A Kronen Zeitung számolt be arról, hogy lelepleztek egy orosz kémet, aki osztrák útlevéllel rendelkezett.
Azt írták, hogy az Alekszandrosz nevű, 39 éves görög férfit először az osztrák hírszerzők azonosították.
A gyanú szerint az illető Anatolij fedőnéven az orosz katonai hírszerzésnek (GRU) dolgozott.
Az orosz felmenőkkel rendelkező férfinak a görög állampolgársága mellett még egy osztrák útlevele is volt, és az osztrák különleges műveleti egység, a COBRA egyenruhásai fogták el Ausztriában. A házkutatás során találtak nála olyan felszereléseket is, amelyeket rendszerint a kémek szoktak használni (például poloskákat).
A görög Ekathimerini korábban azt írta, hogy a férfival szemben az osztrák hatóságok egy olyan schengeni protokollt felhasználva jártak el, amelyet az állambiztonságot veszélyeztető személyekkel szemben alkalmaznak. Úgy tudni, hogy a férfi 2018 és 2022 közt összesen 65-ször utazott Ausztriából Oroszországba, Belaruszba, vagy Görögországba.
Korábban írtunk arról, hogy Bécs napjainkban is tele lehet orosz kémekkel (a hidegháború idején mindkét szuperhatalomnak jó néhány ügynöke volt az osztrák fővárosban).
A Gazprom Ukrajnán, a Szudzsa kőolajvezetéken keresztül napi 42,4 millió köbméter gázt szállított Európába. A Szohranovkán keresztül történő szállításokra vonatkozó kérelmet az ukrán fél elutasította – közölte a Gazprom képviselője újságírókkal szerdán a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Egy nappal korábban a szivattyúzott mennyiség szintén elérte a 42,4 millió köbmétert.
Az Ukrajnán átvezető tranzitvezeték továbbra is az egyetlen útvonala a nyugat- és közép-európai országokba irányuló orosz gázszállításoknak. Az Északi Áramlaton keresztül történő szivattyúzás teljesen leállt. A Török Áramlaton és a Kék Áramlaton keresztül történő gázszállítás Törökországba, valamint Dél- és Délkelet-Európa országaiba irányul.
Az éjjel orosz drón- és rakétatámadás érte Ukrajnát, amelyben legalább három ember meghalt.
Arról már korábban is írtunk, hogy Odessza városában rakéták csapódtak be. A The Guardian szerint az ukrán fővárost övező kijevi területen drónokkal csaptak le az oroszok,
három embert megöltek, hetet pedig megsemmisítettek.
A helyi katonai közigazgatás vezetői arról számoltak be, hogy civil objektumokat ért támadás. Az ukrán hadsereg pedig azt közölte, hogy az éjjel összesen 21 drónt indítottak az oroszok, amelyből 16-ot sikerült megsemmisíteniük.
A Reuters szerint a drónok egy kisvárosra csaptak le Kijevtől délre, és a csapás következtében egy oktatási intézmény, valamint két kollégium részben megsemmisült. A helyszínen több fotó is készült.
A hírügynökség szerint még legalább 4 ember a romok alatt lehet, és a helyszínre a mentőszolgálatok összesen több mint 100 emberrel vonultak ki.
A Kronen Zeitung számolt be arról, hogy lelepleztek egy orosz kémet, aki osztrák útlevéllel rendelkezett.
Azt írták, hogy az Alekszandrosz nevű, 39 éves görög férfit először az osztrák hírszerzők azonosították.
A gyanú szerint az illető Anatolij fedőnéven az orosz katonai hírszerzésnek (GRU) dolgozott.
Az orosz felmenőkkel rendelkező férfinak a görög állampolgársága mellett még egy osztrák útlevele is volt, és az osztrák különleges műveleti egység, a COBRA egyenruhásai fogták el Ausztriában. A házkutatás során találtak nála olyan felszereléseket is, amelyeket rendszerint a kémek szoktak használni (például poloskákat).
