Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök csütörtökön aláírta azt a törvényt, amely kiterjeszti a halálbüntetés lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra.
A BelTA állami hírügynökség tájékoztatás szerint a törvénymódosítást a parlament február végén fogadta el. A jogszabály azoknak a büntető törvénykönyvben végrehajtott módosításoknak a része, amelyekkel a minszki kormány fokozná a küzdelmet a „szélsőséges, államellenes tevékenységek ellen”.
A módosítás háromról tíz napra emeli a maximálisan kiszabható őrizet idejét azok számára, akiket hazaárulással, összeesküvéssel vagy más, a kormány megdöntésére irányuló tevékenységgel gyanúsítanak.
Az indoklás szerint annak érdekében, hogy ez idő alatt alaposabban kivizsgálják az ügyüket. Az államfő csütörtökön jóváhagyott egy másik módosítást is, amely szerint börtönbüntetést kaphat bárki, akivel szemben beigazolódik, hogy rossz hírét keltette az ország fegyveres erőinek.
Belarusz az utolsó európai ország, ahol még végrehajtanak halálos ítéleteket. A Lukasenka vezette ország tavaly a széles körű nemzetközi bírálatok ellenére már kiterjesztette a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények körét a terrorcselekmények előkészítésének tényállására. Ez főleg a vasúti szabotázsakciók ellen irányult, amelyekkel belorusz aktivisták megpróbálták akadályozni az orosz csapatok Ukrajna elleni támadásait.
A zaporizzsjai atomerőműben megszűnt az áramellátás, miután az orosz erők rakétatámadást indítottak Ukrajna városai ellen – közölte az Energoatom állami vállalat.
Megszakadt az utolsó kapcsolat a megszállt zaporizzsjai atomerőmű és az ukrán áramhálózat között
– olvasható a vállalat közleményében.
Az Energoatom közölte, hogy az ötödik és a hatodik reaktort leállították, az erőmű működéséhez szükséges elektromos energiát 18 dízelgenerátor biztosítja, amelyekben 10 napra elegendő üzemanyag van. A legutóbbi frissítés azután történt, hogy Oroszország ma reggel hatalmas rakétatüzet zúdított Ukrajna városaira, energetikai infrastruktúralétesítményeit célba véve – írja a Sky News.
Az erőmű stratégiai szempontból kritikus fontosságú az ukrán–orosz konfliktus mindkét fele számára, de a folyamatos patthelyzet miatt egyre nagyobb aggodalomra ad okot a nukleáris biztonsággal kapcsolatban.
Felvételek jelentek meg a Lviv nyugati régiójára mért orosz rakétacsapások után maradt pusztításról.
A felvételen, amelyet Maksym Kozytskyi, a lvivi regionális katonai közigazgatás vezetője osztott meg, elszenesedett épületek és a támadást követően a földön szétszóródott törmelék látható.
A vezető elmondta, hogy négy ember meghalt ott, miután a rakéta a Zolocsivszkij kerület egyik lakónegyedébe csapódott – közölte a Sky News.
Oroszország Kinnzhal rakétával csapott le Kijevre, az infrastruktúrát találta el.
Kijevben az előzetes jelentések szerint egy orosz Kinnzhal típusú légi ballisztikus rakéta csapódott be egy infrastrukturális létesítménybe. A légiriadó csaknem hét órán át tartott a fővárosban.
Erről a kijevi városi katonai közigazgatás számolt be. A rakétatámadásnál Oroszország a légi fegyverzetének szinte minden típusát kilőtte, a Shahed kamikaze drónoktól kezdve a cirkálórakéták szinte teljes sorát – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Tegnap további öt ellenséges harckocsit, 13 páncélozott harcjárművet, két tüzérségi rendszert és egyéb felszerelést semmisítettek meg.
A védelmi erők 24 óra alatt 590 támadót semmisítettek meg. Az ellenség összes vesztesége több mint 156 000 főt tett ki – írja az Unian ukrán hírügynökség.
„Az összes ellenséges harci veszteségek a háború kezdete óta az alábbiak szerint alakulnak: személyzet – körülbelül 156 120 (plusz 590 az elmúlt 24 órában) ember likvidálva” – áll az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának közleményében.
