A digitális átalakulásért felelős minisztérium nem tervezi olyan új funkció bevezetését a Gyija alkalmazásban, amely a behívók küldésére vonatkozna Ukrajnában. A tárca azt is közölte, hogy a katonakönyv digitális változatának alkalmazása sincs napirenden.

Mihajlo Fedorov miniszter közölte: még mindig sok problémáról tudnak, és ígéretet tett arra, hogy megoldják ezeket az illetékesek.

A Gyijában nem lesz behívó. Különféle egyeztetések zajlanak más szolgáltatásokról a katonaság számára, de egyelőre semmit sem készülünk bevezetni

– fogalmazott a tárcavezető.

A minisztérium a védelmi tárcával veterán digitális igazolványon dolgozik, illetve azon, hogy a veteránok online is igénybe tudjanak venni bizonyos szolgáltatásokat – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Telefonbetyárok Petro Porosenko volt ukrán elnök képviselőinek kiadva magukat elérték Mark Esper korábbi amerikai védelmi minisztert,

A TASZSZ beszámolója szerint a Lexus álnéven ismertté vált Alekszej Sztoljarov és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecov beszélt a volt miniszterrel. A félrevezetett volt minisztert arra kérték, hogy ossza meg véleményét az Egyesült Államok szerepéről az ukrajnai konfliktusban.

Az ukrán nép azt a piszkos munkát végzi, amelyet mi magunk itt, az Egyesült Államokban nem akartunk elvégezni, és ezért fogjuk továbbra is támogatni Önöket mindennel, amivel tudjuk, legyen szó lőszerről, fegyverekről vagy hírszerzési értesülésekről

– hangsúlyozta Esper. Mint mondta, az Egyesült Államok számára „problémát jelent” Oroszország növekvő befolyása más országokban, így az afrikai kontinensen is.

Ugyanakkor a volt védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki, hogy amerikai technológia kerülhet harmadik országok kezébe az Ukrajnának szánt fegyverszállítások révén. Hangsúlyozta: Washington fontosnak tartja, hogy ezek az eszközök ne kerüljenek rossz kezekbe – írta az MTI.

Ukrajna győzelme nemcsak területeinek felszabadítását jelenti, hanem olyan feltételek megteremtését is, az ukrán fegyveres erők olyan szintű megerősítését, hogy Oroszországnak soha többé ne legyen lehetősége megtámadni Ukrajnát – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka abban a hétfői telefonbeszélgetésében, amelyet Christopher Cavoli amerikai tábornokkal, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek, illetve a NATO európai egységeinek parancsnokával folytatott.

Zaluzsnij tájékoztatása szerint megvitatták a nemzetközi katonai szállítmányok Ukrajnába juttatásának kérdéseit, és beszéltek az ukrán katonáknak a partnerországok területén történő kiképzéséről. Az ukrán főparancsnok értékelte amerikai kollégájának az orosz–ukrán háború frontján kialakult hadműveleti helyzetet, és ismertette a tervezett lépéseket.

Köszönöm Cavoli tábornoknak a helyzet mély megértését és a győzelmünket közelebb hozó jelentős erőfeszítéseit

– idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál Zaluzsnijnak a közösségi oldalain nyilvánosságra hozott közleményéből.

Az orosz hadsereg közzétett egy videót, melyen az látható, hogy Ukrajnától zsákmányolt, török gyártmányú BMC Kirpi aknavédett páncélozott járművel (MRAP) vonulnak műveleti területen.

A török BMC Kirpi az ukrán fegyveres erők egyik legnagyobb számban használt MRAP típusú járműve, mintegy kétszáz ilyen páncélost küldtek Törökországból Ukrajnába. Legalább hármat már megszereztek az oroszok ebből a járműtípusból.

Nemrég egy újabb Kirpi zsákmányt mutattak be az oroszok: a jármű kapott egy lövést az egyik oldalsó ablakára, de komolyabb sérülés nem érte. A V jelzéseket már az oroszok fújták fel az MRAP-re – írja a Kárpáthír.

