Az orosz védelmi vállalatok „megsokszorozták” a fegyverek és más katonai felszerelések gyártását – közölte Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán.
„A termelési célok teljesítésével párhuzamosan a fegyverek és a felszerelések fejlesztése megállás nélkül folytatódik” – tette hozzá a kormányfő.
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!
Számos vezető készül Törökországba utazni, hogy részt vegyen a régi-új elnök, Recep Tayyip Erdogan szombati beiktatásán (többek között Orbán Viktor is ott lesz).
A Kárpáthír beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az ünnepi ceremóniát követően külön kívánja felkeresni Törökország újonnan megválasztott elnökét. Úgy tudni, Putyin után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is az országba utazik, és mindketten az ukrajnai háborúról, valamint a tengeri gabonafolyosóról kívánnak tárgyalni a török elnökkel.
Csehország védelmi kiadásai a jövőben az éves bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát fogják kitenni. A vonatkozó törvényt a képviselőház után szerdán a cseh szenátus is jóváhagyta, érvénybe lépéséhez csak az államfő aláírása szükséges. Petr Pavel már jelezte, hogy haladéktalanul aláírja a jogszabályt − közölte az MTI.
Csehország az 1999-es NATO-csatlakozásakor vállalta, hogy a védelemre költi az éves GDP legalább két százalékát, de ezt eddig nem teljesítette − mondta a szenátoroknak Jana Cernochová védelmi miniszter. Beszédében elismerte, hogy a jogszabály elfogadását Oroszország ukrajnai háborúja segítette elő.
A jogszabály a várakozások szerint júliusban életbe lép, így már a jövő évi költségvetésre is vonatkozni fog. Az eddig ismert elképzelések szerint a jövő évi költségvetésben 130 milliárd koronát tenne ki a védelmi tárca cikkelye, az új törvény alapján ez 151,5 milliárd koronára emelkedik.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a sajtóban megjelent értesülések szerint a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján javasolni fogja, hogy a tagállamok kétszázalékos védelmi kiadásai ne a felső határt, hanem csak az alsó határt, a minimumot jelentsék.
Oroszország ismét alá akarja ásni Európa egységét és biztonságát, de mi ezt nem engedhetjük meg – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szerdán Pozsonyban, az idei Globsec biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédében.
Bár az ukrajnai háború végét egyelőre nem látni, azt hiszem, egy dolog biztos: Oroszország nem foglalhatja el Ukrajnát, és nem diktálhatja a békés rendezés feltételeit
– hangsúlyozta Macron. Az Európai Uniónak biztosítania kell Ukrajnát további hatékony támogatásáról, hogy küzdelme tartós békéhez vezessen. A tét magas, mert a háború az EU határán zajlik – figyelmeztetett.
Véleménye szerint a megállapodás feltételeit Ukrajnának kell meghatároznia, területi engedményekről pedig nem lehet szó. Csak a megfelelő biztonsági garanciák hozhatnak tartós békét az ukrán nép számára – mondta.
Az MTI beszámolója szerint Emmanuel Macron a tervezett ukrán ellentámadás támogatására szólított fel, és kijelentette, hisz annak sikerében.
Kiképzési programot indított a német légierő (Luftwaffe) a szlovák hadsereg támogatására − jelentették be szerdán.
A Luftwaffe közleménye szerint megkezdték a szlovák hadsereg felkészítését a Mantis nevű légvédelmi fegyverrendszer és a LÜR légtérellenőrző radar használatára. A kiképzést egy Schleswig–Holstein tartományi támaszponton folytatják, az első szakaszában 44 szlovák katona vesz részt − közölte az MTI.
A szlovák katonák a képzés révén önállóan, német közreműködés nélkül használják majd hazájukban a többi között rakétákkal vagy drónokkal mért csapások elhárítására alkalmas német fegyverrendszereket.
Az olimpiai sportágak vezetői ma délelőtt találkoztak, hogy megvitassák, visszatérhetnek-e az orosz sportolók a nemzetközi versenyekre a 2024-es párizsi olimpia előtt.
A Nyári Olimpiai Nemzetközi Szövetség (ASOIF) éves ülésére több mint két hónappal azután került sor, hogy a NOB részletes tanácsokat adott arra vonatkozóan, hogy az Ukrajnában zajló háború ellenére az orosz és belorusz sportolók semlegesként hogyan tudnának újra versenyezni – írja Sky News.
