Ez a poszt a következő Percről percre része:
Videó: lángokban áll az orosz védelmi minisztérium
-
Oroszország követeli az Ukrajnában házi őrizetbe helyezett Pavlo, a kánoni Ukrán Ortodox Egyház (UPC) metropolitája, a kijevi Pecserszk Lavra-barlangkolostor vikáriusa azonnali szabadon bocsátását és azt, hogy orvosi ellátásban részesítsék.
Ezt Gennagyij Aszkaldovics, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vallásszabadságügyi különmegbízottja közölte szerdán kiadott nyilatkozatában.
Mélységesen aggódunk a metropolita sorsa miatt, akit, mint ismeretes, házi őrizetben és elektronikus bilincsben tartanak
– hangoztatta a diplomata, aki a „cinizmus csúcsának” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítását, miszerint Ukrajna a legteljesebb vallásszabadság hazája.
Zelenszkij mélyen megsértette az ukrán ortodox egyház zsinatjának tagjait
Aszkaldovics szerint a „kijevi rezsim” nagyböjt idején az erkölcsi terror politikáját folytatja polgártársai ellen, és „arra törekszik, hogy döntő vereséget mérjen az ortodox hitre Ukrajnában”.
A közlemény szerint Zelenszkij mélyen megsértette a metropolitát és a Moszkva által kánoninak tekintett ukrán ortodox egyház zsinatjának tagjait azzal, hogy „arrogáns módon” megtagadta a találkozót velük, és érveik meghallgatását.
Kijev semmibe vette több millió hívő, az egyházközség és számos ortodox testvéregyház hierarchiájának véleményét
– írta a diplomata, aki felhívta a figyelmet arra, hogy még az ENSZ „közismerten oroszellenes emberi jogi megfigyelő missziójának” közelmúltbeli jelentése is arra szólította fel az ukrán hatóságokat, hogy hagyjanak fel a kánoni egyházzal szembeni diszkriminációval.
Aszkaldovics nehezményezte, hogy az illetékes nemzetközi szervezetek vezetői és nyugati országok nem emelték fel szavukat az ukrán egyházpolitikával szemben, és elfogultsággal vádolta meg őket.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) április 1-jén vallási gyűlöletkeltéssel és Oroszország cselekedeteinek igazolásával vádolta meg Pavlo metropolitát, akit két hónapra házi őrizetbe helyeztek, amit a karján nyomkövetővel Kijev megyében, a kolostortól távol kell letöltenie – írta az MTI.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
- Ukrajna hamarosan bevetheti saját csodafegyverét az oroszok ellen.
- Megjósolták Putyin következő lépéseit a háborúban.
- Oroszország elkezdi kidolgozni, mit lépjen Finnország NATO-csatlakozására.
- Orosz drón zuhant le a zaporizzsjai atomerőmű közelében.
- Politico: Magyarország mentességet kaphat a legújabb szankciók alól.
- Mérgezett ukrán gabona érkezett Magyarországra.
- Videó: lángokban áll az orosz védelmi minisztérium.
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!
-
A Twitteren közzétett felvételeken úgy tűnik, hogy füst gomolyog a moszkvai orosz védelmi minisztériumból.
Az épület a Znamenka utcában található, a Kreml közelében. A tűz állítólag a 18. századi épület harmadik emeletén lévő egyik szekrényben keletkezett.
A moszkvai védelmi minisztérium egyik adminisztratív épületében az ügyeletesek füstöt észleltek az épületben. A tűzoltóság és a rendkívüli helyzetek minisztériuma a helyszínre érkezett
– idézte a Sky News a védelmi minisztérium közleményét.
A védelmi minisztérium közölte, hogy jelenleg a tűz okát állapítják meg.
-
Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szerdán a Kremlben kezdett tárgyalásokat – írta a TASZSZ.
A két vezető Oroszország és Belarusz április 6-i hivatalos ülése előtt találkozott.
-
KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá szerdán Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írta az MTI.
A két vezető a kétoldalú tárgyalásokat követően látta el kézjegyével a dokumentumot, amelyről Zelenszkij a közös sajtóértekezleten közölte, a nyilatkozat a Krab önjáró lövegek és Rak önjáró ütegek szállításáról is szól.
Morawiecki szombaton közölte:
Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól.
