Tűz ütött ki a lett főváros, Riga egyik dróngyárában, amely az ukrán hadseregnek is szállít termékeiből – közölte szerdán a lett LSM közszolgálati műsorszolgáltató.
A tűz az amerikai székhelyű Edge Autonomy vállalat egyetlen európai telephelyén tört ki kedden, de az oltási munkálatok még szerdán is tartottak.
Az LSM egy rendőrségi szóvivőre hivatkozva arról számolt be, hogy a hatóságok vizsgálják a történteket, és tisztában vannak azzal, hogy az üzem Ukrajnának is gyártott pilóta nélküli repülő eszközöket, mindazonáltal egyelőre nem látják jelét bűncselekménynek.
A lángokban három ember megsérült és 600 négyzetméter gyárterület égett le – írta az MTI.
Köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Oroszország megtiltotta a beutazást 77 amerikai állampolgárnak, akik részt vettek a Kijevnek történő fegyverszállításokban – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium a TASZSZ beszámolója szerint.
Válaszul arra, hogy Washington folyamatosan bővíti az oroszellenes szankciós listát, 77 amerikai számára megtagadjuk a beutazást az Oroszországi Föderáció területére
– közölte a diplomáciai hivatal.
A szankciók nemcsak a politikusokat és a tisztviselőket érintik, hanem családtagjaikat is. A listán számos amerikai kormányzó és állami képviselő, katonatiszt, vállalatvezető szerepel.
A szankciókkal sújtott amerikai állampolgárok teljes listáját az orosz külügyminisztérium a honlapján tette közzé. A minisztérium szerint Washington Moszkvával szembeni ellenséges fellépése visszafelé fog elsülni.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa kilépett az Európai Ombudsmani Intézet (EOI) nevű nemzetközi szövetségből tiltakozásul amiatt, hogy a testület egy magas rangú osztrák tagja Ausztriából szerinte jogellenesen Oroszországba küldött két ukrán fiatalt.
Sürgős levelet küldtem az Európai Ombudsmani Intézet tagjainak a szövetségből való kilépésről. E lépés annak a következménye, hogy két ukrán fiatal tartózkodott az Osztrák Köztársaság területén az orosz fegyveres agresszió miatt, az Európai Ombudsmani Intézet (EIO) emberi jogi aktivistája pedig az Oroszországi Föderáció területére küldte őket
– fejtette ki az ukrán ombudsman.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy sajtóértesülések szerint ezt Josef Siegele, az EIO főtitkára, a szövetség igazgatótanácsának tagja és Tirol ombudsmanhelyettese tette.
A Tiroler Tageszeitung osztrák helyi lap cikke szerint Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos, aki szintén az EIO tagja, kezdeményezte a 16 éves fiú és a 17 éves lány átadását a Moszkvában lévő anyáknak. A fiatalok egy öttagú sportcsapattal és edzőjükkel érkeztek Tirolba tavaly márciusban Kelet-Ukrajnából.
Az illetékes tiroli hatóság később megállapította, hogy a felügyeleti jog a két fiatal szüleit illeti meg. Az osztrák hatóságok vizsgálatot indítottak Siegele cselekedete miatt, akit időközben felmentettek tisztségéből az EIO-nál.
Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró szerdán megjelent cikke szerint az amerikai haditengerészet búvárai tavaly júniusban robbanószerkezeteket helyeztek el az Északi Áramlat 2 gázvezeték alatt.
Állítása szerint a műveletről szóló döntést Joe Biden hozta meg. Hersh továbbá arról is írt: a fő kérdés nem az volt, hogy végrehajtsák-e a műveletet, hanem hogy hogyan lehet úgy kivitelezni, hogy ne maradjon nyoma.
A Fehér Ház és a CIA illetékesei kategorikusan tagadták az információt.
További részleteket ide kattintva olvashat.
Közzétette délutáni jelentését az ukrán fegyveres erők vezérkara közösségi oldalán.
