Ez a poszt a következő Percről percre része:
Durva videó érkezett a frontról, erre még nem volt példa
-
Körülbelül százezer katonát vesztett Oroszország Bahmut ostromában – közölte Szerhij Cserevaty ezredes, az ukrán keleti hadseregcsoport vezetője egy interjúban a The Guardian szerint.
Hozzátette: ez most még csak egy hozzávetőleges becslés a részükről, de biztos benne, hogy a későbbiekben a rendelkezésre álló adatok ellenőrzése igazolni fogja a feltételezést. Megjegyezte, hogy e számok abból a szempontból érthetők, hogy az oroszok milyen taktikát alkalmaznak a városban.
Az ezredes arról is beszélt: ők nem látják jelét annak, hogy a Wagner-csoportnál fogyna a lőszer, és szerinte Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér csak azért beszél erről, mert nem tudja tartani a Bahmut elfoglalására tett korábbi ígéretét.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:- Változott az oroszok taktikája, ez állhat a háttérben
- Zelenszkij válaszolt Oroszországnak: ünneppé nyilvánította a náci kapitulációt
- Durva videó érkezett a frontról, erre még nem volt példa
- Holttestet találtak egy zaporizzsjai ház romjai alatt
- Az autonómia veszélyes dolog az ukrán képviselő szerint
- Betiltották az orosz szimbólumokat a győzelemnapi megemlékezéseken
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
-
A NATO légi rendfenntartó egységei fokozott készültségbe kerültek, miután pénteken egy orosz vadászgép elfogott egy lengyel repülőgépet az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex járőrözése közben – közölte egy NATO-tisztviselő.
A tisztviselő névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott a Reutersnek:
A NATO légi rendészeti különítményeit fokozott készültségbe helyezték válaszul arra, hogy egy orosz katonai repülőgép fenyegető magatartást tanúsított a lengyel Frontex egyik repülőgépének közelében a Fekete-tenger felett, Románia közelében.
A tisztviselő kijelentette, hogy a NATO „továbbra is éber marad” – írja beszámolójában a Sky News.
-
Berlin és Brandenburg legfelsőbb közigazgatási bírósága megtiltotta az orosz és szovjet zászlók és szimbólumok, köztük a Szent György-szalagok kitűzését a május 8-i és 9-i megemlékezéseken; a döntés ellen nem lehet fellebbezni – közölte a Radiosvoboda.
Az ukrán zászlók és az ukrán felvonulási zene ugyanakkor engedélyezett.
A berlini rendőrség eredetileg mind az orosz, mind az ukrán zászlókat betiltotta a Tiergarten negyedben, a Trepte parkban és a Schönholzer Heide parkban lévő emlékműveken tartott megemlékezéseken.
A Vitsche ukrán civil szervezet ekkor sikeresen fellebbezett a határozat ellen a közigazgatási bíróságon: május 5-én a bíróság engedélyezte az ukrán zászlók kitűzését három berlini emlékmű területén, amelyek a Vörös Hadsereg elesett katonáinak állítanak emléket.
-
Az Európai Unió új szankciócsomagjának célja, hogy az Orosz Föderáció ne tudja kijátszani a már érvényben lévő korlátozásokat.
„A cél megakadályozni, hogy Oroszország és hadiipari komplexuma módot találjon arra, hogy hozzáférjen a tiltott árukhoz” – idézte a CNN az Európai Bizottság sajtószolgálatának vezetőjét, Eric Mamert.
A Financial Times május 7-én, vasárnap arról számolt be, hogy a most tárgyalt új uniós szankciócsomag hét kínai vállalatot sorol fel, amelyeket azzal vádolnak, hogy fegyverekhez felhasználható berendezéseket adtak el Oroszországnak. A szankciós listát a 27 tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia, mielőtt végrehajtják – idézi az Unian a lapot.
-
A Krím felszabadítása után valószínűleg megfosztják autonóm státuszától – mondta az ukrán elnöki hivatal egyik képviselője, Mihajlo Podoljak.
Úgy véli, az egységes államon belüli autonómia táptalaja a szeparatista érzelmeknek.
Egy egységes állam számára az autonómia veszélyes út, a regionális szintű konfliktusok útja
– mondta Podoljak.
