Index Vakbarát Hírportál

Egyre rosszabb irányba tart a háború, Vlagyimir Putyin felmondta az atomalkut

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Vége
2023-02-27T151228Z 1552398449 RC2FIZ95879R RTRMADP 3 UKRAINE-CRI

A legfontosabbak

2023. február 28., 18:16
Szóltak a szirénák Ukrajnában
2023. február 28., 10:20
Feszült a helyzet Bahmutnál
Index
2023.02.28. 11:00
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az ukrajnai háború támogatása miatt szankciókkal sújtott Vlagyimir Szolovjov elégedetlenségét fejezte ki olasz ingatlanjainak lefoglalása miatt.

    A Rosszija–1 orosz állami tévé műsorvezetője nácizmussal és antiszemitizmussal vádolta az EU-t.

    „Nekem nincsenek kérdéseim ezekhez a náci szemetekhez. Először is megfosztják a hozzám hasonló zsidókat az olaszországi tulajdonuktól. Mi, zsidók, nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy az európai nácik megfosszanak minket az ingóságainktól” – mondta Szolovjov.

    Véleménye szerint az EU így próbálja elhallgattatni őt. Szolovjov az orosz tisztviselők és üzletemberek elleni szankciókat is bírálta.

  • Az ENSZ Fejlesztési Programja arról adott tájékoztatást, hogy Németország ötmillió eurót különít el a háborúban megrongálódott ukrán iskolák helyreállítására.

    Az érintett – 12 városban található – épületeket tartalmazó listát az ukrán oktatási minisztérium állította össze, közülük sürgős javítási munkálatokra 74 intézmény szorul. A német kormány pénzügyi hozzájárulását tizenkét iskola között osztják szét Zaporizzsja, Mikolajiv, Rivne, Szumi és Csernyihiv régiókban, így több mint háromezer diák térhet majd vissza az iskolákba.

    A jelentések szerint a javítási munkákhoz az Eurocode 8 szabványt alkalmazzák majd, amely a szerkezetek tervezésére és kivitelezésére, valamint a szeizmikus területeken végzett egyéb építkezésekre vonatkozik. Emellett tilos lesz a veszélyes építőanyagok (azbeszt, környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmazó tömítőanyagok) használata, és ösztönözni szeretnék az embereket a környezetbarát bútorok, berendezések vásárlására is – írja a Kárpáthír.

  • Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij vezérezredes szerint az ostromlott Bahmut város körül „rendkívül feszült” a helyzet.

    A jelentős veszteségek ellenére az ellenség bedobta a legfelkészültebb Wagner rohamosztagokat, amelyek megpróbálják áttörni csapataink védelmét és bekeríteni a várost

    – idézte Szirszkijt az ukrán katonai médiaközpont Telegram üzenetküldő platformja kedden.

  • Egy oroszországi repülőtér kedd reggel felfüggesztette a járatokat. A szentpétervári Pulkovo repülőtér helyi idő szerint 12 óráig ideiglenesen felfüggesztette az összes járatot – közölte a város önkormányzata.

    A Baza orosz hírportál szerint egy azonosítatlan tárgyat észleltek az égen, mire rögtön levegőbe emelték az orosz vadászrepülőket. 

    A Flight Radar szerint több, Szentpétervárra tartó belföldi járat visszafordult, írja a Sky News.

  • Igor Kirillov altábornagy, az orosz nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erők parancsnoka azt mondta, az ukrajnai műveleti övezetben zajlanak az előkészületek. Hozzátette: a donyecki régióban található Kramatorszkba pszichotrop anyagokat szállítottak.

    Kirillov állítását John Sullivan volt moszkvai amerikai nagykövetnek egy múlt szerdai nyilvános kijelentéséből vezette le, amely szerint

    Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi a műveleti övezetben.

    Mint mondta, ezt az információt az orosz védelmi tárca úgy veszi, hogy maga az Egyesült Államok és bűntársai készülnek mérgező vegyi anyagokkal provokációt végrehajtani.

    A tábornok szerint február 10-én egy külföldi állampolgárok által kísért, vegyi anyagokat szállító vagon érkezett Kramatorszkba, amelyet a helyi Kujbisev kohászati üzem területére vontattak. A rakományt, mint mondta, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), valamint az ukrán fegyveres erők parancsnoksága tisztjeinek felügyelete mellett rakodták ki.

