Korábban már írtunk arról, hogy az amerikai hírszerzés kiszivárgott dokumentumai szerint hiány lehet a légvédelmi eszközök lőszereiből az ukrán hadseregben. Most a The New York Times írt részletesebben arról, milyen következménye lehet annak, ha elfogynak ezek a lőszerek.
Mint írták, a dokumentumokból kiderült, hogy az ukránoknak rendkívül sok lőszerre van szükségük külföldről ahhoz, hogy kordában tarthassák az orosz légierőt. Az iratokban az amerikai tisztviselők azt is leírták, ha Ukrajna kifogyna ezekből a lőszerekből,
az orosz légierő óriási pusztítást végezhetne Ukrajnában, és az egész háborút megfordíthatná ezzel.
A lap felidézte, hogy a háború első napjaiban az orosz harci gépek több száz missziót hajtottak végre, de az ukránok alkalmazkodókészsége, valamint az orosz pilóták felkészületlensége, hiányos információi miatt nem tudták megsemmisíteni az ukrán légvédelmet, emiatt Moszkva azóta is csak korlátozott módon tudta bevetni légierejét.
A februári keltezésű iratokban viszont arra figyelmeztettek, hogy az ukrán légvédelem 89 százalékát adó SZ–300-as rendszer, valamint a Buk légvédelmi rendszerek által használ lőszerből
április közepére vagy május elejére teljesen kifogyhat az ukrán hadsereg.
A becslés azon alapult, hogy az utóbbi hónapokban mennyi lőszert kellett felhasználnia az ukrán légvédelemnek. A The New York Times szerint nem tudni, hogy azóta változott-e helyzet.
Az viszont biztos, hogy az amerikai tisztviselők februárban arra figyelmeztettek, hogy súlyos következményei lehetnek annak, ha az oroszoknak sikerül túlterhelniük az ukrán légvédelmet. Ebben az esetben ugyanis az ukrán szárazföldi erők jóformán szabad prédát jelentenének az orosz légierőinek, és beindulhatna egy láncreakció:
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a The New York Timesnak nem tagadta, hogy valóban hiány van az SZ–300-asok és a Buk rendszerek által használt lőszerekből. Ugyanakkor azt állította, hogy Ukrajna egyre többet kap a fentieknél modernebb légvédelmi rendszerekből, így azokat egy idő után le tudják cserélni.
„Az egyetlen problémát a számok jelentik. Hogy teljesen lecseréljük őket, ahhoz sok rendszerre lenne szükség. Hogy pontosan mennyire, azt mondhatom el” – írta válaszában a szóvivő. Mindeközben egy pentagoni tisztviselő megerősítette a lapnak, hogy valóban már hónapok óta aggódnak amiatt, hogy az ukrán légvédelem bajba kerülhet.
Jó hír lehet az ukránoknak, hogy ebben a hónapban befejeződik az ukrán katonák kiképzése az amerikai Patriot rendszerekre. Azonban a The New York Timesnak nyilatkozó tisztviselők azt mondták, hogy a hadrendbe álló Patriotoknál jóval többre lesz szükség ahhoz, hogy elkerüljék az ukrán légvédelem összeomlását, és a Pentagon tisztviselői jelenleg is nagy erőkkel dolgoznak a szükséges eszközök beszerzésén.
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!
A Radio Szvobodának adott interjút Vlagyiszlav Jescsenko, aki megvakult és szinte teljesen megsüketült.
Az oldal szerint a veterán aknarobbanások miatt szenvedett súlyos sérüléseket. Az egykori katona azóta létrehozott egy jótékonysági alapítványt, amelynek a célja az, hogy segítse a háború miatt megvakult embereket. Idővel szeretnének olyan technológiát is importálni külföldről, amely lehetővé teszi számukra, hogy újra lássanak.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter közölte, hogy az orosz elnök nem utazik Törökországba.
Korábban felvetődött, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök április 27-én Törökországba látogathat az orosz kivitelezésű Akkuyu Atomerőmű ünnepélyes felavatására. A török külügyminiszter most közölte: nincs ilyen terv.