A Jaroszlavli területen lévő Jeremejcevo falu közelében megrepedt egy gázvezeték. Áldozatok nem voltak – közölte a rendkívüli helyzetek minisztériuma regionális főosztályának sajtószolgálata hétfőn a TASZSZ-szal.

A gázvezeték a közösségi médiában terjedő videók tanúsága alapján lángolt is.

Olekszandr Sztrjuk, a Luhanszki területi Szeverodonyeck katonai adminisztrációjának vezetője szerint a városban egyre gyakrabban jelennek meg civil ruhába öltözött orosz katonák. Hozzátette: az orosz katonák családi házakban telepedtek le a környező falvakban.

A helyi, még nem teljesen lerombolt toronyházakat megpróbálják felújítani, de Sztrjuk szerint ez nem más, mint „a közpénz elpazarlása”. A vezető elmondta azt is, hogy az elmúlt hetekben többszörösére nőtt a halálozási arány ezen a területen.

Olekszandr Sztrjuk tájékoztatása szerint Szeverodonyeckben  2-3-szor magasabbak  az élelmiszerárak, mint az ukrán kormány által ellenőrzött területeken.

Az orosz sportolóknak nyilvánosan állást kell foglalniuk az ukrajnai háború ellen, ha azt akarják, hogy részt vehessenek a 2024-es párizsi olimpián – közölte Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere, korábbi profi bokszvilágbajnok.

Szerinte az orosz és a belorusz sportolók nem szerepelhetnének az ötkarikás játékokon, ha nem csatlakoznak a Nem a háborúra! kezdeményezéshez, és nyilvánosan kell felvállalniuk, hogy elutasítják a közel egy éve zajló ukrajnai háborút.

Minden orosz sportoló szóljon a kormányának, az orosz elnöknek, hogy állítsa le ezt az értelmetlen háborút

– mondta Kijev főpolgármestere, aki hozzátette: semlegesnek sem lehet maradni akkor, amikor embereket, nőket, gyerekeket ölnek meg. „A háború mellett vagy ellene vagy” – fogalmazott Klicsko, akinek testvére, a szintén volt ökölvívó világbajnok Volodimir Klicsko az oroszok és beloruszok visszaengedése ellen tiltakozott.

Volodimir Zelenszkij ugyanakkor a párizsi olimpiával kapcsolatban bojkottal fenyegette a NOB-ot, miután a szervezet három héttel ezelőtt hozzájárult ahhoz, hogy a két ország sportolói részt vehessenek az ázsiai kvalifikációs tornákon. Ezenkívül a NOB vizsgálja annak a lehetőségét is, hogy Oroszország és Belarusz sportolói visszatérjenek a nemzetközi porondra, semleges színekben, azaz nem használhatnák zászlajukat, címerüket és himnuszukat.

Thomas Bach NOB-elnök az ukrán sportminiszteri és olimpiai bizottsági elnöki posztját betöltő Vadim Hutcajthoz írt levelében felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel a bojkottfenyegetéssel. Egyben visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a NOB „a történelem rossz oldalára állt”, és kiemelte: együttérez az ukrán sportolókkal, de „nem a kormányok feladata annak eldöntése, hogy ki melyik sportversenyen vehet részt”.

A Rusztavi–2 tévécsatorna tudósítása szerint a tengeri aknát egy áramlat sodorta a Fekete-tenger partjához, és a georgiai Batuminál robbant fel. A detonáció a partvonaltól mintegy 25 méterre történt. A helyi hatóságok már vizsgálják a helyszínt és a körülményeket, áldozatok nem voltak.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tavaly tavasszal közölte, hogy az ukrán haditengerészet által a fekete-tengeri kikötők megközelítési útvonalain elhelyezett aknák a Boszporusz felé sodródhatnak. Az aknák pontos számáról nincs információ, de akár több száz is lehet belőlük. Korábban a román és a bolgár kormányzat tájékoztatott arról, hogy országuk partjainál ukrán aknákat találtak.

