Hszi Csin-ping kínai elnök összehívott egy nemzetközi csúcstalálkozót, amelyen Kína és a közép-ázsiai országok vesznek majd részt – írja az Insider.
A kínai vezető a hét elején járt Moszkvában, és találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd közvetlenül a találkozó után, szerdán összehívta Kína és a közép-ázsiai országok csúcsát.
Az már biztos, hogy Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán meghívót kapott, az egyetlen kérdés az, hogy Türkmenisztán is kapott-e.
Ez lesz az első alkalom, hogy ezek az országok csúcstalálkozón ülnek össze.
Korábban már érintőlegesen írtunk arról, hogy Kínát és Oroszországot szoros szövetség fűzi össze, de gazdasági érdekellentétek is vannak köztük az egykor a Szovjetunióhoz tartozó közép-ázsiai országokban.
Carl Bildt, az Európai Unió Külügyi Tanácsának társelnöke azt írta egy Twitter-posztban: kétli, hogy a kínai elnök lépésének örülnének a Kremlben. Ian Bremmer, az Eurasia Group alapítója erre válaszolva azt írta, hogy egyetért, és jó esély van arra is, hogy a Kreml semmit sem tud tenni a kínai befolyás növekedésével szemben.
Az orosz megszállók jelentős erőket veszítenek a Donyecki területen található Bahmut városában, az oroszokból kezd kifogyni a szusz, az ukrán fegyveres erők ezt hamarosan ki fogják használni – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka.
Oroszország nem adja fel a reményt, hogy mindenáron elfoglalja Bahmutot, az ember- és eszközveszteségek ellenére sem
– mondta a parancsnok, aki megjegyezte, az ukrán katonák folyamatos tűz alatt állnak, ugyanakkor „emberfeletti az ellenálló képességük”.
Az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka különösen a 93., 10., 57. és 5. dandár egységeit emelte ki, amelyek jelenleg az ország keleti részén harcolnak – teszi hozzá az Ukrajinszka Pravda.
Aggodalmát fejezte ki az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonsága miatt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, és biztonságának garantálását követelte.
Ismét felszólítom a feleket, tegyenek meg mindent a nukleáris biztonság védelméért az erőműben
– sürgetett Rafael Grossi egy szerdai közleményben, kiemelve, hogy a létesítmény biztonsága továbbra is kétséges.
A tájékoztatás szerint az Európa legnagyobb atomerőművének számító létesítmény három hete egy telephelyen kívüli, 750 kV-os külső tápvezetékről jut elektromos áramhoz, miután az utolsó, 330 kV-os villamosenergia-átviteli vezeték március elején megsérült, és azóta javítják.
Grossi figyelmeztetett arra, ha ez is megszűnik, az erőmű az „utolsó védelmi vonalnak” számító vészhelyzeti dízelgenerátorok segítségével tudja csak biztosítani a reaktormag és a nukleáris hulladéktározó hűtését és más, a nukleáris biztonsághoz elengedhetetlen dolgokat.
A főigazgató emellett felhívta a figyelmet az erőmű dolgozóinak helyzetére is, akik a létesítmény körül zajló harcok miatt súlyos pszichológiai nyomásnak vannak kitéve. Az orosz erők tavaly márciusban foglalták el a zaporizzsjai atomerőművet. A környéken dúló harcok miatt az atomerőművet az elmúlt évben többször érte támadás – írta az MTI.
A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint március eleje óta heves harcok folynak a frontvonal Szvatove-Kremina szektorának egyes részein az északi luhanszki területen. Oroszország részben visszaszerezte az ellenőrzést a Kremina városába vezető útvonalak felett. Korábban ezek közvetlen ukrán fenyegetés alatt álltak.
Közölték azt is, hogy Oroszország helyenként akár több kilométeres előnyre tett szert. Az orosz parancsnokok valószínűleg megpróbálják kiterjeszteni a biztonsági zónát a magasabb fekvésű területek mentén előkészített védelmi vonalaktól nyugatra. Valószínűleg megpróbálják visszafoglalni Kupianszkot is, amely fontos logisztikai csomópontnak bizonyult.
Vilmos brit herceg előre be nem jelentett látogatást tett Lengyelországban, ahol találkozott a lengyel–ukrán határ közelében állomásozó brit és lengyel katonákkal – olvasható az ukrán legfelsőbb tanács közösségi oldalán megosztott bejegyzésben.
A herceg a hírek szerint meglátogatta a Területi Védelmi Erők 3. dandárját Rzeszowban, ahol találkozott Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszterrel, és megtekintett egy katonai felszereléseket bemutató kiállítást. Ezt követően találkozott a brit fegyveres erők tagjaival, hogy megtudja, hogyan működnek együtt lengyel kollégáikkal Ukrajna támogatásában.
Országaink szoros kötelékekkel rendelkeznek. Együtt dolgozunk Ukrajna népének és szabadságának támogatásán, amely a miénk és az önöké is, ezek a kötelékek tovább erősödnek
– mondta Vilmos herceg.
