Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Videón a Bahmutban zajló brutális küzdelem.
• FT: Magyarország, az Egyesült Államok és Németország ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozási ötletét.
• Ismét megtámadták az ukrán oldalon küzdő orosz légiósok Oroszországot.
• Nagy bajban vannak az ukránok Bahmut közelében.
• Már él a forródrót, rengeteg orosz katona adná fel magát.
• Vádat emeltek az elfogott amerikai újságíró ellen Oroszországban.

Ezúton is köszönjük a figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Valószínűleg Oroszország vagy oroszbarát elemek állnak az ukrajnai háborúról szóló titkos Pentagon-dokumentumok kiszivárogtatása mögött – írja három amerikai tisztviselőre hivatkozva a Reuters.

A tisztviselők elmondása szerint a dokumentumokat megváltoztatták, hogy csökkentsék az orosz erők által elszenvedett veszteségek számát. Hozzátették, hogy értékelésük nem hivatalos, és független a kiszivárogtatás felderítésére irányuló vizsgálattól.

A Pentagon nem erősítette meg a közösségi médiában keringő dokumentumok hitelességét. Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője elmondta: tudnak a nyilvánosságra hozott dokumentumokról, és a védelmi minisztérium vizsgálatot indított az ügyben.

A hónapok óta tartó viszonylagos stabilitás után az orosz rubel pénteken tovább gyengült a főbb devizákkal szemben, amit elemzők szerint az import és a külföldi tőkekiáramlás megugrása ösztönzött – írja a The Moscow Times.

Ezen a héten az orosz valuta a tavaly április óta mért legalacsonyabb értékre zuhant vissza. Pénteken a moszkvai tőzsde által közzétett adatok szerint egy dollár 83 rubelt, míg egy euró 91 rubelt ért.

Elemzők korábban a rubel gyengülését az orosz adóév végével magyarázták, amikor is a nagy exportőrök jellemzően devizát cserélnek rubelre, hogy teljesítsék fizetési kötelezettségeiket az állami költségvetés felé. Ugyanakkor a rubel árfolyamára a kereskedelmi beáramlás is nyomást gyakorol, mivel az import nő, az export pedig tovább csökken.

Hszi Csin-ping kínai elnök vállalta, hogy „támogat minden erőfeszítést, amely a béke visszatérését célozza Ukrajnában” – áll a közös nyilatkozatban, amelyet pénteken, Emmanuel Macron francia elnök kínai látogatásának befejeztével adtak ki.

A két ország ellenzi az atomerőművek és más békés atomlétesítmények elleni fegyveres támadásokat, és támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) a zaporizzsjai erőmű biztonságának szavatolására irányuló erőfeszítéseit

– írták.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy „a konfliktusban érintett valamennyi félnek gondosan be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot”. 

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Hszi Csin-ping hangsúlyozta: a politikai rendezés az egyetlen megfelelő eszköz az ukrajnai válság megoldásában – adta hírül az MTI.

A két félnek félúton kell találkoznia, hogy megteremtsék a politikai rendezés feltételeit – mondta a külügyi közlemény szerint Hszi Csin-ping Emmanuel Macronnak a Kuangcsou városban elköltött vacsorán pénteken.

Az orosz szövetségi költségvetés hiánya az idei első negyedévben megközelítette az éves tervezettet, mivel Moszkva sokat költött az Ukrajna elleni hadjáratára, miközben csökkentek az energiabevételei – adta hírül az MTI.

A pénzügyminisztérium előzetes számítások alapján pénteken azt közölte, hogy a költségvetés hiánya 2400 milliárd rubelt (28,93 milliárd dollár, 1 rubel = 4,3 forint) tett ki az idei első negyedévben, ami megközelítette a 2925 milliárd rubel éves előirányzatot.

A helyi költségvetések fő bevételei a személyi jövedelemadó, az átalányadó és a földterhek voltak – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A helyi költségvetések általános alapjának bevételei 2023 első negyedévében 103,8 milliárd hrivnyát tettek ki, ami 17,1 milliárd hrivnyával vagy 19,7 százalékkal több, mint 2022 azonos időszakában – közölte Ukrajna Gazdasági Minisztériumának sajtószolgálata.