A képviselő hozzátette, hogy Ukrajnában ugyanakkor vannak olyan etnikai kisebbségek, amelyek jogait tiszteletben kell tartani. Példaként említette a krími tatárokat, akik „megérdemlik az ukránok szimpátiáját” – idézi az Unian ukrán hírügynökség.
-
Alekszandr Lukasenka belorusz elnök Moszkvába repült, hogy részt vegyen Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyományos május 9-i ünnepségén – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tíz óra előtt érkezett a Vörös térre, ahol a győzelem napja alkalmából megemlékeznek a második világháborúban elesett 27 millió szovjetről.
A megemlékezést katonai parádé kíséri minden évben, amely idén sem marad el, annak ellenére hogy Oroszország február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. Az eseményen 11 ezer katona vesz részt.
-
Kazahsztán és Tádzsikisztán elnöke, valamint Örményország miniszterelnöke megállapodott abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt részt vesz a hagyományos május 9-i moszkvai parádén – írja a RIA Novosztyi hírei alapján az Ukrajinszka Pravda.
Kazahsztán elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev sajtószolgálata arról számolt be, hogy május 8–9-én munkalátogatásra érkezik Oroszországba, és részt vesz a felvonuláson.
Emomali Rahmon tádzsik elnök sajtószolgálata szintén bejelentette, hogy részt vesz a felvonuláson.
A kommüniké szerint Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök is Oroszországba repül, hogy csatlakozzon Putyinhoz a parádén.
-
Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője telefonbeszélgetést folytatott Hoszein Amir Abdollahian iráni külügyminiszterrel.
Borrell elmondta, hogy a telefonbeszélgetés során felszólította Teheránt, hogy ne támogassa tovább Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Arra is kérte az iráni hatóságokat, hogy ne használják fel az uniós polgárokat politikai érdekeik érvényesítésére.
Az európai diplomata üdvözölte Iránnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való együttműködését, amely az utóbbi időben lendületet vett – írja az Unian ukrán hírügynökség.
-
A The Wall Street Journal birtokába jutott egy videó, amelyen az látható, hogy miként keveredett harcba egymással az ukrán és az orosz gyalogság egy Bahmut-közeli lövészárokban.
A felvétel még egy hónappal ezelőtt, április 9-én készült. Az árokrendszer az úgynevezett élet útját védte, amelyen keresztül az ukránok utánpótlást tudnak küldeni Bahmutba.
A térséget állandóan orosz tüzérségi csapások érik, amelyek elől az ukrán katonák csak a földbe ásott bunkerekben tudnak menedéket keresni. A videón is látható egy ilyen tüzérségi csapás, amint az egyik ukrán katona a helyszínre igyekszik.
A bunkerben találkozott is a társaival, de megtudta, hogy közülük ketten már nincsenek életben. Ezután még legalább egy tüzérségi lövedék becsapódott a közelükben.
A nagyobb baj viszont az volt, hogy kiderült: az orosz gyalogság behatolt a lövészárokba.
Ennek következtében tűzharc vette kezdetét, amelyben közvetlen közelről lőttek és kézigránátot dobtak egymásra az orosz és ukrán katonák. Mindez látható az alábbi videóban is (a felvétel megtekintését csak saját felelősségre ajánljuk).
A két gyalogság küzdelmét az ukránok nyerték, akik aztán segítséget kaptak egy másik ukrán egységtől is, ezáltal zsákutcába szorították az oroszokat, majd megölték őket.
Az ukrán katonák is elismerték, hogy a távolabb, sebesülten fekvő oroszoknak sem kegyelmeztek, mert – mint mondták a The Wall Street Journal szerint – még egy sebesült ember is képes lehet elhajítani egy kézigránátot.
Az összecsapás után az ukrán egység vezetője megparancsolta, hogy gyűjtsék be a lőszert a halottaktól, mert a következő harcnál még szükség lesz rá.
-
Az ukrán hatóságok kijelentései, miszerint készek „oroszokat ölni szerte a világon”, bizonyítják, hogy Kijev nemcsak támogatja a terrorcselekményeket, hanem azok közvetlen szervezőjévé is vált – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak, amiről az MTI adott hírt.