Morawiecki és Zelenszkij aláírták továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Morawiecki ebben az összefüggésben a sajtókonferencián elmondta, több száz lengyel cég már kész arra, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében, szerdán már aláírták az erre vonatkozó első szerződéseket.
Morawiecki közölte továbbá, a két ország között új vasúti határátkelőt nyitnak. Zelenszkij erről elmondta, a Varsó–Kijev-vasútvonalon nyíló Rawa Ruska-Hrebenne átkelőt várhatóan hamarosan megnyitják. A határátkelőn 2005 óta szünetel a közlekedés.
-
Nyugati tisztviselők úgy vélik, Ukrajna azért mér egyre nagyobb csapásokat Oroszországra, és azért halmoz fel lőszereket, mert ellentámadásra készül – írja a CNN.
Az oroszok elleni csapások egy része előkészület egy jövőbeli offenzívára
– mondták a tisztviselők.
A tisztviselők azt is elmondták, hogy Ukrajna lőszert halmoz fel az ellentámadás előtt, de nem észleltek olyan mértékű hiányt, amely korlátozná a jelenlegi napi műveleteket.
Nyilvánvaló, hogy jelenleg csak fel akarják tölteni a készleteiket az offenzíva miatt
– jelentették ki.
-
Lengyelország összesen 14 MiG–29-es vadászrepülőgépet küld Ukrajnának – jelentette be az ország elnöke.
Ukrajna négyet már megkapott, és további négy átadását várja, emellett további hatot kap Kijev a jövőben.
Az, hogy Lengyelország MiG vadászgépeket szervizel Ukrajnának, ismert volt, de eddig a mennyiséget nem részletezték – közölte a Sky News.
Az ukrán légierő már üzemelteti a vadászgépeket, vagyis képesek lennének ellentámadásos műveletekben használni őket – közölte korábban a Háborús Tanulmányok Intézete.
-
Ukrán katonák megsemmisítettek egy újabb orosz harci helikoptert. Ezúttal a Ka–52 helikopterrel egészítette ki az ellenséges veszteségek statisztikáját az ukrán vezérkar.
A keleti fronton katonáink megsemmisítettek egy orosz Ka–52-es helikoptert
– áll az ukrán védelmi minisztérium jelentésében.
Az elmúlt napon, április 4-én az Ukrán Fegyveres Erők katonái mintegy 550 orosz katonát likvidáltak. Az összes veszteség eléri a 176 240 főt – áll a jelentésben.
Ezenkívül a több mint egy éve tartó háború során Ukrajna fegyveres erői 306 orosz harci repülőgépet és 291 helikoptert semmisítettek meg – az Unian ukrán hírügynökség tájékoztatása szerint.
-
Az orosz elnök bejelentése, mely szerint taktikai atomfegyvereket helyezne el Belaruszban, tovább emelte a tétet, csakúgy, mint Lukasenka retorikája, hogy egy szovjet korabeli stratégiai rakétakilövő helyet készít elő Belaruszban orosz interkontinentális ballisztikus rakéták esetleges telepítésére.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a hagyományos és nukleáris robbanófejekkel is felfegyverezhető Iszkander rakétákat szállítottak Belaruszba, és a belorusz harci repülőgépek már képesek nukleáris rakományt szállítani.
Oroszországnak nincs szüksége arra, hogy interkontinentális rakétákat helyezzen el Belaruszban. Tökéletesen képesek arra, hogy Oroszországból elérjék a világ városait, és jobb, ha az esetleges nukleáris eszkalációra vonatkozó jelzéseket attól az embertől kapjuk, akinél a nukleáris aktatáska van, mint a szomszédtól.
A retorika azonban riasztó és veszélyes, és ellentétes Oroszország Kínával csak márciusban tett közös nyilatkozatával, amely szerint nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem is szabad vívni, és hogy minden idegen földön elhelyezett nukleáris fegyvert ki kell vonni – a Sky News elemzője, Diana Magnay szerint.
-
Az ország külügyminisztériuma hangsúlyozta, hogy folytatják a tartós béke elérésére irányuló erőfeszítéseket.
„Törökország elkötelezett Oroszország Ukrajna elleni háborújának mielőbbi befejezése mellett” – mondta Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter.
