A Fekete-tengeren lévő ellenséges rakétavetők száma háromra csökkent az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészeti Parancsnokságának sajtóközpontja szerint – írja az Unian.
Április 19-én reggel óta már kilenc orosz hajó van készültségben a Fekete-tengeren, köztük három Kalibr cirkálórakétákkal felszerelve.
Az Azovi-tengeren még mindig egy orosz hajó van, a Földközi-tengeren pedig akár nyolc ellenséges hajó is készültségben lehet, amelyek közül négy hordoz Kalibr cirkálórakétákat – áll a jelentésben.
Az Unian április 18-án számolt be róla, hogy az oroszok négyre növelték a Fekete-tengeren lévő rakétavetők számát.
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Mutatjuk, melyek voltak a nap legfontosabb történései:
Tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indítjuk percről percre frissülő hírfolyamunkat.
Tartós béke Ukrajnában csak az orosz csapatok kivonásával, az általuk okozott károk megtérítésével és a háborús bűnösök megbüntetésével érhető el – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter szerdán Zágrábban, Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A két tárcavezető Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök javaslatára is reagált, amely szerint a semleges államoknak egy közvetítő csoportot kellene létrehozniuk a béke megteremtése érdekében Ukrajnában.
A lengyel külügyminiszter azt mondta: minden kezdeményezést az alapján kell megítélni, hogy az tartós békéhez vezet-e.
Az áldozatoknak igazságot kell szolgáltatni, különben a béke soha nem lesz teljes
– tette hozzá.
Grlic Radman szerint minden kezdeményezés üdvözlendő, de úgy vélte, jelenleg nincs szükség közvetítőkre, ellenben Oroszországnak ki kell vonnia hadseregét Ukrajnából, abból az országból, amelyet megtámadtak, és amely megvédi „szabadságát, területi integritását, szuverenitását és függetlenségét”.
A két miniszter méltatta a két ország kapcsolatát, mondván, nincsenek nyitott kérdések, és számos területen jó az együttműködés, ezek közül is a védelmi területet emelték ki.
Horvátország részvétele a NATO előretolt jelenlétében, Lengyelországban a két nép barátságának és szolidaritásának megerősítése – fogalmazott Grlic Radman.
A találkozón a Három Tenger Kezdeményezésről is szó esett, amelyet a két ország „előrelátóan” indított el, és amely az orosz agresszió által vált fontossá, mert célja a kontinens energiafüggetlenségének erősítése.
Az EU nyugat-balkáni bővítésével és a térség stabilitásával kapcsolatban hangsúlyozták: Zágrábnak és Varsónak az a feladata, hogy „bátorítsa ezen régió országait az európai integráció útján, hogy ne kerüljön sor egy harmadik, külső szereplő jelentős befolyására”.
Az orosz erők ellen harcoló, fronton szolgáló ukrán katonák 100 ezer hrivnya (932 ezer forint) összegű ellátmányt kapnak havonta – közölte szerdán az ukrán hadvezetés azzal a szándékkal, hogy véget vessen a pénzügyi ellátmány és az egyéb juttatások körül kialakult találgatásoknak.
Egy katona, aki az országot szolgálja, és agresszortól védve saját életét és egészségét kockáztatja, rendkívül nehéz körülmények között teljesítve feladatát, annak nagyon motiváltnak kell lennie
– áll az ukrán vezérkar közleményében.
A 100 ezer hrivnya ellátmány „azoknak a védőknek van fenntartva, akik közvetlenül a fronton szolgálnak”. Azok a katonák, akik a harci övezetben feladatokat látnak el, de közvetlenül nem vesznek részt a harci cselekményekben, illetve azok, akik a légvédelmi erőknél szolgálnak, 30 ezer hrivnyát (280 ezer forint) kapnak. A hátországban szolgálók nem kapnak frontpótlékot. A tájékoztatás szerint az alapellátmány összegét február elejétől mintegy 20 ezer hrivnyára (186 ezer forint) emelték.
