A Twitter szombaton törölte Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének egyik Lengyelországról írt bejegyzését. Oldalán az jelent meg, hogy a bejegyzés „sérti a Twitter szabályait”.
Szerdán azonban a Twitter feloldotta a bejegyzés blokkolását. A közösségi oldal azzal indokolta döntését, hogy a nyilvánosság érdekében állhat, hogy a poszt elérhető maradjon – írta a TASZSZ.
„Ez a tweet megsértette a Twitter szabályait. A Twitter azonban megállapította, hogy a nyilvánosság érdekében állhat, hogy a poszt elérhető maradjon” – áll a cég közleményében, amelyet a bejegyzéshez írtak.
A bejegyzés most már egy kattintásra olvasható.
A korábban letiltott posztban Medvegyev Lengyelországról írt:
Nem látom értelmét, hogy diplomáciai kapcsolatot tartsunk fenn Lengyelországgal. Ennek az államnak nem szabad léteznie számunkra, amíg a ruszofóbokon kívül senki más nincs hatalmon, és Ukrajna tele van lengyel zsoldosokkal, akiket könyörtelenül ki kellene irtani, mint a büdös patkányokat
– írta.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete szerdán Magyarország Ukrajnával határos, északkeleti határvidékére utazott – közölte az Egyesült Államok nagykövetsége az MTI-vel. Közleményük szerint a nagykövet találkozott olyan ukrajnai menekültekkel, akiket jelenleg egy máriapócsi menekültszálláson helyeztek el.
Oroszország folyamatos támadásai megdöbbentők, de nem meglepők. Oroszország továbbra is szándékosan vesz célba és gyilkol civileket. Az Egyesült Államok békét akar Ukrajnában, és azt, hogy ez a háború véget érjen. Az ember, aki ma véget vethet ennek a háborúnak, Vlagyimir Putyin. Az Egyesült Államok továbbra is határozottan és egyértelműen kiáll Vlagyimir Putyin háborújának áldozatai mellett
– mondta a menedékhely jelenlegi lakóival folytatott négyszemközti beszélgetést követően David Pressman újságíróknak.
A nagykövetség tájékoztatása szerint ezt követően David Pressman Mátészalkára, majd Beregsurányba utazott, ahol Herka István (Fidesz–KDNP) polgármester fogadta, majd ellátogatott a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz, hogy megismerje az Ukrajnából érkező menekültekért végzett munkájukat.
Mint írták, a nagykövet meglátogatta a beregsurányi magyar–ukrán határátkelőhelyet is, ahol a határőröktől a menekültekkel kapcsolatos tapasztalataikról tájékozódott.
A NATO és az Európai Unió frontvonalaként, Európai szövetségeseink biztonsága szempontjából elengedhetetlen, ahogy Magyarország elősegíti a Kreml által okozott tragédiák és igazságtalanságok elől menekülők biztonságos, emberséges utazását
– közölte David Pressman.
A nagykövet kommünikéje idézte David Pressmant, aki szerint „míg vannak, akik megpróbálják elterelni a figyelmet az Oroszország háborúja által a közös biztonságunkat fenyegető nagyon is valós veszélyekről, az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajna azon képességét, hogy megvédje népét, szuverenitását és függetlenségét”.
David Pressman csütörtökön Veszprémben találkozik a NATO keleti szárnyának biztosításában fontos szerepet játszó amerikai katonákkal – írták.
Az Európai Unió és szövetségesei nem képesek teljes mértékben ellátni Ukrajnát lőszerrel a konfliktus intenzitása miatt – jelentette ki szerdán Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos újságíróknak.
Nincs elegendő muníció Ukrajna támogatására, de nemcsak Európában, az USA-ban sem, sehol sem
– idézi Bretont a Sputnik News.
Mint megírtuk, az EU tagállamai vállalták, hogy az elkövetkezendő 12 hónapban összesen egymillió 155 mm-es tüzérségi lőszert adnak át Ukrajnának. Hogy a tagállamok gyártási kapacitásai elegendők lesznek-e, – Breton kijelentésére rímelve – jelenleg kétséges. Az Európai Bizottság most a gyártási kapacitás növelésére prezentált egy rendeletjavaslatot.
Az észak-európai országok tartós támogatásukról biztosították szerdán Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborújában.
Az északi államok megingathatatlanul kitartanak Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett nemzetközileg elismert határai között
– hangsúlyozta Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia és Izland politikai vezetése szerdán kiadott közös nyilatkozatában.