Az Anadolu ügynökség szerint a török hatóságok úgy látják, hogy a felek komoly offenzívára készülnek a következő hónapokban. Ugyanakkor mind Ukrajnának, mind Oroszországnak vissza kell térnie a tárgyalásokhoz – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Mi is aggódunk emiatt, és folytatjuk erőfeszítéseinket a tartós béke elérése érdekében, Ukrajna területi integritásának biztosítása mellett, és a lehető leghamarabb tárgyalóasztalhoz ülünk
– mondta Cavusoglu.
-
Egy orosz aktivista, aki Oroszország ukrajnai háborús veszteségeit dokumentálta, kénytelen volt elhagyni az országot, miután a hatóságok két büntetőeljárást indítottak ellene – jelentette a The Moscow Times.
Elhagytam Oroszországot. Újrakezdem az életemet
– idézte egy Telegram-hírcsatorna Vitalij Votanovszkijt.
Votanovszkij, a déli Krasznodar városából származó katonai veterán az elsők között fedezte fel és tette közzé Telegramon az Ukrajnában megölt Wagner-csoport tagjainak különleges temetkezési helyeiről szóló információkat.
-
Április 4-én került sor a Beregszászi Városi Tanács ülésére.
Az ülésen többek között támogatták az orosz vagy szovjet neveket tartalmazó utcák átnevezését a Beregszászi Területi Közösség településein.
A településen például Makszim Alekszejenko törzsőrmesterről is utcát neveztek el, aki az orosz megszállókkal vívott harcokban halt meg a Herszoni területen. Emellett több, a jelenlegi konfliktusban elhunyt emberről is utcát neveztek el, amelyek korábban orosz emberek nevét viselték – közölte a Mukachevo.net.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Andrzej Duda lengyel elnökkel találkozott szerdán. A két vezető a háborúról, a politikai együttműködésről, valamint az ukrán gabonáról tárgyalt.
Zelenszkij a találkozó kapcsán Twitter-oldalán üzent az embereknek.
A jövőben nem lesznek határok népeink között: sem politikai, sem gazdasági és – ami nagyon fontos – történelmi határok sem. De ehhez még győzelmet kell aratnunk. Ehhez egy kicsit igyekeznünk kell, hogy egymás mellett haladjunk
– írta az elnök, aki posztja végén egy ukrán és egy lengyel zászlót tett egymás mellé.
Andrzej Duda lengyel elnök a varsói elnöki palotában tartott ünnepségen Fehér Sas-renddel tüntette ki ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt – számolt be a The Guardian.
A Fehér Sas-rend Lengyelország legmagasabb és egyben legrégibb kitüntetése, amellyel mind a katonai, mind a civil teljesítményt jutalmazzák.
A Fehér Sas-rendet a legkiválóbb lengyel állampolgároknak és külföldi országok állam- és kormányfőinek adományozza a mindenkori lengyel államfő.
-
Recep Tayyip Erdogan török elnök az ENSZ Biztonsági Tanács szerkezetének reformját szorgalmazta, mondván, a jelenlegi modell fenntarthatatlan – közölte az Anadolu török állami hírügynökség hírét a Kyiv Independent.
Erdogan kijelentése azt követően hangzott el, hogy Oroszország áprilisban átvette az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztségét, ami nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, tekintettel Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújára.
A jelenlegi rendszer, amely az emberiség sorsát öt ország közé szorítja, nem fenntartható. Sürgősen meg kell reformálni az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy befogadó és átlátható struktúrája legyen
– mondta Erdogan.
A Biztonsági Tanács öt állandó tagból – köztük az Egyesült Államokból és Oroszországból – és tíz nem állandó tagból áll, akiket a közgyűlés választ meg kétéves időtartamra.
-
Belarusz közölte, hogy április 5–7. között taktikai hadgyakorlatot tart az ukrán–lengyel határhoz közeli breszti gyakorlótéren – számolt be az Al Jazeera.
A breszti gyakorlótéren taktikai gyakorlatot tartanak a légvédelmi rakétaezred egyik egységével
– áll a belorusz védelmi minisztérium közleményében.
-
A Nemzetközi Birkózószövetség (UWW) úgy döntött, hogy engedélyezi az orosz és belorusz sportolók részvételét versenyein, amelyeken a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlásainak megfelelően semleges státuszban indulhatnak.
