Vlagyimir Milov orosz ellenzéki politikus, az orosz energetikai minisztérium korábbi miniszterhelyettese azt mondta: Vlagyimir Putyin minél több olyan partnert keres Európában, mint Orbán Viktor.
Az orosz politikus Szlovákiában, Mikulás Dzurinda volt szlovák miniszterelnökkel, a Kékek-Híd nevű párt elnökével, valamint a Most-Híd párt elnökével, Sólymos László egykori környezetvédelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót a parameter.sk szerint.
Vlagyimir Milov azt mondta, szerinte nyilvánvaló, hogy Putyin befolyásolni akarja a közelgő választásokat, és nemcsak Szlovákiában, hanem minden olyan uniós tagállamban, ahol a közeljövőben tartják ezeket. Szerinte az orosz elnök már régóta próbálkozik ezzel, és a közelmúltban felvetődött, hogy Szlovákiában is lehet egy olyan párt, amely Putyintól kap támogatást a kampányra.
Az orosz ellenzéki politikus ehhez azt is hozzáfűzte, hogy Putyin
olyan szövetségeseket keres, mint Orbán Viktor Magyarországa, szorosan figyelemmel kíséri a készülő választásokat Szlovákiában is, fontos számára a választások eredménye, és befolyásolni akarja azt úgy, hogy megvalósíthassa a célját: szétverni a Nyugat, a NATO és az Európai Unió egységét Ukrajna támogatásában.
Milov azt is közölte, egyértelmű, hogy a nyugati szankciók fájnak Oroszországnak, és ezt jelezheti az is, hogy az utóbbi 7–8 hónapban az orosz hadsereg nem ért el komolyabb sikereket Ukrajnában.
„Csak egy példa: az orosz költségvetés idei, első öt hónapos bevétele a kőolaj és a földgáz eladásból a fele annak, ami 2020-ban, vagyis a háború kitörése előtt volt. Ez nagyon megnehezíti Putyin számára a háború finanszírozását” – mondta az orosz ellenzéki politikus, hozzátéve, elismeri, hogy a szankciók negatív hatással vannak az uniós gazdaságra is, de ez a hatás sokkal kisebb, mint az, amit Oroszországra gyakorolnak.
Az Uniónál ez a gazdasági teljesítményének kevesebb mint egy százaléka, vagyis ez összehasonlíthatatlan azzal, amilyen az Oroszországban gyakorolt hatásuk
– fogalmazott.
A brit katonai hírszerzés szerint Jevgenyij Prigozsin és az orosz vezetés közötti viszály várhatóan július 1-jén csúcsosodik ki. Az orosz védelmi minisztérium eddig adott határidőt a Wagner-csoportnak, hogy aláírják a szerződést a minisztériummal, amit azonban a Wagner-vezér elutasított.
A Vlagyimir Putyinnal – és nem általában a katonai intézményrendszerrel – szembeni dac ritka pillanatában Prigozsin tegnap azt mondta, hogy
a Wagner harcosai közül senki sem hajlandó újra a szégyen útjára lépni.
A brit védelmi minisztérium úgy fogalmazott: „Prigozsin retorikája az orosz intézményrendszer szélesebb rétegeivel szembeni dacossággá fejlődik. 2023. július 1., az önkéntesek szerződéskötési határideje valószínűleg fordulópont lesz a viszályban.”
A határőrök lelőttek egy ukrán drónt Belaruszban, a Gomel régió felett – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök korábban megtorlással fenyegetőzött az országot ért „agresszió” ellen.
A Gomel régió az észak-ukrajnai Csernyihiv megyével határos.
Az ukrán csapatok számára nagyon nehéz az ellentámadás, mert az oroszok nagyon sűrűn aláaknázták a mezőket, és aktívan ellenállnak, de ennek ellenére az ukránok – legalábbis Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes szerint – magabiztosan nyomulnak előre.
Több irányban is offenzívát folytatunk, de az ellenség is több irányból támad. Vagyis jelen pillanatban egyszerre vagyunk támadásban és védekezésben. Csak éppen különböző irányokban
– fogalmazott Maljar. Hozzátette, hogy Moszkva egyre inkább növeli támadásai számát tüzérségi és légicsapásokkal, így próbálva megállítani az ukrán offenzívát.
Lehet, hogy lassú, de folyamatos az előrenyomulás
– hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Éjszaka az oroszok rakétákkal támadták Krivij Rihet, két ipari vállalatot találtak el, egy ember megsebesült – közölte Szergej Liszak, Dnyipro területi katonai közigazgatásának vezetője.
A vállalatoknál tűz ütött ki, amelyet a mentők már eloltottak. Az ipari épületekben jelentős a pusztulás, gázvezetékek rongálódtak meg, egy gumiszerviz és egy autóbusz is megsemmisült – közölték.
