Index Vakbarát Hírportál

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Üzent a Kreml: Közel a nukleáris armageddon

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük a figyelmüket! Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb történései:

    Tartsanak velünk pénteken is!

  • Indulatos felszólalást intézett szerdán az olasz törvényhozásban Giorgia Meloni kormányfő, miután az egyik ellenzéki politikus, az 5 Csillag Mozgalom (Movimento Cinque Stelle) arról beszélt, hogy nem kellene tovább támogatniuk Ukrajnát. 

    Az olasz szenátusban való felszólalásról készült videót Giorgia Meloni pártja, az Olaszország Fivérei (Fratelli d’Italia) osztotta meg csütörtökön. A kormányfő azzal kezdte a beszédét, hogy ha a képviselő tényleg békét akar, akkor igazán beszélhetne Vlagyimir Putyinnal is erről. Mint mondta, meglepte, hogy egyáltalán felvetették, hogy nem kellene támogatni Ukrajnát, mert ez egyenlő lenne azzal, hogy jóváhagyják az Ukrajna elleni inváziót.

    A kormányfő azt is hozzátette: Ukrajna támogatása nem jelenti azt, hogy nem szeretnének békét, de „ez kicsit komplikáltabb kérdés” annál, mint amit az orosz propaganda állít a békéről. Ezután megkérdezte az ellenzéki párt képviselőit: azt gondolják-e, hogy Ukrajnának fel kellene adni bizonyos területeket a mielőbbi megbékélésért. 

    Önök úgy gondolják, hogy felül kellene vizsgálni Ukrajna határait? Úgy gondolják, hogy Moszkvának vissza kellene adnia a megszállt területeket […], vagy nem? Ez az, amit hallani szeretnék önöktől, ha komolyan akarunk beszélni a békéről. Máskülönben nem tesznek mást, mint propagandát folytatnak egy szuverén állam, egy szabad nép és a nemzetközi jog rovására, és ez felelőtlen dolog

    – fogalmazott Giorgia Meloni.

  • Kína is társszerzője volt annak az állásfoglalásnak, amelyben az oroszok arra szólították fel az ENSZ vezetőjét, hogy hozzanak létre különbizottságot az Északi Áramlatnál történt incidens kivizsgálására – közölte a RIA Novosztyi.

    Oroszország arra reagálva állt elő ezzel a javaslattal, hogy néhány hete az amerikai és a német sajtó révén újabb információk láttak napvilágot a szabotázsakcióval kapcsolatban folytatott vizsgálatról

  • Az ukrán elnök közzétett egy videót arról, hogy mit mondott csütörtökön az Európai Unió vezetőinek az Európai Tanács ülésén.

    Arról, hogy Zelenszkij felszólalt az uniós csúcstalálkozón, már korábban is írtunk. Az Ukrajinszka Pravda szerint az ukrán elnök a videóban öt pontban szedte össze, hogy mire van szükség a háború mielőbbi lezárásához:

    1. Nem szabad késleltetni a fegyverszállításokat, nagy hatótávolságú fegyverekből még több darabra van szükség.
    2. Vadászgépek is kellenek, és nemcsak a nemrég átadott MiG–29-esek, hanem modernebbek is.
    3. Nem szabad késleltetni, tompítani az oroszellenes szankciókat. Mint mondta: a szankciók erősítése a biztonságot garantálja, a gyengítésük viszont újabb nemzetközi válságokat eredményezhet. 
    4. Nemzetközi békecsúcsra van szükség, méghozzá Európa egyik fővárosában, mivel a háború sújtotta Ukrajnába sok vezető nem merne elutazni. 
    5. Késlekedés nélkül erősíteni kell Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatát, és még idén meg kell kezdeni a tárgyalásokat az ország uniós csatlakozásáról. 

    Zelenszkij azzal zárta a videót, hogy bízik benne, hogy minden tárgyalással, megbeszéléssel közelebb kerülnek a békéhez, és ahhoz, hogy Ukrajna az összes területét felszabadítsa.

  • Eagle I típusú páncélozott járművet fotóztak Ukrajnában, amelyről nem tudni, kitől kaphatta az ukrán hadsereg.

    A harci eszközt egy svájci vállalat, az egykori MOWAG (mai hivatalos nevén: GDELS-MOWAG) gyártotta. A Neue Zürcher Zeitung szerint néhány napja egy spanyol fotós, Jose Colon készített fotót róla Kelet-Ukrajnában, nem messze a fronttól. 

