Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij elnök korábbi szóvivője osztott meg egy videót, amelyen az látható, hogy a kijevi metróban, egy légiriadó közben táncolták el a ballagási keringőt a kiskorúak.
Robbantásokról számolt be a kijevi polgármester, amik az ukrán főváros Podilszkij kerületében hallatszottak – írja a The Guardian.
A beszámoló szerint a kijevi rakétavédelmi rendszer két rakétáját azonnal elindították, hogy elfogják a délkelet felől érkező orosz rakétákat.
A rakéták a brit napilap tudósítójának kijevi szállása fölött suhantak el, és nem sokkal később már robbanások hallatszottak.
A következő órában további csapáskísérletek várhatók Kijev ellen. Állítólag ballisztikus rakéták indultak és érkeztek a város északi része felől.
Ismertté váltak az afrikai államok „béketervének” részletei, ami az orosz-ukrán háború viszonyainak rendezését tűzte ki célul. A Reuters egy keretdokumentum-tervezetre hivatkozva azt írja, hogy az afrikai vezetők hamarosan számos „bizalomépítő intézkedést” javasolhatnak Kijevnek és Moszkvának.
Az afrikai delegációt vezető Macky Sall szenegáli és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök június 16-án Kijevbe látogat. Szentpétervári érkezésük június 17-re várható.
A delegáció várhatóan találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Vlagyimir Putyinnal, a Kreml-vezérével. Rajtuk kívül a küldöttség tagja még Zambia és a Comore-szigetek vezetője, valamint Egyiptom miniszterelnöke is.
A teljes egészében még ki nem adott keretdokumentum a következő intézkedésekről szóló javaslatokat sorolja fel:
A fenti intézkedéseknek a tűzszünetet elősegítő környezet kialakítását kell célozniuk, lehetővé téve a felek számára a bizalom kiépítését és a béke helyreállítására irányuló stratégiáik kidolgozásának megfontolását
– áll a dokumentumban.
Az ENSZ szakértői aggodalmukat fejezték ki az ukrán civilek és hadifoglyok tervezett, engedélyezett és szándékos – állítólagos – kínzása miatt.
A csoport levélben fordult az orosz kormányhoz az elektrosokkal és egyéb módokon végzett kínzások miatt, amelyeket hírszerzési információk megszerzésére vagy vallomások kikényszerítésére használnak – írja a Sky News.
A jelentések szerint belső szervek károsodásáról, csonttörésekről, agyvérzésekről és pszichológiai traumákról számoltak be.
A kínzás háborús bűncselekmény, és a kínzás rendszeres vagy széles körű gyakorlása emberiesség elleni bűncselekménynek minősül
– mondta Alice Jill Edwards, az ENSZ kínzásokkal foglalkozó különmegbízottja.
Moszkva korábban tagadta a hadifoglyok kínzását és bántalmazását.
A The Kyiv Independent híradása szerint Joe Biden amerikai elnök támogatja a NATO-vezér Jens Stoltenberg javaslatát, miszerint Ukrajnának nem kell „tagsági akciótervet” benyújtania ahhoz, hogy csatlakozzon a szövetséghez.
Úgy néz ki, a NATO nyomásgyakorlása sikerrel járt. Mint arról már korábban írtunk, Biden ódzkodik attól, hogy a NATO közvetlen harcba keveredjen Moszkvával, ezért eddig csak homályos utalásokat tett arra, hogy Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez.
Az orosz erők nemrég két Shahed csapásmérő UAV-t is indítottak ukrán települések és állások ellen. Az ukrán légvédelem megsemmisítette az ellenséges célpontokat.
Az elmúlt 24 órában az ellenség több mint 60 légicsapást és több mint 80 MLRS-támadást hajtott végre ukrán állások és települések ellen
– derült ki az Unian ukrán hírügynökség honlapjáról.
Szintén az elmúlt 24 órában a gépeltérítők öt rakétacsapást hajtottak végre, X–101/X–555 és X–59 cirkálórakétákat használva. Ezenkívül az orosz hadsereg több mint 60 légicsapást és több mint 80 rakétavető támadást hajtott végre ukrán állások és települések ellen.