A helyi költségvetések általános alapjának bevételi mutatója a legalacsonyabb volt azon régiók területén, ahol aktív katonai műveletek zajlanak, vagy amelyeket az Orosz Föderáció fegyveres alakulatai elfoglaltak vagy ideiglenesen elfoglaltak.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Pentagonban vizsgálatot indítottak, miután az interneten kiszivárogtak a NATO állítólagos titkos tervei az ukrán erők megerősítésére egy tervezett offenzíva előtt. 

A The New York Times számolt be először a betörésről katonai elemzőket idézve, akik szerint úgy tűnik, hogy a fájlokat bizonyos részekben módosították. 

Most az ukrán elnöki hivatal közölte, hogy „sok fiktív információt” tartalmaznak, és úgy tűnik, hogy orosz művelet eredménye – írja a Sky News. 

A hivatal egyik tisztviselője szerint „orosz információs műveletnek tűnik, amelynek célja, hogy kétségeket keltsen Kijev ellentámadása körül”, amelyre várhatóan a következő hetekben kerül sor.

A poznani női tőrvilágkupa lemondását követően a Lengyel Vívószövetség (PZS) főtitkára jelezte, hogy fellebbezést szeretnének benyújtani az orosz és belorusz sportolók nemzetközi versenyekre történő visszaengedése ellen a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS).

Jacek Slupski a Reuters hírügynökségnek elmondta: a két hét múlva esedékes hagyományos vk-viadalt szerették volna megtartani.

Viszont csak úgy engedélyezték volna az orosz és belorusz sportolóknak az indulást, ha aláírnak egy nyilatkozatot, amelyben elítélik Oroszország Ukrajna elleni háborúját és Vlagyimir Putyin rendszerét, valamint igazolják, hogy nem hivatásos katonák és nem dolgoznak semmilyen fegyveres szervezetnél a két országban.

A főtitkár jelezte, hogy a nemzetközi sportági szövetség (FIE) ezt a tervet elutasította, ezek után döntöttek úgy, hogy nem vállalják a házigazda szerepét.

Slupski emellett kijelentette: a PZS azt tervezi, hogy a CAS-nál támadja meg a FIE kongresszusának március 10-i határozatát, amellyel a nemzetközi szövetség engedélyezte az orosz és belorusz vívóknak, hogy semleges színekben visszatérhessenek a nemzetközi versenyekre. Mint mondta, ezt a tervüket számos európai ország üdvözölte, és nem elképzelhetetlen, hogy többekkel közösen nyújtanak majd be fellebbezést a Sportdöntőbíróságnál.

A PZS szerdán jelentette be a poznani viadal törlését, míg március közepén a német sportági szövetség mondta le a tauberbischofsheimi májusi női tőrvilágkupa-versenyt. Mindkét viadal része a sportág hétfőn indult egyéves olimpiai kvalifikációs sorozatának, a női tőrözőknek ez lett volna az első két versenyük.

A FIE oroszokat és beloruszokat érintő márciusi határozata óriási hullámokat vetett a sportágon belül.

A német és lengyel szövetség mellett több más ország is visszalépett – kisebb – nemzetközi versenyek rendezésétől. Másfél hete 318 európai, amerikai és japán versenyző közös nyilatkozatában „katasztrofális hibának” nevezte, hogy a FIE fontolóra vette az ukrajnai háború miatt kizárt sportolók újbóli integrálását a nemzetközi sportéletbe – számolt be az MTI.

Ha a nyugati országok nem szüntetik meg az orosz műtrágya és gabona exportjának akadályozását, Oroszország a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodáson kívül fogja folytatni a kereskedést – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján pénteken Ankarában.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy Törökország támogatja Oroszország műtrágya- és gabonakereskedelemre vonatkozó kérelmét.

Erre a kérdéskörre is megoldást kell találni ahhoz, hogy ismét meghosszabbíthassák az ENSZ és Törökország közvetítésével júliusban létrejött gabonaexport-megállapodást Oroszország és Ukrajna között – tette hozzá.

Az orosz gabona és műtrágya nyugati exportja a háború kezdete óta jelentősen csökkent; Lavrov szerint ennek hátterében az áll, hogy több orosz bankot is kizártak a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatból, valamint kereskedelmi biztosításokat sem tudnak kötni.