Azt egyelőre nem tudni, hogyan képzelik ezt a semlegességet, miközben jövő júliusban megkezdődnek az olimpiai játékok kulcsfontosságú kvalifikációs versenyei.
Márciusban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azt tanácsolta, hogy egyes orosz és belorusz sportolók visszatérhetnek egyéni versenyszámokban, de csapatban nem. Egyéniben is csak akkor, ha nem támogatták aktívan az ukrajnai háborút, és nem állnak szerződésben a katonasággal vagy más nemzetbiztonsági szervezettel.
Az orosz erők tizenegy ballisztikus és cirkálórakétát lőttek Kijevre helyi idő szerint hétfő délelőtt fél 12 körül – közölte Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka.
Vadim Ivcsenko ukrán parlamenti képviselő elmondta, hogy a rakétákat a fővárosban tartott kétórás parlamenti ülésszak alatt indították.
Amikor meghallottuk a riasztást, a parlamenti képviselők és mindenki más a biztonság kedvéért a föld alatti pincébe vonult
– mondta.
A kijevi katonai közigazgatás szerint május eleje óta 16 támadás érte a várost, és úgy tűnik, hogy az oroszok taktikát váltottak: már nemcsak éjszaka, hanem nappal is támadnak – írja a Sky News.
Ukrajna szerint 16 ezer gyermeket deportáltak az oroszok által elfoglalt területről a háború alatt − közülük sokakat barátok és rokonok vittek magukkal, akik pénzt akartak keresni az orosz állami támogatásokból − írta meg riportjában a The Guardian.
A lap a gyerekek deportálásának szemléletes példájaként a 15 éves Alina történetét idézi, aki Herszonból származik. A lány jó viszonyban volt barátnője oroszbarát nézeteket valló édesanyjával, Evgeniával. Nem sokkal Herszon felszabadítása előtt a nő az ukrán fegyveres erők visszatérése után bekövetkező kitalált katasztrófákkal félemlítette meg Alinát, és rábeszélte a gyereket, hogy menjen vele Oroszországba.
A gyerek hitt felnőtt barátnőjének, ellopta otthonról az iratait, és Oroszországba ment. Ott Evgenia felvette Alina nevelőanyjának szerepét, amiért lakást és pénzügyi segélyeket kapott az államtól.
Ahhoz, hogy hazatérjen a lánya, Alina édesanyjának hosszú utat kellett megtennie Lengyelországon és Belaruszon keresztül Oroszországba. Furcsa módon Oroszországban a helyi tisztviselők a valódi anya pártjára álltak, ami lehetővé tette a történet biztonságos megoldását.
Az ukrán hatóságok azt állítják, hogy 27 ezer ukrán civilt tartanak fogva Oroszország területén – írja a The Guardian. Az ukrán parlament emberi jogi biztosa, Dmitro Lubinec az Ukrinform hírportál által közölt tájékoztatón kijelentette:
Adataink szerint több mint 27 ezer civil túszt tart fogva az Orosz Föderáció.
Arra a kérdésre, hogy történt-e előrelépés az UNIAN hírügynökség újságírójának, Dmitro Hiljuknak az orosz fogságból való kiszabadításában, a sajtótájékoztatón azt válaszolta:
Sajnos még nem tért vissza Ukrajnába és nem biztos, hogy a közeljövőben vissza fog.
Lubinec elmondta, többször is feltette ezt a kérdést az orosz félnek, és a jövőben is fel fogja.
Jevgenyij Prigozsin azzal vádolta a tárca „legfőbb funkcionáriusait”, hogy „bűncselekményeket” követtek el a „különleges katonai művelet előkészítése és végrehajtása” közben − közölte a Sky News.
Prigozsin régóta élesen bírálja az orosz védelmi minisztériumot, többek között annak taktikáját és a lőszerellátás kezelését.
Az ukrán Állami Határszolgálat közlése szerint az orosz katonák kedden felrobbantották az ukrajnai Csernyihiv városát az oroszországi Brjanszkkal összekötő utat – írja a Sky News.
Andrij Demcsenko, az Állambiztonsági Szolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravdának elmondta, hogy az orosz csapatok valószínűleg egy ukrán támadástól való félelem miatt tették ezt, de „Ukrajna nem agresszor”.
Mint már hangsúlyoztam, államunk védekezésre rendezkedett be, nincs szükségünk Brjanszkra
– fogalmazott Demcsenko.
Oroszország nem számít arra, hogy Ukrajna az ellentámadás keretében megtámadja Bahmutot − mondta egy védelmi szakértő a Sky Newsnak.