A UWW Bürójának határozatát az orosz sportági szövetség elnöke, Mihail Mamiasvili, az egykori klasszis birkózó erősítette meg a TASZSZ hírügynökségnek.
A NOB végrehajtó bizottsága március 28-án javasolta a két ország birkózóinak visszaengedését a nemzetközi sportba azzal a feltétellel, hogy csak semlegesként vehetnek részt a versenyeken, és csak olyanok, akik nyilvánosan nem emeltek szót Oroszország ukrajnai háborúja mellett, és nem állnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel vagy nemzetbiztonsági szervekkel.
A UWW – a mostani engedményt megelőzően – tavaly március 2-án a NOB indítványát követve kizárta rendezvényeiről Oroszország és közvetlen háborús szövetségese, Belarusz sportolóit. A NOB enyhítve korábbi álláspontján a múlt hét keddjén javasolta: semlegesként engedjék vissza az oroszokat és fehéroroszokat a nemzetközi versenyekre. Ugyanakkor leszögezte: a jövő évi párizsi olimpiával kapcsolatban még nem született hasonló tartalmú döntés, ezt későbbre halasztották.
Az Index Sportcastben korábban Dénes Ferenc sportközgazdásszal és Szabó Gáborral, az Eurosport főszerkesztőjével beszélgettünk az orosz–ukrán konfliktus sportvilágra gyakorolt hatásáról, valamint arról, mit ér Thomas Bach múlt heti nyilatkozata, és nem megkésett-e a vita.
Ide kattintva tudja meghallgatni ezt az adást, a korábbi adásokért pedig ide kell kattintania.
-
Oroszország követeli az Ukrajnában házi őrizetbe helyezett Pavlo, a kánoni Ukrán Ortodox Egyház (UPC) metropolitája, a kijevi Pecserszk Lavra-barlangkolostor vikáriusa azonnali szabadon bocsátását és azt, hogy orvosi ellátásban részesítsék.
Ezt Gennagyij Aszkaldovics, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vallásszabadságügyi különmegbízottja közölte szerdán kiadott nyilatkozatában.
Mélységesen aggódunk a metropolita sorsa miatt, akit, mint ismeretes, házi őrizetben és elektronikus bilincsben tartanak
– hangoztatta a diplomata, aki a „cinizmus csúcsának” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítását, miszerint Ukrajna a legteljesebb vallásszabadság hazája.
Zelenszkij mélyen megsértette az ukrán ortodox egyház zsinatjának tagjait
Aszkaldovics szerint a „kijevi rezsim” nagyböjt idején az erkölcsi terror politikáját folytatja polgártársai ellen, és „arra törekszik, hogy döntő vereséget mérjen az ortodox hitre Ukrajnában”.
A közlemény szerint Zelenszkij mélyen megsértette a metropolitát és a Moszkva által kánoninak tekintett ukrán ortodox egyház zsinatjának tagjait azzal, hogy „arrogáns módon” megtagadta a találkozót velük, és érveik meghallgatását.
Kijev semmibe vette több millió hívő, az egyházközség és számos ortodox testvéregyház hierarchiájának véleményét
– írta a diplomata, aki felhívta a figyelmet arra, hogy még az ENSZ „közismerten oroszellenes emberi jogi megfigyelő missziójának” közelmúltbeli jelentése is arra szólította fel az ukrán hatóságokat, hogy hagyjanak fel a kánoni egyházzal szembeni diszkriminációval.
Aszkaldovics nehezményezte, hogy az illetékes nemzetközi szervezetek vezetői és nyugati országok nem emelték fel szavukat az ukrán egyházpolitikával szemben, és elfogultsággal vádolta meg őket.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) április 1-jén vallási gyűlöletkeltéssel és Oroszország cselekedeteinek igazolásával vádolta meg Pavlo metropolitát, akit két hónapra házi őrizetbe helyeztek, amit a karján nyomkövetővel Kijev megyében, a kolostortól távol kell letöltenie – írta az MTI.
-
Andrzej Duda lengyel elnök a varsói elnöki palotában tartott ünnepségen Fehér Sas-renddel tüntette ki ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt – számolt be a The Guardian.