Az Ukrinform szerint Cavusoglu azt is elmondta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök sem látogat Moszkvába a közeljövőben, de rendszeresen egyeztetnek telefonon Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Hozzáfűzte: Törökország célja az, hogy elkerüljék a háború további eszkalációját.
Az orosz elnöknek többé nincs lehetősége arra, hogy legyőzze Ukrajnát, az idő most már az ukránoknak dolgozik – írta Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője.
Az Ukrajisznka Pravda szerint Danyilov arra reagált a posztjában, hogy egyesek szerint az idő az oroszoknak dolgozik. Az ukrán politikus úgy fogalmazott: „Az idő azoknak dolgozik, akik meghozzák a helyes döntéseket, akiket az értékek irányítanak, aktívan cselekednek, nem félnek, és nem hátrálnak meg”. Szerinte ezért kedvez az idő az ukránoknak.
„A Kreml patkánya – aki akárhányszor újraválasztathatja magát – abban bízik, hogy a bunkerében ülve kivárhatja azt, mire »a Nyugat belefárad Ukrajnába«, vagy mire Kína segítséget ajánl, vagy mire az Egyesült Államok új elnököt választ, vagy mire Ukrajnában »éhséglázadások« törnek ki” – írta Danyilov, aki végül azt is hozzáfűzte:
Putyin kifutott az időből. 20 éven át tervezte ezt [az inváziót], de már a rajtnál kudarcot vallott, és ezt nem tudja helyrehozni sem egy, sem két, sem pedig három éven belül.
„Élete legfontosabb döntésében hibázott: megtámadta Ukrajnát. Ennek következtében lezuhant a piedesztálról, és a világ legbefolyásosabb személyéből a Hágai Büntetőbíróság által körözött bűnözővé vált” – tette hozzá végül az ukrán politikus.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter egy interjúban beszélt arról, hogy az invázió kezdetén kevés híján elfogták az oroszok.
A tárcavezető azt mondta, hogy a háború kezdete előtt a hosztomeli reptéren volt kijelölve számukra egy védett parancsnoki állás, ahová át kellett volna költözniük, de ezt nem tudták megtenni, mielőtt megkezdődött volna az invázió. A repteret rögtön a háború kitörése után megpróbálták elfoglalni az orosz légideszantosok, amire a jelek szerint nem voltak felkészülve az ukránok.
Elméletileg, ha egy-két nappal korábban mentünk volna oda, akkor a fél minisztérium ott lett volna. Majdnem elfogtak
– mondta a NEXTA szerint a miniszter.
Volodimir Zelenszkij telefonbeszélgetést folytatott Görögország miniszterelnökével, Kiriákosz Micotakisszal − közölte az ukrán elnök a Twitteren.
Ismertettem a harctéri helyzetet és az Ukrajna előtt álló jelenlegi védelmi kihívásokat. Megállapodtunk a biztonsági együttműködés folytatásában
− fogalmazott.
Az ukrán parlament arra kérte a NATO-t, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy Ukrajna a jövőben a katonai szövetség részévé válhasson.
A törvényhozásban 352 ukrán képviselő támogatta a kérést, amelyet a NATO tagállamaihoz, valamint parlamenti közgyűléséhez címeztek. A felhívásban hangsúlyozták, hogy Ukrajna korábban önként lemondott nukleáris fegyvereiről, az orosz invázió elleni védekezéssel hozzájárult az euroatlanti övezet biztonságának fenntartásához, és az utóbbi időben több lépést is tett az euroatlanti integráció érdekében.
A felhívásban arra kérték a NATO-t, hogy továbbra is támogassák a „nyitott ajtók” politikáját, és ennek jegyében támogassák Ukrajna csatlakozását is – írta a Radio Szvoboda.
„Az orosz hatóságok feloldott fiókjai, az »öljük meg Ukrajnát« tweetek, az ukránok moráljának szándékos rongálása egyáltalán nem a szólásszabadságról szólnak” − írta a Twitteren Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója.