Szerdától június 5-ig kevésbé hatékony egységekkel váltja le a várost elfoglaló Wagner-csoport csapatait – mondta Michael Clarke, a Királyi Egyesült Szolgálatok Intézetének (RUSI) volt főigazgatója.
Ezek között vannak önkéntes ejtőernyősök, motorizált dandárok, valamint a Donyecki Népköztársaság erői.
Az oroszok meglehetősen szegényes erőket vonultatnak fel Bahmutnál, ami nekem azt mondja, az oroszok nem számítanak arra, hogy ott támadás érheti őket. Mert nincs stratégiai értéke, soha nem is volt
− mondta Clarke.
A Kreml kritikusa, Alekszej Navalnij egy büntetőtelepről videókapcsolaton keresztül jelent meg egy moszkvai bíróságon, hogy szembenézzen a vádakkal, amelyek miatt évtizedekre börtönben maradhat − írja a Sky News.
A 46 éves orosz ellenzéki vezető a múlt hónapban azt mondta, hogy „abszurd” terrorizmus elleni eljárást indítottak ellene, amely 30 évet adhat a csalásért és bíróság megsértéséért már kiosztott 11 évéhez. A vádakat tagadja.
A bírósági jegyzőkönyv szerint az ellene felhozott vádak az orosz büntető törvénykönyv hat különböző cikkelyére vonatkoznak, mint például a nácizmus rehabilitálása vagy exteremista tevékenység finanszírozása.
Navalnij Vlagyimir Putyin bírálatával és korrupciót feltáró tevékenységével vált ismertté.
Oleh Kipert nevezték ki az odesszai regionális katonai közigazgatás élére. Az erről szóló rendeletet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök írta alá.
Kiper korábban a kijevi ügyészség vezetője volt. Az odesszai régió élére történő kinevezését május 30-án jelentette be Tarasz Melnyicsuk, az ukrán kormány parlamenti képviselője.
Az Unian ukrán hírügynökség megjegyzi, hogy a poszt több mint két hónapig üresen állt. Ezt megelőzően Makszim Marcsenko töltötte be a tisztséget.
Berlin úgy döntött, hogy az öt németországi orosz főkonzulátusból négynek visszavonja az engedélyét – közölte a német külügyminisztérium.
Németország ennek megfelelően novemberig bezárja jekatyerinburgi, kalinyingrádi és novoszibirszki főkonzulátusát, miután korlátozza az Oroszországhoz tartozó intézményeinek alkalmazottainak számát.
Berlin már tájékoztatta Moszkvát arról, hogy az év végéig be kell zárni a németországi főkonzulátusokat.
Az ukrán énekesnő és blogger Inna Voronova gyanúba keveredett, miután videót készített a kijevi légvédelmi munkálatokról – számolt be az Unian a bűnüldöző szervek forrásai alapján. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyelőre nem nyilatkozott hivatalosan az ügyben.
Inna Voronova olyan videót tett közzé az Instagram-oldalán, melyen a kijevi légvédelmi rendszer látható. Május 16-án videóüzenetben bocsánatot kért és azt állította, hogy nem volt tisztában tette következményeivel.
Kijevben Voronova mellett eddig kilenc személyt azonosítottak, akik ellenséges támadás közben filmezték le a légvédelmi rendszert. A rendfenntartók szerint ezzel felfedték a nyilvánosság előtt légvédelmi háttérmunka sajátosságait, ami beláthatatlan veszélyekkel járhat.
A videókat megosztó személyeket átadták az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak, hogy tisztázzák az összes kérdéses körülményt.
Megsemmisítette az ukrán haditengerészet utolsó hadihajóját, a Jurij Olefirenkót az orosz légierőnek az odesszai kikötő katonai részére hétfőn mért csapása – jelentette ki szerdán Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Állítása szerint a támadást precíziós fegyverekkel hajtották végre.
A tábornok a szerdai hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erők egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét több mint 530 főben nevezte meg. Mint mondta, közülük több mint kétszázan a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el.
Ott Konasenkov szerint a leghevesebb összecsapások Avdijivka közelében zajlottak, ahol az ukrán erőket Kransznohorivkánál és Jaszinovaténél több helyen kiverték állásaikból. A tájékoztatás szerint Advdijivkánál megsemmisült a Szkala rohamzászlóalj vezetési és megfigyelőpontja, valamint a 110. gépesített dandár rakéta- és tüzérségi raktára.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részéről nem hangzott el semmilyen, a Moszkva ellen kedden megkísérelt ukrán dróntámadást elítélő nyilatkozat. Marija Zaharova külügyi szóvivő „aljasnak" minősítette a dróntámadással kapcsolatos nyugati hallgatást és „propagandának" nevezte, hogy az általa bírált országok csak számukra kedvező témákat kommentálnak.