Hozzátették, hogy egyenként, de másokkal együttműködve is addig támogatják a kijevi vezetést politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai értelemben, amíg szükséges. Ukrajna euroatlanti integrációjának útján is segítséget ígértek.
Az „amíg szükséges” szófordulat többször is elhangzott Helsinkiben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint a finn, svéd, norvég, dán és izlandi elnökök, illetve kormányfők sajtótájékoztatóján.
Az észak-európai országok nyilatkozatukban felidézték, hogy eddig 4,4 milliárd euró (1600 milliárd forint) értékben nyújtottak katonai támogatást Ukrajnának, amihez további 1,5 milliárd euró (561 milliárd forint) pénzügyi, humanitárius, illetve vészhelyzeti segély társul.
A dél-ukrajnai Herszon régióban szerdán 18-ra emelkedett a halálos áldozatok száma az orosz támadások következtében – írja a Sky News.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa a Telegramban közölte, hogy további 26 ember megsérült a támadásokban.
Elmondása szerint Moszkva célzott rakétacsapásokkal „lakóházakat, üzleteket, buszmegállókat és vasutakat” vett célba.
Az orosz és fehérorosz kerékpárosok semleges színekben újra versenyezhetnek a nemzetközi szövetség (UCI) szerdai döntése alapján.
Az UCI – követve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlását – úgy rendelkezett, hogy megszünteti a tavaly februárban, az ukrajnai háború kirobbanása után hozott szankciókat, és az orosz, valamint a fehérorosz bringások egyénileg, semleges színekben indulhatnak nemzetközi viadalokon.
Ezenkívül nem állhatnak szorosabb kapcsolatban hazájuk szövetségével, olimpiai bizottságával vagy az állami vezetéssel. Nemzetközi versenyeket változatlanul nem lehet Oroszországban, illetve Fehéroroszországban tartani.
A Kreml elleni állítólagos dróntámadás után Dmitrij Medvegyev szerint Oroszországnak nem maradt más választása, mint hogy likvidálja Volodimir Zelenszkijt és az ukrán elnök „klikkjét”.
A volt orosz elnök – aki egyben az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese is – a Telegramon közzétett bejegyzésében megismételte Moszkva állításait, miszerint az incidens „terrorista” cselekmény volt.
Moszkva szerint Kijevnek köze volt az incidenshez, Zelenszkij azonban tagadta, hogy Ukrajna részt vett volna az állítólagos támadásban.
Vadim Szkibickij dandártábornok, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy tévéinterjúban kijelentette, hogy az oroszok a hadihajóik nagy részét Szevasztopolból az Oroszországi Föderáció területére költöztették, hogy elkerüljék a megsemmisítésüket az Ukrajnától 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.
Látjuk, hogy az oroszok félnek. Most szigorúan őrzik a szevasztopoli bázist és más katonai létesítményeiket, állásokat szerelnek fel, hogy megvédjék az infrastruktúrát a támadásoktól
– mondta a hírszerző tiszt. Szerinte eközben erősödik az ukrán ellenállási mozgalom a Krímben. Tevékenysége a krími katonai létesítmények elleni csapásokkal együtt nyomasztó benyomást kelt az oroszokban – tette hozzá.
A katonai hírszerzés képviselője megjegyezte, hogy 2022 őszéig az orosz megszállók nem fordítottak különösebb figyelmet a Krím védelmére. Az ukrán hadseregnek a harkivi és a herszoni régióban elért sikerei után azonban a katonai létesítmények elleni csapások és az ellenállási mozgalom akciói a megszállt félsziget területén arra kényszerítették az oroszokat, hogy védelmi erődítményeket építsenek.
Szkibickij kijelentette, hogy a Krím orosz megszállásának megszüntetése attól függ, hogyan tervezik a félsziget felszabadítására irányuló ukrán hadműveletet, és milyen lesz az orosz hadsereg morálja.
Ha ott pánik uralkodik, és mindenki menekülni kezd, akkor lehetséges, hogy az orosz fél jóakaratú gesztust fog gyakorolni
– jelentette ki. Szavai szerint ezt azonban nem lesz túl könnyű elérni, mert Oroszország a Krímet tekinti az utolsó erődnek, és a végsőkig védeni igyekszik majd a félszigetet.