A görög Ekathimerini korábban azt írta, hogy a férfival szemben az osztrák hatóságok egy olyan schengeni protokollt felhasználva jártak el, amelyet az állambiztonságot veszélyeztető személyekkel szemben alkalmaznak. Úgy tudni, hogy a férfi 2018 és 2022 közt összesen 65-ször utazott Ausztriából Oroszországba, Belaruszba, vagy Görögországba.
Korábban írtunk arról, hogy Bécs napjainkban is tele lehet orosz kémekkel (a hidegháború idején mindkét szuperhatalomnak jó néhány ügynöke volt az osztrák fővárosban).
Egy olasz bíróság döntést hozott arról, hogy kiadják az Egyesült Államoknak Alekszandr Ussz, a szibériai Krasznojarszki Határterület kormányzójának a fiát.
A 40 éves Artyom Usszt még tavaly ősszel tartóztatták le Olaszországban az Egyesült Államok kérésére, amiről akkor be is számoltunk egy írásunkban.
Kedden a La Repubblica írt arról, hogy az olasz hatóságok döntöttek a kiadatásáról (eddig házi őrizetben tartották Olaszországban). A The Moscow Times szerint a vállalkozóként ismert Artyom Usszt azzal vádolják, hogy
amerikai technológiai eszközöket csempészhetett, és bocsáthatott orosz fegyvergyárosok részére.
Mint utóbb kiderült, tavaly ősszel is amerikai kérésre tartóztatták le őt, és négy másik, az ügyben érintett orosz állampolgárt is. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma az esettel kapcsolatban közölte, hogy a kormányzó fia által csempészett technológiai eszközöket már „az ukrajnai csataterekről” begyűjtött harci eszközökben is megtalálták.
A fegyvercsempészet mellett Usszt azzal is vádolják, hogy megsértette az Oroszország és Venezuela ellen elrendelt amerikai szankciókat, továbbá a pénzmosás is szerepelni fog a vádpontok közt. Ha elítélik, akkor összesen akár 75 év börtönbüntetést is kaphat az Egyesült Államokban – mondta az orosz RBC-nek az egyik védőügyvédje. Alekszandr Ussz az üggyel kapcsolatban közölte, hogy szerinte a fiát politikai okokból tartóztatták le.
„Az orosz terror ismét lecsapott Ukrajnára az éjjel: több mint húsz iráni gyilkos drón mellett rakétákkal bombázták és lőtték az országot” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitter-oldalán, hozzátéve, hogy valahányszor valaki meghallja a béke szót Moszkvában, rögtön parancsot adnak ki hasonló támadásra.
Ami közelebb hozza a békét, az az ukrán erők sikere a szárazföldön, az égen és a tengeren
– folytatta az elnök, aki szerint az Oroszországgal szembeni szankciók visszaállítják az ENSZ Alapokmányának erejét, az egység pedig helyreállíthatja a globális stabilitást.
Szerda reggel robbanások rázták meg a Krím félszigeten található Szevasztopol városát.
A hírről a Krími szél nevű Ukrajna-párti Telegram-csatorna számolt be elsők közt. Ők azt írták, hogy az első robbanás helyi idő szerint 4.30-kor történt a városi kikötő közelében, de az még nem volt annyira hangos.
Ezután, 4.46 körül három hangosabb robbanás is történt, amelyekbe az épületek ablakai is beleremegtek (vélhetően ezek egyike látható a fenti felvételen is). Utána helyi idő szerint 5.44-kor is volt egy robbanás, és a helyi lakosok jelentették, hogy gépkarabélylövéseket, valamint a légvédelmi rakéták hangját is hallották.
A szevasztopoli kormányzó, Mihail Razvohajev arról számolt be kora reggeli közleményében, hogy
a várost védő orosz katonáknak egy dróntámadást kellett visszaverniük.
Állítása szerint három drónt semmisítettek meg, amelyekre nemcsak légvédelmi eszközökkel, hanem kézifegyverekkel is lövéseket adtak le. A támadás célja az lehetett, hogy megrongálják a Szevasztopolban horgonyzó hadihajókat, de a kormányzó szerint ez nem sikerült.