Vlagyimir Saldo, a megszállt herszoni régió Moszkva által beiktatott kormányzója azt állítja, hogy Ukrajna a múlt héten megpróbálta őt megöletni.
Az ukrán erők több mint tíz, nagy pontosságú rakétát lőttek ki a déli régióban található feltételezett tartózkodási helyére
– állította Saldo a hivatalos Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében.
A június 9-i, Arabat Spit elleni csapást követően súlyosan megrongálódott egy ideiglenes szállásközpont, és egy ember meghalt – mondta Saldo a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
A hónap elején pedig egy ukrán polgármester arról beszélt, hogy „Kreml-kollaboránsok” ellen helyeztek el halálos autóbombát egy Melitopol melletti városban.
Az ukrán hadsereg egyelőre nem kommentálta a jelentéseket – számolt be a CNN.
A kahovszkai vízerőmű felrobbantásával az orosz hadvezetés nem számolt a saját személyzetének életével. A vízkitörés után többtucatnyi lakos maradt elzárva a hatalmas földterülettől a Herszon régió elárasztott helyiségeiben.
Az egyik ilyen állás a víz alá süllyedt, és több orosz is fuldokolni kezdett. Miután információt kaptak az ellenség elfogásának lehetőségéről, a különleges erők katonái a helyszínre mentek – állítják a különleges erők az Ukrajinszka Pravda híradása szerint.
Öt ellenséges harcost csónakokra pakoltak. Eközben az oroszok más állásokból támadták a csónakokat, annak ellenére, hogy saját „bajtársaik” azon utaztak.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 218 500 orosz katona esett el, az elmúlt napon 590 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 3357 hadműveleti és taktikai drónt, 519 egység speciális felszerelést és 1199 cirkálórakétát számoltak fel.
Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nehezen tudná megtartani hatalmát, ha az ukrajnai háború arra kényszerítené Oroszországot, hogy felhagyjon a katonai agresszióval, és elfogadja az Európával kötendő békeszerződést – írja a Bloomberg.
Olyan Oroszországot szeretnék, amely felismeri, hogy az Európához fűződő kapcsolatainak megállapodáson és egyfajta konszenzuson kell alapulniuk, és úgy vélem, hogy ez a háború, ha megfelelően ér véget, ezt elérhetővé teheti
– mondta Kissinger a Bloombergnek adott interjúban.
Arra a kérdésre, hogy Putyin hatalmon maradhat-e, ha a háború ilyen feltételekkel ér véget, Kissinger azt mondta: „Ez valószínűtlen.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök törökországi látogatást tervez Recep Tayyip Erdogan török államfő meghívására, de az érkezésről konkrét időpontok még nincsenek. A Jevropeiska Pravda szerint Putyin tanácsadója, Jurij Uzsakov erről az Interfaxnak nyilatkozott.
„Erdogan elnök megerősítette elnökünk meghívását Törökországba. Vannak tervek, de konkrét időpontokról még nem esett szó” – mondta Uzsakov.
Korábban olyan sajtóinformációk is megjelentek, hogy az orosz elnök a Roszatom által épített Akkuyu atomerőmű áprilisi megnyitójára vagy Erdogan júniusi beiktatására érkezhet Törökországba.
Oroszország és Törökország vezetői legutóbb 2022 júliusában találkoztak személyesen egy iráni látogatás alkalmával.
Mint ismert, Ankara igyekszik egyensúlyt teremteni a Moszkvával és Kijevvel fennálló jó kapcsolatai között. Alapvetően ellenzi a szankciókat, de kijelentette, hogy nem fogja hagyni, hogy Törökországban kijátsszák azokat.
Az ukrán–magyar határszakaszon 7001-en léptek be Magyarországra csütörtökön. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6244-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 72 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az amerikai hadtudományi intézet (ISW) legfrissebb jelentése szerint az ukrán ellentámadást megnehezítheti, hogy az orosz erők széles körben használnak elektronikus hadviselési eszközöket, amelyek egyre gyakrabban jelennek meg az ukránok által megsemmisített orosz felszerelésekről szóló napi jelentésekben.