Európa a szárazföldön keresztül is folytathatja az ukrán gabona exportálását

– mondta Lavrov, utalva arra, hogy megállapodás hiányában Oroszország megtartaná kereskedelmi kapcsolatait Katarral és Törökországgal, Európa helyett pedig szegényebb afrikai országokba exportálna.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 177 110 orosz katona esett el, az elmúlt napon 480 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 3633 tankot,
• 7016 páncélozott harcjárművet,
• 2722 tüzérségi rendszert,
• 533 rakétavetőt,
• 281 légvédelmi berendezést,
• 306 repülőgépet,
• 292 helikoptert és
• 5587 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 2291 hadműveleti és taktikai drónt, 304 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.

Az Ukrajna melletti kiállásra szólította fel követőit Stephen King. Az író közösségi oldalán azt írta, ne támogassák azokat, akik magukra hagynák a háború sújtotta országot.

Tartsátok Ukrajnát a szívetekben és gondolataitokban. Ne támogassátok azokat, akik magukra hagynák őket

– fogalmazott Twitter-posztjában Stephen King. 

Oroszország labdarúgó-szövetségének küldöttsége annak ellenére szavazott az UEFA kongresszusi választásán, hogy az országot kitiltották – jelentette a Sky News. 

Az orosz csapatokat tavaly visszavonásig felfüggesztették az európai labdarúgó-szövetség, valamint a FIFA által rendezett versenyeken való részvételből. 

Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi és klubcsapatok nem vehetnek részt olyan versenyeken, mint a Bajnokok Ligája és az Európa Liga, és a 2028-as és 2032-es Európa-bajnokság megrendezésére benyújtott pályázatot is érvénytelennek nyilvánították. 

Igen, az Orosz Labdarúgó-szövetség küldöttsége jelen volt az UEFA lisszaboni kongresszusán, és részt vett a szavazáson

– mondta az UEFA szóvivője a CNN-nek, hozzátéve, hogy minden tagszövetségnek egy szavazata van.

„Az UEFA ExCo döntése alapján a felfüggesztés az orosz válogatottakra és klubokra vonatkozik, nem pedig a labdarúgó-szövetségre” – tette hozzá az UEFA.

Meghalt egy ukrán zenész és karmester az orosz csapatok elleni harcokban – erősítette meg az Ukrán Nemzeti Akadémiai Szimfonikus Zenekar.

Kosztyantyin Sztarovszkij tegnap halt meg a harcok közben a keleti Kramatorszk városában a zenekar közlése szerint – közölte a Sky News.

A zenekar pótolhatatlan veszteséget szenvedett

– közölték. 

„Kollégánk, Kosztyantyin Sztarovickij meghalt, miközben minket és önöket, egész Ukrajnát védte. Örök emléket állítunk a hősnek” – írta a zenekar.

Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter aggódik, hogy az orosz–ukrán háború fokozódik az elkövetkező hónapokban. A török kormány ezért továbbra is azon dolgozik, hogy minél hamarabb véget érjen az orosz–ukrán konfliktus a két ország közötti tárgyalások révén – írja a SkyNews.

Cavusoglu orosz kollégájával, Szergej Lavrovval Ankarában tartott közös sajtótájékoztatón megállapodott abban is, hogy Oroszország feloldja a műtrágya- és gabonaexport előtt álló akadályokat, és ezzel meghosszabbítják az ENSZ által elindított fekete-tengeri gabonaegyezményt.

A tavaly júliusban kötött megállapodás biztosítja a gabona exportálását három ukrajnai kikötőből.

A gazdák képviselői Bukarestben munkagépekkel vonultak az Európai Bizottság romániai képviseletének székháza elé, és az ország számos megyéjében a városok bejáratainál, a kormánybiztosi (prefektusi) hivatalok előtt tüntetnek, az országutakon pedig forgalomlassítással demonstrálnak. A gazdaszervezetek bejelentették, hogy a bolgár–román határon csatlakoznak a bolgár gazdák több napja tartó akciójához, és más határátkelőknél, illetve autópályák felhajtóinál is „mozgó úttorlaszokat” alakítanak ki.