Az ukrán vezérkar szerint az ukrán katonákat tisztességesen megfizetik, így „nem keletkezik bérfeszültség a többi ukrán állampolgárhoz képest, és így teljesül az életüket és egészségüket kockáztató katonák megbecsülése is”. Az orosz katonák alapellátmánya hivatalos adatok szerint 37 ezer rubel (156 ezer forint), amelyhez 158 ezer rubel (667 ezer forint) frontpótlék is járul.
Négy ukrán harci repülőgép lelövéséről és három újabb bahmuti háztömb elfoglalásáról számolt be a szerdai hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint két MiG–29-est és egy Szu–25-öst az orosz légierő, egy további Szu–25-öst pedig a légvédelem lőtt le. Mint mondta, három gépet a donyecki régióban, egyet pedig Harkiv megye légterében semmisítettek meg.
Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők ezzel a háború kezdete óta 411 gépet veszítettek.
A moszkvai védelmi tárca tájékoztatása értelmében a Wagner-zsoldoscsoport rohamosztagosai újabb három háztömböt foglaltak el az ostromlott Bahmut város északnyugati, központi és délnyugati részén, az orosz légierő és a tüzérség támogatása mellett. A települést eközben északról és délről légideszant-alakulatok blokkolták.
Konasenkov tábornok az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt napon elszenvedett embervesztéségét mintegy 725 főben nevezte meg, közülük akár 380 lehet azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck térségében vívott harcokban estek el. Állítása szerint az orosz hadsereg emellett megsemmisített többek között egy ukrán vezetési- és megfigyelőpontot, három lőszer- és egy üzemanyagraktárt, egy pontonhidat a Sziverszkij Donyec folyón, valamint két harckocsit. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.
Az oroszországi Tula megye Scsonkinói járásában egy erdősávban ismeretlen eredetű, lezuhant drónra bukkantak. Ebben a régióban ez volt a harmadik drónincidens a háború kitörése óta; március 26-án egy rádióelektronikai eszközökkel földre kényszerített Tu–141-es darabjai három embert sebesítettek meg.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium belső biztonsági szolgálata a TASZSZ hírügynökség szerdai jelentése szerint nagyszabású vizsgálatot indított Moszkva központi körzetének rendőrparancsnokságán, mert „ukrán állampolgárok kérésére orosz rendfenntartók adatai szivárogtak ki”. A jelentés szerint az adatokat anyagi ellenszolgáltatás fejében szerezték meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt a megszállt ukrajnai területeken tett látogatásairól.
Az orosz elnök részt vett egy katonai parancsnoki értekezleten a Herszon régióban, és meglátogatta a luhanszki nemzeti gárdát. Látogatásairól az első jelentések a Kremlből és az orosz állami médiából érkeztek.
A megerősítést azonban Putyin egy mai kormányülésen adta meg, amikor azt mondta, hogy „szó szerint egy nappal ezelőtt” meglátogatta a területeket.
Az elnök elmondta: útjának célja az volt, hogy találkozzon a csapatokkal, akiket, mint mondta,
nem akar hosszú időre és nagy távolságra terelni az általuk irányított egységektől.
A Pentagon új, 325 millió dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának.
A csomag többek között
Olekszij Danilov meg van győződve arról, hogy nem Putyin, hanem az egyik hasonmása látogatta meg a megszállt területeket Herszon és Luhanszk megyében.
Nem Putyin volt ott. Ahhoz, hogy az igazi Putyinnal beszélhessünk, legalább 10-14 napot kell karanténban töltenünk. Ott nem volt Putyin. Csak egy közönséges dublőre volt, amiből neki több is van
– mondta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője.
Danilov szerint Putyin egy „rémült ember”, és egyszerűen lehetetlen, hogy így jöjjön. Felidézte, hogy a külföldi vendégeket az orosz elnöktől nagy távolságban lévő asztalnál ültetik le, és Putyin útjainak előkészítése 2-3 héttel korábban kezdődik, és „ott már régóta nincsenek rögtönzött események”.