    A Neue Zürcher Zeitung szerint Svájc korábban más európai államoknak is megtiltotta azt, hogy az általuk korábban vásárolt, svájci gyártmányú harci eszközöket átadják Ukrajnának. A gazdasági ügyekért felelős svájci államtitkár a lapnak azt mondta, hogy Svájc körülbelül 30 éve 36 darabot adott el az Eagle 1-esekből Dániának, és a dánok azokból 27-et később továbbértékesítettek egy német magánvállalatnak.

    Mindeközben Dánia közölte, hogy ők eddig egy Eagle 1-est sem adtak át Ukrajnának. Úgy tudni azonban, hogy a német vállalattal kötött szerződésben nem volt olyan kitétel, amely korlátozta volna az Eaglek exportálását, tehát elképzelhető, hogy a magánvállalattól kapták az eszközt az ukránok.

    Azóta pedig már egy olyan videó is terjed a közösségi médiában, amelyen állítólag ugyancsak egy Eagle látható (bár erről azt állítják, hogy ez egy Eagle 2-es, amelyet viszont már Németországban is gyártottak).

  • Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága megjegyzi, hogy nincs szó újabb nagyszabású orosz támadásról – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    Nem beszélhetünk újabb, nagyszabású offenzívákról Oroszország részéről, de próbálkozások lehetnek azokon a területeken, ahol az orosz katonák jelen vannak

    – mondta Andrej Jusov, a katonai hírszerzés szóvivője.

    Azt is elmondta, hogy egyre nagyobb arányban vetnek be elavult eszközöket az oroszok.

  • Az Európai Unió vezetői megegyeztek, hogy egymillió lövedéket küldenek Ukrajnába. A döntést a hét elején hozták meg az uniós külügyminiszterek, és most a többi uniós vezető is jóváhagyta azt – közölte az Unian.

    A vezetők hangsúlyozták: a program keretében

    Ukrajna a következő 12 hónapban egymillió darab tüzérségi lőszert kap.

    A tervek szerint a szállítás nem sértheti az uniós tagországok biztonság- és védelmi politikáját.

    Magyarország azonban nem hajlandó részt venni a programban, inkább más módon kívánja támogatni Ukrajnát.

  • Először azt írták, hogy az oroszok elhagyták az egyik Herszon megyei várost, majd cáfolták az állítást.

    „Március 22-től a megszálló hadsereg minden egysége, amely a Herszon megyei Nova Kakhovkában állomásozott, elhagyta a várost” – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar azonban csütörtökön cáfolta ezt az információt.

    A kivonulást szerintük megelőzte egy razzia a helyi lakosság lakásaiban, hogy onnan értékeket vigyenek el – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara március 22-én közölte, a Herszon megyei Nova Kahovkában állomásozó orosz hadsereg minden egysége elhagyta a várostAzonban március 23-án a vezérkar cáfolta ezt az információt – írta az Unian.

    Mint írták, az ellenség állítólagos kivonulásáról szóló információ a rendelkezésre álló adatok helytelen felhasználása következtében került nyilvánosságra.

    A vezérkar hangsúlyozta: a várost hamarosan ténylegesen felszabadítják.

  • Oroszország doppingfelfüggesztését feloldották, de az ukrajnai háború miatt a nemzet tiltása egyelőre marad – döntött az Atlétikai Világtanács. Oroszország sportolói 2015 novembere óta nem versenyezhettek, miután az államilag támogatott doppingolásra derült fény.

    Az atléták azonban továbbra is ki vannak zárva, aminek az oka az ukrajnai háború, így egyelőre nem tudni, mikor versenyezhetnek majd újra az ország sportolói nemzetközi versenyeken. Az Atlétikai Világtanács háromnapos ülését követően az is eldőlt, hogy a transznemű női atlétákat eltiltják a nemzetközi versenyeken a női kategóriában való indulástól.

    Az Oroszország munkacsoport azt javasolta, hogy az Orosz Atlétikai Szövetség felfüggesztését szüntessék meg, miután a visszaállítási tervben foglalt valamennyi követelmény teljesült – közölte a BBC.

  • Az orosz hatóságok két tucat bárt zárathattak be Szentpétervárott, hogy ezzel is visszaszorítsák „az orosz társadalmi körök belső nézeteltéréseit” – állítja a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW).

    Mint írták, egy szentpétervári hírportál előző nap közölte, hogy húsz bárt zártak be egy olyan vizsgálat részeként, amelynek során azt állították, hogy ezek a bárok a fiatalok antiszociális viselkedését táplálják, beleértve a „rendszeres alkoholfogyasztást” és a kábítószer-fogyasztást.