Mint a frissítésből kiderült, az orosz csapatok főbb erőfeszítéseiket változatlanul a Donyeck és Luhanszk terület megszerzésére koncentrálják. Támadó akciókat hajtottak végre továbbá Avdijivka, Kupjanszk, Liman, Bahmut és Novopavlivka irányában.
Szerdán Oroszország rakétatámadást indított a Donyecki területen található Szlovjanszk ellen.
Az ukrán vezérkar hozzátette: továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy az orosz légi- és rakétacsapások Ukrajna polgári célpontjait érik.
Ukrajnának joga van arra, hogy csatlakozzon a NATO-hoz – áll a brit és az ukrán kormány szerdán Londonban kiadott közös nyilatkozatában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, ahol fogadta őt Rishi Sunak miniszterelnök és III. Károly király is.
Zelenszkij a brit parlamentben elmondott beszédében harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől, de a kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta.
Az ukrán elnök hivatalos programja után, szerda este kiadott brit–ukrán közös közleményben London megerősíti tántoríthatatlan elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és elismert határain belüli területi sérthetetlensége mellett.
A kommüniké szerint Ukrajnának joga van arra, hogy törekedjen saját biztonsági megállapodások megkötésére, és ebbe beletartozik a jövőbeni NATO-tagság is – írta az MTI.
Portugália javítási munkálatokat követően három Leopard 2-es páncélost küld márciusban Ukrajnának – jelentette be szerdán António Costa portugál miniszterelnök.
Jelenleg a Leopard 2-es harckocsik karbantartási és javítási munkálatait végezzük, és a tervek szerint márciusban lehetőségünk lesz hármat elküldeni
– mondta a portugál kormányfő a parlamentben.
Costa szombaton beszélt arról, hogy alkatrészek beszerzése érdekében felvették a kapcsolatot Németországgal, hogy üzemképessé tegyék a dél-európai ország arzenáljában lévő harckocsikat.
António da Silva Ribeiro tengernagy, a portugál fegyveres erők vezetője múlt hónapban azt mondta, hogy Portugáliának 37 Leopard 2 harckocsija van, de a helyi média széles körben arról számolt be, hogy a legtöbbjük működésképtelen.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter múlt hét elején azt mondta, hogy az ország 120-140 nyugati harckocsit kap a 12 országból álló koalíciótól érkező szállítások „első hullámában” – adta hírül az MTI.
Az Egyesült Királyság a lehető leghamarabb meg akarja kezdeni az ukrán vadászpilóták kiképzését – közölte szerdán Rishi Sunak miniszterelnök szóvivője a Reuters szerint. Hozzátette, hogy London még nem döntött arról, hogy küld-e katonai repülőgépeket.
Reméljük, hogy tavasszal megkapjuk az első ukrán pilótákat a kiképzésre, nyilvánvalóan azt szeretnénk, ha ez minél hamarabb elkezdődne
– mondta a szóvivő újságíróknak, hozzátéve, hogy a vadászgépek szállításáról még nem született döntés.
Rishi Sunak brit miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság felgyorsítja a harci járművek Ukrajnába történő szállítását, és közölte, hogy már a következő napokban, hetekben megérkezhetnek a háború sújtotta országba – írja a The Guardian.
Múlt héten az Egyesült Királyságba kiképzésre érkezett ukrán katonák a jövő hónapban már Challenger 2 harckocsikat fognak használni Ukrajna védelmére
– mondta.
A brit miniszterelnök szerint rövid távon fel kell fegyverezniük, de hosszú távon meg kell erősíteniük Ukrajnát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Nagy-Britanniába érkezett, ahol megbeszélést folytatott Rishi Sunak miniszterelnökkel, és felszólalt a brit parlamentben is.
Zelenszkij azonban nem egyedül érkezett a Downing Streetre: elkísérte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője és valószínűleg az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának vezetője, Budanov is.