Rendőrök hatoltak be a kijevi barlangkolostor, a Pecserszka Lavra területére, és akadályozzák a belépést annak helyiségeibe − közölte az Ortodox Újságírók Szövetsége a Telegram-csatornáján.
Az ortodox újságíró-szövetség szerint a kijevi Pecserszk kerület bírósága engedélyezte a rendőrségnek a kolostor több létesítményébe történő bejutást − írta meg az MTI.
A történelmi Kijevi Rusz egyik legősibb és a modern Ukrajna területén található legrégibb kolostora körül március végén éleződött ki a helyzet.
A kijevi kulturális minisztérium ugyanis felmondta − a Moszkva által kánoninak tartott − Ukrán Ortodox Egyházhoz (UPC) tartozó szerzetesekkel a bérleti szerződést, és felszólította őket, hogy március 29-éig hagyják el a kolostort. Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter kijelentette, hogy a szerzetesek akkor maradhatnak a barlangkolostorban, ha átlépnek a konstantinápolyi pátriárka által elismert Ukrajna Ortodox Egyházába (PCU).
A szerzetesek elutasították az épületegyüttes elhagyását, sőt, a következő napon istentiszteletet tartottak orosz nyelven. Március 30-án akarta ugyanis megkezdeni munkáját a barlangkolostor tulajdonában lévő ingatlanok átvételével és átadásával foglalkozó bizottság, de az UPC hívei nem engedték be a testület tagjait a Lavra területére.
Peking alaptalan vádaskodásnak tartja, hogy drónokat exportálna az ukrajnai háború bármely hadviselő felének, de a hatóságok figyelik, mely országokba irányul a drónexport – közölte szerdán a kínai kereskedelmi minisztérium.
Az ilyen vádat tartalmazó jelentések célja a kínai vállalatok befeketítése
– olvasható a dokumentumban.
Washington különösen a világ legnagyobb dróngyártójának, a DJI-nak a termékeit látja veszélyesnek, mert quadkoptereik jellemzően jelen vannak a frontvonalak mentén. A cég, amelyet bevontak az amerikai exportellenőrzésbe, már korábban közölte, hogy felfüggesztette szállításait Oroszországba és Ukrajnába is.
Az MTI beszámolója szerint az ukrajnai konfliktus kezdete óta csaknem 70 kínai vállalat 26 különböző típusú drónt értékesített Oroszországba. A második legnagyobb szállító az Autel nevű kínai dróngyártó volt, amelynek van leányvállalata az Egyesült Államokban, Németországban és Olaszországban is.
A közelmúltban – elsősorban amerikai részről – gyakran hangoztatták, hogy különböző kínai drónokat is felhasználnak az orosz erők Ukrajnában. Ugyanakkor amerikai szakértők megerősítették, hogy ugyanaz a drónmodell például, amelyet ingatlanok felmérésére használnak, bevethetők Ukrajnában is, felderítési célokra.
Vlagyimir Putyin szerint nem zökkenőmentes a tavaly Oroszország által Ukrajnához csatolt régiókba történő áruszállítás, és utasította a kormányt, hogy oldja meg a problémát – írja a Sky News.
Mint megírtuk, az orosz elnök nemrég Luhanszk és Herszon megyébe utazott, ahol katonai eligazításon vett részt. Az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb jelentése szerint Putyin látogatásának célja valószínűleg az volt, hogy „potenciális bűnbakokat jelöljön ki” a tervezett ellentámadás előtt.
Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes szerint az ellentámadást nem szabad aktív támadó akciókra és konkrét időpontokra szűkíteni. Szerinte ez egy „intézkedéscsomag”, és keleten már folynak az ellentámadási akciók.
Helytelen lenne beszűkítve beszélni az ellentámadásról. Ez a fegyveres erők által végrehajtott akciók és intézkedések hatalmas halmaza. Mindenekelőtt arról van szó, hogy felkészítjük az embereket egy sor akcióra – mind védekező, mind támadó jellegűekre. De összességében, ha a stratégiai célunkról beszélünk, ezeket ellentámadási intézkedéseknek nevezhetjük
– magyarázta.