    A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint azonban ez az állítás valószínűtlen, tekintve az erős alkoholfogyasztással kapcsolatos normális orosz hozzáállást.

    Az ISW szerint az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat nemrégiben razziát tartott két népszerű bárban a városban, és „arra kényszerítette a vendégeket, hogy háborúpárti tevékenységet folytassanak” – aminek következtében legalább egy orosz üzletembernek fel kellett hagynia a bárok vezetésével – számolt be a Sky News

  • Az Ukrajinszka Pravda ismertetett egy 2000 ember megkérdezésével készült felmérést, amelyben arról kérdezték az ukránokat, mennyire biztosak abban, hogy meg fogják nyerni a háborút.

    A lap szerint ez lett az eredmény: 

    • 82 százalék azt mondta: határozottan úgy gondolja, hogy megnyerik a háborút,
    • 15 százalék azt mondta: inkább gondolja, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, mint hogy nem, 
    • 2 százalék azt mondta, hogy bizonytalan, nem tud válaszolni a kérdésre,
    • 1 százalék mondta azt, hogy szerinte valószínűbb, hogy Ukrajna nem nyeri meg a háborút,
    • és kevesebb mint 1 százalék mondta azt, hogy Ukrajna biztosan elveszti a háborút.

     A felmérést készítő elemzők szerint a vizsgálat azt bizonyítja, hogy az ukránok még mindig ugyanúgy bíznak a győzelemben, mint a háború kezdetén. 

  • Szlovákia átadott négy darab MiG-29-es vadászrepülőt Ukrajnának – jelentette be Jaroslav Nad védelmi miniszter a CNN szerint. 

    Még az előző héten írtunk arról, hogy Szlovákia összesen 13 vadászgépet ígért Ukrajnának. A CNN szerint az oroszok úgy látják, hogy az újabb MiG-gépek nem jelentenek érdemi segítséget Ukrajnának, és ez lehet az oka annak is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a legfőbb ukrán katonai tisztviselők a jóval modernebb F-16-osok átadását szeretnék elérni.

    A szlovák miniszter azt írta, hogy a gépekkel ukrán pilóták repültek át Szlovákiából Ukrajnába. Hozzátette azt is: a szlovák kormányzat célja az, hogy a gépek átadásával segítsen az ártatlan civilek életének megmentésében.

    Helyesen cselekszünk, mert Oroszország az, amely lerohanta Ukrajnát, Oroszország az, amely Ukrajna területét megszállta. És Oroszország az, amely, ha kivonja a katonáit, akkor azonnal véget ér a háború

    – írta posztjában a védelmi miniszter. 

  • Hszi Csin-ping kínai elnök összehívott egy nemzetközi csúcstalálkozót, amelyen Kína és a közép-ázsiai országok vesznek majd részt – írja az Insider.

    A kínai vezető a hét elején járt Moszkvában, és találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd közvetlenül a találkozó után, szerdán összehívta Kína és a közép-ázsiai országok csúcsát.

    Az már biztos, hogy Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán meghívót kapott, az egyetlen kérdés az, hogy Türkmenisztán is kapott-e.

    Ez lesz az első alkalom, hogy ezek az országok csúcstalálkozón ülnek össze. 

    Korábban már érintőlegesen írtunk arról, hogy Kínát és Oroszországot szoros szövetség fűzi össze, de gazdasági érdekellentétek is vannak köztük az egykor a Szovjetunióhoz tartozó közép-ázsiai országokban. 

    Carl Bildt, az Európai Unió Külügyi Tanácsának társelnöke azt írta egy Twitter-posztban: kétli, hogy a kínai elnök lépésének örülnének a Kremlben. Ian Bremmer, az Eurasia Group alapítója erre válaszolva azt írta, hogy egyetért, és jó esély van arra is, hogy a Kreml semmit sem tud tenni a kínai befolyás növekedésével szemben.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a dél-ukrajnai Herszoni területre látogatott, ahol beszélgetett a helyi lakosokkal, és megígérte, hogy fokozatosan újjáépítenek mindent, amit az orosz hadsereg lerombolt a régióban – közölte az MTI az ukrán elnöki iroda közleményét.

    A településen jelenleg is zajlik az áram- és vízellátás helyreállítása és egy orvosi rendelő újjáépítése.

    Az emberek már elkezdtek visszatérni a faluba – derült ki az elnöki iroda közleményéből.

    Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy a helyreállítási munkálatok java részét a következő télig befejezik. Az elnök koordinációs értekezletet is tartott a biztonsági kérdésekről, az orosz csapások következményeinek felszámolásáról, és meghallgatta a helyi katonai parancsnokság jelentését a térségbeli hadműveletek helyzetéről. Emellett állami kitüntetéseket adott át a Herszoni terület védelmében részt vevő ukrán katonáknak.

  • Az ukrajnai háború kezdete óta több mint kétezer ukrajnai beteget szállítottak át gyógykezelésre a tagállamok kórházaiba az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – közölte az Európai Bizottság csütörtökön az MTI szerint. 

    A brüsszeli testület közleménye kiemelte: az ukrán kórházakra és az ország egészségügyi rendszerére nehezedő terhek enyhítésére az Európai Unió több mint egy éve hangolja össze az ukrajnai betegek rendszeres orvosi evakuálását valamely tagországba.

    A betegeket húsz európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia – kórházaiba szállították.

    Az evakuálásokat Lengyelországban, az ukrán határ közelében fekvő Rzeszów városában létesített központon keresztül irányítják. Az Ukrajnából szárazföldön szállított betegeket légi úton viszik az európai kórházakba – írták. Az uniós bizottság közleménye Sztella Kiriakídiszt, az egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: a brutális orosz invázió hatalmas károkat okozott az ukrán egészségügyi rendszerben, veszélybe sodorva az ukrán állampolgárok egészségét és életét. 

  • Sauli Niinistö finn elnök aláírta az ország NATO-csatlakozásáról szóló törvényeket. Erről csütörtökön számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Az elnöki palotában tartott ünnepséggel lezárultak azok a belső előkészületek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Finnország csatlakozhasson az észak-atlanti szövetséghez, miután a finn parlament március 1-jén megszavazta a köztársaság NATO-csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot.

    Finnország és Svédország 2022 májusában kérte felvételét az észak-atlanti szövetségbe, de Törökország blokkolta a csatlakozási folyamatot, követelve, hogy nyilvánítsák terroristának a kurd szervezeteket, valamint adják ki a terrorizmussal vagy a 2016-os puccskísérletben való részvétellel vádolt személyeket. 

  • John Kirby, a Fehér Ház szóvivője egy sajtótájékoztatón nevetségesnek nevezte, hogy az orosz védelmi minisztérium kitüntette azokat az orosz pilótákat, akik egy amerikai drónnal ütköztek a Fekete-tenger felett.

    A kitüntetésről és indoklásáról korábban már beszámoltunk. Kirby azt mondta: nem tud arról, hogy a világ bármelyik hadseregében egy drónnal való ütközésért jutalmazták volna meg  a pilótákat.

    Ha ez szerintük bátorság, akkor nagyon másképp definiáljuk ezt a fogalmat. Ez nevetséges. Ez sértő

    – fogalmazott John Kirby a Fehér Ház által közzétett szöveg szerint.   

    Hozzáfűzte: nem egyértelmű, hogy a pilóta direkt akart-e ütközni a drónnal, de ez szinte mindegy is. 

    Ötletem sincs, hogy miért adtak Bátorságrendet egy olyan pilótának, aki – ha a legrosszabbat feltételezzük róla – önmagát és egy amerikai vagyontárgyat is veszélyeztetett, ha pedig a legjobbat feltételezzük, akkor is egy idióta

    – mondta nem sokkal később a szóvivő.

  • Szerdán az Index is beszámolt róla, hogy rakétacsapás ért két zaporizzsjai lakóházat, egy ember meghalt, 34-en pedig megsebesültek.

    A társasház egyik lakója, Kirilo Csorine elmondta a CNN-nek, hogy a robbanás idején a lakásában tartózkodott. A 20 éves diák szeme láttára borult lángba az épület robbanások kíséretében.

    Elmondása szerint az ablakok kirobbantak, és édesapja – aki az egyik ablak mellett állt, amikor a robbanás történt – csak hajszál híján kerülte el a halált. Ennek ellenére azt mondta, hogy ő és a szülei nem hagyják el az otthonukat.

    Leginkább dühösek vagyunk, de nem félünk. Miért is félnénk? Ez az otthonunk. Az ágyamban fogok aludni. A szüleim az ágyukban fognak aludni. Kicsit hideg lesz, mert nincsenek ablakaink, de nem megyünk sehova

    – mondta a férfi.