Mint írják, ezek a berendezések megnehezítik a nagy pontosságú lőszerek használatát, és súlyosan megzavarják az ukrán kommunikációt. A jelentés szerint az orosz erők védelmi műveleteket hajtanak végre, amelyekben az erők első szakasza visszaveri vagy lelassítja a támadó erőket, mielőtt a csapatok második szakasza ellentámadásba lendülne az ellenség esetleges áttörése céljából.
Az ISW értékelése szerint a folyamatban lévő ukrán offenzíva valószínűleg megteremti a feltételeket egy szélesebb körű ukrán ellentámadáshoz, amelyek még egyelőre nem ismertek, és ezért egy folyamatban lévő ellentámadás kezdeti szakaszát jelentik.
Ukrán különleges felderítő (SR) csoportok megpróbáltak beszivárogni a zaporizzsjai területen lévő egyik településre a NAÜ konvojának fedezékében, de veszteségeket szenvedtek és visszaszorították őket – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az egyik parancsnok szerint az ukrán erők legalább 10 főt vesztettek.
„Tűzharcba keveredtek, aminek következtében az ukrán erők legalább 10 embert vesztettek és visszaszorultak” – közölte a parancsnok.
A német Handelsblatt úgy értesült, hogy Hollandia és Dánia az eddigieken felül 14 darab Leopard–2-es Ukrajnának való átadását finanszírozná.
A lap szerint a két állam a német Rheinmetall vállalatot bízná meg a harckocsik leszállításával. A Handelsblatt megjegyzi: a döntés azért is lehet fontos jelzés Ukrajnának, mert a jelenleg zajló offenzívában már több Leopardban is károk keletkeztek (az már szinte biztos, hogy legalább egyet a csatatéren kellett hagyniuk).
A Handelsblatt úgy tudja, hogy a szerződést már alá is írták a 14 Leopard–2-es leszállításáról, és az ügylet euróban mérve százmilliós nagyságrendű lesz. Az első harckocsi jövő januárban érkezhet meg Ukrajnába, az év végéig pedig az összeset átadnák az ukránoknak.
Csecsen harcosokat telepítettek az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régióba, hogy megakadályozzák az „ukrán szabotázscsoportok” támadásait – közölte Ramzan Kadirov csecsen vezér.
A belgorodi régió az elmúlt hónapban többször is határon átnyúló támadásokról számolt be a magukat Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenfeleinek nevező ukránbarát orosz partizáncsoportok részéről – közölte az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Kadirov, aki Putyin szövetségese és az oroszországi Csecsenföldet vezeti, azt mondta, hogy az egyik zászlóalj harcosai a határ menti falu és egy ellenőrző pont közelében állomásoznak.
Az Ukrajnával határos területek lakói megnyugodhatnak. Bárki, aki a határainkon átlép, villámcsapásszerű választ fog kapni
– írta Kadirov a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében.
A Thales Air Defence nevű vállalat Észak-Írországban újrakezdi a brit Starstreak nevű légvédelmi rakéta gyártását – írja a The Wall Street Journal.
A lap szerint az ukrajnai háborúban is használt rakétát amiatt kezdik el újra gyártani több mint egy évtizednyi szünet után, mert a konfliktus miatt megnőtt az igény ezekre az eszközökre.
A WSJ a vállalattól megtudta, hogy a gyártás újrakezdéséhez több mint egy évre lehet szükség, mivel az egész fegyveripar ellátási lánca akadozik, és ahhoz is idő kell, hogy a gyártáshoz szükséges eszközöket előteremtsék.
A Starstreak a hangsebesség háromszorosával képes haladni, és akár egy vállról indítható rakétavetővel is kilőhető, de komolyabb légvédelmi rendszerek muníciójául is szolgálhat. A fegyvert még a hidegháború idején, a '80-as években rendszeresítette a brit hadsereg, és több országba is exportálták, de az utolsó darabot 2012-ben gyártották belőle Belfast városában.
Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij elnök korábbi szóvivője osztott meg egy videót, amelyen az látható, hogy a kijevi metróban, egy légiriadó közben táncolták el a ballagási keringőt a kiskorúak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A csütörtöki percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!