Ilja Szamojlenko (hívójele Gandalf), a mariupoli védelem tagja és Azov-tiszt úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyilkolása semmilyen hatással nem lesz Oroszországra.
Egy interjúban Dmitro Gordon ukrán újságíró megkérdezte a katonát: „Mi van, ha Putyint például holnap megölik?”. Erre a kérdésre így válaszolt: „Semmi sem változna.”
Oroszország nem a vezetőkről szól, Oroszország nem az emberekről, a lakosságról, a társadalomról szól. Oroszország a rendszerről és az államról szól. Nekik nincs nemzeti eszméjük, nekik állami eszméjük van. És ez mindig is így volt. Vagyis egy birodalom, amelynek célja a terjeszkedés. És ha a terjeszkedés nem sikerül, akkor jön a terror
– mondta Gandalf.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője, Kijlo Budanov biztos abban, hogy a környezetében nincsenek Kreml-ügynökök.
Ezen álláspontját a Diverse People című műsor részeként adott interjúban hangoztatta, amikor az ellenséges ügynökhálózatról beszélt – írja az Unian.
Konkrétan arra a kérdésre, hogy biztos-e abban, hogy nincsenek „vakondok” a környezetében, azt mondta: „Az enyémben biztosan nincsenek.”
Mint kifejtette, az ellenséges ügynökhálózat Ukrajnában továbbra is megmaradt, de sok mítosz övezi. Hozzátette, hogy az emberek úgy képzelnek el egy ügynököt, mint
egy taxisofőrnek álcázott kém, aki a kerítés mögül autókat fényképez.
A valóságban egyáltalán nem ilyen egy Kreml-ügynök – jegyezte meg Budanov.
Mintegy 1,2 milliárd eurónyi, Cipruson bejegyzett orosz vállalkozások által kezelt vagyont zároltak az Oroszország elleni nyugati szankciók keretében Cipruson – közölte kedden a nicosiai pénzügyminisztérium.
A vagyon túlnyomó részét uniós hitelintézeteknél zárolták, illetve további 105 millió eurót maguk a ciprusi bankok fagyasztottak be.
A minisztérium az adatokat Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos múlt heti bírálatát követően tárta fel. Reynders ugyanis kifogásolta, hogy Ciprus elmarad a többi tagállam mögött, ami a szankciók hatálya alá eső orosz vagyon befagyasztását illeti.
Zaporizzsjában őrizetbe vették az orosz rendőrkapitányság helyettes vezetőjének halálában érintetteket – számolt be a belügyminisztérium Telegramon.
Információik szerint a három fogvatartott a bűnüldöző szervek és más közigazgatási alkalmazottai elleni merényletekre készült.
A gyanúsítottak más magas rangú rendvédelmi tisztviselők, valamint a zaporizzsjai területi közigazgatás képviselői ellen is merényleteket készítettek elő. Az SBU (ukrán biztonsági szolgálat) tisztjei koordinálták és látták el őket robbanóanyaggal
– áll a jelentésben.
Az ügynökség hozzátette, hogy egy ukrán állampolgárt és két orosz állampolgárt vettek őrizetbe – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője, Kijlo Budanov kizártnak tartja, hogy Belarusz a jövőben csatlakozna Oroszországhoz az Ukrajna ellen folytatott háborúban – írja az Unian.
Budanov egy tévéműsorban adott interjújában azt is elmondta, hogy szerinte Putyin már elvesztette a reményt, hogy Lukasenkát bevonja a háborúba.
Minden lehetséges kommunikációs utat, minden képességünket felhasználtuk annak érdekében, hogy Belaruszt mint országot ne rángassák bele ebbe a háborúba
– tette hozzá a hírszerzési igazgató.
A Sky News korábban arról számolt be, hogy orosz értesülések szerint megsemmisülhetett egy Egyesült Államokban gyártott rakétavédelmi rendszer.
A CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint a hétfői légitámadás következtében keletkezett sérülés a védelmi rendszeren, ám az nem semmisült meg. A tisztviselő elmondása szerint a károk felmérése zajlik, egyelőre kérdéses, hogy a rendszert meg tudják-e javítani.
