Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Bajban az ukránok, kevés a lőszerük az ellentámadáshoz. 
• Putyin köszönetet mondott egy elnöknek a semlegességért.
• Államosították Zelenszkij jaltai lakását. 
• Sikertelen dróntámadást hajtottak végre az ukránok a Fekete-tengeren.
• Kijev vizsgálja, volt-e szerepe Belarusznak az ukrán gyerekek elrablásában.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Norvégia támogatja az ukrán pilóták kiképzését az F–16-osok vezetésére. A bejelentést Björn Arild Gram védelmi miniszter tette.

Ugyanakkor elmondta, hogy a norvég kormány még nem döntött arról, ad-e saját F–16-osokat Kijevnek.

A bejelentésre azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy a nyugati országok amerikai gyártmányú vadászgépeket küldjenek Ukrajnának.

Az F–16-os vadászgépek nagy hasznára lehetnek Ukrajnának – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.

„A repülőgépek biztosítása egy ország számára összetett kérdés. Egyes országok évtizedek óta várnak repülőgépekre. Az átadás előtt ki kell alakítani a megfelelő infrastruktúrát, a pilótákat és a kiszolgálószemélyzetet pedig ki kell képezni a gépek rendeltetésszerű mozgatásához és karbantartásához” – magyarázta.

„Bár az F–16-os vadászgép nem képes ballisztikus rakéták ellen dolgozni, de megvéd minket a Kh–101, Caliber cirkálórakétáktól, valamint a kamikaze drónoktól” – tette hozzá a szóvivő.

John Kirby, a Fehér Ház stratégiai kommunikációs koordinátora szerint Bahmut „húsdarálóvá” vált az orosz erők számára – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A bahmuti csata borzasztóan sokba került idáig Oroszországnak. És, ahogy mondtam, bizonyos értelemben »húsdarálóvá« vált számukra

– idézte az Ukrinform a Fehér Ház képviselőjét.

Kirby szerint azok a becslések, amelyeket Washington még május elején közölt a hatalmas orosz veszteségekről, pontosak. Azóta azonban – szerinte – az oroszok napról napra még több erőt veszítenek Bahmutnál.

Idős emberek aránytalanul magas számban szenvednek és halnak meg az Ukrajna elleni orosz háború miatt – derült ki az ENSZ által szerdán közzétett jelentésből, amely szerint egyesek azért halnak meg, mert nem jutnak hozzá a gyógyszerekhez, illetve nem hagyhatják el az óvóhelyeket.

Az ENSZ emberi jogi megfigyelői által összeállított jelentés szerint a háború első évében megölt polgári személyek egyharmada – a 4187 dokumentált haláleset közül 1346 – hatvan év feletti volt.

Az adatok között csak olyan áldozatok szerepelnek, akiknek a kora ismert, és az áldozatok tényleges száma ennél jóval magasabb – közölte az ENSZ. Ukrajna lakosságának mintegy egynegyede idős. Oroszország tagadja, hogy polgári személyekre támadna Ukrajnában – írja az MTI.

A főügyészség május 24-én közölte a Reuters hírügynökséggel, hogy Ukrajna vizsgálja Belarusz lehetséges szerepét az oroszok által megszállt területekről illegálisan elhurcolt ukrán gyermekek ügyében – írta Twitteren a The Kyiv Independent.

Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos áprilisban jelentette be, hogy az Európai Unió mindent megtesz azért, hogy felelősségre vonják azokat, akik lehetővé tették a gyermekek deportálását a megszállt területekről.

Mint mondta, körülbelül 16 ezer gyereket hurcoltak el az otthonából.

A Kreml szerint „nem titok”, hogy egyre nagyobb mennyiségű nyugati katonai felszerelést használnak az ukrán fegyveres erők. A hét közepén olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint amerikai gyártmányú katonai járművek is részt vettek a belgorodi partizánakcióban.

„Számunkra nem titok, hogy ezeknek a nyugati országoknak a közvetlen és közvetett részvétele ebben a konfliktusban napról napra nő” – mondta Dmitrij Peszkov szóvivő szerdán újságíróknak.