Maljar hangsúlyozta: a döntések nagyon rövid idő alatt születnek meg, nem egy-két hónap alatt. A tervet végül úgy választják ki, hogy az ellenség ne tudjon reagálni.
Meg kell érteniük, hogy a fegyveres erők nem egy bizonyos irányba készülnek az ellentámadásra, hanem mindennap a területeink teljes felszabadítására készülnek
– tette hozzá.
A védelmiminiszter-helyettes megjegyezte, hogy az ellentámadás egyik elemének tekinthető az aktív támadó hadművelet Bahmutban, Marjinka Avgyijivka és Liman területén: „Az Ukrán Fegyveres Erők folyamatosan különböző védelmi és támadó akciókat készítenek elő. Keleten már zajlanak ellentámadási akciók”.
Ukrajna árukereskedelme 7 százalékkal, 25,8 milliárd dollárra esett vissza az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest – közölte az ukrán vámszolgálat szerdán.
A hivatal közleménye szerint a március végével záródott három hónapban Ukrajna kivitele 10,3 milliárd dollárt, behozatala pedig 15,5 milliárd dollárt tett ki. Ukrajna exportbevételéhez a legnagyobb mértékben az élelmiszeripari termékek, továbbá a fémipari termékek, gépek és berendezések járultak hozzá.
A legfontosabb importcikkek a gépek, berendezések, üzemanyagok és vegyszerek voltak. Ukrajna külkereskedelme tavaly 29,6 százalékkal, 99,7 milliárd dollárra esett – írta az MTI.
Nincs alternatívája Ukrajna támogatásának, a segítség elmaradása Oroszország győzelmét jelentené – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral szerdán Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A cseh elnök a NATO brüsszeli székházában tartott sajtóértekezleten kijelentette: Ukrajna támogatása kötelesség. Szavai szerint a segítségnyújtásnak következetesnek kell lennie, és figyelembe kell vennie azokat a kockázatokat, amelyekkel a támogatás elmaradása járhatna.
Jens Stoltenberg azt mondta: alapvető fontosságú a gazdasági, pénzügyi és politikai támogatás fenntartása Ukrajna számára.
Ukrajna támogatása morális kérdés. Amikor egy európai országot megtámad egy másik állam, akkor morális kötelesség támogatni a megtámadott országot, amellett, hogy a segítség saját biztonsági érdekünk is
– fogalmazott a NATO-főtitkár az MTI szerint.
Az Európai Bizottság teljes mértékben tudatában van az ukrán mezőgazdasági termékek megnövekedett behozatalával kapcsolatos aggodalmaknak, ugyanakkor az egyoldalú megoldások helyett közös európai megközelítésre van szükség a probléma megoldására – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.
Öt uniós tagország – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia – vezetője szerdán juttatott el közös levelet az Európai Bizottság elnökének azt kérve, hogy a brüsszeli testület intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak kárt okozó ukrán gabona ügyében.
Ursula von der Leyen válaszlevelében hangsúlyozta: a közös európai megközelítés helyett alkalmazott egyoldalú intézkedések csak Ukrajna ellenfeleinek kedveznek, továbbá csorbíthatják az EU Ukrajna iránti megingathatatlan támogatását.
Kijelentette: az unió foglalkozik az érintett országokban tapasztalható ukrán import váratlan megugrásának „konkrét, de nem szándékos” következményeivel. Az Európai Bizottság korábban 36,3 millió eurós gyors pénzügyi támogatási csomagot biztosított a leginkább érintett gazdálkodók számára, most pedig egy második, 100 millió euró értékű, az érintett gazdálkodók számára nyújtani tervezett pénzügyi támogatási csomag bemutatására készül.
Megerősítette az ukrán védelmi miniszter szerdán, hogy országa megkapta az első Patriot légvédelmi rendszereket. Olekszij Reznyikov kijelentette, hogy ezáltal biztonságosabbá vált az ukrán légtér.
