Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az ENSZ vezetője, António Guterres figyelmeztetett, hogy a világ egy „szélesebb körű háború” előtt állhat, ahogy közeledik az ukrajnai orosz invázió első évfordulója. Guterres komor beszédében meghatározta a háborúval kapcsolatos prioritásait, miközben felszólította a világot, hogy „dolgozzon keményebben” a béke megteremtéséért – közölte a Sky News.

    Az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, hogy a béke kilátásai „folyamatosan csökkennek”, és „a további eszkaláció és vérontás esélye egyre nő”. „Attól tartok, hogy a világ nem alva jár egy nagyobb háború felé, hanem tágra nyílt szemmel teszi ezt” – mondta.

    A nukleáris fegyverek úgynevezett taktikai használata abszurd szerinte. „Évtizedek óta a legnagyobb kockázatnak vagyunk kitéve egy olyan nukleáris háború szempontjából, amely véletlenül vagy szándékosan is kezdődhet. Véget kell vetnünk a világszerte 13 ezer, arzenálokban tartott nukleáris fegyver jelentette fenyegetésnek” – fogalmazott.

  • Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkár-helyettese arról adott tájékoztatást, hogy a belső menekültek száma 5,3 millió. A tisztségviselő szerint 17,6 millió ember, azaz a lakosság majdnem negyven százaléka szorul humanitárius segítségre.

    Griffiths elmondta, hogy még februárban bemutatja az Ukrajna számára készített idei humanitárius akciótervet Genfben. A terv megvalósítása körülbelül 3,9 milliárd dollárba kerül majd.

    Az ENSZ hivatalos adatai szerint több mint hétezer civil vesztette életét az ukrajnai háború kezdete, azaz tavaly 2022. február 24. óta.

    Az áldozatok valódi száma ennél biztosan magasabb

    – jegyezte meg az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalát (OCHA) vezető Griffiths.

    A világszervezet menekültügyi főbiztossága (UNHCR) szerint a második világháború óta nem volt példa akkora menekültáradatra, mint amekkorát az ukrajnai háború okozott.

  • Moszkvában, a Lubjanka téren a közlekedési rendőrök megállítottak egy autót, amelyben egy Verka Serduschka álnéven ismert ukrán énekesnő dala szólt – jelentette az egyik Telegram-csatorna.

    Egy szemtanú arról számolt be, hogy egy közlekedésrendész felszólította a sofőrt, hogy kapcsolja ki a Все будет хорошо (magyarul: Minden rendben lesz) című dalt. Az autó vezetőjének további sorsa azonban ismeretlen.

    Verka Serduchka neve egyébként többeknek ismerős lehet akár Magyarországon is, ha követtük az elmúlt években az Eurovíziós Dalfesztivál indulóinak előadásait. 2007-ben ukrán színekben szállt versenybe a fesztiválon Andrij Mihajlovics Danilko, akit leginkább csak művésznevén emlegetnek Verka Serduchkaként.

    Danilko dalával ugyan csak a dobogó második fokára tudott felállni, a színpadon nyújtott látvány sokak számára emlékezetes maradt.

  • A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország szinte biztosan hiányt szenved a sikeres offenzívához szükséges lőszerekből és fegyverekből. Legfrissebb hírszerzési jelentésükben arról írnak, hogy Moszkva továbbra is átfogó támadást szeretne kezdeményezni, de nem valószínű, hogy Oroszországnak lesz arra elegendő kapacitása a háború végkimenetelét befolyásoló támadást indítani.

    Oroszország mindeközben megerősíti csapatait Kelet-Ukrajnában és várhatóan jövő héten komolyabb támadásba kezdhet.

    A brit védelmi minisztérium szerint egyre nehezedik a politikai és szakmai nyomás a magas rangú parancsnokok vállán, ezért nem kizárt, hogy az irreálisnak tűnő célok elérése érdekében képzetlen és tapasztalatlan egységeiket vezénylik ki a frontra.

  • Napok óta véres harcok dúlnak Vuhledárnál. Igor Konasenkov altábornagy beszámolója alapján az orosz csapatok jelentős eredményeket értek el a térségben.

    Az altábornagy szerint az orosz fegyveres erők az ukrán csapatok 1. páncélos dandárjának egységeit a Donyecki Népköztársaságban lévő Vuhledar közelében, valamint a 102. területvédelmi dandár egységeit a zaporizzsjai területen lévő Uszpenyivka közelében verték vissza.

    Ezzel szemben az ukránok hatalmas orosz veszteségekről számoltak be. Egy Twitterre kikerült videó tanúsága szerint – amelyet a Mandiner vett észre – az biztosan elmondható, hogy az orosz csapatok elvesztettek egy T–90S-t, amely aknára futott.