„A Twitter semmi problémát nem lát annak a propagandának a terjesztésében, amely direkt módon Ukrajna elpusztítására és tömeggyilkosságokra buzdít. Talán egy mesterséges intelligencia hatékonyabban moderálna?” – tette fel a kérdést Podoljak.
Az ukrán védelmi erők légiereje április 10-én nyolc csapást mért az orosz csapatok személyzetének és katonai felszerelésének koncentrációs területeire − közölte az ukrán Unian hírügynökség.
Ezenkívül ukrán katonák lelőttek egy orosz Mi–24-es helikoptert és hat különböző típusú drónt (ebből kettő támadó, négy felderítő).
Az információkat az Index nem tudta független forrásból ellenőrizni.
A 30 000 hrivnyás (280 ezer forintos) fizetéskiegészítéseket nemcsak a katonáknak, hanem a rendőröknek, valamint a polgári alkalmazottaknak és a polgári védelem tisztviselőinek is odaadják − közölte az ukrán Unian hírügynökség.
A hadiállapot idejére a katonák, a polgári védelmi szolgálat közalkalmazottjai és parancsnokai, valamint a rendőrök havi 30 ezer hrivnya összegű pótlékot kapnak, függetlenül a rájuk bízott feladatoktól és szolgálati területektől
− áll a parlament által elfogadott törvénymódosításban, amelynek szövegét Olekszij Goncsarenko népképviselő tette közzé.
Azt is megjegyzik, hogy azok számára, akik közvetlenül részt vesznek az harcokban, a kiegészítő díjazás összege 100 000 hrivnyára (1 millió forintra) emelkedik „havonta, az ilyen akciókban és eseményekben való részvétel idejének arányában”.
Egy levágott és karóra tűzött emberi fejről készült fotót tettek közzé az oroszpárti közösségi oldalak.
A bejegyzésekben azt írták, hogy a kép Bahmutban készült. Az nem derült ki, hogy az áldozat hogyan halt meg, vagy hogy egyáltalán katona, hadifogoly vagy civil volt-e.
A fotót a legtöbb közösségi oldalról időközben már törölték is, vagy korlátozták a hozzáférést. Az alábbi linken például már csak a Twitterre regisztrált, 18 év feletti felhasználók tekinthetik meg (megtekintését csak saját felelősségre ajánljuk). Így a kép leginkább már csak kikockázva érthető el a platformokon.
Az Orosz Föderáció védelmi minisztériuma arról számolt be, hogy 106 orosz katona tért vissza ukrán fogságból hétfőn − írja az orosz Interfax hírügynökség.
Április 10-én a tárgyalási folyamat eredményeként 106 orosz katonát adtak vissza a kijevi rezsim által ellenőrzött területről, akik a fogságban életveszélyben voltak
− áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.
A szabadon bocsátott katonákat az Orosz Légierő katonai szállító repülőgépeivel szállítjuk Moszkvába, hogy az orosz védelmi minisztérium egészségügyi intézményeiben kezeljék és rehabilitálják őket. Minden szabadon bocsátottnak biztosítjuk a szükséges orvosi és pszichológiai segítséget
− közölték.
Április 10-én, hétfőn fogolycsere keretében száz ukrán hadifogoly térhetett haza, köztük Mariupol és Gosztomel védői − közölte az ukrán Unian hírügynökség szerint Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője.
Sikerült újabb nagyszabású fogolycserét végrehajtanunk. Hazatér száz emberünk − katonák, tengerészek, határőrök, nemzeti gárdisták. Köztük vannak Mariupol, az Azovsztal, Gosztomel védelmezői. Néhányan súlyosan megsérültek, betegségeik vannak. Mindent megteszünk, hogy mindegyikük megkapja a szükséges segítséget
− mondta el Telegramon.