A NATO-tagállamok miniszterei kedden várhatóan repülőgépek esetleges szállításáról is tárgyalnak majd – tájékoztatott Jens Stoltenberg főtitkár, majd hozzátette:

Az Egyesült Államok felett február 3-án észlelt, majd az amerikai hadsereg által lelőtt kínai megfigyelő léggömbbel kapcsolatban a főtitkár azt mondta, az ismétlődő incidensek rávilágítanak arra, hogy a NATO-nak ébernek kell maradnia. A látottak azt mutatják, hogy Kína és Oroszország is fokozza a NATO-szövetségesek megfigyelését – közölte.

A főtitkár ezzel összefüggésben közölte: a NATO biztosítani kívánja megfigyelési és hírszerzési tevékenységét az „egyre sűrűbbé váló” világűrben is egy új műhold pályára állításával. Az új eszköz támogatni hivatott a NATO-missziókat és -műveleteket, lehetővé teszi továbbá adatok megosztását, megkönnyíti a tájékozódást, a kommunikációt és esetleges rakétakilövések előrejelzését – írta az MTI.

A védelmi miniszterek lépéseket fognak tenni a létfontosságú tenger alatti infrastruktúra védelmének fokozására is

– mondta Stoltenberg.

Bejelentette, hogy a kedden kezdődő tanácskozáson részt vesz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter is.

A német hadsereg (Bundeswehr) megkezdte az orosz támadás ellen védekező ukrán erők támogatását szolgáló új kiképzési programját, amelyben a Leopard 2 típusú harckocsik használatát oktatják – jelentették be hétfőn Berlinben.

A szövetségi védelmi minisztérium szóvivője elmondta:

az ukrán katonáknak szervezett kiképzési program helyszíne az Alsó-Szászország tartományi Munsterben működő harckocsizóképző központ. A program március végéig tart.

A munsteri gyakorlótéren képeznek ki ukrán katonákat a Marder típusú páncélozott harcjármű használatára is, egy korábban elindított támogatási program keretében.

A német sajtóban megjelent beszámolók szerint a világ legmodernebb és legerősebb harckocsijaként számontartott Leopard 2 használatát tanuló ukrán katonák első csoportja a hét végén érkezett, a légierő (Luftwaffe) szállította őket Németországba Lengyelországból.

A német gyártmányú Leopard 2 használatát alapesetben több évig oktatják a Bundeswehrnél. Az ukrán katonáknak rövidített, 6-8 hetes tanfolyamot szerveztek, amelyen az alapismereteket adják át – írta az MTI.

A támogatási csomaghoz kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is jár

A szövetségi kormány február elején határozta el, hogy egy sor nehézfegyver-típus, köztük Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegek, Marder és Gepard páncélozott harcjárművek után 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsival is segíti a védekezést az orosz támadás ellen, és összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopardok 2-esekkel támogató partnerországok erőfeszítéseit. A támogatási csomaghoz kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is jár.

A napokban közölték, hogy a Bundeswehr állományából származó 14 harckocsit március végére készítik fel az ukrajnai bevetésre.

A kormány a napokban arról is döntött, hogy a modell elődjével, a Leopard 1 típusú harckocsival is támogatják az ukrán erőket. A tervek szerint száznál is több ilyen harckocsit juttatnak Ukrajnába.

Oroszország minél több információ birtokába akar jutni Norvégia olaj- és gázinfrastruktúrájáról, hogy nyomást tudjon gyakorolni az európai energiaellátásra – közölte az északi ország rendőrségi biztonsági ügynöksége (PST). Norvégia a háború kitörése óta Európa legnagyobb gázszállítója lett, miután Oroszország arra kényszerült, hogy jelentősen csökkentse a nyugati irányú gázexportot.

A jelentésben azt írják: nem valószínű, hogy Oroszország a közeljövőben szabotázst követ el Norvégiában vagy környékén, de ez a későbbiekben változhat, ha Moszkva esetleg abban lesz érdekelt, hogy a NATO-val való konfliktus eszkalálódjon.

A háború következtében Norvégia mint Európa legfontosabb energiaszállítója még nagyobb biztonságpolitikai jelentőségre tett szert

– idézi a Reuters a PST közleményét.