Jurij Knutov katonai szakértő a Moszkovszkij Komszolecnek adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a brit kormány részéről a legveszélyesebb dolog, amit tehet, hogy taktikai rakétákat szállít, amelyeket HIMARS-ról vagy rakéta-sorozatvetőkről indítanak.
A légvédelmi rendszereink működnek az ilyen rakéták ellen, de ennek ellenére a légvédelmi rakétarendszerek sűrű csoportját kell létrehoznunk, amivel fizikailag egyszerűen nem rendelkezünk, most gyártjuk őket, de a légvédelmi rendszert jelentős ütemben kell kiépítenünk
– mondta az orosz szakértő. Hozzátette: az Egyesült Királyság szempontjából ez egy lépés az ellenségeskedések komoly fokozódása felé, elsősorban Oroszország és az Egyesült Királyság között.
A repülőgép-szállításokkal kapcsolatban elmondta: „Nem látom ugyanazt a fenyegetést, mint a rakéták esetében.” A repülőgépek csak akkor jelentenek fenyegetést, ha rakétahordozóként használják őket, és mélyen Oroszország belsejében csapnak le – vélekedett.
„A NATO légierejével megbirkózunk, de ami a rakétacsapásokat illeti, ugyan a mi rendszereink a rakéták ellen is képesek hatékonyan működni, de nagy számuk, mozgásuk és szétszóródásuk bizonyos nehézségeket okoznak. Ahol van légvédelem, ott elfogjuk őket, de ahol nincs, ott lesznek áldozatok” – magyarázta.
Ha megtörténik a szállítás, azonnal erőteljes figyelmeztető csapásokat kell mérnünk a katonai bázisokra, a raktárakra és a kommunikációra
– tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott III. Károly brit uralkodóval. Közösségi oldalán egy közös képet is megosztott a találkozóról, amelyen épp kezet fog vele.
Az ukrán elnök gratulált III. Károlynak nemrég történt trónra lépéséhez, valamint békét és jólétet kívánt a brit népnek.
Megtiszteltetés számomra, hogy az ukrán–brit kapcsolatok történetében én vagyok az első ukrán elnök, akit a brit uralkodó audienciával tisztel meg
– fogalmazott közösségi oldalán megosztott bejegyzésében Volodimir Zelenszkij. Hozzátette: „Hálás vagyok Őfelségének a szívélyes fogadtatásért és azért, hogy támogatja azokat az ukrán állampolgárokat, akik a háború elől az Egyesült Királyságba menekültek.”
„Tudjuk, hogy a szabadság győzni fog. Tudjuk, hogy Oroszország veszíteni fog. Tudjuk, hogy a győzelem meg fogja változtatni a világot!” – ezt mondta a brit parlamentben tartott beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán.
Az Egyesült Királyság velünk együtt menetel életünk legfontosabb győzelme felé. Miután együtt győztünk, minden agresszor – legyen az kicsi vagy nagy – tudni fogja, mi vár rá, ha megtámadja a nemzetközi rendet
– vélekedett az ukrán államfő, aki szerint minden agresszor, aki „megpróbálja erőszakkal feszegetni a határokat” vagy „pusztítást és halált fog okozni más népeknek”, illetve „más emberek vérének árán bűnös és provokálatlan háborúkban próbálja fenntartani diktatúráját”, veszíteni fog.
Újabb ülés zajlik az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország ukrajnai inváziójáról.
Ez azért szokatlan, mert Oroszország meghívott előadója a Pink Floyd egykori rocksztárja, Roger Waters volt, aki az Egyesült Államokat és általánosságban a Nyugatot hibáztatja az invázió állítólagos kiprovokálásáért.
Noha Waters New Yorkban él, nem jelent meg a Biztonsági Tanács üléstermében, otthonából jelentkezett be videóhíváson keresztül – teszi hozzá a The Guardian.
A Biztonsági Tanácshoz intézett beszédében Waters azt állította, hogy „mintegy négymilliárd testvér” nevében beszél, akiket néma többségnek nevezett, és akik „a nemzetközi háborúellenes mozgalom millióival együtt egy hatalmas választókörzetet képviselnek”.