    Igor Kirillov azt mondta, hogy a vagonban 16 lezárt fémdoboz volt. Ezek felét vegyszerveszélyre felhívó táblával jelölték meg, amelyen a BZ felirat, valamint az ideiglenes harcképtelenséget okozó mérgező anyagok osztályának megfelelő jelölés, két piros vonal volt.

    Ez a vegyi anyag akut pszichózist, tájékozódási zavarokat, hallucinációkat, memóriazavarokat okoz

    – mondta az orosz tábornok, emlékeztetve arra, hogy a BZ (3-kinuklidinil-benzilát) használata tilos a vegyi fegyverek tilalmáról szóló egyezmény 1. cikke szerint.

    A kocsi öt CS–Riot feliratú és három CR–Riot feliratú dobozt is szállított, amelyeket az irritáló anyagokat jelző, egy piros vonalas jelöléssel látták el.

    „A rakományt amerikai gyártmányú páncélozott járművekre helyezték, amelyek konvojban haladtak el az érintkezési vonal felé” – közölte Kirillov.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 149 240 orosz katona esett el, az elmúlt napon csaknem 550 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 3388 tankot,
    • 6630 páncélozott harcjárművet,
    • 2383 tüzérségi rendszert,
    • 478 rakétavetőt,
    • 247 légvédelmi berendezést,
    • 300 repülőgépet,
    • 288 helikoptert és
    • 5252 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 18 orosz hajót, 2051 hadműveleti és taktikai drónt, 230 egység speciális felszerelést és 873 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az Izvesztyijának adott interjújában azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök több forrásból, több közvetítőn keresztül kap részletes információkat a „különleges katonai művelet” történéseiről.

    Vlagyimir Putyin rendre sok forrásból kap információt ugyanarról a problémáról. Minisztériumokon, különböző szolgálatokon, a médián és állami szervezeteken, valamint több más olyan vonalon keresztül jut mélyreható beszámolókhoz, amelyeket el sem tudnak képzelni. A vélemények és észrevételek teljes palettája a rendelkezésére áll

    – mondta a Kreml szóvivője.

    Peszkov arról is beszélt, hogy Putyinnak számos eszköze és lehetősége van az információszerzés terén. A Kreml szóvivője beszámolt az NWO kérdésekkel foglalkozó munkacsoport új jelentésének tanulmányozásáról is. Elmondta, hogy a Kreml minden területen igyekszik nyomon követni a megbeszéléseket.

    A „különleges katonai művelettel” kapcsolatban annyit mondott, hogy néhány dolog aggodalomra ad okot, a társadalom azonban nyugodtan érzékeli ezeket. Peszkov elkerülhetetlennek tartja a „különleges hadművelet” körüli vitákat, mert szerinte az oroszok nem maradhatnak közömbösek egy olyan helyzet iránt, amelyben „polgártársaik, harcosaik, hőseik élete veszélybe kerül”.

    Ugyanakkor a védelmi tárca jelenlegi legfontosabb feladatának nevezte az orosz fegyveres erők fejlesztését és a legfőbb főparancsnok által előterjesztett kezdeményezéseket.

  • A donyecki területen két orosz harckocsit semmisített meg a Sztuhna-P páncéltörő rakétarendszer, amelyet az ukrán Lucs vállalat fejlesztett ki 2005–2010 között.

    A fegyver alkalmazásakor a kezelő egy számítógépes tűzvezérlőrendszer és egy lézeres célzóberendezés segítségével vezeti célra a kilőtt rakétát, írja a Portfolio.

    A kifinomult számítógépes rendszer lehetőséget ad arra, hogy a kijelölt célpontot felülről támadja a kezelő – a minimális páncélvédettség miatt a harckocsik ott a legsebezhetőbbek.

    A mostani akcióról videó is készült, amit alább lehet megtekinteni:

  • Hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 3827-en léptek be Magyarország területére. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3877 személy nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Az ukrajnai háború elől hétfőn 97 ember, közülük 29 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – áll az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében.

  • Az ukrán védők hétfőn több mint 60 ellenséges támadást vertek vissza – derült ki az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának kedd reggeli jelentéséből.

    Az Orosz Föderáció fő erőfeszítéseit a Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avdijivka és Sahtarszk területén folytatott támadó műveletek végrehajtására összpontosítja

    – írják. Hozzátették, hogy Moszkva 8 rakéta- és 32 légicsapást mért Ukrajnára, valamint 85 alkalommal lőtt többszörös rakétaindító rendszerekből.