Az Északi Áramlatnál történt robbanásokat követően Norvégia megerősítette olaj- és gázlétesítményeinek védelmét, és ebben más NATO-tagországok is segítik. „Az orosz törekvések nyomást gyakorolnak az európai energiabiztonságra. Arra számítunk, hogy Oroszország idén megpróbál majd információkat gyűjteni Norvégia olaj-, gáz- és energiaszektorának legtöbb aspektusáról” – fogalmaztak a jelentésben, amelyből az is kiderül, hogy Moszkva feltehetően az északi országban akar majd információkat gyűjteni Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról is.

Az észak-atlanti katonai szövetség a kimerülőfélben lévő lőszerkészletek növelését tervezi annak érdekében, hogy segíteni tudja Ukrajnát területének és az emberéletek védelmében – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kedden kezdődő kétnapos tanácskozása előtt, hétfőn.

Jens Stoltenberg újságíróknak nyilatkozva közölte: mivel az ukrajnai háború hatalmas mennyiségű lőszert emészt fel, növelni kell a lőszerek gyártását az előállítási kapacitásba való befektetések fokozása által – számolt be az MTI.

Mivel nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, folytatni kell Ukrajna támogatását egyebek mellett logisztikai segítségnyújtás által, valamint muníció és üzemanyag biztosításával, hogy a megtámadott ország eredményeket tudjon elérni a harctéren. A szövetségnek pedig a védelem fokozására, a létfontosságú infrastruktúra védelmére kell összpontosítania

– közölte a NATO-főtitkár.

A munkahét elején ugyan általában nő az áramfogyasztás Ukrajnában, a rendelkezésre álló kapacitás jelenleg elegendő a fogyasztási igények fedezésére, így nincs hiány – tájékoztatott az Ukrenergo áramszolgáltató vállalat.

Hétfőn nem vezettek be tervezett áramszüneteket Ukrajnában, a régiókban a tényleges fogyasztás mérése az ütemezésnek megfelelően történik. Az egyetlen kivétel az Odesszai terület, ahol óránkénti leállások vannak a hálózati infrastruktúra károsodása miatt

– áll a szolgáltató közleményében.

Annak, hogy jelenleg nincs hiány az energiarendszerben, az a magyarázata, hogy a javítások után

Az energiarendszerben pedig megnövekedett a villamosenergia-termelés, amely teljes mértékben fedezi a fogyasztást. Több helyen megemelkedett a vízszint, ami után a vízerőművek is intenzíven dolgoznak. A nappali órák növekvő száma és a tiszta idő hozzájárul a megújuló energiaforrásokból történő termeléshez is. Emellett folytatódik a villamos energia importja Szlovákiából.

Az Ukrenergo kiemelte, hogy tovább folynak a javítások az orosz rakéta- és dróntámadások miatt megsérült erőművekben és gerinchálózati létesítményekben. A kijevi városvezetés arról tájékoztatott, hogy a fotovoltaikus paneleket gyártó Groupe Roy Énergie francia vállalat humanitárius segélyként két naperőművet adományozott az ukrán fővárosnak.

A Killnet elnevezésű orosz hackercsoport közölte, hogy sikeresen feltörte a németországi Ramstein amerikai katonai bázis honlapját. Az oldal hétfő délután sem volt még elérhető.

Ha megpróbáljuk megnyitni a weboldalt, nem töltődik be rendesen, csak egy logó jelenik meg, és egy idő után megjelenik egy üzenet, hogy a várakozási idő lejárt. A honlap jelenleg inaktív, nem tüntetnek fel semmilyen linket vagy anyagot.

A ramsteini légi bázison ülésezik a NATO-országok és szövetségeseik kapcsolattartó csoportja Ukrajna támogatására. A nyugati partnerek által Kijevnek nyújtott támogatás formáját – nem hivatalosan – szintén a katonai létesítményről nevezték el.