Az Orosz Föderáció ukrajnai inváziója törvénytelen volt. A lehető leghatározottabban elítélem. Az ukrajnai orosz invázió nem volt provokáció nélküli, ezért a lehető leghatározottabban elítélem a provokátorokat is
– fejtette ki véleményét.
A Biztonsági Tanácsban való megjelenésének előestéjén Polly Samson, a Pink Floyd egykori szövegírója, valamint a banda gitárosa, Dave Gilmour felesége antiszemitának és Putyin védelmezőjének nevezte Waterst, ő azonban visszautasította a vádakat.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint a nyugati szövetségesek az idei év első három-négy hónapjában eljuttathatják Ukrajnának a Leopard 2 harckocsik első zászlóalját.
A lengyel fővárosban tett látogatásakor Pistorius elmondta, hogy egy zászlóalj körülbelül 31 harckocsiból állna.
Az év első négy hónapjában – talán három hónap alatt – legalább egy zászlóaljat tudunk leszállítani, aztán természetesen a lehető leggyorsabban kell haladnunk
– idézi szavait a The Guardian.
Volodimir Zelenszkij a tervek szerint még szerda este Párizsban találkozik Olaf Scholz német államfővel és a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal.
Tűz ütött ki a lett főváros, Riga egyik dróngyárában, amely az ukrán hadseregnek is szállít termékeiből – közölte szerdán a lett LSM közszolgálati műsorszolgáltató.
A tűz az amerikai székhelyű Edge Autonomy vállalat egyetlen európai telephelyén tört ki kedden, de az oltási munkálatok még szerdán is tartottak.
Az LSM egy rendőrségi szóvivőre hivatkozva arról számolt be, hogy a hatóságok vizsgálják a történteket, és tisztában vannak azzal, hogy az üzem Ukrajnának is gyártott pilóta nélküli repülő eszközöket, mindazonáltal egyelőre nem látják jelét bűncselekménynek.
A lángokban három ember megsérült és 600 négyzetméter gyárterület égett le – írta az MTI.
Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen hagyhatta jóvá annak a rakétának az Ukrajnába történő behozatalát, amellyel lelőtték a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatát 2014-ben.
A nemzetközi csoport szerint „jó okuk van azt hinni”, hogy Putyin aláírta a határozatot, amely engedélyezte a repülőgépet később lelövő orosz rakéta használatát. A Reuters szerint az ügyészségnek „meggyőző bizonyítékai vannak”.
Hozzátették: a bizonyítékok azonban nem elegendők a büntetőeljárás megindításához.
A Malaysia Airlines MH17-es, Amszterdam és Kuala Lumpur közötti menetrend szerinti járata helyi idő szerint 2014. július 17-én délután lezuhant az orosz–ukrán határ közelében, a Donyecki területen. A 9M–MRD lajstromjelű Boeing 777–200ER típusú repülőgépen 283 utas és 15 főnyi személyzet tartózkodott, a tragédiában mindannyian életüket veszítették.
Az esetről az alábbi cikkünkben olvashat bővebben.
Miközben az orosz katonai szóvivő szerdán súlyos ukrán veszteségekről számolt be, az Ukrajnától elszakított Luhanszki terület megbízott vezetője közölte, hogy az ukrán hadsereg erő-összpontosítást hajtott végre egy ellentámadáshoz.
Leonyid Paszecsnyik, a Luhanszki terület vezetője a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva nagyon nehéznek minősítette a helyzetet az érintkezési vonalon, különösen Szvatove és Kreminna közelében, de Liszicsanszknál és Rubizsnénél is. Mint mondta, az ukrán fegyveres erők ezen a szakaszon egységeket vonnak össze, hogy ellentámadásba lendüljenek és elveszített területeket szerezzenek vissza.