Korábban már írtunk arról, hogy az amerikai hírszerzés kiszivárgott dokumentumai szerint hiány lehet a légvédelmi eszközök lőszereiből az ukrán hadseregben. Most a The New York Times írt részletesebben arról, milyen következménye lehet annak, ha elfogynak ezek a lőszerek.
Mint írták, a dokumentumokból kiderült, hogy az ukránoknak rendkívül sok lőszerre van szükségük külföldről ahhoz, hogy kordában tarthassák az orosz légierőt. Az iratokban az amerikai tisztviselők azt is leírták, ha Ukrajna kifogyna ezekből a lőszerekből,
az orosz légierő óriási pusztítást végezhetne Ukrajnában, és az egész háborút megfordíthatná ezzel.
A lap felidézte, hogy a háború első napjaiban az orosz harci gépek több száz missziót hajtottak végre, de az ukránok alkalmazkodókészsége, valamint az orosz pilóták felkészületlensége, hiányos információi miatt nem tudták megsemmisíteni az ukrán légvédelmet, emiatt Moszkva azóta is csak korlátozott módon tudta bevetni légierejét.
A februári keltezésű iratokban viszont arra figyelmeztettek, hogy az ukrán légvédelem 89 százalékát adó SZ–300-as rendszer, valamint a Buk légvédelmi rendszerek által használ lőszerből
április közepére vagy május elejére teljesen kifogyhat az ukrán hadsereg.
A becslés azon alapult, hogy az utóbbi hónapokban mennyi lőszert kellett felhasználnia az ukrán légvédelemnek. A The New York Times szerint nem tudni, hogy azóta változott-e helyzet.
Az viszont biztos, hogy az amerikai tisztviselők februárban arra figyelmeztettek, hogy súlyos következményei lehetnek annak, ha az oroszoknak sikerül túlterhelniük az ukrán légvédelmet. Ebben az esetben ugyanis az ukrán szárazföldi erők jóformán szabad prédát jelentenének az orosz légierőinek, és beindulhatna egy láncreakció:
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a The New York Timesnak nem tagadta, hogy valóban hiány van az SZ–300-asok és a Buk rendszerek által használt lőszerekből. Ugyanakkor azt állította, hogy Ukrajna egyre többet kap a fentieknél modernebb légvédelmi rendszerekből, így azokat egy idő után le tudják cserélni.
„Az egyetlen problémát a számok jelentik. Hogy teljesen lecseréljük őket, ahhoz sok rendszerre lenne szükség. Hogy pontosan mennyire, azt mondhatom el” – írta válaszában a szóvivő. Mindeközben egy pentagoni tisztviselő megerősítette a lapnak, hogy valóban már hónapok óta aggódnak amiatt, hogy az ukrán légvédelem bajba kerülhet.
Jó hír lehet az ukránoknak, hogy ebben a hónapban befejeződik az ukrán katonák kiképzése az amerikai Patriot rendszerekre. Azonban a The New York Timesnak nyilatkozó tisztviselők azt mondták, hogy a hadrendbe álló Patriotoknál jóval többre lesz szükség ahhoz, hogy elkerüljék az ukrán légvédelem összeomlását, és a Pentagon tisztviselői jelenleg is nagy erőkkel dolgoznak a szükséges eszközök beszerzésén.
Minszknek garanciákra van szüksége Moszkvától arra, hogy Oroszország „saját területeként” védelmezi meg Belaruszt abban az esetben, ha külső támadás érné − jelentette ki hétfőn Minszkben Aljakszandr Lukasenka belorusz vezető Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel folytatott találkozóján.
Lukasenka − akit a Belta belorusz állami hírügynökség idézett − elmondta, hogy az ügyet korábban már Vlagyimir Putyin orosz elnöknél is felvetette, aki egyetértett vele, és úgy nyilatkozott az ügyben, hogy e garanciákra valóban szükség van, azokat formálisan is rögzíteni kell − közölte az MTI.
A Putyinnal folytatott tárgyalásokon általánosságban úgy tűnt, hogy egy Belarusszal szembeni bármiféle agresszió esetén Oroszország a saját területeként védené meg az országot. Ilyen biztonsági garanciákra van szükségünk
− fogalmazott Lukasenka.
