Az ukrán légierő most azt találgatja, hogy Oroszország miért döntött az X–50-es cirkálórakéták sorozatgyártásának beindítása mellett. Ennek a rakétának a kifejlesztése még a szovjet időkre nyúlik vissza – írja az Espreso TV ukrán internetes televíziós csatorna.

Jurij Ihnat, az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnokságának szóvivője azt mondta, hogy az X–50-es cirkálórakéta nem új, azt még a Szovjetunióban fejlesztették ki. De egyelőre nem világos, hogy Oroszország miért döntött úgy, hogy növeli e rakéták gyártását.

„Talán több erőforrás áll rendelkezésre az ilyen típusú lőszerek gyártására, talán olcsóbb ez az eljárás. Reméljük, hogy a bevezetett szankciók megnehezítik az oroszok dolgát” – mondta Ihnat.

Az oroszok azt állítják, hogy az X–50-es cirkálórakéta akár 1500 kilométeres távolságból is képes célpontokat eltalálni. Az X-50-est a Tu–22M3-as bombázó repülőgépek, valamint a Tu–95MS és Tu–160-as stratégiai bombázók hordozzák.

Az ukrán vezérkar emellett felvetette, hogy Oroszország őszre halaszthatta az Ukrajna elleni masszív rakétatámadásokat. A megszállók nyáron tervezik az új rakéták tömeggyártásának beindítását, melyről az Espreso TV adott hírt.

A Pentagon figyelmeztette tagjait, hogy ne nyissanak meg bizalmas dokumentumokat nem titkosított weboldalakról, ezzel is hangsúlyozva a minősített dokumentumok kezelésének komolyságát.

A Kathleen Hicks védelmiminiszter-helyettestől származó feljegyzés célja, hogy emlékeztessen a minősített dokumentumok kezelésével kapcsolatos irányelvekre és eljárásokra, és figyelmezteti a szolgálati tagokat, hogy „ne vitassanak meg minősített információkat olyan személyekkel, akik nem jogosultak ilyen információk átvételére”.

Arra is figyelmezteti a szolgálati tagokat, hogy ne töltsenek le minősített jelzéssel ellátott dokumentumokat nem minősített honlapokról, mivel azok külföldi ellenfelekkel állhatnak kapcsolatban, vagy olyan rosszindulatú kódot tartalmazhatnak, amely kiberfenyegetést jelenthet a védelmi minisztérium információs rendszereire. 

Az emlékeztetőt egy nappal azelőtt küldték el, hogy letartóztatták a 21 éves Jack Teixeirát, a Massachusetts-i Légi Nemzeti Gárda tagját a titkos dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatban – közölte a CNN.

Elon Musk, a Twitter tulajdonosa korábban nem volt hajlandó törölni azt a posztot, amelyben Dmitrij Medvegyev kifejti, hogy senkinek nincs szüksége Ukrajnára.

Németországban és Lengyelországban blokkolták Dmitrij Medvegyev orosz biztonsági tanács elnökhelyettes Ukrajnáról szóló bejegyzésének megjelenítését a Twitteren.

Ezt a tweetet Németországban és Lengyelországban a helyi törvények alapján visszatartották

– áll a Twitter közleményében.

Az Európai Tanács felvette az orosz Wagner zsoldoscsoportot a szankciós listájára, mivel az „aktívan részt vesz az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban”. A tanács szerint a lépést az is indokolta, hogy a Wagner-csoport az ukrajnai Szoledar és Bahmut városok elleni támadások élére állt.

A Wagner-csoport mellett az Európai Tanács a RIA Fan orosz médiaszervezetet is szankciókkal sújtotta a „kormánypárti propagandában és dezinformációban” való részvétele miatt.

A szankciókkal sújtott vállalatokra vagyonbefagyasztás vonatkozik, és megtiltják, hogy az EU-tól pénzeszközöket kapjanak – írja a Sky News.

Összességében az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető cselekményekre vonatkozó uniós korlátozó intézkedések most összesen 1473 személyre és 207 szervezetre vonatkoznak

– közölte a tanács.

Egy moszkvai bíróság másodszorra is megbírságolta a Wikipédiát, mert az nem volt hajlandó eltávolítani egy orosz nyelvű cikket, amely Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójáról szól – írja a Kyiv Independent.

A bíróság 2 millió rubelre (8 000 000 forintra) bírságolta a Wikimédia Alapítványt, amely a Wikipédia tulajdonosa, amiért nem volt hajlandó eltávolítani a „Zaporizzsjai terület orosz megszállása” című szócikket.

Oroszország 2022 júniusában 5 millió rubel bírságot szabott ki a Wikimédia Alapítványra, amiért az megtagadta az Ukrajna orosz megszállásáról, a háború alatti orosz háborús bűnökről és a bucsai mészárlásról szóló cikkek eltávolítását. Moszkva „dezinformációnak” bélyegezte a cikkeket.

Kirilo Budanov, a védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője az ABC tévécsatornának adott interjúban azt mondta, hogy Ukrajnának sikereket kell felmutatnia a közelgő ellentámadás során, különben „kérdések merülnek fel” a további nyugati támogatással összefüggésben.

„Az offenzíva sikere elengedhetetlen, győzelmek nélkül előbb-utóbb kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e továbbra is támogatni Ukrajnát” – mondta.

Budanov ugyanakkor meg van győződve arról, hogy a Pentagon titkos dokumentumainak kiszivárgása nem fogja befolyásolni az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatokat.

Csütörtökön az oroszok a határ menti és a front menti településeket lőtték Harkiv, Csugujiv és Kupjan körzetekben. Különösen az utóbbiban a lövések miatt tűz ütött ki egy vállalkozásnál, három ember megsérült.

Amint arról az Ukrinform beszámolt, ezt Oleg Szinegubov, a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője jelentette be Telegram-oldalán.

A Grad légvédelmi rakétarendszerből leadott lövedékek következtében a Kupjani járásban található Kucserivka faluban megrongálódott egy polgári vállalkozás, és tűz ütött ki. Három férfi, akik 50, 51 és 23 évesek, megsérült. Mindannyian súlyos állapotban kerültek kórházba

– tájékoztatott az OVA vezetője.

Mint megjegyezték, a Kupjan körzetben megsérült egy 47 éves önkéntes is, aki Dvoricsna faluban segített a lakosság evakuálásában. Ezt követően súlyos állapotban szállították kórházba, az orvosok az életéért küzdenek.

Szerbia nem exportált és nem is fog fegyvert vagy lőszert exportálni Ukrajnába, és nincs olyan dokumentum, amely ezt előirányozná – jelentette ki Alekszandar Vucsics szerb elnök.

„Lőszert ugyan adunk el, de nem Ukrajnának és Oroszországnak – erre nagyon vigyázunk” – idézte az államfőt a Szabad Magyar Szó.

Vucsics úgy érvelt, ha Szerbia elad valamit Törökországnak, az a csatatér bármely oldalára kerülhet.

Ukrajna legmagasabb rangú katonai hírszerzési tisztviselője szerint Oroszországnak van a legtöbb haszna az amerikai kormánytitkok kiszivárogtatásából. Kirilo Budanov ukrán vezérőrnagy az ABC Newsnak adott interjújában elmondta, hogy az ilyenféle információs hadviselés egyáltalán nem számít újdonságnak.

Budanov megerősítette, hogy nem sokkal a kiszivárogtatást követően beszélt az amerikai kollégáival, és nincs jele annak, hogy az ügy ártana a két ország közötti kapcsolatnak.

A vezérőrnagy arról is beszélt, hogy az Ukrajna védekezését támogató országok, például az Egyesült Államok adófizetői eredményeket várnak, azonban neki nincs tudomása arról, hogy a nyugati szövetségesek követeléseket támasztanának velük szemben, ahogy arról sem, hogy a támogatás folytatását a harctéri sikertől tennék függővé.

Kirilo Budanov az interjúban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna visszaszerzi a Krím félszigetet, valamint azon gúnyolódott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyílt nukleáris fenyegetései ellenére csúfos kudarcot vallott a téli offenzívában.

Ukrán szabotőröket vettek őrizetbe Melitopolban – közölte Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója.

„A bűnüldöző hatóságok három férfit vettek őrizetbe. A gyanú szerint a szabotőrök felrobbantották a vasúti síneket, valamint merényletet készítettek elő a vasútállomás alkalmazottjai és az adminisztráció munkatársai ellen” – idézte a kormányzót a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

A szabotőrökre akár életfogytiglani börtönbüntetés is várhat.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette, hogy a Fekete- és Azovi-tenger biztonsága és a hajóközlekedés biztonsága érdekében a Krím félszigetet fel kell szabadítani.

A tárcavezető ezután hozzátette, biztos abban, hogy a jövőben ismét Ukrajna gyakorolja majd az ellenőrzést a Krím felett – írja az Ukrajinszka Pravda.