Ezzel szemben Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat különleges egység parancsnoka, a luhanszki „népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Kijev Herszonból, Harkivból, sőt Nyugat-Ukrajnából is erőket és eszközöket helyez át a Donyec-medencébe, mert „nagyon rosszul megy a dolga”. Alaudinov azt mondta, hogy Artemivszkben (Bahmutban), ahol az ukrán oldalon nagy számban harcolnak külföldi „zsoldosok”, az orosz csapatok folytatják sikeres előrenyomulásukat, a várost jobb oldalról átkarolták, és több utcát elfoglaltak.
Harci repülőgépeket kért Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől szerdai londoni beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja az MTI.
Zelenszkijt, aki előre be nem jelentett látogatásra érkezett a brit fővárosba, először Rishi Sunak miniszterelnök fogadta a Downing Streeten. Sunak hivatalának előzetes tájékoztatása szerint a brit kormányfő az ukrán katonáknak nyújtott, hónapok óta zajló brit kiképzési program jelentős bővítését ajánlotta fel Zelenszkijnek, kiterjesztve ezt a programot az ukrán légierő pilótáira és a tengerészgyalogságra.
Zelenszkij ezután beszédet mondott a brit parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban a törvényhozás két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai, valamint a brit kormány képviselői előtt.
Beszédében az ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak Ukrajnának korszerű harci repülőgépeket.
A kérést azzal nyomatékosította, hogy átnyújtotta az ukrán légierő egyik kiemelkedően sikeres aktív harci pilótájának sisakját Sir Lindsay Hoyle-nak, a londoni alsóház elnökének.
Az Ukrajnából jogellenesen Oroszországba vitt ukrán gyermekek közül eddig 128-at sikerült kimenekíteni – közölte kedden Julija Uszenko, az ukrán főügyészi hivatal gyermekvédelmi főosztályának vezetője az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint.
A tisztségviselő hozzátette, hogy a kimentett gyermekek közül több mint ötvenen szüleikkel vagy gondozóikkal együtt jelenleg az EU-tagországokban tartózkodnak.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért ilyen kicsi ez a szám a kitoloncoltak számához képest. De számunkra ez nemcsak számjegy, hanem 128 gyerek élete. Hazájukba való visszatérésük ugyanis sok ember munkája, akik hónapokig dolgoztak azért, hogy legalább egy gyermeket visszahozzanak. Ez sok biztonsági kockázatot jelent azoknak is, akik ebben segítenek. Arról, hogy kik ezek az emberek, és hogyan történik minden, most nem beszélhetek
– fejtette ki Uszenko.
Biztosított afelől, hogy Ukrajna e téren minden tőle telhetőt megtesz, de – mint mondta – sajnos ez nem elég. „A diplomácia szokásos eszközei nem működnek, a nemzetközi humanitárius jog követelményei nem vonatkoznak az agresszorra, ezért nincs egységes mechanizmus” – tette hozzá.
Az észt hírszerzés szerint Oroszország még mindig képes „valós katonai nyomást” gyakorolni a balti államokra, ami közép- és hosszú távon növeli a térség biztonsági kockázatát.
Egy Észtország elleni orosz katonai támadás 2023-ban elég valószínűtlen, mert Oroszország katonai képességei Ukrajnában vannak lekötve. Ugyanakkor Oroszország harciassága és külpolitikai ambíciói jelentősen megnövelték a biztonsági kockázatot közép- és hosszú távon Észtország számára
– olvasható az észt hírszerző szolgálat éves jelentésében.
A hírszerzés közlése alapján a balti országok határvonalán kevesebb mint négy év alatt újjászerveződhet az orosz katonai jelenlét.
Oroszország nemrégiben jelentette be, hogy két évvel korábban tartja meg a nyugati határvonalon tervezett nagyszabású hadgyakorlatát, ami fokozódó nyomás alá helyezi a balti országok biztonságát. A hírszerző szolgálat szerint az ukrán háború kitörésének évfordulójához közeledve Oroszország a hadgyakorlatot az elrettentés és fenyegetés eszközeként alkalmazza a Nyugat ellen.