  • Több mint 385 millió koronát (6,468 milliárd forint) gyűjtött össze nyolc hónap alatt a cseh civil szféra Ukrajna támogatására. A pénzt mintegy 100 ezren – cseh lakosok, cégek, civil szervezetek – adták össze – közölte hétfőn Martin Ondrásek, a Dárek pro Putina (Ajándék Putyinnak) ironikus elnevezésű kezdeményezés egyik szervezője.

    Martin Ondrásek abból az alkalomból nyilatkozott, hogy

    az összegyűlt pénzből elsőként beszerzett tankot, amely a cseh sajtóban a Tomás nevet kapta, a napokban sikeresen bevetették az ukrajnai harcokban.

    Tekintettel az ügy érzékenységére, részleteket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra – mutatott rá a CTK hírügynökség.

    A tankon kívül lőszereket, 15 Viktor nevű mobil légvédelmi rendszert, mentőkocsikat és drónokat küldött a cseh civil szektor Ukrajnába – mondta Martin Ondrácek. Az adományokat a prágai ukrán nagykövetséggel egyeztetve vásárolták meg. A kezdeményezés hozzájárult annak a két páncélozott teherautónak mentőkocsivá történő átalakításához is, amelyet a cseh jegybank adományozott neki erre a célra.

  • A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) arról írt egyik elemzésében, hogy az Oroszország és Irán elleni nyugati szankciók „hatástalansága” hozzájárult ahhoz, hogy a Kreml akadályok nélkül tudott beszerezni amerikai alkatrészeket Shahed–131, Shahed–136 és Mohajer–6 drónokhoz.

    Az ISW elemzői megjegyzik, hogy Oroszország és Irán folytatja a pilóta nélküli légi járműveket gyártó iráni üzem építését Oroszországban. Korábban egy ilyen gyár már megkezdte működését Tádzsikisztánban is.

    Szakértők szerint a Kreml a szankciókat megkerülve felhasználhatja jelentős gazdasági kapcsolatait Tádzsikisztánnal a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén, valamint az Eurázsiai Gazdasági Unión keresztül, hogy drónokhoz szükséges alkatrészeket vásárolhasson az ukrajnai frontra.

    A Conflict Armament Research (CAR) brit nyomozócsoport tájékoztatása szerint az Ukrajnában bevetett iráni Shahed–131, Shahed–136 és Mohajer–6 drónok 82 százaléka tartalmazott amerikai gyártmányú chipeket, félvezetőket és egyéb alkatrészeket. Ugyanakkor a legtöbb nyugati cég – amelyeknek az alkatrészeit iráni drónokban találták – a háború kezdete óta tagadja az alkatrészek közvetlen értékesítését Oroszországnak, Iránnak vagy Belarusznak.

  • A Wagner nevű hírhedt orosz zsoldoscsoport vezetője hétfőn egy videót tett közzé a közösségi médiában, amelyen állítása szerint egy olyan vadászgépen repül, amely éppen bombázó bevetést hajtott végre Bahmut városa felett, a kelet-ukrajnai harcok epicentrumában – írta meg a The Moscow Times

    A nagyon sötét videón Prigozsin egy sötétben repülő gépen látszott, sisakot és pilótamaszkot viselve. „Leszállunk, lebombáztuk Bahmutot” – mondta az üzletember és Kreml-szövetséges. 

    Prigozsin egyúttal kihívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy harcoljon vele a Bahmut feletti égbolton.

    Ha szeretné, akkor az égen fogunk találkozni. Ha győz, akkor elfoglalja Artemovszk városát (Bahmut orosz neve – a szerk.), ha nem, akkor a Dnyeper folyóig megyünk

    – mondta Prigozsin.

  • Az államfő hivatalának honlapján szinte bárki indíthat petíciót Ukrajnában, így a „mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvény 23. cikkelyének módosítását szorgalmazza valaki. Az lenne a célja a petíciónak, hogy az ukrán parlamenti képviselők is mozgósíthatóak legyenek a hadiállapot ideje alatt.

    A petíció beterjesztője azzal érvel, hogy túl sok képviselője van a Legfelső Tanácsnak, amely nem tükrözi munkájuk hatékonyságát és minőségét. A képviselők ráadásul a mostani nehéz időkben, saját anyagi juttatásaik mértékét növelik, miközben a társadalom számára rendkívül fontos törvényjavaslatokat asztal alá seprik.

    A petíciót február 2-án regisztrálták, hétfőig több mint félezer támogató szavazatot szerzett  írta meg a goloskarpat.info.

  • Nincs ok arra, hogy Bécset lehetséges közvetítőnek vagy az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások potenciális platformjának tekintsük – mondta Dmitrij Ljubinszkij, Oroszország ausztriai nagykövete a TASZSZ információi szerint.

    Arra a kérdésre válaszolva, hogy Bécs biztosíthat-e platformot az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokhoz, a nagykövet kijelentette, hogy „az osztrák szuverenitás egyre inkább elmosódik”.