Ramzan Kadirov csecsen elnök Csehországban ellopott lova már úton van gazdájához – jelentette kedden a CTK hírügynökség Kadirovnak a Telegram közösségi platformon megjelent bejegyzésére hivatkozva.
A márciusban ellopott angol telivér versenyló értéke a cseh rendőrség szerint mintegy 16 600 euró (mintegy 6,3 millió forint) – közölték tavasszal a cseh hatóságok.
A 16 éves versenyló a Prágától északnyugatra fekvő Krabcice településen lévő méneshez tartozott.
Ramzan Kadirov most azt állítja, hogy a Zazu névre hallgató versenylovat az ukrán titkosszolgálat lopta el a cseh rendőrséggel együttműködve.
Azt is közölte, hogy 18 ezer dollár váltságdíjért vásárolta vissza az ukránoktól. A cseh fél eddig nem nyilatkozott Kadirov állításával kapcsolatban.
„A ló igazi értékéhez és családfájához képest ez csak aprópénz. Kedves barátaim! Ha valamire szükségetek van Európából, szóljatok az ukrán titkosszolgálatoknak. Gyorsan, professzionálisan és a szankciók megkerülésével kiszolgálnak” – idézte a csecsen vezető ironikus nyilatkozatát a cseh hírügynökség.
A csecsen elnök 2012-ben vásárolta meg Csehországban a Darhorse névre hallgató ménest, amelyet még abban az évben nyilvántartásba vett a cseh Jockey Club.
A Krím félsziget orosz elfoglalását és az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit követően 2014-ben a cseh pénzügyminisztérium korlátozta Ramzan Kadirov hozzáférését a méneshez.
A méneshez tartozó, Zazu nevű angol telivér eddig 36 versenyen vett részt, ebből kilenc alkalommal győzött, amiért összesen több mint 1,2 millió eurót nyert tulajdonosának.
Az uniós szankciók miatt azonban Ramzan Kadirov a pénzhez nem juthatott hozzá –számolt be az MTI.
Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka meglátogatta az ukrán csapatokat Bahmutban, miután visszaszorították az orosz erőket.
Az ukrán erők az elmúlt napokban mintegy 20 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza Bahmut környékén az ország védelmi miniszterhelyettese szerint – írja a Sky News.
Szirszkij ezredes köszönetet mondott a csapatoknak az ellentámadó akciókért és a fronton hozott áldozataikért, továbbá több kitüntetést is átadott.
Dánia erősíteni kívánja védelmi kapcsolatait más északi országokkal a Balti-tenger régiójában fenyegető orosz veszéllyel való szembeszegülés és a létfontosságú infrastruktúra védelme érdekében.
Az ország kormánya kedden ismertetett új kül- és biztonságpolitikai stratégiájában több közös hadgyakorlatot és a védelmi tervek szorosabb koordinációját szeretné más északi országokkal.
Az északi országok a biztonság- és védelmi politikában minden korábbinál egységesebbek
– áll az MTI által hírül adott jelentésben, utalva ezzel Finnország NATO-hoz történt csatlakozására és Svédország függőben lévő csatlakozási kérelmére.
A dánok tavaly az Európai Unió védelmi rendszeréhez való csatlakozásra szavaztak, jelezve az elmozdulást a mélyebb védelmi kapcsolatok irányába, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.
Dánia már most együttműködik Svédországgal, Norvégiával és Finnországgal az északi országok egységes légvédelmének létrehozása céljából.
A rejtett mozgósítás egyre nagyobb lendületet vesz Oroszországban – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A vállalkozásokat arra kényszerítik, győzzék meg az alkalmazottaikat arról, hogy jelentkezzenek „önkéntesnek” a hadseregbe, erről már a Baza információira hivatkozva számoltak be.
„A moszkvai régióban elkezdtek mozgósítási gyűléseket tartani. Elmagyarázzák az üzleti vezetőknek, hogyan lehet rávenni az embereket, hogy csatlakozzanak a hadsereghez″ – idézték fel a jelentést.
A kiadvány azt állítja, a moszkvai régió városainak helyi hatóságait utasították, hogy dolgozzanak együtt a nagyvállalatok vezetőségével. Ezért a vállalkozásokat most meghívják a helyi közigazgatásba és a mozgósítási megbeszélésekre – tették hozzá.