Donyeckben szerdán két mariupoli civil tavaly márciusban történt meggyilkolása miatt egyenként 25 év fegyházra ítélték az ukrán Azov alakulat két volt tagját, Jevhen Viszockijt és Olekszandr Pedakot – számolt be az MTI.
Az orosz védelmi vállalatok „megsokszorozták” a fegyverek és más katonai felszerelések gyártását – közölte Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán.
„A termelési célok teljesítésével párhuzamosan a fegyverek és a felszerelések fejlesztése megállás nélkül folytatódik” – tette hozzá a kormányfő.
Svédország partjainál egy állítólagos „kémbálnát” észleltek, amelyről széles körben feltételezik, hogy egy orosz katonai létesítményből származik. A bálnafigyelők által Hvaldimirnak nevezett beluga a feltételezések szerint egy orosz gyártmányú, kamerákkal felszerelt hámot visel.
Carl Bildt volt svéd külügyminiszter tréfásan azt mondta a TV4-nek, hogy Hvaldimirnak politikai menedékjogot kellene adni, mondván, „lehetséges, hogy egy menekült, aki Putyin háborúja ellen tiltakozik”.
A bálna az elmúlt hetekben több száz kilométert úszott a norvég halászati igazgatóság szerint.
Ő egy magányos kis bálna, aki reméli, hogy talál más fehér bálnákat, akikkel együtt lóghat
– mondta Sebastian Strand, a OneWhale nevű, kizárólag Hvaldimir védelmére létrehozott nonprofit szervezet tengerbiológusa. A bálna annyira jól érzi magát az emberekkel, hogy a kikötőkhöz úszik, és visszaviszi a tengerbe dobott műanyag karikákat – számolt be a Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben találkozott Misha Collins színésszel. A Supernatural című tévésorozat sztárja a United24 humanitárius aknamentesítésre létrehozott adománygyűjtő platform nagykövete lett – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Zelenszkij megköszönte a színésznek, hogy csatlakozott a nagyköveti csapathoz. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának segíteni az aknamentesítő gépek beszerzésében hatalmas és összetett feladat, mert ezek a berendezések ritkák a világon, és a gyártási ciklusuk hosszú.
Amikor felszabadítjuk a területeinket a megszállók alól, sok problémát okoznak az aláaknázott területek. Ma több mint 200 ezer négyzetkilométernyi elaknásított területünk van. És nagy hiányt érzünk a felszerelésben, hogy megbirkózzunk egy ekkora területtel
– jegyezte meg az elnök.
Misha Collins a maga részéről elmondta, hogy bajtársa, a brit újságíró és fotós Giles Dewley egyszer Afganisztánban rálépett egy robbanószerkezetre, és elvesztette mindkét lábát és egyik karját. Így számára a humanitárius aknamentesítésben való segítségnyújtás személyes ügy.
Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint Ramzan Kadirovnak, Csecsenföld vezetőjének nem Ukrajnán, hanem Oroszországon kellene bosszút állnia.
Ahelyett, hogy Ukrajnát fenyegeti, Kadirovnak személyesen Vlagyimir Putyinon kellene bosszút állnia. Az oroszok voltak azok, akik megölték és elpusztították a csecseneket, nem pedig az ukránok. A csecsen nép emlékszik erre, és azoknak, akik ezt elfelejtették, itt az ideje emlékezni!
– nyilatkozta Danilov.
Az ukrajnai háború kezdete óta a temetkezési szolgáltatások költségei 30-50 százalékkal emelkedtek Oroszországban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Rosstat adatai szerint a hamvasztás átlagos költsége 36 százalékkal, 21 ezer rubelről (90 ezer forintról) 28 ezer rubelre (120 ezer forintra) emelkedett. Egy sír kiásása 13 százalékkal drágult, a koporsók ára 52 százalékkal kerül többe.
Az 1. számú temetkezési vállalat főigazgatója, Elena Elsalieva megjegyzi, hogy a keresztek, kerítések és koporsók árai a 2,5-szeresére emelkedtek a fém- és faárak növekedése miatt. Elmondása szerint a háború előtt a vállalat Ukrajnában vásárolt nyersanyagokat, de a konfliktust követően új beszállítókat kellett keresniük.