A légvédelmi egységeink olyan gyorsan elsajátították a kezelésüket, ahogy csak tudták. A partnereink betartották a szavukat
– írta a miniszter Twitteren. Üzenetében köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, Németországnak és Hollandiának.
A miniszter azt is közölte, hogy francia AMX–10 könnyű harckocsik is érkeztek Ukrajnába.
Washington december közepén, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyesült államokbeli látogatásán vállalta, hogy Patriot föld-levegő légvédelmi rendszereket küld Kijevnek, miközben Oroszország az ukrán energetikai hálózatokat támadta.
Hollandia január 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államokkal és Németországgal közös szállítás keretében két Patriot rakétaindítót és a hozzájuk tartozó elfogó rakétákat szállít Ukrajnának.
Berlin január 5-én vállalta egy Patriot rakétarendszer szállítását.
A Patriot rakétarendszert először az Egyesült Államokban állították hadrendbe az 1980-as években.
Az oroszországi Kurszk régióban található Tetkino településen éjszaka drónokkal támadtak meg egy cukorgyárat – jelentette a Mash orosz hírcsatorna.
Mint írták, a drónok – amelyeket állítólag Ukrajnából indítottak – legalább tíz támadást hajtottak végre a vállalkozás területén, amelyek közül kilenc robbanással járt.
Oroszország a legtöbb csapatát Bahmutban összpontosítja, és a város teljes ellenőrzésére törekszik – jelentette Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka.
A védelmi erők dinamikus harcokban tartják vissza az ellenség támadását, jelentős veszteségeket okozva nekik
– tette hozzá.
A Microsoft Corporation nem szándékozik felszámolni oroszországi leányvállalatát – derül ki a Microsoft oroszországi irodájának 2022-es jelentéséből, amelyet a TASZSZ szemlézett.
A Microsoftnak 2004 óta van oroszországi kitelepülése. A Microsoft 2022 márciusában megkezdte oroszországi tevékenységének redukálását. Az oroszországi irodából 2022-ben két alkalmazott kivételével mindenkit elbocsátottak, és felmondták a hosszú távú bérleti szerződéseket. Összehasonlításképpen: 2021 végén a létszám 376 fő volt.
„Ugyanakkor a Microsoft Rus LLC felszámolására vonatkozó döntést a jelen pénzügyi kimutatások jóváhagyásának időpontjában nem veszik figyelembe” – áll a jelentésben. Az anyavállalat továbbra is figyelemmel kíséri a meglévő korlátozások változásait.
Miután az európai országok egyre-másra kezdték el kitiltani a többek között kémkedéssel gyanúsított helyi orosz diplomatákat, Magyarországon érdemben növekedni kezdett a budapesti orosz nagykövetség létszáma – írja a Szabad Európa.
De a lap szerint csak rövid időre kellhetett a jócskán megnövelt diplomáciai jelenlét: mostanra a tavalyelőtti szint alá csökkent az itt állomásozó nagykövetségi diplomaták száma.
A 2021 novemberében meglévő 46 fő 2022 júliusára 50 főre duzzadt, október végére pedig egy híján 60-ra emelkedett. Idén tavaszra viszont 42 főre csökkent a szám.
Ebben nincs benne az adminisztratív személyzet, illetve a házastársként, rokonként nyilvántartott személyek száma, ahogy a háromfős debreceni orosz konzulátus sem, amelynek létszáma nem változott az időszak alatt.
Az orosz csapatok fokozták a harcok intenzitását Bahmutnál, ennek legújabb jele a szárnyas bombák bevetése Bahmutnál, amelyeket nemrégiben kezdtek el használni – írja az orosz MK.
Beszámolójuk szerint az ukrán fegyveres erők tartalékaik jelentős részét kénytelenek felhasználni Bahmut megvédéséhez. Az orosz fegyveres erők taktikát váltottak, nehéz szárnyas bombákat kezdtek használni Bahmutban, ahogy Alekszandr Szladkov katonai tudósító fogalmazott, „másfél tonna halálos erejű bombákat”.