A szolgálati jelentés kiemeli: habár Oroszország eltökélt a közel egy éve húzódó háború ügyében – és jelenleg a Kijevet támogató nyugati országokat próbálja meggyengíteni –, a taktikai atomfegyver bevetése eléggé valószínűtlen. A balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia – jelentősen növelték védelmi kiadásaikat a Krím 2014-es orosz elfoglalása óta és Oroszország ukrajnai háborúja során – számolt be az MTI.
Az orosz állami energiaipari óriás saját magán biztonsági erő létrehozására készülhet – jelentette egy amerikai kutatóintézet.
Az ukrán katonai védelem szerint Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök felhatalmazta a Gazprom Nafta vállalatot, hogy többségi részesedést hozzon létre saját magán biztonsági cégében – derül ki az Institute for the Study of War (IWS) frissítéséből.
Nem szokatlan, hogy egy vállalat magánvállalatot indít vagyonának védelmére, de ahogy az IWS írja, ez a Kreml és Jevgenyij Prigozsin, a Putyinhoz közeli kapcsolatokkal rendelkező Wagner-csoport magánhadseregének finanszírozója közötti folyamatos feszültség idején történik – írja a Sky News.
Miközben az orosz katonai szóvivő szerdán súlyos ukrán veszteségekről számolt be, az Ukrajnától elszakított Luhanszki terület megbízott vezetője közölte, hogy az ukrán hadsereg erő-összpontosítást hajtott végre egy ellentámadáshoz.
Leonyid Paszecsnyik, a Luhanszki terület vezetője a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva nagyon nehéznek minősítette a helyzetet az érintkezési vonalon, különösen Szvatove és Kreminna közelében, de Liszicsanszknál és Rubizsnénél is. Mint mondta, az ukrán fegyveres erők ezen a szakaszon egységeket vonnak össze, hogy ellentámadásba lendüljenek és elveszített területeket szerezzenek vissza.
Ezzel szemben Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat különleges egység parancsnoka, a luhanszki „népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Kijev Herszonból, Harkivból, sőt Nyugat-Ukrajnából is erőket és eszközöket helyez át a Donyec-medencébe, mert „nagyon rosszul megy a dolga”. Alaudinov azt mondta, hogy Artemivszkben (Bahmutban), ahol az ukrán oldalon nagy számban harcolnak külföldi zsoldosok, az orosz csapatok folytatják sikeres előrenyomulásukat, a várost jobb oldalról átkarolták, és több utcát elfoglaltak.
Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos szerdán Telegram-csatornáján közölte, hogy a fogolycsere révén az orosz fogságból kiváltott katonákat az ukrán hadvezetés visszaküldi a frontvonalba.
Matt Gaetz republikánus képviselő a képviselőházban tartott beszédében azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak fel kellene hagynia azzal, hogy dollármilliárdokat küld Ukrajna hadseregének támogatására. Élesen bírálta Joe Biden elnököt és mindkét pártot, mert szerinte az ukrajnai konfliktus csak a vállalkozóknak kedvez.
Az ellenségeskedések csak az amerikai hadiipar zsebét tömik
– fogalmazott a republikánus politikus.
Gaetz hozzátette: azzal, hogy Washington végtelen mennyiségű fegyvert küld Ukrajnába, nem zárja le a háborút, hanem csak „meghosszabbítja az öldöklést”. Azzal vádolta Bident, hogy mindent megtesz egy Oroszországgal vívott nukleáris háború kiprovokálása érdekében, és felszólította a Fehér Házat, hogy diplomáciai úton keressen megoldást.
Matt Gaetz azt mondta: a Sinaloa-hegységben élő „banditák” több amerikait bántanak, mint az oroszok a Krím félszigeten. „A védelmi vállalkozóknak szükségük van arra, hogy valahol háború legyen. Akár az Isis, a tálibok, az Azov zászlóalj vagy a feketepiac kezébe kerülnek a fegyverek, nem érdekli őket” – jelentette ki a képviselő.