Az orosz belügyminisztérium körözési listára tett két volt ukrán védelmi minisztert, akiket „népirtással” vádolnak – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.
Az ukrán vezérkar volt vezetője is felkerült a listára, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva légvédelme rendesen működik, de van még mit javítani rajta.
Peszkov azt is mondta, hogy a Kreml szeretné, ha „legalább némi elítélést kapna a Moszkva elleni dróntámadás, de ez nem történt meg”.
Mint megírtuk, május 29-én éjszaka Oroszország több hullámban mért légicsapásokat Kijevre, ami a tisztviselők szerint a háború kezdete óta a legnagyobb dróntámadás volt a főváros ellen. Vitalij Klicsko szerint ezzel egy időben az oroszok rakétákat is lőttek rájuk.
A forgalmas autóútra becsapódó rakétaroncsról korábban már megjelent egy térfigyelő kamera felvétele, a történteket azonban egy autó belső kamerája is rögzítette.
A felvételen látszik, hogy a rakétaroncs egyenesen zuhan a forgalmas autóút felé, és az egyik ott haladó autó oldalát el is találja. A jármű ennek következtében hatalmas fekete füsttel égni kezd.
„Nem támogatjuk az Oroszországon belüli támadásokat. Ennyi. Pont” – mondta Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára egy tájékoztatón, írja a The Telegraph.
Washington az egyik fő fegyverszállítója Ukrajnának azzal a feltétellel, hogy azt önvédelemre és az orosz erők által megszállt ukrán területek visszafoglalására használja.
Az orosz védelmi minisztérium Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy Timur Dudkin orosz százados zászlóalja kéttucatnyi ukrán haditechnikai egységet semmisített meg.
A százados szerint ez akkor történt, amikor az ukrán fegyveres erők megpróbálták áttörni a védelmet. Mivel a zászlóalj parancsnoksága harcképtelen volt, Dudkin vette át a parancsnokságot.
Az orosz vadászgépek a hírek szerint tizenöt harckocsit, négy páncélozott szállítójárművet és öt gyalogsági harcjárművet semmisítettek meg.
Jevgenyij Prigozsin szerint küszöbön van az újabb orosz mozgósítás, és azt javasolja, már most jelentsék be, hogy az új katonáknak legyen idejük felkészülni a folyamatban lévő harcokra.
A Wagner-vezér szerint Kijev bevehető, de ahhoz mozgósítani kell az egész társadalmat, be kell vetniük minden lőszert, és teljes gőzerővel kell újabb lőszereket gyártaniuk. Prigozsin szerint súlyos háború lesz Ukrajna ellen, de nem tudja, hogy az meddig fog tartani.
Saját kijelentéseit kommentálva, miszerint másfél-két év alatt lehet elfoglalni a Donbászt, Prigozsin elismerte, hogy az oroszoknak erre most nincs lehetőségük – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz belügyminisztérium az elmúlt két napon öt ukrán tábornok ellen adott ki körözést, azon vádak alapján, amelyeket a Nyomozó Bizottság (SZK) emelt ellenük a Donyec-medence civil lakossága ellen elkövetett bűncselekmények miatt – írja az MTI.
Az elfogatóparancs Valerij Zaluzsnijra, az ukrán hadsereg főparancsnokára, Olekszadr Szirszkijre, a szárazföldi erők parancsnokára, Ihor Kolesznyikra, a vezérkari főnök első helyettesére, Olekszandr Lokota vezérkari főnökhelyettesre és Andrij Hriscsenkóra, a szárazföldi erők parancsnokhelyettesére vonatkozik.
Öten életüket vesztették, 19-en pedig megsebesültek, amikor ukrán sorozatvető-támadás érte Karpati község baromfitelepét az elcsatolt Luhanszki Népköztársaságban – közölték szerdán a régió hatóságai.
A tájékoztatás szerint a támadást az amerikai HIMARS sorozatvető három srapnelt tartalmazó M30A1-es típusú és egy M31-es típusú rakétájával hajtották végre.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója szerdán a Telegramon Sebekino város ellen Grad sorozatvetővel végrehajtott masszív támadásról számolt be, amelyben négy civil sebesült meg. Gladkov közölte, hogy a határ menti Sebekinói és Grajvoroni járásból evakuálják a gyerekeket, akiknek első, háromszáz fős csoportját Voronyezs megyébe küldik – számolt be az MTI.