Az Agerpres hírügynökség szerint a megmozdulást a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért Szövetség (AAC) szervezi, mert a gazdák elégedetlenek azzal a megoldással, amelyet az Európai Bizottság (EB) kínált az agrár-élelmiszeripari ágazatban az ukrajnai háború miatt jelentkező problémákra és súlyos egyensúlyzavarokra.

Közleményükben az AAC képviselői hangsúlyozták, a romániai gazdáknak stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükségük, arra, hogy európai társaikkal azonos feltételek mellett folytathassák tevékenységüket, és hogy az európai és hazai döntéshozók támogassák és védjék őket.

Az ukrán árura vonatkozó vámok tavalyi teljes eltörlése a szomszédos országokba exportálta a háború hatásait a kereskedelem terén egy akaratlan dömpinghatás révén, mivel önköltség alatti értékesítésre ösztönözte az ukrán gazdákat, miközben az áruforgalom növelését erőltette. Ez nem segíti őket abban, hogy a növekvő inputköltségek mellett újraindítsák termelési ciklusukat, de súlyosan megzavarta a romániai piacot

– idézte az AAC közleményét az MTI.

Csütörtök este érkezett Ankarába Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy pénteken az orosz–ukrán gabonamegállapodásról tárgyaljon – tudósít róla többek között a The Moscow Times.

Lavrov csütörtökön török kollégájával, Mevlut Cavusogluval tartott munkavacsorát, pénteken pedig a gabonamegállapodásról tárgyalnak. Az orosz külügyminiszter később a választásra készülő török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal is találkozni fog.

A háborúban álló két ország Ankara és az ENSZ közvetítésével még tavaly egyezett meg arról, hogy Oroszország feloldja tengeri blokádját, hogy az ukrán gabona így kikerülhessen a nemzetközi piacra. A megállapodás 120 napig érvényes, ami lejártakor automatikusan újabb 120 napra meghosszabbodik, amennyiben egyik fél sem jelzi ennek ellenkezőjét.

A The Moscow Times szerint Lavrov leginkább erről fog tárgyalni a török fővárosban: Ankara azt szeretné, ha Moszkva továbbra is 120 napra hosszabbítaná meg a megállapodást.

A lap információi szerint Moszkva azért fenyegetőzik a gabonamegállapodás ilyen módú felmondásával, hogy ezzel helyezzen nyomást Nyugatra, hogy oldják fel az orosz műtrágyára kivetett szankciókat.

A lap emlékeztet, a megállapodás életbelépése óta több mint 25 millió tonna gabonát exportált Ukrajna.

Három orosz MiG–31K repült el Belaruszból, az Ukrán Fegyveres Erőkben pedig meg is lehet rá a válasz, miért.

Április 6-án három orosz MiG–31K típusú repülőgép hagyta el a Belarusz Köztársaságot. Ám, mint azt Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője elmondta, ezek a gépek hamarosan visszatérhetnek Belaruszba. A gépek nagyjából húsz percet töltöttek a levegőben, de szerinte csak azért, mert valamilyen probléma adódhatott – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Ignat emlékeztetett, hogy ezek a gépek Oroszországból kerültek oda a bázisrepülőtérről. Lehetséges, hogy most valamilyen üzemeltetési problémák merültek fel, de az AFU katonai parancsnokságának képviselője úgy véli, nem szabad abban reménykedni, hogy ezek a MiG-ek már nem térnek vissza.

A nemrég ismét brazil elnöknek választott Luiz Inacio Lula da Silva csütörtökön kijelentette, hogy a béke érdekében Ukrajnának fel kellene adnia bizonyos területeket, például a 2014-ben az oroszok által annektált Krím félszigetet – tudósít róla az Euronews.

Lula kifejtette, a háború megrekedt: Oroszország nem tudja elfoglalni Ukrajnát, ezért a béke érdekében Kijevnek szükséges lehet bizonyos területekről lemondania.

Lula kijelentésére egyébként azután került sor, hogy külpolitikai tanácsadója nemrég Oroszországban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és külügyminiszterével, Szergej Lavrovval.

A lap megjegyzi, a terv szerint Putyin április 17-én látogat Brazíliába.