  • Azóta, hogy egy évvel ezelőtt kitört a háború, Oroszország megítélése rengeteget romlott. A negatív irány több évre mutat vissza, de a mostani agresszió keresztbe húzta az orosz expanziós terveket – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója az InfoRádiónak.

    Szerinte ha Vlagyimir Putyin a 2010-es években vonult volna le a politikai színpadról, akkor már az orosz történelem legsikeresebb elnöke lenne. Az elmúlt egy év ezzel szemben azonban azt mutatja, hogy az oroszok világpolitikai pozíciói alaposan meggyengültek. A szakértő úgy véli, az emberek most az gondolják, hogy a jelenlegi orosz vezetés az egyetlen garancia arra, hogy túlélik ezt a helyzetet.

    Bendarzsevszkij Anton jelenleg nem lát kilépési pontot egyik fél számára sem, mivel az elmúlt egy év alatt Ukrajna megerősítette a hadseregét, visszaverték az orosz támadást, és sikeresen visszaszorították a harcokat a keleti országrészbe.

    Meg kell érteni, hogy Oroszországnak nem a 17 ezer négyzetkilométeres Donyeck kell, nem a herszoni területek is szükségesek neki. Az orosz birodalmi koncepcióban van egy orosz magterület, amelynek Ukrajna is része. Tehát arról van szó, hogy az Ukrajna feletti teljes befolyásra van szükségük, nem csak bizonyos területeket akarnak ellenőrizni

    – fogalmazott a szakértő, aki úgy látja, hogy egy Volodimir Zelenszkij–Vlagyimir Putyin közötti megállapodás nem lenne életképes. 

    Bendarzsevszkij Anton úgy fogalmazott, hogy az orosz elnök szerint Ukrajna egy proxy, ami az orosz érdekszférának a része, amit meg kell szerezni, mert jelenleg más államok gyakorolnak befolyást felette. Így inkább a nyugati államokkal, elsősorban az Egyesült Államokkal kellene tárgyalnia – tette hozzá.

  • Az Európai Unió Tanácsa 2024. február 28-ig meghosszabbította azokat a szankcióit, amelyeket Minszk ellen vetett be a belorusz belső elnyomás ellen, valamint amiatt, hogy támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborújában – közölte az MTI.

    Közleményében a Külügyek Tanácsa emlékeztetett, hogy az Európai Unió 2020 augusztusa óta büntetőintézkedések sorozatát vezette be a belorusz belső elnyomásért és emberi jogi visszaélésekért felelős személyekkel szemben, valamint az ukrajnai orosz háború támogatása miatt. 

  • Az oroszok a kimerítés taktikáját alkalmazzák támadásaikban – közölte az Unian.

    „Nehéz helyzet alakult ki a fronton, az orosz megszállók ezért fokozzák a támadási akciók intenzitását” – számolt be Anna Malyar védelmiminiszter-helyettes.

  • Mára tizenkét orosz hajó szeli a Fekete-tengert, köztük két víz alatti rakétaindító is van – adta hírül az Unian.

    A hajók biztonságos távolságban úsznak az ukrán ellenőrzésű partoktól – tette hozzá a jelentés.

  • Oroszországnak túlságosan korlátozottak az erőforrásai ahhoz, hogy egy hosszú háborút folytasson le Ukrajnával – erről beszélt Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője. 

    Budanov a VOA News ukrajnai oldalán adott interjút, amelyben azt mondta: Oroszország próbálja elhitetni magáról azt, hogy készen áll egy elhúzódó konfliktusra, de ez valójában nincs így.

    A hírszerzés fejeként ezt elmondhatom Önöknek. Minden módon azt próbálják mutatni magukról, hogy készen állnak, ahogy ők mondják »több évtizednyi háborúra« is, de valójában az erőforrásaik nagyon korlátozottak. És ezt ők is tökéletesen tudják

    – mondta a katonai hírszerzés vezetője. 

    Az interjúban Budanovtól azt is megkérdezték, hogy emiatt akkor Oroszország sietni fog-e, mire a katona azt mondta: „Most mindenki sietni fog.” Hozzátette azt is, hogy a következő három hónap „nagyon eseménydús lesz”, és nem csak néhány helyen, hanem az ukrajnai frontvonalnak gyakorlatilag az összes pontján.