Az Európai Unió tovább szigorítja az Oroszországgal szembeni szankciókat az Ukrajna elleni orosz támadás első évfordulóján – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben, a Bundestagban.
A kancellár a tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos rendkívüli tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a támadás megindításának évfordulójára, február 24-re tervezett szigorítás világos üzenet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arról, hogy nem valósulnak meg imperialista tervei.
Az Európai Tanács azt az ígéretet is megerősíti, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van
– jelentette ki Olaf Scholz.
Németország is változatlanul kiáll Ukrajna mellett, de nem hoz olyan döntést, amelynek révén a NATO belekerül a háborúba – tette hozzá, kiemelve, hogy „nem a NATO háborúzik Oroszországgal, hanem Oroszország rontott rá Ukrajnára”.
Ez azt jelenti, hogy Putyinnak kell abbahagyni a háborút, minél előbb, annál jobb
– mondta a német kancellár.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat belső vizsgálatot folytatott az ügyészség korábbi vezetője, Ivan Bakanov ellen, a vizsgálat eredményeit azonban titokban tartotta – írja az Ukrajinszka Pravda.
Fedor Veniszlavszkij, a Verkhovna Rada képviselője elmondta, hogy Bakanov jelenleg Ukrajnában tartózkodik.
Roman Kosztenko, a Verkhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkára a maga részéről azt mondta, nem tud arról, hogy a belső vizsgálatkor felmerült-e a törvénysértés lehetősége.
Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy 24 óra leforgása alatt több mint 140 ukrán katonát likvidáltak Donyeck irányában – írja az orosz média.
Igor Konasenkov tábornok, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője szerdán közölte:
Donyecki irányban 24 óra alatt több mint 140 ukrán katonát, egy harckocsit, több járművet, valamint egy Msta–B tarackot semmisítettek meg az orosz támadó egységek.
Elmondása szerint az ukrán fegyveres erők két lőszerraktárát is megsemmisítették Szlavjanszk és Avdijivka közelében.
Nagy-Britannia 15 új célpontot vett fel az Oroszországgal kapcsolatos szankciós listájára, köztük hat olyan szervezetet, amelyek katonai felszerelést, például drónokat biztosítottak Oroszország ukrajnai inváziójához − írta meg a The Guardian.
A szankciók emellett nyolc magánszemélyt és egy szervezetet céloznak, amelyek olyan pénzügyi hálózatokhoz kapcsolódnak, amelyek segítenek „fenntartani a vagyont és a hatalmat a Kreml elitje körében” − közölte a brit kormány közleményében.
Volodimir Zelenszkij csütörtökön várhatóan Brüsszelbe látogat − jelentette a Reuters egy uniós diplomatára hivatkozva.
Az ukrán elnök a hírek szerint holnapra tervezi az utazást, hogy személyesen találkozzon az Európai Unió vezetőivel egy csúcstalálkozón, és rendkívüli ülésen szólaljon fel az Európai Parlamentben − írta meg az MTI.
Ukrajna gabonaexportja közel 30 százalékkal csökken a kisebb termés és a háború okozta logisztikai nehézségek miatt – derül ki a mezőgazdasági minisztérium adataiból.
A 2022–2023-as „szezon” – ami júniusig tart – eddigi teljes exportja 28,2 millió tonnát tesz ki.
Az eddigi mennyiségben mintegy 10,1 millió tonna búza, 16,2 millió tonna kukorica és mintegy 1,9 millió tonna árpa szerepelt. Az előző „szezon” azonos időszakaszában a kivitel 39,9 millió tonna volt, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Az orosz védelmi minisztérium szerint erői megsemmisítettek egy drónműhelyt Ukrajna északkeleti részén, Harkiv városában.
Az ukrán kormány részéről nem érkezett azonnali válasz, és az al-Dzsazíra sem tudta független hírforrásból megerősíteni a tárca állítását.