Hozzátette, hogy az orosz megszállók az Azovi-tenger partján fekvő, Donyeck megyei Mariupolban is teljes körű védekezésre készülnek. Aktívan állítják helyre a harci cselekmények folytatásához szükséges infrastruktúrát, különösen a kikötői létesítményeket – számolt be az MTI.
A ENSZ tagállamok április 26-án megszavazták azt a határozatot, amely hivatalosan is agresszornak ismeri el Oroszországot az ukrajnai konfliktusban.
A határozat elfogadásával olyan kulcsfontosságú orosz partnerek is elítélően nyilatkoztak Oroszországról, mint Kína, India és Brazília – írta Twitteren a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tagadta Moszkva azon vádját, miszerint Ukrajna dróntámadásban akarta volna likvidálni Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Az orosz tisztviselők egy része korábban közölte: Putyin nem tartózkodott a Kremlben a támadás idején.
Nem Putyint vagy Moszkvát támadjuk, hanem a mi területünkön harcolunk
– mondta Zelenszkij a Helsinkiben tartott sajtótájékoztatón a Deutsche Welle beszámolója szerint, ahol részt vesz a skandináv vezetőkkel folytatott találkozón.
Az orosz erők csapást mértek szerdán a dél-ukrajnai Herszon város egyetlen működő hipermarketjére. A támadás következtében három ember meghalt, öten sérüléseket szenvedtek – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.
A tárcavezető közlése szerint a támadás helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül történt. Az áldozatok között a létesítmény dolgozói és vásárlók egyaránt vannak. Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzója később közölte, hogy nap közben orosz csapás érte a herszoni pályaudvart is, ahol egy ember vesztette életét, és három sérült meg.
A kormányzó ezt megelőzően jelentette be a Telegramon, hogy május 5-én este nyolc órától május 8-án reggel hat óráig egész napos kijárási tilalmat vezetnek be Herszonban. A megyeszékhelyre vezető utakat is lezárják.
Az ideiglenes korlátozásokra azért van szükség, hogy a rendfenntartók végezhessék munkájukat, és a lakosok ne kerüljenek veszélybe
– indokolta döntést a kormányzó.
Az orosz erők nagyszabású tüzérségi és légicsapás-sorozattal támadták meg a Herszoni régió területét szerdán. A támadás következtében legalább 16-an meghaltak, míg több mint 20 ember megsérült – tájékoztatott Ukrajna főügyészi hivatala.
Délután fél ötig 12 ember vesztette életét az ágyúzás és a civil infrastruktúrát érő lövedékek miatt. Legalább 22-en különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek
– olvasható a főügyészség közleményében az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint. A támadásokban három villanyszerelő is életét vesztette, akik éppen a Sztepanovka és Muszykovka falvak közötti elektromos hálózatot javították.
Ha Ukrajna és Oroszország nem jut megállapodásra a gabonakereskedelemről, akkor két héten belül leállhatnak a gabonaszállítások – jelentette ki Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
A szóvivő elmondása szerint ha a május 5-re kitűzött tárgyalások kudarcba fulladnak, a gabonaszállítások már május 18-án leállhatnak, ami komoly problémákat okozhat a globális élelmiszer-ellátásban.
Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját lehetővé tevő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. A megállapodást novemberben 120 nappal meghosszabbították, ami március 18-án lejár.
Ukrajna NATO-csatlakozását sürgette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, az északi országok Helsinkiben tartott csúcsértekezletén, hozzátéve, hogy az ukrán erők nemsokára ellentámadást indítanak az orosz csapatok ellen.
Az ukrán elnök Helsinkiben is hazája NATO-tagságát sürgette, hozzátéve: Kijevnek addig is szüksége van biztonsági garanciákra, amíg nem csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez.
Leszögezte: helsinki látogatásának fő célja a NATO-tagságról szóló egyeztetés, valamint az ukrán hadsereg megerősítése.
A tervek szerint Zelenszkij – Niinistővel folytatott megbeszélése mellett – külön-külön találkozik a svéd, a norvég, a dán és az izlandi kormányfővel is.
Niinistö előzetesen azt mondta, a csúcstalálkozón téma lesz Oroszország agressziója Ukrajnában, az északi országok Ukrajnának szánt támogatása, az Európai Unió és a NATO viszonya Ukrajnával, valamint „az igazságos békére tett ukrán kezdeményezés”.
Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára bejelentette: helsinki látogatását követően Zelenszkij „nem utazik egyenesen Kijevbe”, ám további részleteket nem árult el.