A Fehér Sas-rend Lengyelország legmagasabb és egyben legrégibb kitüntetése, amellyel mind a katonai, mind a civil teljesítményt jutalmazzák.
A Fehér Sas-rendet a legkiválóbb lengyel állampolgároknak és külföldi országok állam- és kormányfőinek adományozza a mindenkori lengyel államfő. A rend jelvénye a bal vállon átvetett kék szalagon, csillaga pedig a mellkas bal oldalán viselendő.
-
Az Institute for the Study of War (ISW) háborúkutató intézet elemzői szerint az ukrán fegyveres erők sikeres ellentámadást hajtottak végre a donyecki Avgyijivka közelében.
Mint írták, az ukrán erők egy kisebb ellentámadást indíthattak Avgyijivkától északkeletre. Az április 2-án közzétett felvételek szerint az ukrán erők visszafoglalhatták a Novoszelivkától északnyugatra (Avgyijivkától 17 km-re északkeletre) lévő állásaikat, és a település közelében előrenyomultak – állítja az ISW.
Az elemzők azt is állítják, hogy a megszállók április 4-én nem hajtottak végre megerősített szárazföldi támadást a nyugati Donyecki területen.
-
Több esetben is toxin- és GMO-szennyezést mutattak ki az Ukrajnából Magyarországra érkezett gabonák vizsgálatát követően. Több mint 29 tonnányi kukorica forgalmát korlátozták, illetve megsemmisítését rendelték el az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
A szakemberek a gabonatárolókban fellelt tételekből vett mintákon GMO-, növényvédőszermaradék- és toxintartalom-vizsgálatokat végeztek, valamint ellenőrizték a tárolási körülményeket, a raktári kártevők esetleges jelenlétét és a nyomon követhetőséget is.
a szakemberek három esetben találtak mikotoxinnal szennyezett kukoricát, és ugyancsak három minta mutatott pozitív eredményt a GMO-vizsgálatot követően.
Mindezek mellett két esetben szójaszennyezettséget mutattak ki. A tárca tájékoztatása szerint Békés vármegyében a helyszíni ellenőrzés során találtak olyan ukrán származású, több mint 29 tonnányi kukoricát, amely csávázottkukorica-vetőmaggal volt szennyezett. Erre a tételre forgalmi korlátozást és megsemmisítést rendeltek el.
A szennyezett gabonából nem került és nem is kerülhet a magyar fogyasztókhoz – olvasható a minisztérium közleményében.
-
A brit védelmi minisztérium számolt be arról, hogy Oroszország valószínűleg a „barátságos országoktól” vár segítséget annak érdekében, hogy ki tudják egyenlíteni az ország egyre súlyosabb államadósságát.
Mint írták, Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök egy hete már beszélt arról, hogy külföldről kérhetnek segítséget ezzel összefüggésben, és már zajlik ennek az előkészítése.
Emlékeztettek arra is, hogy az utóbbi hónapokban elsősorban az orosz bankok egyenlítették ki az állam tartozását, de kizárt, hogy hosszú távon is elegendő pénzük legyen ahhoz, hogy folytassák. Ha azonban a külföldi államok teszik, azzal közvetlenül finanszírozni fogják Oroszország ukrajnai háborúját is – írta a brit minisztérium Twitteren.
-
Lemondott szerdán Henryk Kowalczyk lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, aki a Lengyelországba beáramló ukrán gabonaexporttal hozta összefüggésbe döntését.
Döntését sajtókonferencián bejelentve a miniszter emlékeztetett: múlt szerdán összehívta az agrárkerekasztalt, melyen a gazdák, valamint az élelmiszer-feldolgozó és exportcégek képviselőivel megállapodtak arról, hogy
a kormány korlátozza az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek behozatalát, meggyorsítja ezeknek a harmadik országokba irányuló tranzitját, és kárpótolja a lengyel gazdákat.
A kerekasztalnál született megállapodásokat fokozatosan meg is valósítják – húzta alá Kowalczyk. Egyúttal rámutatott: az ukrán gabonaexport ügyében a varsói kormány – négy, más térségbeli ország kormányával együtt – múlt pénteken az Európai Bizottság intézkedését is kérte az ügyben.