Az észak-németországi légi bázis az amerikai légierő legnagyobb, az Egyesült Államokon kívüli fellegvára és európai főhadiszállása. Mintegy 15 ezer katona és körülbelül 30 ezre civil állomásozik itt. Ramstein egyike annak a két németországi bázisnak, ahol nukleáris robbanófejeket tárolnak.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) szerint az amerikai hadsereg iszlamista fegyvereseket képez ki oroszországi és a volt Szovjetunió területén lévő célpontok megtámadására.

A szolgálat hétfői közleménye szerint az Iszlám Államhoz és az al-Káidához kötődő csoportokból hatvan ilyen harcost toboroztak és képeznek ki egy szíriai amerikai támaszponton.

Az lesz a feladatuk, hogy terrortámadásokat készítsenek elő és hajtsanak végre diplomaták, köztisztviselők, rendfenntartók és a fegyveres erők személyzete ellen

– állította az SZVR. Azt is írták, hogy az amerikaiak „különös figyelmet fordítanak az orosz észak-kaukázusi és közép-ázsiai bevándorlók bevonására”.

Az SZVR-t, amely egykor a hatalmas szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) része volt, Szergej Nariskin vezeti, aki tavaly a török fővárosban, Ankarában találkozott William Burnsszel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával is.

Az Egyesült Államok felszólította állampolgárait, hogy az ukrajnai háború és az orosz bűnüldöző szervek általi önkényes letartóztatás vagy zaklatás veszélye miatt azonnal hagyják el Oroszországot – írja az al-Dzsazíra.

„Az Oroszországban tartózkodó vagy oda utazó amerikai állampolgároknak azonnal távozniuk kell” – áll az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének vasárnap kiadott új utazási tájékoztatójában.

A nagykövetség azt is tanácsolta az állampolgároknak, hogy „fokozott óvatossággal járjanak el a jogtalan őrizetbe vételek kockázata miatt”.

„Ne utazzanak Oroszországba” – tették hozzá.

A francia kormány azt tanácsolta az állampolgároknak, hogy ne utazzanak Belaruszba. A külügyminisztérium közölte: ennek oka az, hogy Oroszország újabb offenzívát indított Ukrajnában – írja a Sky News.

Korábban az Egyesült Államok is felszólította állampolgárait, hogy az ukrajnai háború és az orosz bűnüldöző szervek általi önkényes letartóztatás vagy zaklatás veszélye miatt azonnal hagyják el Oroszországot.

Amint arról beszámoltunk, múlt hét pénteken Oroszország nagyszabású támadásba kezdett. Robbanások hallatszottak Harkivban, Dnyipropetrovszkban, Zaporizzsjában, majd később a fővárosban is.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szervezet „semmilyen jelét nem látja annak”, hogy Vlagyimir Putyin a békére készülne, sőt az orosz elnök inkább „uralni akarja Ukrajnát”.

Az európai országok közel 800 milliárd eurót (708 milliárd fontot) költöttek arra, hogy megvédjék a háztartásokat és a vállalkozásokat az energiaárak emelkedésétől.

A Bruegel belga agytröszt elemzése szerint az uniós országok eddig 681 milliárd eurót különítettek el vagy költöttek el az energiaválság miatt. Nagy-Britannia 103 milliárd eurót, Norvégia pedig alig több mint 8 milliárd eurót fordított a válságkezelésre.

Németország volt messze a legnagyobb költekező, 2021 szeptembere óta közel 270 milliárd eurót költött.

A számok a három hónappal ezelőtti jelentés óta meredeken emelkedtek, mivel az országoknak a tél folyamán szembe kell nézniük annak hatásaival, hogy Oroszország tavaly leállította a gázszállításokat Európába – írja a The Telegraph.

Az Indiába irányuló orosz fegyverszállítások értéke az elmúlt öt évben 13 milliárd dollár volt, és az orosz állami média szerint India ismét több mint 10 milliárd dollár (3600 milliárd forint) értékben rendelt fegyvereket és katonai felszereléseket Oroszországtól − írta meg a The Guardian. 

India a világ országai közül a legtöbb orosz fegyvert vásárolja, az indiai Moszkva jelenlegi rendelésállományának mintegy 20 százalékát teszi ki.