Mindeközben a Der Tagesspiegel című német lap arról adott hírt, hogy Zelenszkij május 13-án Berlinbe utazik, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozik.
A dán kormány kedden bejelentette, hogy 1,7 milliárd dán korona értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, ezzel segítve Kijev tavaszra tervezett offenzíváját, amelyet az ukrán erők az elvesztett területek visszavételére indítanak – írja az MTI.
Az orosz Wagner-zsoldoscsoport főnöke, Jevgenyij Prigozsin szerint az ukrán ellentámadás már megkezdődött.
Úgy vélem, hogy az ukrán hadsereg offenzívája már megkezdődött. Látjuk a légierő magas szintű aktivitását a peremvidéken és a frontunkon belül
– jelentette ki Prigozsin.
„Az ellenség Ukrajna történelmi határain túl, az Orosz Föderáció területére is aktivizálódott. Látjuk a helyzetet a különböző területeinken – vonatok, drónok és így tovább. Ezért úgy vélem, hogy ez már elkezdődött. Mikor fog aktív szakaszba lépni? Úgy gondolom, hogy a közeljövőben, talán napokon belül” – tette hozzá a Wagner-vezér a Nexta beszámolója szerint.
Az ukrán parlament megszavazta azt a törvényt, amelyben ismertetik, hogy pontosan milyen feltételekkel lehet felmenteni valakit a katonai szolgálat alól. A határozatot 291 képviselő támogatta − írja az Unian ukrán hírügynökség.
A törvény szerint a katonai szolgálat alól azok a katonák mentesülhetnek, akiknek közeli hozzátartozói meghaltak vagy eltűntek a hadiállapot ideje alatt.
A hatályos jogszabályok szerint a mozgósítás alá eső életkor 18–60 év. Minden ilyen korú férfi sorkötelesnek minősül és mozgósítható.
Az ukrán fegyveres erők tavaszi ellentámadásra való felkészülése során felerősödtek az állítólagos új mozgósítási hullámról szóló pletykák. A vezérkar azonban többször is azt válaszolta, hogy egyelőre nem szenvednek hiányt katonákból.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bízik abban, hogy Ukrajna a sikeres ellentámadás után repülőgépeket kap.
„Miért hiszem, hogy kapunk majd vadászgépeket? Mert a hadseregünk hamarosan támadásba lendül, és utána, biztos vagyok benne, megkapjuk a repülőgépeket” – jelentette ki az államfő.
Szerdán kora délután közölte a Kreml sajtószolgálata, hogy dróntámadás történt a Kremlnél. Percről percre jönnek az újabb fejlemények, ezeket külön cikkben foglaltuk össze.
Az ukrán kormány még a nyugati szövetségesekkel sem közli az ellentámadás részleteit – írta a Politico című lap.
A lapnak két európai diplomata beszélt erről, akik közvetlen kapcsolatban állnak az ukrán katonai vezetéssel. Mint mondták, az ukránok amiatt is elővigyázatosak, mert előző hónapban a Pentagonból kiszivárgott egy sor titkosított dokumentum, amelyek részben az ukrajnai háborúról szóltak.
A Politico szerint ennek értelmében az ukránok nem közlik a nyugatiakkal, hogy hol és hány katonájuk van, bizonyos részleteket azonban még így is megosztanak a háborúról (de semmi olyat, amely a hadműveletek tervezéséhez, a közelgő ellenoffenzívához kapcsolódik).
A brüsszeli lap szerint az ellentámadás terveit csak és kizárólag a legmagasabb beosztásban lévő ukrán politikusok ismerik, tehát még az ukrán tisztviselők többsége sem.
Nyikolaj Patrusev, az Orosz Biztonsági Tanács titkára az Izvesztyijának adott interjúban megosztotta elméletét arról, hogy szerinte az amerikaiaknak miért fáj a foguk Oroszországra.
Azt mondta: az Egyesült Államokban található yellowstone-i szupervulkán a világ legveszélyesebb alvó tűzhányója, és ha kitör, „példátlan katasztrófára” kerülhet sor. Állítása szerint bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a vulkán előbb-utóbb kitörhet, és akkor „Észak-Amerikában minden élet megsemmisülhet”, valamint a többi kontinensen is súlyos következmények lesznek.
Néhányan azzal érvelnek Amerikában, hogy egy kitörés esetén Kelet-Európa és Szibéria lesz a legbiztonságosabb. Valószínűleg ez a válasz arra, hogy az angolszász elitek miért akarják birtokba venni az ezeket a területeket magába foglaló földet
– mondta Patrusev.