Egyes jelentések szerint azonban a közeljövőben három–öt tonnás bombákkal kezdik el kivasalni az ukrán csapatokat – fogalmaz az MK. Míg most naponta akár hét repülőgép is részt vesz a bombatámadásokban, a közeljövőben számuk negyvenre növekedhet.
Ukrán források szerint Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka elrendelte a Nagy-Britanniában kiképzett egységek, valamint az Állambiztonsági Szolgálat és az Ukrán Biztonsági Szolgálat különleges célú egységeinek áthelyezését Bahmutba.
Bulgária ideiglenes tilalmat vezetett be az ukrán gabonaimportra, ez alól csak a tranzitforgalomban lévő gabona jelent kivételt, jelentette be szerdán Galab Donev ügyvezető miniszterelnök – írja a Telegraph.
„Az elmúlt egy év során jelentős mennyiségű élelmiszer maradt az országban, ami megzavarta az élelmiszerláncokat” – jegyezte meg a politikus.
Mint ismert, Lengyelországot követően Magyarország kormánya is bejelentette, hogy átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását.
Nem sokkal később Szlovákia is bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti a gabona és más kiválasztott termékek Ukrajnából történő behozatalát.
Az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb jelentése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi herszoni látogatásának célja valószínűleg az volt, hogy „potenciális bűnbakokat jelöljön ki” a tervezett ellentámadás előtt.
Az orosz elnök „tájékoztatást kapott az orosz légierő parancsnokától, Mihail Teplinszkij vezérezredestől; a Dnyeper haderőcsoport parancsnokától, Oleh Makarevics vezérezredestől; valamint más meg nem nevezett katonai parancsnokoktól a herszoni és zaporizzsjai frontvonalak mentén kialakult helyzetről” – írja az ISW az invázióról szóló napi frissítésében a Sky News beszámolója szerint.
Valószínűleg szándékosan jelölte ki Teplinszkijt és Makarevicset mint Dél-Ukrajnáért felelős parancsnokokat, valamint Lapint mint a luhanszki irányt felügyelő parancsnokot
– tette hozzá a frissítés.
Magyarország mindig a nemzetközi jog talaján állt, és kezdetétől fogva elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője Strasbourgban az MTI-nek nyilatkozva.
Mint mondta, a magyar kormány a kezdetek óta elismerte Ukrajna önvédelemhez való jogát, és nagymértékű humanitárius segítséget biztosított Ukrajnának és Kárpátaljának.
Nagyon fontos, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a felek, és tűzszünetet kössenek egy tartós, igazságos béke elérése érdekében
– emelte ki.
A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a plenáris vita során a számos felszólaló közül rajta kívül senki sem beszélt tűzszünetről, tárgyalásról vagy békéről.
Novák Katalin köztársasági elnök erre a hétre tervezett kárpátaljai látogatására egy új időpontban, várhatóan a következő hetekben kerül sor – tájékoztatta a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága az MTI-t.
Az új időpontról és a látogatás programjáról később adnak tájékoztatást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat megakadályozta az ukrán különleges szolgálatok szabotázsakcióját a krími energiarendszer egyik létesítményénél – számolt be az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) PR-központja a TASZSZ-nak.
Emellett közölték, hogy őrizetbe vettek egy 1971-es születésű orosz és ukrán állampolgárt, akik részt vettek a bűncselekmény előkészületeiben.
A gyanúsított lakóhelyén lefoglaltak egy rögtönzött robbanószerkezetet és kommunikációs eszközöket, amelyek a bűncselekményt koordináló ukrán különleges szolgálatok egyik képviselőjével folytatott levelezést tartalmazták.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese megfenyegette Dél-Koreát, miután hírek szerint Szöul megváltoztatja álláspontját az Ukrajna irányába történő fegyverszállításokkal kapcsolatban – írja a Sky News.