  • Sauli Niinistö finn elnök jóváhagyta a 14. katonai segélycsomagot Ukrajnának, amely három Leopard 2 harckocsit tartalmaz – jelentette be Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón a TASZSZ beszámolója szerint.

    Korábban Finnország kijelentette: addig nem küld Kijevbe tankokat, amíg nem tagja a NATO-nak.

  • Csütörtökön hangos robbanás hallatszott a délkelet-ukrajnai Melitopol területén – írja a Sky News.

    A város ukrán polgármestere, Ivan Fedorov, aki már nem tartózkodik az oroszok által megszállt területen, azt mondta, hogy egy, az orosz hatóságokkal együttműködő rendőrtisztet egy pokolgép (rögtönzött robbanószerkezet, IED) sebesített meg.

    A helyszínen készült felvételeken a mentőszolgálat munkatársai egy kiégett autót oltottak.

    Egyébként, barátaim, észrevettétek, hogy az árulók egyre gyakrabban kerülnek be a kórházba – talán itt az ideje, hogy külön kórtermet különítsünk el számukra?

    – tette fel a kérdést Fedorov.

  • A NATO főtitkára szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincsenek azonnali béketervei Ukrajnában, így a Nyugatnak arra kell felkészülnie, hogy hosszú ideig segítenie kell Ukrajnát akár élet kioltására is alkalmas eszközök szállításával.

    Jens Stoltenberg a The Guardiannek adott, csütörtökön megjelent interjúban kifejtette:

    Ukrajnában felmorzsoló jellegű háború folyik,

    és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására. Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4-7 ezer tüzérségi lövedéket használ.

    Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni

    – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára. Hozzátette: Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására. Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Harkivba látogatott, ahol a katonai parancsnokságtól tájékoztatást kapott a frontvonalon kialakult helyzetről, valamint megvitatta a régió településeinek áramellátását a szakemberekkel – számolt be a Kárpáthír.

    Az elnök Ukrajna Hős Városa címet adományozott Harkivnak, amit Ihor Terehov, a város polgármestere vett át. „E gyönyörű város lakói a többi várossal vállvetve védik államunk függetlenségét” – írta Telegram-bejegyzésében Zelenszkij.

  • Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete szerint a nyugati országok azzal, hogy szegényített uránnal töltött lőszereket szállítanak Kijevnek, a nukleáris armageddon felé terelik a világot – számolt be a RIA Novosztyi.

    Úgy tűnik, hogy a »felvilágosult« Nyugat, élén Washingtonnal, visszavonhatatlanul úgy döntött, hogy az emberiséget egy olyan veszélyes vonalra tereli, amelyen túl egyre világosabban látszik a nukleáris armageddon

    – mondta a diplomata.

    A Fehér Ház korábbi kijelentése szerint a szegényített uránnal töltött lőszerek nem jelentenek fokozott veszélyt.

    Nagyon nehéz kommentálni az ilyen ostobaságokat. Az amerikai tisztviselők újabb mélypontra jutottak felelőtlen kijelentéseikkel. Folyamatosan halálos fegyverek érkeznek Ukrajnába, amelyek civileket, lakóövezeteket, iskolákat, kórházakat és óvodákat pusztítanak

    – jelentette ki Antonov.

    A nagykövet felhívta a figyelmet, hogy a szegényített uránnal töltött lőszerek használatának negatív következményeit „nyugati újságírók is többször megerősítették”. Használatuk során radioaktív por csapódik ki, amely rendkívül mérgező, és rákot okozhat.

    Az amerikaiak ezt nagyon jól tudják, mert már használták ezeket a fegyvereket Irakban és az egykori Jugoszláviában. Az áldozatok halálos betegségekben szenvedtek, gyermekeik pedig születési rendellenességekkel jöttek a világra

    – emlékeztetett.

  • Oroszország 1500 páncélost akar gyártani idén, hogy az ukrajnai harctérre küldhesse őket – mondta Dmitrij Medvegyev, Oroszország Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt államfő és miniszterelnök egy csütörtökön közzétett interjúban.

    Medvegyev hozzátette: a hadiipari komplexum teljes fordulatszámon dolgozik, és a fegyvergyárak többségében három műszakban termelnek.

    Megjegyezte: bár a Nyugat igyekszik elvágni Oroszországot a fontos alkatrészektől, és azt állítja, hogy az ország kifogy a tüzérségi lövedékekből, harckocsikból és rakétákból,

    a valóság ezzel szemben az, hogy csak idén 1500 páncélos gördül le a gyártósorról.