A rendőrség megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij május 13-án és 14-én hivatalos látogatást tesz Németországban.
Az ukrán elnök Olaf Scholz német kancellár meghívására Berlinbe és Aachenbe utazik. A Sky News hangsúlyozza: bár Németország rendszeresen látta el fegyverekkel Ukrajnát, időnként azzal vádolták, hogy túl lassan halad a támogatás menete.
Erre példa, hogy januárban Németország Leopard 2-es harckocsikat küldött Ukrajnának, azonban sokáig vacillált azon, hogy elküldje-e.
A helyi hatóságok által elrendelt kijárási tilalom értelmében 58 órán keresztül nem hagyhatják el otthonaikat a herszoni lakosok.
A kijárási tilalom péntek este 8 órától hétfő reggel 6 óráig tart.
„Ez alatt az 58 óra alatt tilos a város utcáin mozogni és tartózkodni” – mondta Oleksandr Prokudin helyi kormányzó.
A városba való be- és kijutás is le lesz zárva
– tette hozzá.
Arra kérte az embereket, hogy a lezárás előtt töltsenek fel élelmiszert és gyógyszereket. A kijárási tilalom indoklása nem volt egyértelmű – írja a Sky News.
Az ilyen ideiglenes korlátozásokra azért van szükség, hogy a rendfenntartók végezhessék a munkájukat, és ne veszélyeztessék önöket
– mondta Prokudin.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Finnországba, Helsinkibe utazott szerdán – adta hírül a The Washington Post.
Az amerikai lap szerint az ukrán elnök a skandináv országok egynapos csúcstalálkozóján vesz részt, és négy ország (Svédország, Norvégia, Dánia, Izland) miniszterelnökével találkozik. Sauli Niinistö finn elnökkel pedig már találkozott, erről fotó is készült.
A finn államfő szerint a csúcstalálkozón Oroszország ukrajnai agressziójáról is tárgyalni fognak, és arról is, hogy miként tudnák a jövőben támogatni Ukrajnát.
Biztonsági okokra és az ukránbarát erők esetleges támadásaira hivatkozva több orosz város bejelentette, hogy visszafogottabban ünnepli idén a győzelem napját – írta az MTI a BBC híradása alapján.
1945. május 9-én a Szovjetunió győzelmet aratott a náci Németország felett a második világháborúban. A győzelem napja ennek állít emléket, és rendszerint nagy pompa és katonai erődemonstrációk jellemzik. A nap egyik hagyományosan legnagyobb eseménye a Halhatatlan Ezred felvonulása, amikor az emberek a második világháborúban harcoló rokonaik fényképét tartva vonulnak végig az utcákon.
Tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök vezette a menetet a moszkvai Vörös téren, miközben apja egyenruhás fényképét fogta kezében.
Idén az eseményt biztonsági okokból más formátumban rendezik meg
– mondta a múlt hónapban újságíróknak Jelena Cunajeva törvényhozó és szervező. Az Oroszország Halhatatlan Ezrede honlapján közzétett sajtóközleményben Cunajeva azt javasolta, hogy akik megemlékeznének rokonaikról, helyezzék inkább a háborús veteránok fényképeit az autójuk ablakába, ruhájukra.
Külföldön élő orosz kommentátorok – többek között Dmitrij Kolezev liberális újságíró és Viktor Mucsnyik egykori tévés szerkesztő – szerint ha a felvonulásokat nem mondták volna le, akkor az lehetőséget adott volna az embereknek, hogy az Ukrajnában elhunytak portréival érkezzenek az eseményekre, és esetleg hangot adjanak a kormánnyal szembeni ellenérzésüknek.
Eközben a moszkvai Vörös téren a harci eszközök világhírű parádéját, amelyet Putyin elnök hagyományosan figyelemmel kísér, idén szigorúan elzárják a nyilvánosság elől. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: az orosz biztonsági szolgálatok azon dolgoznak, hogy szavatolják a katonai parádé biztonságát a terrortámadásokkal szemben.
Oroszországban az elmúlt hetekben többször történt olyan robbanás és tűzeset, amelyért Moszkva Ukrajnát tette felelőssé. Bár Kijev ezek egyikének elkövetését sem ismerte el, az ukrán hadsereg jelezte: az orosz logisztika aláásása része a régóta várt ukrán ellentámadás előkészületeinek.