Peszkov az ukrán katonai hírszerzés parancsnokának, Kirilo Budanovnak a szavaira reagált.
A Kreml-szóvivő szörnyűnek nevezte Budanov nyilatkozatát, amely szerinte „nyíltan megerősíti, hogy a kijevi rezsim nemcsak szponzorálja a terrorista tevékenységet, hanem közvetlenül szervezi is”.
„Ez a nyilatkozat egy újabb nagyon fontos adalék a kijevi rezsim jellemzőihez” – mutatott rá a Kreml szóvivője. Hangsúlyozta: Oroszország határozottan elítéli az ehhez hasonló kijelentéseket, és az orosz különleges szolgálatok minden szükséges lépést megtesznek az efféle nyilatkozatok hallatán.
A Kreml szerint a Nyugatnak nem szabad figyelmen kívül hagynia az ilyen kijelentéseket. „Élénk figyelemmel követjük ma az európai fővárosok, valamint Washington – különösen Washington – reakcióját, mert nagyon nehéz elképzelni, hogy válasz nélkül maradnak ezek a terrorista kijelentések Kijevből” – szögezte le Peszkov, hozzáfűzve, hogy várja az elítélő nyilatkozatokat.
A Kreml-szóvivő szerint Budanov kijelentése ismét megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök helyesen döntött, amikor megindította a „különleges katonai műveletet”.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök a győzelem napja alkalmából elmondott köszöntőjében hangsúlyozta, hogy erkölcsi kötelesség megakadályozni a nagy honvédő háborúval kapcsolatos igazság elferdítését – közölte a Kreml sajtószolgálata.
Az államfő 78. győzelemnapi gratulációját küldte Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Abházia és Dél-Oszétia vezetőinek, valamint Grúzia és Moldova népének.
Ma erkölcsi kötelességünk, hogy szentül megőrizzük az apáink és nagyapáink által ránk hagyományozott barátság és kölcsönös segítségnyújtás hagyományait. Nem engedjük meg a nagy honvédő háború történelmi igazságának elferdítését, valamint a nácik és cinkosaik ideológiájának igazolását
– áll az üzenetben.
Az orosz államfő továbbá kifejezte abba vetett bizalmát, hogy a „nagy győzelem” szellemi öröksége továbbra is elősegíti az országok és népek közötti kapcsolatok erősödését és gyümölcsöző fejlődését.
Végezetül szívből jövő köszönetét fejezte ki a háborús veteránoknak és a hazai fronton dolgozóknak, jó egészséget, jó kedélyt, jólétet és hosszú életet kívánva nekik – írja a RIA Novosztyi.
-
Az éjszaki orosz támadás után a mentést végzők kiemeltek egy holttestet és egy sérültet a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen egy ház romjai alól – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat, amiről az MTI adott hírt.
„Az ágyúzások következtében tűz ütött ki egy földszintes épületben a Zaporizzsjai terület egyik településén. A tűzoltók 80 négyzetméter területen oltották el a lángokat. Egy embert mentettek ki sérülten, és egy holttestet hoztak ki a romok alól” – írta Facebookon a katasztrófavédelem.
Az Ukrajinszka Pravda összeállításában azt írta, hogy az elmúlt nap során az orosz erők Ukrajna tíz régióját lőtték, a támadásokban három civil vesztette életét, és 28 sérült meg. Az orosz erők 127 településen nyitottak tüzet különféle típusú fegyverekkel.
-
Ukrajna állami költségvetési alapja 189,32 millió eurós finanszírozást kapott a Világbanktól. A forrásokat a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) kedvezményes feltételek mellett biztosította – számolt be az ukrán pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
A hitelt az Ukrajna és az IDA közötti, Az állami kiadások támogatása a fenntartható közigazgatás érdekében Ukrajnában című projektre vonatkozó finanszírozási megállapodás keretében nyújtották. A hitel visszafizetési ideje 10 év, 4 év türelmi idővel – írja az Ukrajinszka Pravda.