Belaruszban állandó jelleggel állomásoznak orosz csapatok, az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta pedig Minszk és Moszkva több közös hadgyakorlatot folytatott.
Az ország nem vesz részt közvetlenül az ukrajnai háborúban, de egy éve Moszkva rendelkezésére bocsátotta területét az első, Kijevet célzó, sikertelen támadáshoz. Lukasenka február közepén kijelentette, hogy nem lép háborúba Ukrajna ellen, csak ha Kijev megtámadja Belaruszt.
Bár Minszk mindig is tagadta, hogy Belarusz esetleg csatlakozna az orosz erők ukrajnai hadműveleteihez, a belorusz kormány többször leszögezte, hogy bármely, belorusz területet érő támadás esetén azonnal reagál.
A kijevi ikonikus Pecserszk Lavrában mostantól ukránul kell elmondani az imákat – közölte vasárnap a nemrég alakult Ukrán Ortodox Egyház (OCU) vezetője. A történelmi kolostort a közelmúltig a kanonikus ukrán ortodox egyházhoz (UOC) tartozó szerzetesek foglalták el − írja a ma.hu.
A kolostor a közelmúltban az UOC és az ukrán kormány közötti patthelyzet középpontjába került. A Kijev által támogatott egyház most azt tervezi, hogy az ortodox húsvéti ünnepek alatt a Lavrában tartanak majd imákat.
Kijev még 2022. december 2-án jegyezte be a Lavrát OCU-kolostorként, azon a napon, amikor Vlagyimir Zelenszkij elnök megtiltotta minden, Oroszországgal „kapcsolatban álló” vallási szervezet működését Ukrajnában.
Az UOC szerzetesei egészen a közelmúltig a kolostorban éltek. Március végén Kijev felmondta az ukrán hatóságok és az UOC közötti bérleti szerződést, amely lehetővé tette, hogy a szerzetesek a Lavrában éljenek. A szerzetesek nem voltak hajlandók elhagyni a kolostort, és panaszt nyújtottak be a kijevi bírósághoz a döntés ellen. Ügyük tárgyalására a tervek szerint április folyamán kerül sor.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője közölte, hogy orosz támadás érte a Zaporizzsjai területen található Orehov városát.
A lövések következtében kár keletkezett egy pékségben, áldozatokról nem érkezett jelentés – mondta Jermak.
Az egyenruhás gengszterek folytatják a környezetvédelmi és élelmiszerterrort. Folyamatosan támadják a polgári infrastruktúrát, beleértve a pékségeket. A bűnöző államot meg kell büntetni
– tette hozzá.
Egy orosz youtubert kigúnyoltak a közösségi médiában, miután megosztott egy videót, amelyen egy svéd AT4-es rakétavetővel próbál tüzelni. A jelenetben Alekszej Szmirnov úgy tűnt, hogy rosszul tartotta a fegyvert, és emiatt a földre esett. Ezt követően kijelentette, hogy a NATO-fegyver egy „darab sz*r”.
A felvételt azonban azóta összehasonlították olyan videókkal, amelyeken az amerikai katonák helyesen tartják a fegyvert – írja a Sky News.
A Kreml – reagálva azokra a vádakra, amelyek szerint Oroszország állhatott a Pentagon titkos dokumentumainak kiszivárogtatása mögött – azt mondta: „Általános tendencia, hogy mindig Moszkvát hibáztatják mindenért” – írja a The Guardian.
Ezt semmilyen módon nem tudom kommentálni. Mindketten tudjuk, van egy olyan tendencia, hogy mindig mindent Oroszországra akarnak kenni. Ez egy általános betegség
– fogalmazott újságírói kérdésre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Az amerikai tisztviselők jelenleg is azon vannak, hogy azonosítsák a titkos katonai dokumentumok kiszivárgásának felelősét/felelőseit.