Más vélemények szerint az ünneplés visszafogásának inkább az az oka, hogy a Kreml attól tart: az összejövetelek teret engedhetnének az ukrajnai invázióval szemben elégedetlen hangoknak.
Az orosz Zvezda tett közzé videót arról, hogy miként fogtak el ukrán szabotőröket a Krím félszigeten.
Az orosz titkosszolgálat (FSZB) szerint a szabotőrök magas rangú tisztviselőket akartak meggyilkolni. Korábban írtunk arról, hogy a Krímben fokozott ellenőrzéseket tartanak az oroszok.
A jelek szerint az orosz csapásmérő egységek változtattak a stratégiájukon – közölte a brit hírszerzés.
Mint írták, az orosz rakétatámadások most már nem az ukrán energiaipari létesítmények ellen, hanem a katonai, ipari célpontok, illetve a logisztikai infrastruktúra ellen irányulnak. Ezenkívül arra is felfigyeltek, hogy Oroszország most már kevesebb rakétát használ ezekhez a csapásokhoz, mint korábban.
Az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi erőinek parancsnoka, Olekszandr Szirszkij vezérezredes Bahmutban járt a napokban – írja a Kárpáthír az ukrán Korrespondent alapján.
Szirszkij szerint a parancsnokokkal együtt „számos szükséges döntést” hoztak, amelyek célja a „hatékony védelem biztosítása és az ellenség veszteségeinek maximalizálása”.
Szerda hajnalban rakéták és drónok csapódtak be a közép-ukrajnai Kirovohradi területen, és felgyújtottak egy olajdepót.
Áldozatokról nincs hír, a robbanás után a katasztrófavédelem megkezdte a munkát a helyszínen – írta a helyi közigazgatás vezetője a Telegramon.
Oroszország nem szeretne háborút az Egyesült Államokkal és a NATO-val, és ez fordítva is igaz, valamint Ukrajnának sem érdeke, hogy egy ilyen háborút vívjanak a területén. Ennek ellenére továbbra is reális esélye van annak, hogy eszkalálódik a háború – mondta Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.
Milley a Foreign Affairsnek adott interjút, és úgy fogalmazott, hogy Thuküdidész óta tudjuk, a háborúkban mindig ott vannak az érzelmek: a félelem, a büszkeség és az önös érdek.
Minden egyes napon, minden cselekedetünknél vagy az oroszok minden cselekedeténél azt kalkulálgatjuk, hogy van-e esély az eszkalációra. Hogy miért? Mert annak és az Egyesült Államok-Oroszország vagy a NATO bármely tagállama és Oroszország közti konfliktusnak a következményei olyan súlyosak és pusztítóak lennének, hogy mindegyik félnek az az érdeke, hogy ezt elkerüljük
– mondta.
Kedd este jelent meg az orosz nyelvű közösségi médiában a hír, miszerint Donyecknél egy ponton előrenyomultak az ukránok.
Az orosz Telegram-oldalakon azt állították, hogy
az ukránok másfél kilométer mélyen előrenyomultak Troitszke térségében.
Hivatalos forrásokból a hírt még nem sikerült megerősíteni.
Az előrenyomulás egyrészt abban segíthet, hogy felmentsék az oroszok által hónapok óta szorongatott Avdijivkát. Egyesek azt is felvetették, hogy ha az ukránok megpróbálnak előrenyomulni abban a térségben, akkor az onnan még keletre eső Horlivka elfoglalása lehet a cél, ahol fontos utánpótlási vonalak futnak.
Mindeközben az ukránok egy átfogó ellentámadásra készülnek, amelynek az első fázisa már el is indult.
Az orosz agressziót elítélő óriásplakátokat helyeztek ki Kárpátalján, de van egy kis probléma a plakátokkal.
Oroszország ölte meg Petőfit
– hirdetik az orosz agressziót elítélő óriásplakátok Kárpátalján.
A plakátok alapját egy XIX. századi magyar festő alkotása képezi, amelyen az eredetileg sárga-kék zászlós lándzsákat kicserélték fehér-kék-piros, cári sasos lobogós lándzsákra.
A kép alapja többé-kevésbé Hegedűs László Petőfi halála című festménye – írja a Magyar Nemzet.
Sajtóhírek szerint az egyik plakáton lévő QR-kód az ukrán legfőbb ügyészség weboldalára vezet, ahol az orosz háborús bűnöket sorolják.