A volt elnök és Vlagyimir Putyin hű szövetségese a Telegram üzenetküldő alkalmazásban írt:
„A dél-koreai elnök azt mondta, hogy az állam kész fegyvereket szállítani a kijevi rezsimnek. A dél-koreaiak a közelmúltig buzgón állították, hogy teljesen kizárt a Kijevnek történő halálos fegyverek szállítása. Vajon mit szólnak majd az ország lakói, amikor meglátják, hogy a szomszédjukban orosz fegyverek tűnnek fel?” – tette fel a kérdést a politikus.
Ápoljuk és továbbépítjük Szlovénia és Magyarország jó kapcsolatát – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök Natasa Pirc Musar szlovén köztársasági elnökkel tartott sajtótájékoztatóján, szerdán Budapesten.
Novák Katalin emlékeztetett, mindkét országnak most van először női elnöke, és hogy Natasa Pirc Musar szlovén köztársasági elnök első hivatalos útja megválasztása után Magyarországra vezetett.
A megbeszélés témái között említette az Oroszország és Ukrajna közti háborút, az Európai Unió nyugat-balkáni bővítését, a két ország közötti együttműködés fontosságát, a nemzeti kisebbségek ügyét és a demográfiai kérdéseket is.
Novák Katalin a háborúval kapcsolatban elmondta: nem fogjuk a férjeinket és a gyermekeinket az ukrán frontra küldeni!
A köztársasági elnök újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy jövő héten a Sándor-palotában fogadja Ferenc pápát, és reményei szerint imádkoznak majd, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen.
Az EU mindent megtesz, hogy felelősségre vonja azokat, akik lehetővé tették az ukrán gyermekek erőszakos deportálását a megszállt területekről, és azért, hogy ezek a gyermekek biztonságban hazakerülhessenek családjukhoz – jelentette ki Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén.
„Körülbelül 16 ezer gyermeket deportáltak, vagyis hatalmas számokról van szó. Az illegális elhurcolás következményeként történő örökbefogadás bűncselekmény és elfogadhatatlan” – hívta fel a figyelmet.
Jourová elmondta, hogy nemzetközi szervezetek és független orosz médiumok forrásai szerint az elhurcolt gyerekek egy részét orosz árvaházakban helyezik el, ahol hazafias és katonai nevelést kapnak.
Dél-Korea a jelenlegi humanitárius és gazdasági segítségnyújtáson túlmenően kiterjesztheti a Kijevnek nyújtott támogatást, ha az országot nagyszabású támadás éri a civilek ellen – jelentette ki Jun Szogjol dél-koreai elnök a Reutersnek adott interjújában.
Az államfő hangsúlyozta, hogy kormánya megvizsgálja, hogyan lehetne megvédeni és újjáépíteni Ukrajnát.
Ha olyan helyzet alakul ki… például egy nagyszabású, civilek elleni támadás, egy mészárlás vagy a háborús törvények súlyos megsértése, nehéz lehet számunkra megállni pusztán a humanitárius vagy pénzügyi támogatásnál
– fogalmazott az elnök.
A lap megjegyezte, hogy ez az első alkalom, hogy Szöul kész fegyvereket szállítani Ukrajnának, hiszen egy évvel ezelőtt még kizárta a „halálos segítségnyújtás” lehetőségét.
A dél-koreai elnök ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a legmegfelelőbb intézkedésekről szóló döntést „a háborúban érintett felekkel való kapcsolat figyelembevételével” hozzák meg.
A Fekete-tengeren lévő ellenséges rakétavetők száma háromra csökkent az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészeti Parancsnokságának sajtóközpontja szerint – írja az Unian.
Április 19-én reggel óta már kilenc orosz hajó van készültségben a Fekete-tengeren, köztük három Kalibr cirkálórakétákkal felszerelve.
Az Azovi-tengeren még mindig egy orosz hajó van, a Földközi-tengeren pedig akár nyolc ellenséges hajó is készültségben lehet, amelyek közül négy hordoz Kalibr cirkálórakétákat – áll a jelentésben.
Az Unian április 18-án számolt be róla, hogy az oroszok négyre növelték a Fekete-tengeren lévő rakétavetők számát.