-
Kijev korábban elmondta, hogy a Bahmut megtartásáért folytatott kitartó harcok célja, hogy hatalmas veszteségeket okozzanak az orosz hadseregnek. Bahmut nem stratégiai szempontból fontos, csak azért, hogy az oda áramló orosz katonák közül minél többet elpusztítsanak.
Sean Bell katonai elemző szerint ugyanis minden egyes ukránra hét orosz katona jutott.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-csoport vezetője kijelentette, hogy ugyanilyen módon kívánja kimeríteni az ukrán erőket.
Bell szerint Oroszország és Ukrajna egy olyan városért harcol, amelyről mindketten elismerik, hogy nincs nagy jelentősége, csak hogy minél több ellenséget öljenek meg – írja a Sky News.
-
Oleg Szoskin, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök tanácsadója azt mondta, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pengeélen táncol, és hamarosan leválthatják.
Az ukrán kormányzattal szemben kritikus közgazdász úgy fogalmazott: szerinte Zelenszkij képtelen ellátni a feladatát és megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyekkel most Ukrajna szembenéz.
Hozzáfűzte: szerinte az elnöknek le kellene mondania, mert ha nem teszi, tömeges demonstrációk törhetnek ki, amennyiben nem lesz sikeres az ukránok ellentámadása.
-
Körülbelül százezer katonát vesztett Oroszország Bahmut ostromában – közölte Szerhij Cserevaty ezredes, az ukrán keleti hadseregcsoport vezetője egy interjúban a The Guardian szerint.
Hozzátette: ez most még csak egy hozzávetőleges becslés a részükről, de biztos benne, hogy a későbbiekben a rendelkezésre álló adatok ellenőrzése igazolni fogja a feltételezést. Megjegyezte, hogy e számok abból a szempontból érthetők, hogy az oroszok milyen taktikát alkalmaznak a városban.
Az ezredes arról is beszélt: ők nem látják jelét annak, hogy a Wagner-csoportnál fogyna a lőszer, és szerinte Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér csak azért beszél erről, mert nem tudja tartani a Bahmut elfoglalására tett korábbi ígéretét.
-
Eddig úgy volt, hogy az oroszországi győzelem napja ünnepen (május 9-én, vagyis kedden) nem lesznek jelen vendégként magas rangú külföldi politikai vezetők. Hétfőn ennek ellenére három állami vezetői látogatást is bejelentettek.
Korábban úgy volt, hogy egyedüliként Kirgizisztán elnöke, Szadir Zsaparov találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ünnepnapon, és ő is csak azért, mert hétfőn amúgy is Oroszországba utazik egy munkalátogatásra. Ehhez képest nemrég két újabb állami vezető jelentette be, hogy Moszkvába megy.
- Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök,
- valamint Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök is az orosz fővárosba utazik.
Egy harmadik vezető, Emomali Rahmon tádzsik elnök hétfő délután ugyancsak elindult Moszkvába (ezt a látogatást szintén nem jelentették be előre).
Mindez abból a szempontból meglepő, hogy az idei győzelem napján a szokásosnál jóval visszafogottabb ünnepség ígérkezik.
-
Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől március végéig 3 888 345 ukrajnai állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is csökkenő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint a háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország (1 067 755) biztosította a legtöbb ilyen jogállást, ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 27 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (976 575; 25 százalék), majd Csehország (325 245; 8 százalék) követte.
A márciusi adatok azt mutatják, hogy az előző hónaphoz képest 3 százalékkal, azaz 116 930-cal csökkent az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültek száma. A legnagyobb csökkenést Csehországban figyelték meg, ahol 122 585-tel kevesebb ilyen végzést adtak ki februárhoz képest.
Jelentősebb csökkenést továbbá Svédországban (−23 635) és Lengyelországban (−17 180) figyeltek meg. A korábbi hónapokhoz képest azonban növekedést regisztráltak Németországban (+33 125), Olaszországban (+7430) és Romániában (+6640) is.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a március végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (30,9), Észtországban (27,8), Lengyelországban (25,9), Litvániában (24,2) és Bulgáriában (22,5) volt a legnagyobb, uniós szinten ez az adat 8,7.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 30 585 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára – írja az MTI.