Az ukrán ellentámadás még nem kezdődött el, de már folyik egy alakító hadművelet – mondta egy volt magas rangú katonai hírszerző tiszt a Sky Newsnak.
Philip Ingram kifejtette, hogy az ukrán erők Bahmut városában előrehaladást értek el. A „nagy szárazföldi támadás″ még várat magára, mivel Ukrajna jelenleg inkább a Bahmutnál lévő műveletekre összpontosít – tette hozzá.
Úgy véli, hogy „Oroszország egyre dühösebb”, és ezért még több robbanóanyaggal veszi célba Ukrajnát.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentése szerint Franciaország olyan rakétákat ad Ukrajnának, amelyek „lehetővé teszik, hogy ellenálljon” Oroszország támadásainak – írta meg Twitteren a The Kyiv Independent.
A francia elnök minderről a TF1-nek adott interjújában beszélt, melynek során – mint korábban megírtuk – bejelentette, hogy Franciaország hozzájárult az ukrán pilóták kiképzéséhez.
Macron és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erről vasárnapi találkozójuk során egyeztek meg.
Irán és Oroszország tovább bővíti védelmi együttműködését, amiért Washington további szankciókat helyezett kilátásba – jelentette ki John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője.
Kirby megjegyezte, a támogatás a két fél között kölcsönös, Irán több milliárd dollár értékű katonai felszerelésre számíthat Moszkvától.
Mint fogalmazott, Irán tavaly augusztus óta több mint 400 drónt szállított Moszkvának, többségükben a Sahed típusúakat, amelyekkel az orosz erők elsősorban Ukrajna fontos infrastrukturális létesítményeit támadták.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy Washington az elkövetkező napokban további szankciókat tervez azok ellen, akik közreműködnek a katonai eszközök fokozódó kereskedelmében.
Volodimir Zelenszkij Olaszországot, Franciaországot, Németországot és Nagy-Britanniát érintő többnapos európai körútja után kedden visszatért az ukrán fővárosba, ahol rögvest összehívta a haditanácsot – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
„Meghallgattam a stratégiai-műveleti csoportok vezetőinek beszámolóját a harci cselekmények állásáról a területükhöz tartozó frontvonalon. Áttekintettük az általános műveleti helyzetet és a hírszerzési adatokat” – írta az államfő a Telegramon.
Az értekezleten módosították a fegyver- és lőszerellátás menetrendjét, a harci egységek és tartalékos erők közötti elosztását is. Ezenkívül Zelenszkij tájékoztatása szerint meghallgatták az újonnan létrehozott dandárok harckészültségi ellenőrzésének eredményeit.
Az ukrán légierő parancsnoksága közölte, hogy számításai szerint több mint 120 millió dollárba került Oroszországnak az Ukrajna ellen keddre virradóan végrehajtott nagyszabású légicsapás.
Szerhij Najev, a Donyec-medencei fronton harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka hozzátette, hogy május eleje óta ez volt a nyolcadik légitámadás, amelyet az orosz erők Kijev ellen intéztek.
„Az ellenség különböző irányokból indított támadást, a drónoktól a robotrepülőgépekig minden rendelkezésére álló erőforrást felhasználva. A főváros elleni tűz sűrűsége maximális volt, de minden célpontot észleltek és megsemmisítettek” – emelte ki a parancsnok.
Az ukrán vezérkar legfrissebb keddi összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítette a 200 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit, 13 tüzérségi rendszert és 12 drónt – számolt be az MTI.
Az Egyesült Királyság több száz egyedi gyártású kamikaze drónt küld Ukrajnának, melyek 200 kilométernél is nagyobb hatótávolsága több mint kétszerese az ukrán hadsereg által eddig használt rendszerekének – idézi a The Telegraph értesüléseit az Ukrajinszka Pravda.
A brit védelmi minisztérium forrásai szerint a kamikaze drónok fő feladata a lőszer szállítása.
A drónokat az elkövetkező hónapokban fogják leszállítani.
Oroszország és Ukrajna beleegyezett abba, hogy afrikai vezetők küldöttséget fogadjanak egy lehetséges béketervvel kapcsolatban az afrikai misszióban – közölte a dél-afrikai elnök.
Cyril Ramaphosa külön-külön tárgyalt Vlagyimir Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel a tervről, és mindkét elnök beleegyezett, hogy fogadják a csoportot.
