az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében.

Az ukrajnai háború kitörése után létesített más lengyelországi humanitárius logisztikai központok közül az uniós biztos a délkelet-lengyelországi Rzeszów repülőtere szomszédságában működő, ukrajnai pácienseket befogadó tranzitközpontot emelte ki, ahonnan mintegy 1800 kimenekített ukrán beteget szállítottak gyógykezelésre 20 más uniós országba.

Hazaárulás gyanújával letartóztattak egy német állampolgárt a müncheni repülőtéren, mert állítólag hírszerzési információkat adott át Oroszországnak – írja a német főügyészség közleménye alapján a Sky News.

Az Arthur E. néven azonosított férfi 2023. január 22-én érkezett meg a müncheni repülőtérre az Egyesült Államokból, és a hatóságok szerint a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) egyik közelmúltban letartóztatott alkalmazottjával lehet összeköttetésben, akit szintén azzal gyanúsítanak, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos minősített adatokat továbbított Moszkvának.

Az ügyészség közleménye szerint Arthur E., aki nem a német hírszerzés alkalmazottja, olyan információkat adott át az orosz hírszerzésnek, amelyeket Carten L.-től szerzett.

Az ukrán hadsereghez önként csatlakozó két kolumbiai is meghalt az ukrajnai harcokban – közölte szerdán a latin-amerikai ország külügyminisztériuma.

A két kolumbiai állampolgár december óta tartózkodott Ukrajnában, és az ukrán hadsereg 49. gyalogos zászlóaljához tartozott – derült ki a tárca közleményéből. A zászlóaljtól származó információk szerint mindketten január 18-án, harcban vesztették életüket.

A minisztérium tájékoztatása szerint Kolumbia varsói nagykövetsége felvette a kapcsolatot a két állampolgár feleségével, és tájékoztatta őket a holttestek hazaszállításának mikéntjéről.

Mindkét oldalon harcolnak kolumbiai önkéntesek az ukrajnai konfliktusban. Néhányan a Nemzetközi Légió Ukrajna Védelméért (LIDU) kötelékében szolgálnak. Mások az egykori marxista gerillahadseregnek, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőknek (FARC) a volt tagjai, akik az orosz hadseregben vagy a szeparatista erők oldalán harcolnak a kelet-ukrajnai Donyec-medencében.

Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete, Bridget Brink elítélte azokat a légicsapásokat, amelyet Oroszország ma reggel indított Ukrajna ellen − „kegyetlennek” minősítve és „stratégiai kudarcnak” nevezve azt.