A brit védelmi miniszter elismerte, hogy a fegyverkészletek világszerte csökkentek, és az Egyesült Királyság nem rendelkezik az Ukrajna által igényelt fegyverek előállításához szükséges gyártási kapacitással és ellátási láncokkal.
James Heappey beszéde közben Wayne David munkáspárti volt miniszter közbeszólt, és megkérdezte tőle, hogy „teljesen biztos-e abban, hogy az Egyesült Királyságnak megvannak az eszközei ahhoz, hogy Ukrajnának fegyvereket biztosítson”.
Heappey azt válaszolta:
Nem kizárólag az Egyesült Királyságban van probléma. Nem hiszem, hogy ez bárkit is meglepne, de úgy gondolom, hogy az adományozói közösségben kollektíven igen.
Hozzátette: „Az is igaz, hogy miután 18 hónapig én és a kollégáim körbeutaztuk a világot, hogy felvásároljuk ezeket a dolgokat, a készletek globálisan csökkentek.”
Ez egy jó időszak a védelmi iparba való beszálláshoz. Az Egyesült Királyságban működő védelmi vállalatok egyértelműen úgy reagálnak erre a keresleti jelre, ahogyan azt mi is elvárjuk tőlük – tette hozzá a Sky News híradása szerint.
Az Unian azt írja, június 14-én éjjel Oroszország nagyszabású támadást indított Ukrajna több régiója ellen. A jelentések szerint az ukrán légvédelmi erők több cirkálórakétát és húsz darab Shahed iráni kamikaze drónt semmisítettek meg.
A kilőtt cirkálórakéták ipari létesítményeket találtak el a dnyipropetrovszki területen. Szerhij Bratcsuk, az odesszai Területi Katonai Igazgatóság szóvivője közölte, hogy az odesszai régió felett 13 iráni gyártmányú kamikaze drónt semmisítettek meg.
A nyugati országok becslései szerint az ukrán erők az ellentámadás kezdete óta mintegy hét kilométert tudtak előrenyomulni az oroszok által megszállt területeken, és legalább négy falut felszabadítottak.
A védelemért felelős nyugati tisztviselők mindezt szerdán névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozták újságíróknak – írja a Sky News információi alapján az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátették, hogy az orosz fél általában jól felkészült a támadó akciókra, ezért is lassú jelenleg az előrenyomulás.
Az orosz csapatok általában jól tartják a védelmet a jól előkészített állásaikból, míg a taktikai vonalak között visszavonulnak. Ez a manőverezős védekezés megnehezíti az ukránok dolgát – magyarázták.
A katonai vezetők és Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér közötti pusztító viszály után Vlagyimir Putyin a jelek szerint a legfelsőbb vezetők oldalára állt, és azt követelte, hogy az Ukrajnában harcoló orosz „önkéntes különítményeket” helyezzék a védelmi minisztérium közvetlen ellenőrzése alá – írja a The Guardian.
Ez a döntés súlyosan aláássa a tekintélyét Prigozsinnak, aki a Wagner-csoport Bahmut elfoglalásában játszott szerepe következtében Oroszországban kiemelkedő közszereplővé lépett elő.
Az újdonsült népszerűséget a zsoldosvezér Putyin tábornokainak szidalmazására és saját maga népszerűsítésére használja fel.
Az orosz elnök kedden orosz háborús tudósítók egy csoportja előtt tartott beszédet és azt mondta, üdvözli Szergej Sojgu védelmi miniszter kezdeményezését, mely a zsoldoscsoportokat arra kötelezné, hogy szerződést kössenek a minisztériummal – ezt a parancsot Prigozsin nem volt hajlandó követni.
Az ENSZ ukrajnai szervezete szerint a Nova Kahovka gát felrobbanása „súlyos humanitárius válságot” okozott a vízzel elárasztott településeken.
Az ukrán kormány felkérte az ENSZ-t, hogy indítson el egy szükségletfelmérést, amely alaposan megvizsgálja a katasztrófa hosszú távú következményeit – közölte a hatóság a Twitteren.
Mint korábban írtuk, az észt mentőszolgálat különböző felszereléseket adományoz Ukrajnának, hogy segítse az árvíz okozta károk helyrehozatalát.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére június 14-én az ukrán–magyar határszakaszon 6550 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5166 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 79 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrán Vámpír harci drón, amely korábban oroszokat pusztított, most humanitárius segélyt szállít a megszállt területeken élő ukránoknak – közölte Mihajlo Fedorov digitális átalakulásért felelős miniszter a Telegramon.
Elmondása szerint az oroszok nem evakuálják a helyieket a kahovkai gát felrobbantása miatt elárasztott területekről, és nem engedik, hogy Ukrajna ezt megtegye. A technológia azonban az árvízben rekedt emberek segítségére siet.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A szerdai percről percre cikkünk legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!