India nem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, és miniszterelnöke, Narendra Modi párbeszédre és a konfliktus diplomáciai megoldására szólított fel.

Az orosz hadsereg munkatársai vízvezetékrendszert építenek, hogy összekapcsolják az ukrajnai Rosztov régiót az Ukrajnán belüli Donbász régióval − jelentette vasárnap késő este az orosz állami média.

Moszkva tavaly az ukrajnai tágabb Donbász régiót alkotó Donyecki és Luhanszki területeket Oroszország „köztársaságainak” nyilvánította, amit az ENSZ legtöbb tagja törvénytelennek ítélt − írta meg a The Guardian. 

A következő hónapokban befejezendő projekt a védelmi minisztérium és a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint napi 300 ezer köbméter víz szállítására lesz alkalmas, és két 200 kilométeres vezetéket foglal magában.

Ramzan Kadirov szerint az utóbbi időben felerősödött az „ukrán propaganda”. A csecsen hadúr Telegramon azt írta, „különösen viccesek voltak az azovos nácik és a velük kapcsolatban álló csoportok, akik azzal fenyegetőztek, hogy visszafoglalják a Krímet”.

Még inkább vicces, hogy ez azoktól az azovosoktól hangzott el, akik Mariupolt is vissza akarták foglalni, és azt ígérték, az utolsó katonáig harcolnak. Majd a végén letolt gatyával adták meg magukat

– fogalmazott Ramzan Kadirov.

A csecsen hadúr úgy folytatta, jobban tennék az ukránok, ha nem ilyen olcsó ígéretekkel és fenyegetőzésekkel dobálóznának, hanem bátrak lennének, és megjelennének a frontvonalon.

„Térjünk a lényegre! Mutassátok meg, milyen emberek vagytok! Mi készen állunk arra, hogy harcoljunk. Még akkor is, ha mindezt kevesebb felszereléssel és emberrel is kell véghez vinnünk” – zárta bejegyzését Ramzan Kadirov.

Washington jelenleg nem érdekelt az ukrajnai konfliktus lezárásában – írta a Global Times című kínai lap. A lap szakértői szerint az USA jelenleg nem kész vagy nem akar tárgyalni Oroszországgal. Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja nem fogja hagyni, hogy a konfliktus véget érjen, és továbbra is arra fogja használni, hogy aláássa Oroszország és az EU pozícióit, és Ukrajna az az ár, amit Washington hajlandó ezért fizetni.

„Az orosz–ukrán tárgyalások tavalyi többszöri fordulója, amelyek nem vezettek érdemi eredményre, bebizonyította, hogy még ha Moszkva és Kijev meg is állapodik valamilyen formában, Washington azonnal belekeveredik, és tönkreteszi az egész folyamatot” – idézte a lap Szong Csongping kínai katonai szakértőt.

Hangsúlyozta, hogy jelenleg nem az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások lehetősége a fő kérdés, hanem az, hogy Washington és Moszkva „legalább némi hallgatólagos konszenzusra jusson az eszkaláció elkerülése érdekében”.

Szong Csongping felvetette, hogy „ha Oroszország tárgyalásra való felhívását az USA figyelmen kívül hagyja, akkor Moszkva még elszántabban fog katonai intézkedésekkel áttörést keresni”.

Az ukrán fegyveres erők 59. dandárja videót osztott meg arról, hogyan semmisítették meg az oroszok lőszerraktárát Donyeckben. 

A felvételek megerősítik, hogy az oroszok egy lőszerraktárt állítottak fel a város szélén. Az ukrán katonáknak egy egyértelmű találat után sikerült felvételeket rögzíteniük a megsemmisült létesítményről.

A raktár közelében több ellenséges felszerelés is látható. A csapás következtében meghalt vagy megsebesült orosz katonákról egyelőre nincs információ.

A lőszerraktár valószínűleg Donyeck Petrovszkij kerületében volt. Február 11-én, szombaton a Telegram-csatornák robbanásról számoltak be a város e részéről. Ezután lőszerrobbanáshoz hasonló hangok hallatszottak – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.