Három amerikai tisztviselő pénteken azt mondta a Reutersnek, hogy valószínűleg Oroszország vagy oroszbarát szervezetek állnak a kiszivárogtatás mögött.
Az Oroszországba erőszakkal deportált és azóta Ukrajnába visszatért gyerekek azt állították, hogy megbüntették őket, amiért nem voltak hajlandóak elénekelni az orosz nemzeti himnuszt.
Daria Herasimcsuk, az ukrán elnök gyermekjogi főtanácsadója elmondta:
a gyermekek azt állították, hogy megverték őket, amikor megemlítették, hogy ukránok.
Herasimcsuk állítása szerint a gyerekeknek azt mondták, hogy szüleik elhagyták őket, és hogy senki sem várja őket Ukrajnában. A Sky News szerint tavaly február óta mintegy 19 ezer ukrán gyermeket vittek Oroszországba.
A Kreml nem mondja le hagyományos, május 9-re tervezett katonai felvonulását, a rendezvény a kitűzött időpontban lesz megtartva – írja az Unian.
A Kreml emlékeztetett, hogy tavaly az orosz hatóságok szintén megtartották a felvonulást, de „sajnos repülőgépes show nélkül”, mivel túl sokat veszítettek az ukrajnai fronton.
Az idei moszkvai felvonulást Dmitrij Peszkov sajtótitkár jelentette be, kommentálva a belgorodi és kurszki események lemondásáról szóló döntéseket.
Ez a regionális vezetők jogköre. Ők a polgárok biztonságának garantálása érdekében hozzák meg a döntéseket. Ez a fő és egyetlen prioritás
– mutatott rá Peszkov.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter előre be nem jelentett látogatást tett hétfőn Belaruszban, ahol Alekszandr Lukasenka belorusz elnökkel találkozott – értesült a Sky News.
A portál közölte, hogy Belarusz Oroszország egyik legfőbb szövetségese. Bár erői nem léptek be az Ukrajnával vívott háborúba, az orosz csapatok rendszeresen gyakorlatoznak az országban.
A BelTA hírügynökség szerint a belorusz elnök garanciákat kért arra, hogy egy esetleges támadás esetén Moszkva „saját területeként” védi meg Minszket.
Február 24-én, miután kiderült, hogy Oroszország teljes körű offenzívát indított Ukrajna ellen, a védelmi minisztériumban mindenki teljes készültségben volt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter elmondta, hogy február 24-én reggel érkezett a védelmi minisztériumba, ahol már mindenki teljes harckészültségben volt.
Amikor 24-én hajnali 5 óra körül megérkeztem, mindannyian golyóálló mellényt, sisakot viseltek, pisztolyokkal és golyószórókkal voltak felfegyverkezve. Más szóval: teljes harci felszerelésben voltak
– emlékezett vissza Reznyikov.
Ukrajna napi frissítése szerint a háború kezdete óta 179 ezer orosz katona esett el. Közölték azt is, hogy a 2022 februárja óta elesett 178 820 főből csak az elmúlt 24 órában mintegy 670-en haltak meg.
Az ukrán becslések további részleteit alább láthatja.
Oroszország megkezdte Mariupol vasútállomásának felszámolását, de Ukrajnának fogalma sincs, hogy miért – írja a Sky News.
Pjotr Andriuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója most megosztott egy videót a város vasútállomásáról, és látható, hogy az szinte teljesen eltűnt.
A megszállók megkezdték a vasútállomás és a környező magánházak lebontását. Hogy miért, azt nem tudni
– mondta Andriuscsenko.
Április 10-én, helyi idő szerint hétfőn délelőtt 10 órától négy orosz hajó teljesít harci szolgálatot a Fekete-tengeren – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán portál megjegyzi: egy nappal korábban még kilenc hajó teljesített harci szolgálatot a Fekete-tengeren.
Az ukrán fegyveres erők közösségi oldala szerint az Azovi-tengeren egy orosz hajó, a Földközi-tengeren legfeljebb hét hajó, köztük három Kalibr cirkálórakéta-hordozó van szolgálatban.
Nancy Faeser német belügyminiszter szerint megtagadhatják a beutazást Németországba az orosz sportolóktól, amennyiben ismét engedélyezik számukra, hogy nemzetközi versenyeken vegyenek részt.
Az SPD-s politikus hétfői nyilatkozatában jelezte, a tiltás a vízumszabályoknak megfelelően érvényesülne.
Azok az országok, ahol jelentős sporteseményeket szerveznek, nem tehetetlenek. A vízumkiadáson keresztül ellenőrizhető, hogy az oroszok szerepelhetnek-e. Németországban a nemzetközi versenyek rendezésekor ennek megfelelően tudunk cselekedni. Mindig világos állásponttal fogunk cselekedni
– fogalmazott a német belügyi tárca vezetője.
A tavaly februárban kitört ukrajnai háború miatt az orosz és fehérorosz sportolókat nem engedték nemzetközi viadalokon indulni, azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) március 28-i javaslata alapján a rendezők erre engedélyt adhatnak.
A feltételek között szerepel, hogy a versenyzők semleges színekben állhatnának rajthoz, nem emelhetnek szót Oroszország ukrajnai háborúja mellett, és nem állhatnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel vagy a nemzetbiztonsági szervekkel.
A NOB állásfoglalása miatt több ország már visszalépett nemzetközi sportversenyek szervezésétől.
Megható videó készült arról, hogy egy ukrán katona hazatért, és a háború kezdete óta először látta legjobb barátját – adta hírül a Visegrád 24 a Twitteren.
Dél-Korea megerősítette, hogy tudomása van több szigorúan titkos amerikai dokumentum kiszivárgásáról, amelyek részletesen ismertetik Ukrajnáról folytatott magánbeszélgetéseit.
Egy tisztviselő szerint Szöul azt tervezi, hogy megvitatja az Egyesült Államokkal az üggyel kapcsolatban „felmerült kérdéseket”.
Az amerikai hírszerzési dokumentumok a közösségi médiában jelentek meg, állítólag részleges, egy hónapos pillanatképet nyújtva az ukrajnai háborúról. Az amerikai médiának több tisztviselő is megerősítette a dokumentumok hitelességét, Ukrajna azonban azt állítja, hogy nincs bizonyíték a valódiságukra.
A Reuters hírügynökség által látott kiszivárogtatások egyike részleteket tartalmazott a vezető dél-koreai tisztviselők közötti belső megbeszélésekről. Ezek a Szöulra gyakorolt nyomásról szóltak, hogy segítsen fegyvereket szállítani Ukrajnának, és arról, hogy az ázsiai ország ezt nem teszi meg.
A dokumentumban az áll, Dél-Korea beleegyezett, hogy tüzérségi lövedékeket adjon el, ezzel segítve az Egyesült Államoknak feltölteni készleteit. Kikötötték, hogy a „végfelhasználó” az amerikai hadsereg legyen. A dél-koreai vezetés ennek ellenére attól tart, az Egyesült Államok Ukrajna támogatására használná fel a lövedékeket.
A jelentés részben a hírszerzési adatokon alapult, amelyek szerint az Egyesült Államok kémkedett Dél-Korea – egyik legfontosabb szövetségese – után.
Az orosz megszállók Bahmutban elkezdték a felperzselt föld taktikáját alkalmazni, a város helyzete nehéz, de ellenőrzés alatt áll – mondta Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka.
Az oroszok áttértek az úgynevezett „szíriai” felperzselt föld taktikára. Légicsapásokkal és tüzérségi tűzzel rombolják le az épületeket és állásokat. Bahmut védelme nem ér véget. A helyzet nehéz, de ellenőrzés alatt áll – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szirszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán katonák kimerítették a Wagner embereit, így az oroszok most arra kényszerülnek, hogy különleges erőket és légi támadó egységeket vonjanak be a Bahmutért folytatott harcba. A parancsnok hangsúlyozta, hogy a harcok mindkét oldalon hevesek.