„Nem titok számunkra, hogy egyre több és több felszerelés kerül szolgálatba az ukrán fegyveres erőknél. Az sem titok, hogy ezt a technikát a mi katonáink ellen használják” – jelentette ki Peszkov.

A Szumi regionális katonai igazgatóság közleménye szerint egy óvodát ért támadás május 24-én, szerdán.

Mint írták, az épületben tűzkár keletkezett, a részletek tisztázása még folyamatban van.

A németországi Ramstein légibázison működő kapcsolattartó csoport megbeszélésein Ukrajna szövetségesei az ukrán fegyveres erők további lőszerrel való ellátásáról, a légvédelmi rendszer megerősítéséréről és az ukrán pilóták képzéséről tárgyalnak – közölte Per Ryder, a Pentagon szóvivője.

A szóvivő elmondta, hogy a legközelebbi találkozó az ukrán front jelenlegi helyzetéről és a fegyveres erők legfontosabb szükségleteiről szóló jelentéssel kezdődik.

Arra számítok, hogy a légvédelem továbbra is a megbeszélések kiemelt témája lesz, csakúgy, mint a lőszerek. Aztán szó lesz az F-16-osok kiképzéséről is

– tette hozzá Ryder az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

A ramsteini légi bázison ülésezik a NATO-országok és szövetségeseik kapcsolattartó csoportja Ukrajna támogatására. A nyugati partnerek által Kijevnek nyújtott támogatás formáját – nem hivatalosan – szintén a katonai létesítményről nevezték el.

Három mentőautót és egy tűzoltóautót adományoztak az Odesszai régiónak amerikai önkéntesek – közölte közösségi oldalán Hrihorij Didenko, az Odessza Megyei Tanács vezetője.

A régió nagy barátja, Chris Manson, az OSF HealthCare alelnöke ismét mentőautókat és egy tűzoltóautót hozott az Egyesült Államokból

– írta a vezető.

Hozzátette, hogy a három járművet katonai egységekhez és civil kórházakhoz vezénylik. A tűzoltóautót az Odesszai régió állami katasztrófavédelmi szolgálat alá tartozó önkéntes tűzoltósága kapja meg.

Mihail Miszustin orosz miniszterelnök szerdán Pekingben tartózkodik. Ezzel ő a legmagasabb rangú tisztviselő, aki az ukrajnai invázió óta Kínába látogat – írja a Sky News.

Miszustin találkozott Li Csiang kínai miniszterelnökkel, akinek a Moszkva és Peking közötti kapcsolatot méltatta.

Kifejtette, hogy a két ország közötti barátság „egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletén alapul”, és „a kollektív Nyugat részéről érkező illegitim szankciók nyomásával jár együtt”.

Hszi Csin-ping kínai elnök márciusban háromnapos látogatást tett Moszkvában, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott.

A szlovén parlament határozatban ismerte el népirtásnak a Szovjet-Ukrajnában 1932-33-ban mesterségesen előidézett éhínséget, a holodomort, amelyben több millió ukrán vesztette életét.

A kedden késő este elfogadott határozatot az ellenzéki Baloldal párt kivételével az összes parlamenti frakció támogatta. Szlovénia ezzel csatlakozott ahhoz a több mint 20 országból álló csoporthoz, amely már népirtásként ismerte el a holodomort – írta a Vecer című szlovén napilap szerdán.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitter-oldalán fejezte ki háláját a szlovén lépésért. Azt írta, hogy a történelmi igazságszolgáltatás mellett elkötelezett országok nemzetközi koalíciója tovább erősödik – számolt be az MTI.

Az Egyesült Királyság szerint az orosz hadsereg „küzd a fegyelem fenntartásával a soraiban”.

A brit védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg „az ukrajnai hadműveleteknél végig küzdött a fegyelem betartatásáért a soraiban, de a problémák nagy valószínűséggel súlyosbodtak a tartalékosok 2022 októbere óta tartó kényszermobilizálását követően”.