Mindketten készek fogadni az afrikai vezetőket és megbeszélést folytatni arról, hogyan lehet véget vetni ennek a konfliktusnak – mondta egy sajtótájékoztatón.
A találkozóra azután került sor, hogy az Egyesült Államok dél-afrikai megbízottja diplomáciai vitát okozott azzal, hogy decemberben egy orosz hajó fegyvereket vett át Dél-Afrikából. Az USA és Dél-Afrika később rendezte a kérdést – idézi fel a Sky News.
Idén megnégyszereződhet a hadiipari termelés Oroszországban a 2021-2022-es évekhez képest – jelentette ki Gyenisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes a TASZSZ hírügynökség által kedden közölt interjúban.
„Idén a hadseregnek szánt termékek gyártási volumenének legalább négyszeres növekedésére számítunk a 2021-2022-es időszakhoz képest” – mondta.
A csapásmérő eszközök gyártása és leszállítása több mint hétszeresére nőtt a tavalyi évhez képest, és Oroszországnak sikerült elérnie azt a szintet, „amely biztosítja a harckocsik ütemes ellátását”. Hozzátette, hogy az első negyedévben annyi harckocsit gyártottak, mint 2022 egészében.
Manturov nyilatkozata értelmében a könnyűipari vállalkozások száma a hadiipari komplexum nyilvántartásában 2022 októbere óta mintegy félezerrel bővült, arányuk pedig megtízszereződött. Hozzátette, hogy nemcsak a regiszterben szereplő vállalatok szállítanak felszerelést, hanem a regionális költségvetésekből finanszírozott cégek is.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament képviselője egy Twitter-posztot osztott meg arról, hogy Magyarország megvétózott több száz millió eurónyi, Ukrajnának szánt katonai támogatást.
Magyarország már megint Ukrajnát zsarolja, hagyni kellene Orbánt, hogy elhagyja az EU értékközösségét, Ukrajnát pedig mielőbb be kellene venni
– írta a posztban a politikus.
A kormány általa kifogásolt lépésére nem sokkal azt követően került sor, hogy nyilvánosságra hozták Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a magyar gazdaság tönkretételét illető kijelentését, valamint hogy az OTP Bank ellen is felléptek az ukránok.
A Kárpátalján található Herincsei kistérség Facebook-oldalán számoltak be arról, hogy meghalt egy 1988-as születésű helyi lakos.
Azt írták, hogy a bereznai születésű, mesterlövészként szolgáló Vaszil Velicsko egy tüzérségi támadás következtében halt meg Bahmut térségében május 14-én. „Újabb fiatal életet vett el tőlünk ez az átkozott háború” – írták a bejegyzésben.
Az előző héten, május 11-én egy nap alatt 7 kárpátaljai katona is meghalt. Emiatt utóbb gyásznapot is hirdettek.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, az éjszaka megsemmisített egy amerikai gyártmányú Patriot rakétavédelmi rendszert Ukrajnában.
A The Guardian a minisztériumot idézve azt írta, az éjszakai támadások az ukrán fegyveres erők és a lőszerraktárak ellen irányultak.
Az ukránok korábban arról számoltak be, hogy éjszaka 18 orosz rakétát lőttek le.
Li Hui, Ukrajna ügyével megbízott kínai követ pénteken Lengyelországba látogat kétnapos kijevi útja után – közölte kedden a lengyel külügyminisztérium.
A hírt a minisztérium szóvivője, Lukasz Jasina is megerősítette. Hozzátette, Kína követe Varsóban találkozik a lengyel külügyminiszter-helyettessel.
A The Guardian közölte, Peking a múlt héten jelentette be Li Hui lengyelországi látogatását, hozzátéve, hogy a követ hamarosan Oroszországba, Franciaországba és Németországba is ellátogat.
Kína elmondása szerint a látogatások célja, hogy a felek nyíltan kommunikáljanak egymással az ukrán helyzetről, a válság lehetséges rendezéséről.
Megérkeztek Ukrajnába az első darabok a SAMP/T típusú, olasz–francia gyártmányú légvédelmi rendszerekből – írja az Ukrajinszka Pravda a La Stampa alapján.