-
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elővigyázatossági intézkedésekkel magyarázta a „halhatatlan ezred” felvonulásának lemondását. Szerinte Oroszországnak egy olyan állammal kell szembenéznie, amely szponzorálja a terrorizmust.
Ez egy döntés a felvonulás szervezőinek részéről, de teljesen érthető. Amikor egy olyan állammal van dolgunk, amely de facto szponzorálja a terrorizmust, jobb, ha óvintézkedéseket teszünk
– mondta a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
Korábban az „Oroszország halhatatlan ezrede” mozgalom társelnöke, az Állami Duma képviselője, Elena Tsunaeva a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek is elmondta, hogy idén nem lesz hagyományos felvonulás Oroszországban. Megjegyezte: mindenkit arra kérnek, hogy az interneten, ruháikon, autóikon és a mozgalom honlapján tegyék közzé veterán rokonaik fényképét.
A Halhatatlan ezred felvonulása 2012 óta évente megrendezett nyilvános esemény Oroszországban a május 9-i győzelem napján.
-
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés tisztviselője közölte: véleményük szerint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport vezére azért kritizálhatja ennyire nyíltan az orosz hadsereg cselekedeteit, mert ezzel az orosz politikai vezetés már a háborús vereségre akarja felkészíteni az orosz közvéleményt.
Mint mondta, az orosz társadalomban Prigozsin és a hozzá hasonló emberek mindig valamilyen befolyásos pártfogónak az érdekét képviselik, nem a sajátjukat.
Az úgynevezett orosz politikai-hatalmi elit egy része már különféle forgatókönyvekre készül, például a Putyin és az Ukrajna elleni háborús vereség utáni életre
– foglalta össze véleményét, majd azt is hozzátette: Prigozsin most egy szélsőséget képvisel azzal, hogy azt mondja, kivonja az erőit Bahmutból, de lehet, hogy néhány hónap múlva ez már nem így lesz.
-
Egy orosz Lancet drónnak egy videó tanúsága szerint sikerült megsemmisítenie az Egyesült Államok M1097 Avenger típusú csapatlégvédelmi eszközét.
Ezeknek a fegyvereknek az a célja, hogy kis területen légvédelmet nyújtsanak a mozgó csapatoknak. Az amerikaiak eddig mindössze 12 darabot adtak ezekből Ukrajnának, vagyis az Avenger relatíve ritka fegyvernek számít.
-
Helyi idő szerint 11.56-kor ismét megszólaltak a szirénák Ukrajnában – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Először néhány régióban, majd az ország egész területén kiadták a figyelmeztetést. 12.36-tól kezdve azonban régiónként elkezdték visszavonni, és végül az egész országban lefújták a riadót.
Jurij Ihnat, a légierő szóvivője utóbb közölte: a riasztást azért rendelték el, mert felszállt egy MiG–31K típusú gép, amely képes a Kinzsal rakéták kilövésére, és ezáltal veszélyt jelenthet Ukrajnára.
-
Bernd Posselt – a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szélesebb körű vezetésének tagja – interjút adott a Lidové noviny című cseh lapnak. A politikus az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta:
Ami az európai szintet illeti, sikerült mindvégig megőrizni az egységét. Sajnos, az egykori barátom, Orbán Viktor kivételével, aki Putyin talpnyalója lett.
Bernd Posselt arra a kérdésre, hogy milyen osztályzatot adna az európaiaknak a több mint egy éve tartó háborúval való megküzdésre, azt a választ adta: „Különbséget tennék a nemzetállamok reakciója és Európa egésze között. Azt kell mondanom, hogy a legtöbb nemzetállam, különösen az elején, kudarcot vallott.”
Abban az időben, amikor az orosz hadsereg már az ukrán határon volt, még figyelmen kívül hagyták a közelgő invázióra vonatkozó figyelmeztetéseket. Petr Fiala cseh miniszterelnök és két kollégája Kijevben mentették meg Európa becsületét
– mondta a politikus.
-
Egy Szu–34-es vadászbombázó csapást hajtott végre külföldi zsoldosok ellen a Harkivi területen – közölte az orosz védelmi minisztérium egyik szóvivője.
Elmondása szerint a csapást irányított légibombával hajtották végre Ivanovka térségében. Ezenkívül arról is beszámolt, hogy Kupjanszk térségében megsemmisítettek két ukrán szabotőrcsoportot.