  • A Csecsen Köztársaság elnöke, Ramzan Kadirov az orosz állami televízióban azt javasolta, hogy az orosz hadsereg szállja meg „Kelet-Németországot”, az egykori NDK (Német Demokratikus Köztársaság) területét.

    Vissza kell térnünk oda, az a mi területünk

    – mondta Kadirov, utalva a második világháború utáni szovjet megszállásra és az azt követő, szocialista berendezkedésű Kelet-Németország létrejöttére.

    Kadirov ezután megfenyegette a német kancellárt.

    Olaf Scholzot jól pofán kellene vágni

    – mondta Kadirov, aki azért akadt ki, mert Berlin engedélyezte, hogy a Nyugat Leopard harckocsikat küldjön Ukrajnának.

    Kadirov ezenfelül bírálta a szovjet csapatok 1990-es kivonulását az NDK-ból. Kadirov hozzátette, hogy meg kellett volna büntetni a kivonás felelőseit, kezdve a Szovjetunió akkori elnökével, Mihail Gorbacsovval. Őt és a többi vezetőt „árulónak” nevezte.

    Legyőzik a NATO-erőket

    A csecsen vezető azt is mondta, hogy „legyőzik és elpusztítják” a NATO-erőket Ukrajnában. Azt is hangsúlyozta, hogy helytelen lenne tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

    Olyan eredményeket mutatunk fel, amelyekről a Nyugat, a NATO-országok és az EU még csak nem is álmodhat

    – mondta Kadirov, aki ígéretet tett híveinek: „Áttörünk és meghódítjuk Lengyelországot.”

  • Köszöntjük olvasóinkat! 

    Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap is rendkívül eseménydús volt, a legfontosabb történések az alábbiak voltak:

    • Nagyszabású dróntámadás volt hétfő hajnalban Ukrajnában, a kijevi régióban, illetve a fővárosban több helyütt is légiriadót rendeltek el.
    • Oroszország ellen újabb szankciókat vezettek be, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatályba léptetett három új rendeletet is. A döntések érintik az ukrán gyermekek elrablását, az orosz sportágazatot és a háború segítését is.
    • Az Oroszország elleni olajszankciók életbelépésével az észak-afrikai országok tömegesen kezdtek orosz olajtermékeket importálni. A The Wall Street Journal szerint az elemzők azt gyanítják, hogy az orosz szállítmányok egy részét Európába exportálják vissza. Erről itt írtunk bővebben.
    • Dmitrij Medvegyev, az  Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy Oroszország jövője nem az ukrán fronton dől majd el.
    • A belorusz partizánok és a száműzetésben élő ellenzék tagjai vállalták a felelősséget egy orosz A–50-es katonai felderítő repülőgép elleni dróntámadásért a belorusz főváros, Minszk közelében lévő repülőtéren. Részletek itt.
    • Resperger István ezredes szerint az ukránok az időért küzdenek, hogy minél előbb megérkezzenek a nyugati fegyverek, de időközben egyre nehezebben tudják pótolni a veszteségeiket.
    • Volodimir Zelenszkij vasárnap késő este egysoros rendeletében menesztette a Donyec-medence védelméért felelős összevont katonai és rendvédelmi alakulatok főparancsnokát. Döntését nem indokolta.
    • Oroszország is reagált arra a béketervezetre, amit az elmúlt napokban Kína vázolt fel. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szavairól itt írtunk hosszabban.
    • Ukrajna elárulta azt is, hogy hol fognak támadást indítani tavasszal. Az is kiderült, mi a célja az offenzívának.
    • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint kudarcot vallott az a nyugati célkitűzés, hogy elszigeteljék és feldarabolják Oroszországot. 
    • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter népirtással vádolta az oroszokat, szerinte ugyanis a legnagyobb gyermekdeportálást hajtják végre Ukrajnában.
    • Változtat a rakéták bevetésének taktikáján az orosz hadsereg Ukrajnában –  közölte hétfőn Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
    • Külföldi sajtóértesülések szerint Magyarország meg akart vétózni egy állásfoglalást, amely Miheil Szaakasvili volt georgiai elnökre vonatkozik. Végül Lengyelország nyomására elálltak a lépéstől.
    • Ukrajnának nem elég megnyernie a háborút, és visszaszerezni a nemzetközileg elismert területeit, hanem „valódi demokráciává” kell alakulnia a háborút követően – ezt mondta egy interjúban Volodimir Jermolenko ukrán filozófus.

    A teljes hétfői hírfolyamot ide kattintva érhetik el.

Rovatok