Az Európai Bizottság által közzétett tervezet szerint viszont júniustól egy évvel meghosszabbítják a kvóta- és vámmentes gabonaimportot Ukrajnából. „Világosan látható, hogy a gazdák egyik alapvető követelménye nem teljesül”, ezért benyújtotta lemondását – magyarázta a miniszter.
Tüntetés Lengyelországban
Az agrárkerekasztalnál kötött megállapodás ellenére múlt csütörtökön az észak-lengyelországi Szczecinben megkezdődött a gazdák azóta is folytatódó tüntetése. A vajdasági hivatal székháza előtt tiltakozó termelők az ukrán gabonaexport teljes leállítását követelik. Szerintük az utóbbi napokban még több gabona áramlott be az országba, mint eddig.
Az MTI beszámolója szerint Mateusz Morawiecki kormányfő kedden arra szólította fel a tüntetőket, hogy tartsák be a múlt heti megállapodást, és adjanak a kormánynak időt az intézkedések végrehajtására. Aláhúzta: a lengyelországi gabonaraktárak kezdenek megüresedni, az ukrajnai szállítmányok nagyrészt tranzitként haladnak át az országon.
Kowalczykot 2021 őszén nevezték ki mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterré. A PAP hírügynökség értesülései szerint a politikus kormányfőhelyettesként továbbra is tagja marad a kormánynak. Az ukrajnai gabonaexport ügye előzetes közlések szerint egyik témája lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai varsói tárgyalásainak.
A gazdák demonstrációjáról ebben a cikkünkben számoltunk be a minap.
-
Helsinkiben felvonták az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) kék-fehér lobogóit, miután Finnország kedden csatlakozott a NATO-hoz. Ezzel a katonai szövetség és Oroszország közös határa egyik napról a másikra kétszer hosszabbra nyúlt.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Oroszország számára nem várt meglepetés a finnek csatlakozása. Tarjányi úgy véli, ha Oroszország és személyesen Putyin elnök látta volna a csatlakozást előre, akkor nem kezdték volna el az ukránokkal szembeni háborút.
Tehát hogy ez egy nagyon-nagyon komoly előrelépés, a NATO erejének növekedésével és Oroszország biztonságpolitikai helyzetének romlásával
– fogalmazott az ATV-nek.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense pedig arról beszélt, hogy a NATO egy nagyon korszerű haderőd is nyert a finnek csatlakozásával.
Békeidőben húszezres a finn haderő, de nagyjából 4-5 nap alatt 240 ezer kiképzett tartalékost tud mozgósítani, amit mind fel is tud fegyverezni. Tehát annyi fegyverzet, eszköz van a raktáron, hogy a tartalékos állományt fel tudják fegyverezni
– jelentette ki Kaiser Ferenc, majd hozzátette, Finnországban sorkötelezettség van.
-
A hat Leopard 2A4 harckocsi, amelyet Spanyolország ígért Ukrajnának, április második felében hagyja el az országot – közölte Margarita Robles védelmi miniszter szerdán a The Guardian beszámolója szerint.
Spanyolország a múlt hónapban közölte, hogy a harckocsikat várhatóan az április 9-i húsvéti ünnep után küldi el, a sevillai Santa Bárbara Sistemas üzemben már mind a hatot felújították.
Spanyolország összesen tíz harckocsit küld Ukrajnába, és a Reuters jelentése szerint Robles azt mondta, hogy a fegyveres erők megkezdték a maradék négy tank javítását.
-
Ukrajna tárgyalóasztalhoz ülhet az Orosz Föderációval az oroszok diplomáciai kivonulása ügyében az ideiglenesen megszállt Krím félszigetről – írja az UNIAN. A lap leszögezi, ez a forgatókönyv csak akkor lehetséges, ha az összes orosz csapatot kivonják Ukrajna területéről.
Lehet-e beszélni a Krím diplomáciai kivonulásáról? Igen, ha ma elkezdik a csapatok kivonását, akkor biztosan tudunk várni egy-két-három napot, amíg ezek a csapatok az emberekkel együtt kivonulnak
– mondta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója egy interjúban.
Emlékeztetett arra, hogy a félsziget elfoglalása után Moszkva odahurcolta embereit, akik illegálisan szerezték meg az Ukrajnának és az ukránoknak járó tulajdont. Podoljak szerint miután az orosz csapatok elhagyják Ukrajna területét, lehet majd kölcsönös biztonsági garanciákról beszélni.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Andrzej Duda lengyel elnökkel. A két vezető tárgyalni fog a háborúról, a politikai együttműködésről, valamint az ukrán gabonáról.