Ha Oroszországnak nem lenne nukleáris erőfölénye, akkor biztosan darabokra szakadna – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
Ez valójában a legfontosabb az országunk létezése szempontjából
– mondta az egykori orosz elnök.
A RIA Novosztyi beszámolója szerint Medvegyev a nukleáris fölényt az ország gerincének nevezte, amely megvédi Oroszországot.
A tegnapi ukrajnai drón- és rakétacsapások annak jelei lehetnek, hogy Oroszország kifogyóban van a precíziós rakétákból – vélik elemzők.
A Kijev, Zsitomir, Zaporizzsja és Odessza régiókban végrehajtott csapásokra mintegy 21 drónt használtak. A támadásokban legalább kilenc ember meghalt.
Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War kutatóintézet szerint a tavaly őszi csapások „intenzívebbek és szélesebb körűek” voltak, ami arra utal, hogy az orosz erők „most már lehet, hogy a nagy pontosságú lőszerek használatát is ritkítják”.
Másik lehetőségként azt is megemlítette, hogy „egyszerűen nincs elegendő lőszerük ahhoz, hogy a korábbi ütemben és intenzitással folytassák a csapásokat”.
A harctéren a legfrissebb elemzések szerint az orosz offenzíva Bahmutban megtorpant.
Az ukrán erők többé-kevésbé stabilizálták a helyzetet Bahmutban, az orosz erők pedig képtelenek bármit is tenni
– mondta Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző.
„Lehet, hogy néhány száz métert előrenyomultak a várostól északra vagy délre, de ezzel valójában semmit sem értek el” – hangsúlyozta. Ez alátámasztani látszik a brit katonai hírszerzés szerdai értékelését.
Ugyanakkor azt mondta, hogy még mindig fennáll a veszélye annak, hogy az ukrán helyőrséget bekerítik.
Az ukrán hadsereg vezérkara kora reggeli jelentésében az áll, hogy „számos, éjjel-nappal tartó ellenséges támadást” vertek vissza Bahmut térségében. Az orosz erők azonban „óriási veszteségeket szenvedtek, jelentős mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést veszítettek”.
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy a szegényített urán nem okoz sugárbetegséget, és hogy a szegényített uránt tartalmazó lövedékek meglehetősen népszerű lőszerek, amelyeket évtizedek óta használnak.
Ha az oroszok valóban aggódnak emiatt, és valóban aggódnak amiatt, hogy a tankjaik teljesen működőképesek maradnak, akkor egyszerűen kivihetik őket Ukrajnából és visszavihetik Oroszországba
– tette hozzá Kirby.
Véleménye szerint Oroszország azért háborodott fel, mert „egyszerűen nem akarja, hogy Ukrajna tönkretegye a tankjait”.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4843 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4204 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől szerdán 35 ember, közülük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Évtizedek óta nem látott szintre nőtt a nukleáris konfliktus kockázata – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
„Nem szeretnék vitába bocsátkozni arról, hogy ma magas-e a nukleáris konfliktus valószínűsége, de mindenesetre magasabb, mint bármikor, mint az elmúlt évtizedekben, fogalmazzunk így” – idézte a politikust a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Rjabkov hangsúlyozta, hogy Moszkva kitart az elképzelése mellett, miszerint a világnak biztonságosnak és nukleáris fenyegetéstől mentesnek kell lennie.
Hamar virálissá vált az a kép a közösségi médiában, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látható egy bögre kávéval a kezében.
Az államfő egy benzinkútnál állt meg kávézni, miközben Kijevből Kelet-Ukrajnába utazott.
Zelenszkij szerdán az ország keleti részén harcoló ukrán katonákat kereste fel.
Korábban elment egy kórházba, hogy találkozzon a sebesült katonákkal, és néhány kitüntetést is átadott.
Körútja részeként egy benzinkútnál is megállt, ahol szelfiket készített a személyzettel.
Oroszország a jelek szerint 1950-es évekbeli tankokat hozott ki a raktárból, ami a hadseregében tapasztalható súlyos harckocsihiány legújabb jele.
Képek és videók láttak napvilágot arról, hogy T–54-es és T–55-ös harckocsikat szállítanak vasúton egy katonai raktárból, ahol az Oroszország távol-keleti részén található, használaton kívüli felszereléseket tárolják.
Ha a járműveket Ukrajnába küldik, valószínűleg ezek lesznek a konfliktusban használt legrégebbi tankok.
Vlagyimir Putyin szövetségese azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország „azonnali atomcsapást” mér arra az országra, amely megpróbálja őrizetbe venni Putyint, írja a Daily Star.
A fenyegetés azután hangzott el, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
Vlagyimir Szolovjov, a Rosszija–1 orosz állami tévé műsorvezetője kijelentette, hogy „bármilyen kísérlet az elfogatóparancs végrehajtására hadüzenetnek számít”.
A műsorvezető Marco Buschmann német igazságügyi miniszter kijelentésére reagált. A tárcavezető a következőt mondta az elfogatóparanccsal összefüggésben:
Németország köteles lesz letartóztatni Putyint, ha az orosz elnök német területre lép. Ezután a német hatóságok átadnák őt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC).
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!