A bírósági adatok azt mutatják, hogy a legtöbb, engedély nélküli eltávozásban bűnösnek talált személyt most felfüggesztett büntetéssel sújtják, ami azt jelenti, hogy újra bevethetők a különleges katonai műveletre

– írta a minisztérium egy tweetben, és hozzátette, Moszkva fegyelemérvényesítésre irányuló erőfeszítései nem a katonák kiábrándultságának kiváltó okaira összpontosítottak – írja az Al Jazeera pánarab hírtelevízió.

Oroszország értesítette Finnországot arról, hogy felmondja a kétoldalú megállapodást, amelynek értelmében a két ország időről időre ellenőrzéseket tarthatott a másik hadseregénél.

A TASZSZ hírügynökség szerint az oroszok június 1-től kezdve vonulnak ki a megállapodásból. Az egyezséget még 2000-ben írták alá, és mindkét fél évente egy-egy ellenőrzést hajthatott végre a másiknál, de legutóbb erre a koronavírus-járvány kezdete előtt került sor.

Az ukrán védelmi minisztérium tett közzé képeket a Leopard 2-es harckocsikról.

A modern eszközöket az utóbbi hetekben kapták meg az ukránok, és a szakértők szerint nagy szerepet kaphatnak akkor, ha megindul az ukránok régóta szervezett ellenoffenzívája. 

Az Egyesült Államok igyekszik elhatárolni magát attól a belgorodi akciótól, amelyet az orosz kormányzat ellen küzdő orosz állampolgárok hajtottak végre – írja a BBC.

Az akcióhoz amerikai gyártmányú eszközöket is használtak az önkéntesek. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ők „nem bátorítottak vagy hagytak jóvá semmilyen csapást Oroszország területén”.

Matthew Miller azt is hozzátette, Ukrajna feladata, hogy eldöntse, hogyan vívja meg ezt a háborút.

Az ukrán elnök egy Twitter-posztban nyilvánult meg a békéről.

„A szüleink generációjának békéjét azok hagyták örökül, akik legyőzték Európa utolsó igazán nagy agresszióját. A gyerekeink generációjának békéjét pedig most biztosítjuk az Európa utolsó nagy agressziója elleni küzdelemben” – írta, utalva az első mondattal a II. világháborúra.

Szerda délelőtt Ukrajna számos régiójában légiriadót rendeltek el rakétatámadás veszélye miatt. 

A jelentések szerint az ukránok attól tartanak, hogy az orosz haditengerészet rakétákat lőhet ki a Fekete-tengerről. Az ukrán Espresso TV az ukrán haditengerészet alapján legutóbb azt írta, hogy hét orosz hadihajó van a tengeren, melyek közül az egyik képes a Kalibr típusú rakéták kilövésére.

Az ENSZ nukleáris felügyelőségének vezetője Pekingben találkozott az orosz állami nukleáris cég vezetőjével, hogy megvitassák a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője és Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója Pekingben tartott megbeszélést – írja a Sky News.

A NAÜ szerint ez a találkozó része volt Rosszij „fokozott erőfeszítéseinek”, hogy támogatást szerezzen az erőműben bekövetkező „nukleáris vagy radiológiai baleset elkerülésére” vonatkozó elvekhez.

A megbeszélésről egyéb részleteket nem közöltek.

Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat cáfolta a kijelentést, mely szerint elkezdődött volna az ukrán pilóták kiképzése az F–16-os vadászgépekre.

Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai és biztonságpolitikai főképviselője kedden mondta azt, hogy már megkezdődött a kiképzés a modern vadászgépekre. Ihnat ezzel szemben azt állította a Kyiv Independent szerint, hogy ez ebben a formában nem igaz, mert még csak a kiképzőprogramra való felkészülést kezdték meg.

Állítása szerint ez azt jelenti, hogy az ukrán légierő képviselői már megérkeztek a kiképzést végző országokba, és azt mérik fel, hogy miként hajthatják végre a kiképzést. A kiképzésre küldött pilóták viszont még nem érkeztek meg az országokba.

Borrel mellett egyébiránt a lengyel kormány egyik tisztviselője is azt mondta az Ukrinform hírügynökségnek, hogy már megkezdődött a kiképzés. Ő azt is hozzátette, hogy mindezt hamarosan hivatalosan is bejelentik.