-
Az Európai Unió a hétvégi katolikus húsvét után tárgyalja meg az Oroszország elleni 11. szankciócsomag bevezetését – írja a Politico.
Az Európai Bizottság és az uniós nagykövetek „közvetlenül a húsvéti hétvége után” újabb konzultációs fordulót terveznek – mondta három európai diplomata a lapnak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője korábban azt mondta, hogy a 11. szankciócsomag célja a szankciók kijátszásának különböző módszerei ellen irányulna.
A Reuters a héten arról számolt be, hogy az uniós országok a Roszatom elleni szankciók bevezetését és az orosz nukleáris ágazat európai korlátozását tanulmányozzák, azzal a feltétellel, hogy
Magyarország számára mentességet biztosítanak a szankciócsomag alól.
Budapest tavaly hasonlóképpen megkapta a jogot, hogy 2022. december 5-től kezdődően továbbra is vásárolhasson orosz olajat, amelyre a többi uniós ország embargót rendelt el.
-
Akár 12 év börtönbüntetésre is számíthat egy katonai egység szakaszparancsnoka a Zsitomir régióban, amiért fizikai erőszakot alkalmazott egy sorkatonával szemben – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán Állami Nyomozóiroda már vizsgálta az ügyet, és vádiratot nyújtott be a bíróságnak.
Az ügyben kevesebb mint egy hónapig folyt a nyomozás. A szakaszparancsnokot azzal vádolják, hogy hadiállapotban erőszakot alkalmazott egy beosztottjával szemben.
A cikkely szankciója 12 évig terjedő börtönbüntetést ír elő.
Az incidens március 11-én történt. A szakaszparancsnok úgy döntött, hogy „megleckéztet” egy sorkatonát, aki állítólag ittasan teljesített katonai szolgálatot. Ahelyett azonban, hogy legális módszereket alkalmazott volna, fizikai erőszakhoz folyamodott.
A parancsnok többször megütötte a fiatalembert a felsőtestén. Ennek következtében az áldozat könnyebb sérüléseket szenvedett. Az esetet videóra vették, majd közzétették az interneten, a felvétel viszont egy ideje már nem elérhető.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök április 5-én tartja a Biztonsági Tanács ülését, amelyen az oroszok által megszállt ukrajnai területeken kialakult helyzetet vitatják meg – írja a RIA Novosztyi.
A hírek szerint az Egyesült Államok, Dánia, Norvégia, Mexikó és Szíria nagykövetei érkeznek a Kremlbe.
Emellett szerdán az orosz elnök a tervek szerint Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel találkozik. Lapértesülések szerint biztonsági kérdésekről és az esetleges orosz taktikai atomfegyverek Belaruszba történő telepítéséről fognak tárgyalni.
-
Robbanások rázták meg az oroszok által megszállt Melitopol városát – jelentette Ivan Fedorov, a város ukrán polgármestere a Kárpáthír beszámolója szerint.
Mint mondta, a város északi és nyugati részén hallották a robbanásokat. Részletek egyelőre nem ismertek, áldozatokról és sérültekről nincs hír.
A Zaporizzsjai területen fekvő, mintegy 150 ezer lakosú Melitopolt február végén, néhány nappal a háború kezdete után foglalta el Oroszország. A város Herszon és Mariupol között, a Fekete-tenger partjától néhány kilométerre északra fekszik.
-
A Fehér Ház szóvivője, Karine Jean-Pierre közölte: Joe Biden amerikai elnök számára is „fontos, prioritást élvez” az, hogy mielőbb elengedjék a fogságból Evan Gerskovichot az oroszok.
A The Wall Street Journal újságíróját az előző héten helyezték letartóztatásba, miután kémkedéssel vádolták meg. A lépés ellen amerikai és európai tisztviselők egyaránt tiltakoztak.
Így tett a Fehér Ház szóvivője is, aki ezzel kapcsolatban azt mondta a nemrég tartott sajtótájékoztatón:
Ezek a vádak nevetségesek. Evan nem kém, sose volt az, és sose dolgozott az Egyesült Államok kormányának.