Az oroszok veszteségei Ukrajnában:
Ukrajna több nagyvárosában is rakéták csapódtak be csütörtök hajnalban.
Az Ukrajinszka Pravda azt írta, hogy hajnalban egész Ukrajnában elrendelték a légiriadót. A Sky News szerint az ukrán tisztviselők eddig azt közölték, hogy Kijevben, Harkivban, valamint az odesszai területen is rakéták csapódtak be. Mindhárom helyen lakóházakat és az energiaellátást biztosító létesítményeket is eltaláltak a robbanóeszközök.
A Liveuamap oldalán látható adatok szerint azonban több másik helyen is robbanásokat jelentettek, köztük Dnyipropetrovszk és Krivij Rih városaiban, valamint a ternopili és a zsitomiri területen is.
A harkivi támadásról azt is lehet már tudni, hogy körülbelül 15 rakéta csapódhatott be, ezek közül néhányról fotó is készült a helyszínen.
Legutóbb három héttel ezelőtt volt példa a mostanihoz hasonló méretű támadásra – jegyezte meg a Sky News.
Az ukrán állami energetikai vállalat vezérigazgatója, Szerhij Kovalenko jelentette, hogy több helyen is rendkívüli áramszünetekre kell felkészülni amiatt a rakétatámadás miatt, amely reggel Ukrajnát érte.
A The Guardian szerint a tisztviselő azt mondta, hogy néhány helyen „megelőző jelleggel” le kellett állítaniuk a szolgáltatást azért, hogy ne terhelődjön túl a rendszer.
Mindeközben Vitalij Klicsko kijevi polgármester a saját Telegram-posztjában azt írta, hogy az ukrán főváros lakosságának körülbelül 15 százaléka áram nélkül maradt.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a háború előtti mintegy 70 ezer fős lakosságból kevesebb mint 4000 civil – köztük 38 gyermek – maradt a harcok sújtotta Bahmut városában – írja az Al Jazeera.
Egy ukrán határőr az Állami Határszolgálat által közzétett videóban azt mondta, hogy „a városban rendkívül nehéz a helyzet”.
Az ellenség aktívan ostromolja a várost. Azonban nem járnak sikerrel, és hatalmas veszteségeket szenvednek. A város áll, mert Bahmut Ukrajnáé volt, és mindig is az lesz
– hangzik el a videóban.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának állítása szerint az ukrán légierő szerdán 11 csapást mért az orosz erők személyi állományának és katonai felszereléseinek koncentrációs területeire – írja az Unian.
Ukrajna Védelmi Erőinek légiereje 11 csapást mért a megszállók koncentrációs területeire és egy csapást az ellenség légvédelmi rakétarendszerének indítóállására
– jegyezte meg a vezérkar.
A Ptaha néven ismert orosz rapper tűz alá került a Donyecki Népköztársaságban, ahová azért küldték, hogy koncerttel szórakoztassa az orosz katonákat. Erről szerda este számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek a köztársaság rendvédelmi szerveinek képviselője.
Ptaha koncertezni ment a harcosokhoz. Egyelőre csak annyit tudni, hogy tűz alá került, a kommunikáció pedig megszakadt vele
– mondta el a képviselő.
Azoknak, akik nem lennének tisztában az előadó munkásságával, mutatunk egy kis ízelítőt belőle:
Fedir Sándor és Troski Viktor, az Ungvári Egyetem tanárai az ukrajnai háborúban harcolnak, több száz kárpátaljai magyarhoz hasonlóan. Előbbi gyalogosként, utóbbi pedig tüzérként erősíti az ukrán hadsereget. Mindketten a katonai toborzóirodában jelentkeztek, hogy beálljanak az ukrán seregbe.
Látjuk, hogy a gátlástalan politikusok mindent megtesznek azért, hogy a magyarok és az ukránok egymás ellen forduljanak. Mesterségesen botrányokat szítanak, konfliktusokat gerjesztenek
– írta Facebook-bejegyzésében Fedir Sándor, aki szerint „az emberek bölcsebbek, mint a politikusok, és megértik, hogy a világ békéjének legfőbb veszélye Oroszország agressziója”.
Itt, a fronton folyamatosan érezzük a támogatást a magyarság részéről. Hiszen azzal, hogy megvédjük Ukrajnát, egész Európát védjük
– tette hozzá.
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak: