Ez a poszt a következő Percről percre része:
Megszólalt a Wagner volt parancsnoka, súlyos titkokról rántotta le a leplet
-
Vlagyimir Putyin váratlan munkamegbeszélést folytatott Moszkvában Kína védelmi miniszterével – jelentette az orosz állami média.
Li Csangfu látogatását a múlt héten jelentették be, de Peking azt mondta, hogy védelmi tisztviselőkkel találkozik, és nem tett említést az orosz elnökről – írja a Sky News.
Aktívan együttműködünk katonai minisztériumainkon keresztül, rendszeresen hasznos információkat cserélünk, együtt dolgozunk a katonai-technikai együttműködés terén, és közös gyakorlatokat tartunk
– mondta Putyin.
Hozzátette, hogy a gyakorlatokat a Távol-Keleten és Európában is megtartották, és a szárazföldi, a haditengerészeti és a légi erők részvételével zajlottak. A találkozóra azt követően került sor, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök a múlt hónapban Moszkvában találkozott Putyinnal.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Váratlan vendég érkezett Vlagyimir Putyinhoz.
- Videón az oroszok hirtelen harckészültségi hadgyakorlata.
- Szlovákia is csatlakozott a magyarokhoz és a lengyelekhez.
- Elképesztő anyagi kárt okozott a háború.
- Megszólalt a Wagner volt parancsnoka, súlyos titkokról rántotta le a leplet.
- Volodimir Zelenszkij: Az ukrán katonák az életükkel fizetnek a nyugati fegyverekért.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
-
Oroszország kirívó esetnek és a nemzetközi jog megsértésének tartja, hogy Csehország nála korszerűsített marokkói tankokat foglalt le, hogy Ukrajnának adja át őket – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Zaharova szerint a marokkói harckocsik Ukrajnába szállítása azt bizonyítja, hogy Prága oroszellenes politikát folytat. A szóvivő szerint az orosz külügyminisztérium a cseh hatóságok lépését idegen tulajdon elkobzásaként értékeli.
A diplomata aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Csehország „megismétli a második világháború szomorú tapasztalatát”, amikor a cseh hadiipari vállalatok „a Harmadik Birodalomnak szállítottak fegyverzeteket a Szovjetunió elleni háborúhoz”.
A Menadefense című algériai katonai szakportál január 23-án arról számolt be, hogy olyan marokkói tulajdonú, T–72B típusú harckocsikat adtak át Ukrajnának, amelyeket Csehországban az Excalibur Army vállalatnál korszerűsítettek.
A harckocsikat az észak-afrikai állam 1990–2001 között vásárolta Fehéroroszországtól. A marokkói és a cseh kormány nem kommentálta a fegyverek átadásáról szóló közlést.
-
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója arra késztette a NATO-t, hogy saját katonai képességeit a hidegháború korabeli szintre állítsa vissza, valamint hogy újragondolja az elrettentéssel összefüggő megközelítését keleti határain.
A The New York Times szerint a NATO a „megtorlással történő elrettentés” koncepciójáról a „megelőzéssel történő elrettentés” koncepciójára tér át.
Ez utóbbi a szövetséges csapatok állandó elhelyezését jelenti az Orosz Föderációval közös határ közelében.
„A cél az, hogy a NATO-erők ne csak erősebbek és ütőképesebbek legyenek, hanem láthatóbbak is legyenek Oroszország számára, ami az elrettentés kulcsfontosságú eleme” – írja a The New York Times.
-
2023 márciusának végén Oroszországnak sikerült a 2020 áprilisában – az ukrajnai teljes körű invázió kezdete előtt – rögzített mutató szintjén értékesítenie az olajat.
A CNN nyugtalanító tendenciákról ír a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) havi jelentésére hivatkozva, amelyet a szervezet április 14-én, pénteken tett közzé.
Elemzők szerint 2023 márciusában az orosz nyersolaj és kőolajtermékek exportja 2020 áprilisa óta a legmagasabb szintre emelkedett, napi 600 ezer hordóval ugrott meg. Ez nagyjából 12,7 milliárd dollárra növelte Oroszország olajexport-bevételét a múlt hónapban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
-
Ukrán drónok repülnek Moszkvába és azon túlra – ezt Kirill Budanov, a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője mondta a Radio NV-nek adott interjúban.
Részleteket nem volt hajlandó közölni a drónokat használó ukrán műveletekről – írja az Ukrinform.
-
A Legfelsőbb Főparancsnoki Törzs (SZTAVKA) ülésén – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezetésével – megvitatták az Ukrán Védelmi Erők fegyver- és lőszerellátását, különösen a saját gyártású fegyvereket. A résztvevők tájékoztatást hallgattak meg a frontvonalon kialakult műveleti helyzetről. A hadműveleti-stratégiai csapatok parancsnokai beszámoltak a harci műveletek előrehaladásáról.
Mindezek mellett az ukrán hírszerzés tájékoztatott a közeljövőben várható orosz akciókról. A SZTAVKA tagjai az Ukrán Védelmi Erők fegyver- és lőszerellátását is számba vették, különös tekintettel a saját gyártású fegyverekre és lőszerekre – számolt be az Unian.
-
Nem vesz részt Lynne Tracy, az Egyesült Államok oroszországi nagykövete az orosz parlamenti alsóház külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának keddi ülésén – közölte a moszkvai amerikai nagykövetség hétfőn a RIA Novosztyi hírügynökséggel.
A diplomatát azért hívták meg a bizottsági ülésre, hogy magyarázatot adjon az amerikai biolaboratóriumok ukrajnai tevékenységéről.
A nagykövetség sajtószolgálata azt írta: az amerikai fél korábban közölte, hogy elkötelezett a biológiai és toxinfegyverekről szóló egyezményben foglaltak betartása mellett, és visszautasította az ilyen típusú fegyverek előállításával kapcsolatos vádakat is. A diplomáciai misszió szerint az Oroszországgal folytatott konzultációs folyamat ebben a kérdésben lezárult, nincs mit hozzáfűzni.
Lynne Tracy hétfőn a Twitteren közölte, hogy a moszkvai lefortovói börtönben meglátogatta Evan Gerskovicsot, a The Wall Street Journal kémkedés vádjával őrizetbe vett újságíróját.
A misszióvezető rámutatott: ez volt az első alkalom, hogy amerikai diplomaták bejutottak a gyanúsítotthoz több mint két héttel ezelőtti „jogtalan őrizetbe vétele” óta. Tracy ismételten Gerskovics azonnali szabadon bocsátását sürgette.
Evan Gerskovicsot március 29-én vették őrizetbe Jekatyerinburgban. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az újságíró az amerikai hatóságok megbízásából államtitkokat gyűjtött egy orosz hadiipari vállalatról.
Az orosz külügyminisztérium korábban közölte, hogy az újságíró esetleges kicserélésének kérdését csak bírósági döntés után lehet fontolóra venni – számolt be az MTI.
-
Már több mint 330 ezer dollárnyi (mintegy 111 millió forint) parkolási bírságot halmozott fel egy orosz teherszállító repülőgép, amely egy kanadai repülőtéren rekedt, miután az ország lezárta légterét az orosz tulajdonban lévő gépek előtt – számolt be a The Wall Street Journal.
Az Antonov An-124-es teherszállító repülőgép tavaly február 27-én szállt le a torontói Pearson repülőtéren, három nappal az ukrajnai háború kezdete után. Kanada azonban lezárta légterét az orosz tulajdonú gépek előtt, mielőtt újra felszállhatott volna, és most a gép a repülőtéren parkol.
Azonban mivel a gép hatalmas parkolási bírságot halmozott fel, a repülőtér távozásra kötelezi a repülőgépet.
-
„Minden alkalommal, amikor kétségek merülnek fel az Ukrajnának küldött fegyverek típusával, a hatótávolsággal vagy más jellemzőkkel kapcsolatban – az azt jelenti, hogy az ukrán katonák az életüket adják azért, hogy nekünk ez az idő megadasson. Ez az idő, amelyet arra fordítunk, hogy meggyőzzük szövetségeseinket a szükséges fegyverek szállításáról” – mondta videóüzenetében Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök köszönetet mondott a Bahmutnál harcoló ukrán katonáknak, valamint a luhanszki régióban állomásozó gépesített dandárnak. Zelenszkij külön kiemelte az Állami Sürgősségi Szolgálat munkatársait, akik embereket emeltek ki a romok alól a donyecki Szlovjanszkban.
Megjegyezte, hogy a halálos fenyegetést jelentő ágyúzás ellenére a mentőszolgálat munkatársai éjjel-nappal azon dolgoztak, hogy kimentsék az ukránokat a romok alól.
-
A hétfői tájékoztatás szerint a behozatali tilalom a gabonán kívül több más, Ukrajnából származó termékre is vonatkozik majd, köztük a cukorra, a vetőmagokra, a szárított takarmányra, a komlóra, a lenre, a kenderre, a zöldségekre és gyümölcsökre, illetve a belőlük készült termékekre, valamint a borra, az etil-alkoholra és a mézre is.
A szlovák agrártárca vezetője még pénteki sajtótájékoztatóján jelentette be Pozsonynak az ukrán gabonával kapcsolatos első korlátozó döntését, amely szerint egészségkárosító növényvédőszer-tartalma miatt betiltották az ukrán gabona, valamint liszt feldolgozását és felhasználását az országban.
A TASR közszolgálati hírügynökség jelentése szerint a szlovák agrártárca az ukrán gabona behozatalával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az veszélyezteti, sőt ellehetetlenítheti a szlovákiai termelők helyzetét.
Ezzel összefüggésben jelezték: a szaktárca már minden – a behozatal szabályozását célzó – törvény adta lehetőségét kihasználta, s további lépések megtételéhez kormányszintű döntésre volt szükség.
-
Április 17-én 18 órától kezdődően az orosz csapatok kétszer is tüzet nyitottak Szumi határára. Az Ukrinform szerint erről a műveleti parancsnokság számolt be a Telegramban.
13:42 és 13:55 között 9 támadást jegyeztek fel, valószínűleg ágyútüzérségből, Katerinyivka falu térségében. Ezenkívül 16:05 és 16:50 között 27 támadást regisztráltak, állítólag ágyútüzérségből, a Jaszna Poljana területén.
Civil áldozatokról egyelőre nem tudni.
-
„Megkezdődött a belorusz és orosz régiók közötti kétoldalú együttműködés új programjának kidolgozása. A dokumentum koncepcióját a Gazdasági Minisztérium Gazdasági Kutatóintézetének nemzetközi technikai segítségnyújtási osztálya dolgozta ki az Orosz Föderáció Külügyminisztériumával közösen” – számolt be a belorusz gazdasági minisztérium sajtószolgálata.
Megjegyzi, hogy a régiók közötti együttműködés új formájának ötlete a „határokon átnyúló együttműködés” eszközével széles körű támogatást kapott.
Dmitrij Volvacs, Oroszország gazdaságfejlesztési miniszterhelyettese és Alesa Abramenko belarusz gazdasági miniszterhelyettes megállapodást kötött egy kísérleti program közös kidolgozásáról és megvalósításáról.
A tervek szerint mindkét országból egyenként hat régió vesz majd részt benne
– idézi a közleményt a TASZSZ.
-
Az ukrán ejtőernyősök állítólag lelőttek egy orosz Szu–25-ös csatarepülőgépet Cservonopopivka közelében, közölte az ukrán hadsereg szóvivője – írja a The Telegraph.
A Liman és Kupjanszk között fekvő területet az ukrán erők hat hónappal ezelőtt foglalták vissza. Szerhij Cserevatyi, az ukrán keleti katonai parancsnokság szóvivője a CNN-nek elmondta, hogy mostanában három-négyszáz támadás éri naponta ezt a régiót.
-
„Az Európai Unió határozottan elítéli a moszkvai bíróság döntését, mely szerint Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikust, aktivistát és a Kreml szókimondó bírálóját politikai indíttatású vádak alapján 25 év börtönbüntetésre ítélte” – írja az Európai Unió közleményében az eeas.europa.eu oldalon.
„A tárgyalás nem felelt meg a pártatlan és független bíróságok által folytatott tisztességes és nyilvános tárgyalások nemzetközi normáinak. A bíróságon tett utolsó nyilatkozatában Vlagyimir Kara-Murza azt mondta, hogy a per az 1930-as évek koncepciós pereihez hasonlított” – teszik hozzá.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon mindazokat, akiket politikai indíttatású vádakkal bebörtönöztek” – áll a közleményben.
-
Mostanáig nem találták jelét annak, hogy Kína fegyverszállítással segítené Oroszországot a háborúban – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője.
Emlékeztetett arra is: amikor az iráni gyártmányú drónok megjelentek tavaly Oroszországban, rögtön jelezték a nyilvánosság előtt, és megtették a szükséges lépéseket, hogy megnehezítsék az eszközök gyártását, szállítását.
Most nem látunk kínai fegyvereket a fronton. Amint ez megváltozik, értesítjük a társadalmat és a világot. De Kína világpolitikai kihívásai miatt nem látjuk, miért lenne érdekük fegyvereket szállítani az Orosz Föderációnak
– mondta Danyilov, visszautalva azokra az amerikai jelentésekre, amelyek szerint Kína fegyverekkel segítheti Oroszországot.
-
Kazahsztán és Örményország valószínűleg segít Oroszországnak kijátszani az uniós szankciókat – írja a Der Spiegel. Ezek az országok jelentősen megnövelték a Németországból származó áruimportjukat, és jelentősen növelték az Oroszországba irányuló beszállításaikat.
Örményország például az elmúlt két évben megnégyszerezte az Oroszországba irányuló exportját, mintegy 2,5 milliárd dollárra. A lap beszámolója szerint a beszállítások között nemcsak a hagyományos gyümölcsök, diófélék és konyak szerepeltek, hanem high tech áruk, köztük számítógépek és elektronikai berendezések is.
A Der Spiegel szerint hasonló folyamatok figyelhetők meg Kazahsztánnal. A kereskedelmi forgalomban bekövetkezett változások olyan nagymértékűek, hogy az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) elemzői egy újonnan létrehozott eurázsiai kerülőútra is felhívták a figyelmet.
-
A 42 éves Alzamat Uldarov a Wagner-csoport egyik zsoldosegységének parancsnoka volt.
A férfi a Vlagyimir Osecskin, a Gulagu.net orosz emberi jogi szervezet alapítójával folytatott beszélgetésben arról beszélt, hogy ő és más zsoldosok milyen szörnyű bűnöket követtek el Ukrajnában a Wagner PMC vezetőjének, Jevgenyij Prigozsinnak a parancsára – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az egyik legvéresebb esemény, amelyet említett, az volt, amikor egy hónappal ezelőtt a Donyecki területen fekvő Bahmutban az egyik emeletes ház pincéjében meggyilkoltak 400 ukrán állampolgárt – köztük gyerekeket.
Gyerekeket öltem. Parancsot adtak nekem, és én öltem. Mit kellett volna tennem?
– idézte fel a történteket Alzamat Uldarov.
„Csoportosan mentünk be, és senkit sem engedtünk ki. Körülbelül 40 gyerek volt, összesen 300-400 ember. Nem volt más választásom, nem tehettem mást. Az volt a parancs, hogy mindenkit el kell pusztítani” – mondta a videóban a volt zsoldos katona.
-
Februárban Németország biztosította a legtöbb, 25 125 ideiglenes védelmi státuszt az ukrajnai menekülteknek az Európai Unió tagállamai közül – tudatta hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekülők februárban is nagy, de továbbra is csökkenő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Az év második hónapjában a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt biztosító Németországot Lengyelország (24 905), Csehország (9775) és Románia (7920) követte.
Az év első hónapjához képest februárban az EU-tagállamok közül 26-ban csökkent a menekülteknek átmeneti védelmet nyújtó határozatok száma. Az ukrajnai háború kezdete óta a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt Németország (1 000 530) és Lengyelország (989 080) biztosította.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva februárban az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Cipruson (1,1), valamint Csehországban (0,9) volt a legnagyobb – közölte az MTI.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelemi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben 1240, novemberben 1040, decemberben 410, januárban 725, februárban pedig 685 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
-
Az Enerhoatom ukrán nukleáris energiaügynökség előzetesen 32 milliárd hrivnyára becsülte az orosz agresszió által okozott károkat.
Ez a zaporizzsjai atomerőmű és az állami vállalat más különálló részlegeinek ingatlanjaira és infrastruktúrájára vonatkozik, amelyeket az inváziós erők megrongáltak vagy megsemmisítettek tavaly február óta.
-
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megmagyarázta Putyin szavait a haditengerészet erőinek különböző irányú felhasználásának lehetőségéről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban tárgyalt Szergej Sojgu védelmi miniszterrel.
A megbeszélésen pedig az Orosz Föderáció haditengerészetének különböző irányokban történő felhasználásának lehetőségéről is szó esett.
Ez Peszkov szerint az ország határai közelében történő zavaros helyzetnek köszönhető.
Környezetünk sok területen nagyon viharos, tele van konfliktushelyzetekkel, regionális konfliktusokkal. Mindannyian jól ismerjük ezeknek a regionális konfliktusoknak a földrajzát. Pontosan erről volt szó
– magyarázta Putyin szavait a Kreml szóvivője.
Elmondta, hogy Putyin vasárnap és hétfőn találkozott Sojguval, ahol többek között megjegyezte: a flotta erői az egyes elemeiben „természetesen bármilyen irányú konfliktusban bevethetők”, és arra kérte a minisztert, hogy ezt tartsa szem előtt – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
-
Tíz év börtönre ítéltek egy orosz katonát, mert részegen véletlenül lelőtte bajtársát Ukrajnában – írja a Sky News.
A katona ártatlannak vallotta magát, és azt állította, hogy ukrán szabotőrök vagy más orosz katonák követhették el a gyilkosságot.
A krími katonai bíróság azonban bűnösnek találta.
-
Az ENSZ emberi jogi vezetője felszólította Moszkvát, hogy engedje szabadon a Kreml kritikusát, akit többek között hazaárulás vádjával 25 év börtönbüntetésre ítéltek.
Senkit sem szabad megfosztani szabadságától azért, mert emberi jogait gyakorolja, ezért felszólítom az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon
– írta Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményében.
Hozzátette, hogy az ítélet „újabb csapás a jogállamiságra és a civil térre az Orosz Föderációban” – közölte az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
A német külügyminisztérium szintén elítélte Vlagyimir Kara-Murza elítélését.
-
Az amerikai állampolgár Sarah Beals, aki a haditengerészetnél szolgált, a Donbass Devushka orosz propaganda Telegram-csatornát kezeli. Telegram-, Twitter-, YouTube- és Spotify-fiókjait dezinformáció terjesztésében és titkos Pentagon-dokumentumok kiszivárogtatása miatt függesztették fel.
A 37 éves Beals a The Wall Street Journal szerint 2022 novemberéig repüléstechnikai technikusként szolgált. Azon a csatornán, ahol ő az adminisztrátor, legalább négy dokumentum jelent meg a kiszivárgott dokumentumok közül.
Ennek a Telegram-csatornának világszerte még 14 adminisztrátora van.
-
Ukrajna mától, április 17-től megkezdte a villamos energia exportját Szlovákiába.
Mától kezdődött a villamos energia exportja Szlovákiába, valamint folytatódik a Lengyelországba és Moldovába irányuló export – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Megjegyezték, hogy április 17-én a villamosenergia-termelés elegendőnek bizonyul a fogyasztók igényeinek fedezésére, és elegendő tartalék marad az energiarendszerben.
-
Szlovákia ideiglenesen felfüggeszti a gabona és más kiválasztott termékek Ukrajnából történő behozatalát – közölte a kormány sajtóhivatala.
A kérdéssel kapcsolatban még a hétfői nap során ülésezik a kormányfő által összehívott tárcaközi munkacsoport – írja a napunk.sk.
Lengyelországot követően Magyarország kormánya is bejelentette, hogy átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását.
Emiatt Mykola Solszkij ukrán agrár- és élelmezésügyi miniszter online megbeszélést folytatott Nagy István magyar agrárminiszterrel április 16-án.
-
Az egyik kiszivárgott pentagoni dokumentum szerint az orosz álhíreket terjesztő közösségi médiás fiókok üzemeltetői azzal dicsekedtek, hogy az oldalaknak csak kevesebb mint 1 százalékát tudják kiszűrni a közösségi médiás oldalak (Twitter, Telegram, TikTok, YouTube stb.).
A The Washington Post szerint a kérdéses irat egyike azoknak, amelyek a Discord online szerverein terjedtek. A dokumentum még 2022-ben keletkezett, és arról szólt, hogy mennyire sikerül megakadályozni az orosz dezinformációs műveleteket.
Az amerikai lap több szakértőt is megkérdezett arról, hogy mennyire lehet hiteles a kevesebb mint 1 százalékos adat. Többségük úgy vélte, hogy ez valószínűleg ugyan túlzás, de nagyságrendileg elképzelhető, hogy megállja a helyét a becslés (tehát hogy a kevesebb mint 1 százalék helyett – mondjuk – 10 százalékot sikerül lekapcsolni a fiókokból, ami még mindig 90 százalékos sikerességi rátát jelent az oroszok szemében).
-
Az ukrán ombudsmani hivatal több tucat videót kapott, amelyeken állítólagosan elfogott ukrán katonák kivégzése látható – számolt be a NEXTA.
A hadifoglyok kivégzése háborús bűnnek számít. Az ENSZ március végén az oroszokat és ukránokat egyaránt megvádolta ilyen jellegű bűncselekmények elkövetésével. A szervezet tisztviselője szerint legalább huszonöt orosz, illetve tizenöt ukrán hadifoglyot végeztek ki önkényesen a háborúban.
-
Szlovákia átadta mind a 13 MiG–29-es vadászrepülőgépet, amelyet Ukrajnának ígért – jelentette a szlovák védelmi minisztérium.
Az ország márciusban Lengyelországgal együtt ígérte meg a gépeket, hogy segítse Ukrajnát az orosz invázió elleni harcban, és az első négy gépet a múlt hónapban át is adta. A lépés azután történt, hogy Németország jóváhagyta Lengyelország kérését öt szovjet tervezésű vadászrepülőgép Ukrajnának történő átadására.
Az engedélyre azért volt szükség, mert a szovjet tervezésű MiG–29-es repülőgépek, amelyek a kommunista Kelet-Németország katonai flottájának részét képezték, korábban Németország tulajdonában voltak – írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij elnök hónapok óta lobbizik a nyugati támogatóknál, hogy vadászgépeket, légvédelmi rendszereket és egyéb felszereléseket és lőszert biztosítsanak, miközben ukrán tisztviselők az orosz erők elleni várható tavaszi ellentámadás előkészületeiről beszéltek.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélést folytatott Szergej Sojgu védelmi miniszterrel – számolt be a TASZSZ.
Az orosz állami hírügynökség szerint a megbeszélésen elsősorban a csendes-óceáni orosz flottáról esett szó. Putyin hétfőn már találkozott a kínai védelmi miniszterrel is.
-
A kelet-ukrajnai Szlovjanszk városát még pénteken lőtték az oroszok: legalább 8 darab, eredetileg légvédelmi célokra használt SZ–300-as légvédelmi rakéta csapódott be a városba. A támadásban egy ötemeletes lakóépület is összedőlt, amelynél csak hétfő reggelre végeztek a mentési munkálatokkal.
Minderről Pavlo Kirilenko, a donyecki közigazgatás vezetője számolt be. Elmondása szerint 15 embert sikerült kihúzniuk a romok alól, köztük van egy 14 éves lány is, aki túlélte a támadást. A halottak közt egy kétéves kisfiút is találtak.