A tisztviselő szerint a támadásban senki sem sérült meg, de abban az utcában, ahol a szevasztopoli önkormányzat épülete is van, több helyen is betörtek az ablakok.
A Putyinnal is jó viszonyt ápoló orosz műsorvezető, Vlagyimir Szolovjov műsorában sokadszorra is arról beszéltek, hogy katonai csapást kell végrehajtani Európa ellen. Mindeközben élő adásban esett össze az egyik vendég.
A műsorvezető arról beszélt az adásban, hogy az európai sajtóban hiába írnak orosz kudarcokról, és arról, hogy lassú az előrenyomulás, akkor is megnyerik a háborút. Szolovjov azt mondta, hogy szerinte, ha az európaiak ezt nem tudják, akkor nem veszik figyelembe az orosz történelmet, például a II. világháborút sem.
„Amíg pofán nem vágjuk még egyszer az európaiakat, addig semmit sem fognak megérteni. És ha ez megtörténik, akkor most nem fogjuk elhagyni Európát” – mondta, majd arról is beszélt, hogy rakétákkal kellene lecsapni Európára. Konkrétan említette a lengyeleket, és azt mondta, hogy velük szemben nem lesznek könyörületesek, mert ők nem „testvéri” nép, mint az ukránok.
Ugyanebben a műsorban élő adásban esett össze az egyik vendég. A férfi Andrij Karnejev orosz történész és orientalista, de úgy tudni, hogy nem lett baja, később magához tért.
Szerda reggel távozott az orosz fővárosból Hszi Csin-ping kínai elnök – számolt be a RIA Novosztyi.
Több videó is készült arról, hogy a kínai elnök felszállt a repülőgépére, és a kínai delegáció mindkét gépe visszaindult Moszkvából. A kínai vezető hétfőn és kedden is megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyinnal.
Az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak közzétett egy videót egy odesszai házról, amely a kedd esti ágyúzás alatt megsérült.
Beszámolója szerint az oroszok négy rakétával, feltételezhetően X–59-es rakétákkal lőtték Odesszát.
A rakéták közül kettőt sikerült lelőnie a légvédelmi erőknek, és sajnos még kettő eltalálta a várost. Egy háromemeletes ház a kolostor területén megrongálódott, három sebesültről tudunk
– írta Jermak.
Kalinyivka falu és a szomszédos Csasohov Jar egészen közel fekszik Bahmut városához, ahol hónapok óta heves és véres harcok dúlnak.
A térségben sokan azon gondolkodnak, hogy maradjanak vagy meneküljenek, mivel az orosz erők nyugat felé tartanak.
A Sky News fotókat is megosztott a lakosokról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Kisida Fumio japán miniszterelnökkel közös megbeszélése után lehetséges telefonbeszélgetésről kérdezték Hszi Csin-pinggel – értesült a strana.today.
Még nincs semmi konkrétum, nem erősíthetek meg semmit
– felelte szűkszavúan az ukrán elnök.
Arról is beszélt, hogy Ukrajna meghívta Kínát, vegyen részt a békeszerződés megvalósításában.
Mind nyilvánosan, mind diplomáciai csatornákon keresztül közöltük Kínával a békemegoldásunkat, és meghívtuk őket, hogy vegyenek részt ebben a megoldásban. Várjuk a választ
– mondta Zelenszkij.
John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin keddi találkozója után tartott sajtótájékoztatót, ahol arra figyelmeztetett:
Egy esetleges mostani tűzszünet, amely befagyasztaná a frontvonalat, megadná a lehetőséget Vlagyimir Putyinnak, hogy időt és teret nyerjen, amire most a legnagyobb szüksége van.
Kirby szerint a kínai elnöknek sürgetnie kellene Oroszországot, hogy vessen véget Ukrajna inváziójának, ha konstruktív szerepet akar játszani a konfliktusban.
Amint arra felhívta a figyelmet, az ENSZ alapokmányának követése azt jelenti, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia egész Ukrajnából.
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A teljes keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el, a nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk szerdán is!