A lapértesülés szerint 20 helyi specialista már dolgozik a légvédelmi rendszeren. A Samp/T 3 és 100 kilométer közti távolságon képes megsemmisíteni az ellenséges repülőgépeket, a ballisztikus rakétákat pedig 3 és 25 kilométer közt képes lelőni.
Az ukrán légvédelem összesen 6 darab Kh–47M2 Kinzsal, kilenc darab 3M54–1 Kalibr, három darab Iszkander–K rakétát, valamint hat iráni gyártmányú Sahid 136/131s-es drónt lőtt le az éjjel.
Az adatokat az ukrán légierő osztotta meg. Mint korábban megírtuk, Kijevet egy rendkívül erős légitámadás érte hajnalban.
Megerősítették a bahmuti orosz csapatok szárnyait – közölte Gyenisz Pusilin, a de facto Donyecki Népköztársaság vezetője.
A RIA Novosztyi szerint Pusilin az orosz köztévé egyik műsorában beszélt erről. Mint mondta, az ukrán csapatok támadása miatt a szárnyakon a legnehezebb a helyzet, és szerinte az ukránok is jelentős tartalékokat vetettek be ott az utóbbi napokban.
Elismerte azt is, hogy az ukrán erők kisebb sikereket értek el a városban, de azt is hozzátette, szerinte a mostani erősítésekkel együtt már meg tudják állítani őket, és a front más szakaszán a Wagner fegyveresei előre is nyomulhatnak majd.
Ukrajnának 40-50 F–16-os vadászgépre lenne szüksége – mondta Jurij Szak, az ukrán védelmi minisztérium tanácsadója a Politicónak.
Mint mondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt szeretné, ha erről a G7-tagországok vezetői is tárgyalnának ezen a héten, a Japánban tartott csúcstalálkozójukon, valamint azt is, hogy a NATO júliusi litvániai csúcstalálkozóján napirenden legyen az F–16-osok átadása. Állítása szerint az ukrán elnököt a nyugati politikai vezetők biztosították arról, hogy a következő napokban megvitatják a kérdést.
Hozzáfűzte, a britek, olaszok, franciák és németek is támogatják őket, és bár ezeknek az országoknak nincs felajánlható F–16-osa, sokat segíthetnek azáltal, hogy a többi NATO-szövetségest meggyőzik a gépek átadásáról.
Jurij Szak szerint Ukrajnának 40-50 darabra lenne szüksége a gépekből, amelyekből három vagy négy egységet hozhatnának létre, és segíthetnének az orosz bombázások elleni védelemben. „Mindenki érti, hogy ma itt az ideje, hogy beszéljünk erről. Senki sem mondta, hogy ez lehetetlenség lenne. Ha összehasonlítjuk a helyzetet a három hónappal ezelőttivel, amikor még azon küzdöttünk, hogy harckocsikat szerezzünk, ahhoz képest most már mindenki egy vadászgép-koalícióról beszél – ez nagyon biztató jel” – mondta az ukrán katonai tanácsadó
A Wagner-csoport vezérének, Jevgenyij Prigozsinnak egészen addig nem kell féltenie az életét, amíg a Wagner csapatai Bahmutban küzdenek – közölte legutóbbi helyzetértékelésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet.
Mint írták, véleményük szerint Prigozsinnak az ukrán katonai hírszerzéssel való kapcsolatát – amelyre nemrég derült fény – leginkább az orosz védelmi minisztériummal való konfliktusa motiválhatta, de nem valószínű, hogy tényleges árulásként értelmezhető.
A zsoldosvezér célja valószínűleg csak az lehetett, hogy hamar elfoglalja Bahmutot, és ezzel jó pontokat szerezzen Vlagyimir Putyinnál. Megjegyezték azt is, hogy Prigozsin utólag visszavonta azt a kijelentését is, amelyben az orosz elnökre utalva fogalmazott meg kritikát, amiből arra lehet köveztetni, hogy nem akarja az ellenségévé tenni Putyint.
Az ISW úgy véli, hogy a Kreml már gyaníthatta/tudhatta korábban is, hogy a zsoldosvezér kontaktban van az ukrán katonai hírszerzéssel. Hozzáfűzték: az elképzelhető, hogy Prigozsin ellen az orosz politikai vezetés egy információs hadjáratot indít azért, hogy hazaárulónak állítsák be, attól viszont egyelőre nem kell tartania a zsoldosvezérnek, hogy eltávolítják a Wagner éléről, vagy megölik.