    Medvegyev, aki a biztonsági tanácsban a hadiiparért is felel, már februárban is több ezer harckocsi építéséről és korszerűsítéséről beszélt egy gyárlátogatáson. Szakértők ugyanakkor kételkednek abban, hogy Oroszország képes lenne ekkora mennyiséget előállítani.

    Moszkva saját drónok gyártásába kezd

    Medvegyev azt is bejelentette, hogy Moszkva saját drónok gyártásába kezd, mert hiány mutatkozik a nagy méretű harci drónokból. A tisztségviselő maga tette közzé az interjút Telegram-csatornáján.

    Arról is beszélt, hogy hadüzenettel érne fel, ha a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa alapján letartóztatnák Vlagyimir Putyin orosz elnököt Németországban. Ebben az esetben Moszkva rakétákkal támadná a német parlament és a kancellári hivatal épületét – fenyegetőzött.

    Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát. Medvegyev azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország hasonló vagy jobb fegyverekkel rendelkezik, mint a Nyugat, a fő feladat inkább a szükséges mennyiség előállítása.

  • Herszon város katonai igazgatása szerint az orosz erők 24 óra leforgása alatt 11-szer lőtték Herszon régiót.

    A lövések következtében egy ember meghalt.

    Herszon novemberi felszabadítása óta újra tűz alá került a régió. Az orosz csapatok kénytelenek voltak visszavonulni a Dnyeper folyó túlsó partjára, és azóta is támadásokat hajtanak végre – írja a Sky News.

  • Az AFP hírügynökség ukrajnai tudósítói videóra vették azt a pillanatot, amikor az orosz támadás következtében egy többszintes épületbe csapódik egy rakéta Bahmutnál.

    A csapat fedezékbe húzódott közvetlenül azelőtt, hogy a rakéta becsapódott volna az épületbe, ami után sötét, fekete füst terjedése volt látható.

    Oroszország támadó akciói a keleti város ellen továbbra sem csökkennek.

  • A statisztikák szerint Kárpátalja az első helyen áll az ukrajnai megyék között az úgynevezett dekommunizációs törvény végrehajtásában – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

    A régióban az orosz–ukrán háború kezdete, vagyis 2022. február 24-e óta mostanáig 88, a szovjet uralomhoz köthető emlékművet (mellszobrot, emléktáblát, sarló-kalapácsot és vörös csillagot) távolítottak el.

    Ezzel Kárpátalja az összes megyét megelőzi az úgynevezett dekommunizációs törvény végrehajtásában.

  • Csehország eddig is segített Ukrajnának fegyverekkel, amennyire csak tudott, de az ország már majdnem kimerítette a további segítségnyújtás lehetőségeit – mondta Petr Pavel cseh elnök.

    Hozzátette, hogy a légvédelem és a lőszerek terén még mindig vannak lehetőségek, amelyekhez Csehországnak vannak gyártási létesítményei. Az ilyen gyártás azonban problémát jelenthet a munkaerőhiány miatt:

    Nehéz itt munkaerőt találni. De vannak lehetőségek, például az Ukrajnából érkező munkások formájában.

  • Oroszország erőforrásai még legfeljebb két évig elegendőek lesznek a háborúhoz – jelentette ki az RBK-nak adott interjújában Vagyim Szkibickij, Ukrajna védelmi hírszerzésének helyettes vezetője:

    A litván katonai hírszerzés szerint Oroszországnak még két éve van hátra. Mi is azt mondjuk, hogy 2023-ig, legkésőbb 2024-ig háborúzhatnak, ennyi. Ez akkor van így, ha hagyományos háborúról beszélünk. És ha a szankciókat szigorítják, akkor ez a mozgástér még kisebb lesz

    – vélekedett Szkibickij.

    A helyettes vezető azt is elmondta, hogy Oroszországnak még mindig van egy készlete iráni drónokból, amelyeket tavaly év végén és idén év elején kapott, ezek számát körülbelül 200-ra becsülték.

    De már nem használják őket annyit, mint korábban. Ez megerősíti, hogy nincs nagy készletük, spórolnak

    – mondta. Ugyanakkor hozzátette, hogy az oroszok megpróbálják létrehozni a saját gyártását ezeknek a drónoknak.

    Ami a rakétakészletet illeti, az oroszok a háború előtti mennyiség mintegy 15 százalékával rendelkeznek, a Kalibr rakétakészletet azonban csupán 10 százalékra vagy annál is kevesebbre becsüli.

Rovatok