-
Egy videón látható, hogy a hétfő hajnali dróncsapásban egy sokemeletes épületbe csapódott be az egyik eszköz.
Ennek az épületnek azóta a belsejében is készültek felvételek.
Vitalij Klicsko polgármester hétfőn délelőtt azt nyilatkozta: a csapás a háború kezdete óta a legnagyobb dróntámadás volt, amely a fővárost érte.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a második világháborúban a náci Németország kapitulációjának évfordulójáról megemlékezve törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely május 8-át hivatalosan is az emlékezés és a győzelem napjává nyilvánítja az országban.
„Május 9-e pedig, amikor Oroszország a győzelem napját ünnepli, Európa-nap lenne” – jelentette be Zelenszkij, aki egy Kijev fölötti dombon beszélt az Al Jazeera szerint.
Ma aláírtam az erre vonatkozó rendeletet, és holnaptól, május 9-től minden évben megemlékezünk történelmi egységünkről – az összes európai egységéről, akik elpusztították a nácizmust és legyőzik a rashizmust [e szó alatt az ukránok az orosz fasizmust értik – a szerk.]
– fogalmazott Zelenszkij.
-
Kína megvédi érdekeit az uniós szankciókkal szemben – közölte az ország külügyminisztériuma.
Nemrég derült ki, hogy az Európai Unió szankciókat vezethet be Kína ellen. A kínai külügyminisztérium erre reagálva közölte: Peking ellenez minden olyan intézkedést, amely a kereskedelmi együttműködés megkárosításának ürügyeként fegyverként használja a kínai–orosz kapcsolatokat.
Vang Wenbin, a minisztérium szóvivője közölte: ha ezek a szankciók hatályba lépnek, Kína határozottan fel fog lépni érdekei védelmében – közölte az al Jazeera pánarab hírtelevízió.
Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság összesen hét kínai vállalatot vádol azzal, hogy fegyverekben felhasználható berendezéseket adott el Moszkvának. A sajtóhírek szerint az unió már a héten szankcionálná ezeket a cégeket. Jellemzően olyan vállalatokat érintene a döntés, amelyeket Washington már szankciókkal sújtott.
-
A Moldova területén működő, hivatalosan el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság arra kérte Oroszországot, hogy növelje a területükön szolgáló békefenntartók számát.
Mindezt Leonyid Manakov, a Dnyeszter Menti Köztársaság moszkvai képviseletének vezetője közölte a RIA Novosztyival. Mint mondta, a békefenntartókra a moldáv és az ukrán kormánnyal szemben is szükségük van, mert amíg az oroszok ott vannak, addig nem tudják megtámadni őket.
A tisztviselő azt mondta, hogy most már csak kevesebb mint 450 orosz békefenntartó van a térségben, miközben egy szakbizottság korábban azt állapította meg, hogy nagyjából 3100-ra lenne szükségük.
-
Motorcsónakokat foglal le az orosz hadsereg a polgári lakosságtól a Herszoni területen – közölte az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ.
Állításuk szerint az oroszoknak egész egyszerűen nincs elég csónakjuk, és ezzel próbálják meg pótolni a hiányt. Hozzáfűzték azt is, hogy szerintük Junusbek Jevkurov orosz védelmiminiszter-helyettes nem látta el elég eszközzel az ott harcoló csapatokat, és egész Dél-Ukrajnában gondjaik vannak a logisztikával.
-
Az orosz hatóságok 1679 embert, köztük 660 gyereket telepítettek ki az ukrajnai Zaporizzsja megyében található atomerőmű környékéről – közölték a helyi orosz illetékesek vasárnap éjszaka.
„Az evakuáltak már a frontvonal közelében élők számára kialakított ideiglenes szállásokon vannak a zaporizzsjai Bergyanszkban” – tudatta a Telegramon Jevgenyij Balickij, a megye megszállt területeinek élére kinevezett orosz kormányzó. Bergyanszkot még a háború első időszakában foglalták el az orosz erők.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója szombaton arra figyelmeztetett, hogy az atomerőmű környékén „veszélyes” lehet a helyzet.