Prigozsin parancsol a Wagner erőinek a Donbászban, tehát az eltávolítása zavart okozhatna az orosz [védelmi] vonalakban Bahmutnál – ez egy olyan kockázat, amelyet Putyin nem valószínű, hogy vállal. A Kreml nem képes arra, hogy a nyilvánosság elől eltávolítsa, lecserélje Prigozsint, hiszen a Wagner egy magáncég, és Prigozsinnak nincs hivatalos tisztsége az orosz kormányzatban. Ha Prigozsint mégis eltávolítanák a Wagner éléről, akkor az – ironikusan – azt is jelentené, hogy a Kreml átvenné a zsoldoscég felett az irányítást, miközben Putyin nagy erőkkel dolgozott azon eddig, hogy formálisan távol tartsa őket magától
– összegezték.
Rendkívül erős rakétatámadás érte Kijevet kedd hajnalban. Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere a Telegramon közölte, hogy egyetlen munkás vagy állat sem sérült meg, viszont néhány fa igen, miután az állatkertre törmelékek hullottak le – közölte a The Guardian.
A rakétadarab megrongálta a növényzetet, de a letört ágakat már eltávolították. Az állatokon most stresszoldó kezeléseket hajtanak végre. Az állatkert szokás szerint tíz órakor nyit a látogatók előtt kedden is
– közölte Vitalij Klicsko.
„Összeesküvés” gyanúja miatt letartóztatták az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének korábbi alkalmazottját – számolt be a TASZSZ hírügynökség.
Robert Sonovot Vlagyivosztokban fogták el, és jelenleg előzetes letartóztatásban tartják Moszkvában. Már vallomást is tett a rendőrségen, amelyet követően azzal vádolták meg, hogy „bizalmas együttműködést folytatott egy külföldi állammal vagy szervezettel” (ez a szóban forgó vádpont leírása az orosz büntető törvénykönyv szerint). Ha bűnösnek találják, akkor akár 8 év börötnbüntetést is kaphat.
A The New York Times azt írta, egyelőre nem tudni, hogy Sonov milyen állampolgársággal rendelkezik. A lap szerint hétfő este még az amerikai külügy szóvivője sem kívánta kommentálni a hírt egy sajtótájékoztatón.
A közösségi médiában osztottak meg egy fotót, amelyen az látható, hogyan nézett ki egy évvel ezelőtt, és hogyan néz ki most Bucsa városa.
A településen az orosz csapatok rengeteg civilt meggyilkoltak 2022 márciusában. Az ukrán hatóságok legutóbb azt közölték, hogy a becslések szerint több mint 1400 ember – köztük 37 kiskorú – halhatott meg Bucsa orosz megszállása idején.
Az Egyesült Államoknak 6 milliárd dollárja maradt Ukrajna támogatására a legutóbb a törvényhozás által erre a célra megszavazott 48 milliárd dolláros összegből. Mindez azt jelenti, hogy a megmaradt források a nyár közepére kimerülhetnek – írta a Politico című lap.
A lap szerint Joe Biden kormánya már elkezdett előkészíteni egy újabb katonai csomagot arra az eshetőségre készülve, ha kifutnak a forrásokból. Azonban a politikai vezetésnek vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a republikánus többségű képviselőház jóváhagyna-e egy újabb katonai csomagot (bár egyelőre úgy kalkulálnak, hogy valószínűleg igen).
Mindeközben egyéb pénzügyi kérdések (pl. az adósságplafon problémája, amelyben dűlőre kellene jutnia hamarosan a törvényhozóknak) is komplikálják a helyzetet. Fennáll annak a lehetősége, hogy az elkövetkező időszakban csökkenhet az Egyesült Államok által nyújtott katonai támogatás mértéke – összegezte a Politico.
Mark Cancian, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) szakértője azt mondta minderről: elképzelhető, hogy a Fehér Ház az év második felében több kisebb katonai csomagot terjeszt majd be a törvényhozás elé, és majd a háború alakulásának fényében dönthetnek arról, hogy mennyi pénzt adnak Ukrajnának a harc folytatására.