    „Ez mind abban megnyilvánul, hogy ez az ország csatlakozik a Nyugat kollektív oroszellenes szankcióihoz, mind a kijevi rezsimnek nyújtott segélyekben, mind pedig a hatóságok nyilvános nyilatkozataiban, amelyek Kijev feltétel nélküli támogatásáról szólnak. Alexander Van der Bellen köztársasági elnök a közelmúltban tett ukrajnai látogatása során hangsúlyozta, hogy Ausztria egyáltalán nem semleges „politikai dimenzióban” – miközben nem szállít fegyvert Ukrajnának, és nem rendelkezik a szükséges fegyverekkel, másokat ebben semmiképpen sem akadályoz meg.

  • Svájc feladhatja régóta fennálló semlegességi státuszát, és engedélyezheti a fegyverexportot Ukrajnába – írja a Reuters.

    A cikkből kiderült, hogy a svájci fegyverek vásárlóit jogilag akadályozzák a fegyverek újraexportálásában, ez a korlátozás az ország nagy fegyveriparát képviselők szerint károsan hat a kereskedelemre.

    Az erősödő orosz offenzíva közepette egyre hangosabban szólalnak fel Svájc szomszédjai, hogy engedélyezzék a fegyverszállítást Kijevbe.

    Semlegesek akarunk lenni, de a nyugati világ részei vagyunk

    – mondta Thierry Burkart, a svájci Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője, aki indítványt nyújtott be a kormánynak, hogy engedélyezze a fegyverek reexportját a hasonló demokratikus értékekkel rendelkező országokba.

  • Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter elmondta, hogy a behívók utcán való osztogatására amiatt van szükség, mivel az ukrán fegyveres erőknek pótolniuk kell a fronton keletkezett veszteségeket − írta meg a KárpátHír.

    Az Ukrajinszka Pravdának adott interjúban a miniszter hangsúlyozta: a katonai biztosok azért kénytelenek az utcán beidézni a hadköteles korú férfiakat, mert közülük sokan nem laknak a regisztrációjuk helyén, és a felhívás ellenére nem is jelentek meg a helyi toborzóközpontokban.

    Ha egy sorköteles korú férfit látnak élve és egészségesen, akkor beidézik, és köteles megjelenni. Ez nem azt jelenti, hogy holnap mozgósítják. Meg kell jelennie, be kell mutatnia az iratait. Talán kiderül, hogy hadköteles korú, de van felmentése, vagy négy gyereke van. Jelenjen meg, és mutassa meg az iratait. Ennyi

    − mondta Reznyikov.

    A miniszter hangsúlyozta, hogy a legtöbb önkéntes 2022. február–márciusban jelentkezett szolgálatra, de másoknak is meg kell érteniük, hogy jelenleg zajlik a mozgósítás, és ha egy férfi alkalmas a sorozásra, akkor készen kell állnia a szolgálatra.

  • Hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4175-en léptek be Magyarország területére. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3380 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 68 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Az ukrajnai háború elől hétfőn 55 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre vonattal – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság közleményéből.

  • Jelenleg mintegy 9000 orosz megszálló tartózkodik Belaruszban − közölte az ukrán Unian hírügynökség

    Belarusz területe „jelenleg a központja az orkok felkészítésének az ukrajnai háborúra” − mondta Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának képviselője.

  • „Most Lengyelország is fegyverekért fog könyörögni az Egyesült Államoktól. A döntést Marcin Przydacz, a lengyel elnöki hivatal nemzetközi politikáért felelős irodájának vezetője jelentette be” – fogalmazott közösségi oldalán Ramzan Kadirov csecsen vezető. Mint írta:

    Varsónak sikerült kimerítenie saját katonai erőforrásait Ukrajna támogatásának részeként, és most rájött: mi van, ha a különleges katonai művelet sikeres befejezése után Oroszország a következő országot kezdi el nácítlanítani és demilitarizálni? Végül is Ukrajna után Lengyelország is felkerült a térképre!

    A „Putyin vérebeként” is emlegetett politikus hozzátette, nem titkolja, hogy neki „személyesen is ilyen szándéka van, és többször kijelentette, hogy a sátánizmus elleni harcot Európa-szerte, de elsősorban Lengyelországban kell folytatni”.

    A lengyelek tehát időben reagáltak. Ráadásul a politikai helyzet most nagyon bonyolult. Júliusban kerül sor a sziléziai autonómia éves menetére, amely minden alkalommal egyre több résztvevőt vonz. Véleményem szerint Lengyelországnak ez a régiója különleges független státuszt érdemel, és nagy szükség van egy népszavazásra, amely során Oroszország szervezési segítséget nyújthat

    – fogalmazott a csecsen hadúr.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!

Rovatok